Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-29 / 307. szám

12 Kelei-Magyaiország 1994. december 29., csütörtc KULTÚRA Táncos dózisok A kamera óriási felelőssége A század népművészete • Mi kerül a kazettára: műveltségtől, látásmódtól füg< A kamera, mellyel új valóság teremthető... Harasztosi Pál illusztrációja Kállai János M ég így, a szilvesz­teri nagy „danszo- lások” előtt beszer­zendők azok a zenék, me­lyekre aztán ki-ki rophatja, amíg bírja szusszal. Biztosan lesznek, akik meghökkennek az én aján­latomon —főként, ha isme­rik Hendrixen, Joplinon, Frank Zappán edződött ízlésemet —, merthogy ez alkalommal amolyan igazi buliba való dalokra irányí­tom a bőség zavarával küszködő figyelmet. Egy szombathelyi banda, a Dó­zis Karácsonyra dobta pi­acra a Kék a szeme című LP-jét és kazettáját. Az öt tagú csapat — Weinelt Gá­bor ének, vokál; Kovács Er­vin gitár, vokál; Mészáros Gábor billentyűsök; Kiss Csaba basszusgitár; Czet- ter Gábor dob—egy percig sem törekszik az eredetiség látszatában tetszelegni a lemez anyagával. A feldol­gozásokban viszont — kis túlzással — remekelnek. Az LMS Fesztiváliroda BT. kiadásában napvilágot látott produkció tartalmaz­za Szűcs Judit — hajdani diszkó-királynő — talán egyik legjobb felvételét, a Táncolj még címűt. A Gyuri szerzőségével aposztrofált Se veled, se nélküled hami­sítatlan táncnóta: egy-egy kanyar közben még dúdolni is lehet az óévbúcsúztató banzájokon. A Pa Dö Dö slágere—a Szabó János— „dózisosan” valamivel jobb, mint az eredeti, a Demjén Ferenc jegyezte Hogyan tudnék élni nélkü­led pedig telitalálat! Az In­ner Circle Games People Play című világsikere sava- riai változatban sem rossz. A Búcsúdal koronázza az jó hangulatú, változatos tema­tikájú korongot, amire, mint nondottam, lazán vagy összesimulva egyaránt ki­válóan lehet táncolni. Az egész „ügy” színvona­lát emeli a tiszta, magabiz­tos énekhang, a vokálok megalapozottsága, a jó hangszerelés. A könnyed, agymunkát nem igénylő szórakoztatás — ha ilyen adagokban kapjuk — bír­ható, sőt: szükséges vala­mennyiünknek. Ettől sem a Metallica, sem a Pink Floyd értékei nem válnak kétségessé — még pezsgő­mámorban sem! Karádi Zsolt Nyíregyháza — A kamera sűrít és kiemel. A kamera szelektál és átrendezi az álta­la látott világot. A kamera feltár és leleplez. A kamera új valóságot teremt. A kame­ra hatalom. Hatalom és erkölcs. Jól tudták ezt azok az alkotók is, akik immár másodszor gyűltek össze Csengerben, hogy fdmjeiket bemutassák egymásnak, s az érdeklődők­nek. A megyei önkormányzat közművelődési irodája és a csengeri művelődési központ közös rendezvényén tizenhét szerző huszonhárom munkája került a nézők elé. A II. Ama­tőr film- és videoszemle két­napos vetítéssorozatát zsűri­tagként figyelve több általá­nosítható gondolat megfogal­mazását tartom szükségesnek. Nem tanítható A fesztivál címében szerepel a film szó is, a bemutatott mun­kák között azonban egyetlen egy sem akadt, amely cellu­loid szalagra készült volna. A drága super 8-as nyersanyagot teljesen kiszorította a video. E módszer számos előnye közül kiemelhető a nyersanyag ol­csóságán túl a hajlékonyság, az egyszerűbb világításigény, a számos elektromos trükkle­hetőség. A lényegesen köny- nyebbnek mutatkozó felvételi és szerkesztési eljárások közel sem eredményeznek jobb fil­meket akkor, ha csak ötlet van, de nincs hozzá dramaturgia. És nincs szemlélet. Ezek nél­kül ugyanis a színes képek ön­célú játéka, esetenkénti zené­vel aláfestett villódzása marad csak a képernyőn, esztétikai hatás nélkül. A videotechnika gyors fejlődése, s különösen az SVHS-rendszer megjelené­se következtében a látvány minősége vetekszik a profi te­levíziós kamerák képmi­Dobány Zoltán Nyíregyháza — A nyíregy­házi tanárképző főiskola föld­rajz tanszéke Simon István és Boros László szerkesztésében, a B.-A.-Z. megyei Mecénás Alap, Miskolc Város alapja, Nagyalföld Alapítvány, az Országos Tudományos Ku­tatási Alap, a Magyar Tu­dományos Akadémia Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületé, a Nyíregyházi Tudományos Alapítvány, Tokaj, Tállya, Ti- szaladány önkormányzata és mások támogatásával Észak és Kelet-Magyarország Föld­rajzi Évkönyv címmel új tudományos periodikát indí­tott. Az első száma az 1934-ben Szikszón született, s három évtizedig Miskolcon élt és dol­gozott Frisnyák Sándor kan­didátust, tanszékvezető főis­kolai tanárt köszönti 60. szü­letésnapja és negyedszázados tanszékvezetői jubileuma al­kalmából. A kötetben szereplő tizenöt tanulmányt hazánk nemzetközileg ismert geográ­fusai írták. Bevezetőként Boros László főiskolai docens felvázolta Frisnyák professzor eredmé­nyekben gazdag életútját, aki sok éven keresztül volt Mis­kolcon a TIT szaktitkára, dol­gozott a Kilián gimnázium­nőségével. De ez még mindig csak technika. Maradandó élmény Igaz, a hibák itt is szembetű- nőek. A világítás, a vágás (az editálás), a szelektálás, a kom­ponálás, a ritmus nagyon sok gyakorlással elsajátítható. A ma amatőr operatőre készítsen bármiről műsort, már nem hi­vatkozhat a kezdetleges esz­közökre. A levetített anyag összemérhető a hivatásosaké­val. Ami azonban a legfonto­sabb, ami egy művet esztéti­kailag megítélhetővé tesz, s a katarzis élményében részesít, a szerzői egyéniségnek a ké­pek mögül elősugárzó ereje. A tehetség. S ez az, ami nem ban, elindítója és szerkesztője volt Peja Győzővel a Borsodi Földrajzi Évkönyv sorozat­nak. Jelenleg a Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, s szak- tanácsadó a miskolci magáne­gyetemen. A mellékelt pub­likációs jegyzékből kiderül, hogy Frisnyák Sándor ez idáig közel 180 tudományos dolgo­zatot, könyvet, könyvrészletet írt. Úttörő szerepet vállalt a megye és az egész Kárpát-me­dence történeti földrajzi fel­dolgozásában. Az évkönyv megírásában számos Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyei szerző és téma ka­pott helyet. így pl. Viga Gyu­la, a Herman Ottó Múzeum neves etnográfusa, szerkesztő­je A hagyományos népi kap­csolatok esélyei az ezredfor­duló stratégiájában, Csorba Csaba, a miskolci levéltár volt igazgatója Az Alföld közle­kedésföldrajza, Fekete Éva Cigányok a Cserháton, Boros László főiskolai docens Ada­lékok a Szikszó cserháti bor­vidék történeti földrajzához, a miskolcról elszármazott Tiner Tibor Az országhatár átjárha­tóságának néhány közlekedés­földrajzi feltétele Észak-Ma- gyarországon, Tózsa István Mezőkeresztes-Emőd térsé­gének földrajzi környezete és terhelhetősége címmel írt ta­nulmányt. Borsod-Abaúj- Zemplén megyei témát dolgo­tanítható. A szemlére bene­vezett filmek közül a leghatá­sosabb Sebestyén István Sán­dor Hol sírjaink domborulnak című, tizenkét perces munkája volt. Ez a kitűnő kompozíció nemcsak a Don-kanyarban el­pusztult II. magyar hadsereg emlékeit kutató hozzátartozók voronyezsi látogatásának ön­magában is megkapó képi rögzítése, hanem az archív anyag, a zenei felvételek, a Bella István-vers gondos mon­tázsával létrehozott művészi alkotás. A harcot „békévé oldó emlékezés” megindító példá­ja­Sipos Attila Változást szem­lélve című fdmje az elmúlt fél évtized záhonyi politikai zott fel Borsy Zoltán, a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem professzora A Bodrogköz kialakulása és fel­színe, Süli Zakra István tan­székvezető egyetemi docens Az introstrukturális ellátottság szintje Abaújban, Tuba Zoltán egyetemi tanár A Bodrogköz növényföldrajza és Konkolyné Gyúró Éva Tájtörténeti feltá­rás a tájvédelem szolgálatában a Tokaj hegyaljai borvidék példáján. Marosi Sándor, a földrajztu­domány doktora, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke Mikroklímamérések a komp­lex tájkutatásban, Tóth József tanszékvezető egyetemi tanár Egy aktuális szemléleti prob­lémakör: a globális és lokalitás értelmezése, Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tu­dományegyetem rektora Vá­rosszerkezet, belső területi fej­lődés, Abonyiné Palotás Jolán egyetemi docens Az Alföld földrajzi képe a honfoglalás és a magyar középkor időszaká­ban című dolgozata részben természeti, részben aktuális társadalom földrajzi témát ele­mez. Színesebbé, gazdagabbá te­szi a tanulmánykötetet Udvari Istvánnak a munkácsi püspök­ségről és Volfkori László szé­kelyudvarhelyi líceumi tanár­nak a székelyföldi Énlaka né­pesség és településföldrajzáról írt dolgozata. nagygyűléseinek szónoklata montírozta össze. Kiderült: korfüggő beszédek hihetetk nül avulékonyak. Az egyke komolyan gondolt szava mára csupán az irónia fényte résében szemlélhetők. Szitha Miklós színesből fe kete-fehérbe váltó, néhán perces montázsa a pusztul Sóstóról mutat megdöbbenti látleletet. Szitha nem magya rázza túl a jelenségeket: a lát vány önmagáért beszél. Példaszerű tudományos ok tató programot mutatott bi Cserepes Sándor a csaroda templomról, míg a riportdoku mentum kategóriába sorolhatc Menni vagy maradni címí filmben a szatmárnémeti alko tópáros, Antal Márta és Scha­pter Alfréd Czintos Józseftől, 2 kitűnő erdélyi színészről mu­tatott portrét. A szerzők arra keresték a választ, hogy mi tartja otthon a megélhetési gondokkal küzdő művészeket. Czintos póztalan vallomása maradandó élménnyé nemese­dik, válasza meggyőző. Kár, hogy az alkotók nem kérdez­ték meg azokat a színészeket, akik viszont már áttelepültek: miért jöttek át, s hogyan boldogulnak. Nemeskürty igaza Eredményes fesztivált mond­hat magáénak nemcsak Csen- ger városa, hanem az amatőr­mozgalom is. A Baglya Sán­dor vezette zsűri emlékeztetett Nemeskürty István egyik híres mondatára. Mintegy három évtizeddel ezelőtt az esztéta azt hangoztatta, hogy az (ama­tőr) film a század népművé­szete lesz. Nos, úgy tűnik, igaza lett. Ma egyre többen vesznek ka­merát a kezükbe. Az azonban, hogy mi kerül a kazettákra, műveltség és látásmód kérdé­se. Az efféle versenyek segíte­nek abban, hogy megértsük: mekkora felelősséggel jár, ha az ember a felvevőgép mögé áll. íráspénz Peking (MTI) — Az ok- tatásra fordítandó évi mini- műm összeg törvényben rögzítésére tett javaslatot a kínai parlament illetékes bizottsága, főképpen azért, mert a helyi kormányzatok késve, vagy egyáltalán nem fizetik ki a pedagógu­sok bérét. Kínában az ok­tatásra fordítandó bruttó nemzeti össztermék (GNP) alig 2,66 százaléka nem : elégséges a gyermekek tíz­milliói oktatási költsége­inek fedezésére. A törvényjavaslat egye­bek között több magán­iskola felállítását engedé­lyezné, ám megtiltaná az oktatási díjakat. A gazda­sági reformok közepette egyre inkább apadó állami pénzek pótlására több és több iskola kényszerül ar­ra, hogy más pénzforrás után nézzen: különféle üzemeket működtetnek, felvételi díjakat kérnek, vagy hátat fordítva a kínai „egyenlősdi elvének” ha­talmas összegű oktatási dí­jat írnak elő, Hivatalos fel­mérés szerint 1993-ban Kí­na 15 éven felüli lakos­ságának 15,5 százaléka volt írástudatlan. A kínai hatóságok azt szeretnék, hogy 2íXXl-ig a 15-40 éves korú lakosság körében ne legyen több írástudatlan. Hírcsokor A TIT... ...Történelmi Szabadegye­tem következő előadására január 9-én 17 órától kerül sor a nyíregyházi Jósa And­rás Múzeum nagytermében. A téma: Az 1947-es vá­lasztások és az MKP Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. Előadó: Gottfried Barna tanácsos, levéltáros. Gál Balázs... ...amatőr festő kiállítását rendezik meg a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Szakközép- iskolában. A január 9-én megnyíló tárlat része az intézmény negyedszázados jubileumi eseménysoroza­tának. (KM) A boszorkányság... ...történetéből hangzanak el fejezetek — Mózes idejétől Mária Terézia uralkodásáig — a Művészetbarátok Egyesületének január 12-én (a nyíregyházi TESZ-szék- házban) megtartandó ösz- szejövetelén. A 17.30-kor kezdődő rendezvény elő­adója: Dr. Jáki Éerenc. (KM) Szerelemház... ...Raul de la Torre argentin rendező 1993-ban készült alkotását január 9-én 18 órától játsszák a VMK Hu- szárik Zoltán Filmklub­jában. (KM) Elhunyt... ...Bökönyi Sándor akadémi­kus, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja, az MTA Régészeti Intézetének volt igazgatója 68 éves korában. (MTI) Nyugalom és békesség sugárzik Erdélyi Béláné Lám­pás, könyves csendéletéből; igazi téli hangulatok Harasztosi Pál reprodukciója Koncertegyeztetők Budapest (MTI) — A Nemzeti Filharmónia kez­deményezésére a közel­múltban megalakult a Hangversenyrendezők Egyeztető Fóruma. A fóru­mot a főváros és az ország legjelentősebb koncertszer­vező intézményei, kft.-i hozták létre. A nyitott, önkéntes ala­pon létrejött érdekvédelmi és érdekegyeztető szervezet résztvevői megállapodtak többek között a kölcsönös információcserében és az egyéni érdekek tiszteletben tartásán alapuló együttmű­ködésben. Az első találkozón 15 rendező cég képviselője vett részt, de máris további intézmények jelezték csat­lakozási szándékukat. Új tudományos periodika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents