Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-29 / 307. szám
8 Kelet-Magyarország 1994. december 29., csütörtök Tudományos kishírek Jelzés televízióval Az október elejei hokkaidói földrengés alkalmával eredménnyel vizsgázott Japán új riasztórendszere. A tokiói televízió már az első rengések után figyelmeztette a nézőket a lehetséges szökőárra. Az országszerte elhelyezett automatikus mérőkészülékek (ezek számát 30- ról 150-re növelték) jelentéseket küldenek a földrengéshullámokról Japán központi meteorológiai szolgálatához, ahol aztán egyetlen gombnyomással a televízió képernyőjére küldik az előre elkészített figyelmeztető feliratokat. Mint a Nature című folyóirat írja, az utolsó földrengés alkalmával az első figyelmeztetések csak a lehetséges szökőárra szorítkoztak. Ezek a tenger feneként történő földrengés által kiváltott hullámok, amelyek magassága a tíz métert is meghaladhatja, és óriási veszélyt jelentenek a tengerparti lakosságra. Hosszabb napok Egymilliárd évvel ezelőtt 2-3 órával hosszabbak voltak az évek — állapították meg kőzetmintákból amerikai geológusok. A Salt Lake City közelében talált iszapos kőzetben csíkos mintázatot találtak, ami nyilvánvalóan az árapályra vezethető vissza. Az üledékréteg vastagságából meg lehet állapítani a napok hosszát. A napok hosz- szabbodásának oka a Hold által előidézett árapály fékező hatása, aminek következtében a Föld lassulva forog a tengelye körül. Hajlítható chipek Fontos sikert ért el Beyre- uthi Egyetem kedvező optikai és elektromos tulajdonságú szerves anyagok után kutató tudóscsoportja. Olyan folyadékkristályokat sikerült kifejleszteniük, amelyek csaknem olyan gyorsan szállítják az elektromos áramot, mint a szokásos félvezetők. Erre csak kevés szerves anyag képes, és többnyire ezek sem használhatók a gyakorlatban. A folyadék- kristályokat viszont köny- nyen lehet vékony filmekké feldolgozni, ami nem lebecsülendő előny, ha az optikai gerjesztésre gyorsan reagáló elektromos kapcsolási elemeket akarnak készíteni. Az ilyen film egyik alkalmazási lehetősége például a hajlékony képernyő. A szerves folyadék molekuláinak kristályszerű elrendeződésével tűnik ki. Ez a bonyolult rend magától alakul ki a folyadék lehűtése közben. Bár még nem teljesen tisztázott a töltések szállításának mechanizmusa, de nyilvánvalóan a folyadék különleges szerkezetének következménye. (MTI-Press) A Mercedes szülőatyja 150 éwel ezelőtt született Benz Budapest (MB-informá- ció) — Kereken 15 km/óra sebességgel közlekedett a világ első autója, amely feltalálója, Karl Benz nevét viselte. Ha élne, ez év november 25-én lett volna 150 éves. A mühlburgi születésű Benz szabadalmaztatott háromkerekű motorkocsijával 1886-ban autózta először keresztül Mannheim utcáit. Maga alkotta egyhengeres négyütemű motorjával a mai autó motorizáció alapkövét rakta le. Tanulmányai végeztével lakatosként, műszaki rajzolóként, illetve fejlesztőként dolgozott. Minthogy nemcsak szorgalma, de bátorsága is volt, vállalkozószelleme hamar megnyilvánult: 1871-ben megalapította első vállalatát. Egy évvel később szíve hölgyét, Bertha asszonyt nőül vette, aki — hozzá hasonlóképpen — ugyancsak beírta nevét az autózás történetébe. Ez a bátor asz- szony két fiával, Eugennel és Richarddal 1888-ban elindult a világ első távolsági autós útjára Mann- heimből Pforzheimbe. Ez a híres, történelmi út nem kisebb dolgot eredményezett, minthogy az automobilt, mint a lovasszekeret felváltó járművet ismerték el, és kezdetét vehette az autózás története. Karl Benz tevékenységével egyidejűleg egyébként Stuttgart-Bad Canstattban Karl Benz KM-archív Gottlieb Daimler is első automobilján dolgozott. A véletlen úgy hozta, hogy gyorsjárású belső égésű motorral meghajtott járművét ő is 1886-ban szabadalmaztatta. A másik feltaláló tevékenységéről, terveiről egyikőjük sem tudott. érdekességképpen: Benz és Daimler egymással soha nem is találkozott. Egymástól teljesen függetlenül rakták le tehát az autóipar alapkövét. Helmut Wemer úr, a mai Mercedes- Benz AG elnöke szerint a két feltaláló minden elvárásnak megfelelt, ami a stuttgarti gyár számára ma is szentírás, vagyis a legmagasabb minőségi követelmények teljesítése. Kari Benz az autógyártás alapelemeit meghatározó újításai sorában említhetjük az elektromos gyújtás-, és a gyújtógyertya, valamint az elforduló tengelycsonk kormányzás feltalálását. Karl Benz 1929. április 4-én hunyt el. Az alvás és az egészség Pacsirta- és bagolytípus • Jót tesz napközben a szieszta • Rizikótényezők (MTI-Press) — Sok ember nem alszik jól, és ennek aztán igen súlyos következményei lehetnek. Nemrégiben egy svéd kutató azzal a megállapítással állt elő, hogy aki korán kel, az korán is hal meg. Halász Péter neurológust megkérdeztük: igaz-e ez a meghökkentő kijelentés? — Az alvás szabályozásában két elválasztható tényező van. Az egyik az ún cirkadián, vagy nap körüli tényező. Itt arról van szó, hogy van egy bioritmus, aminek meg kell felelnünk. Ez szabályozza azt, hogy mikor jó valakinek aludni, pacsirta- vagy bagolytí- pus-e. Van egy másik szabályozás is, az ún. homeosz- tatikus szabályozás. Ez azt jelenti, hogy minél több ébrenlétet teljesítünk, annál jobban szükségünk van az alvásra, és annál mélyebb az alvás. O Es a mélyebb alvás többet ér? — Általában az alvás mélysége ciklusokon keresztül csökken. A mély alvás, ami lassú hullámú alvás, nem álomfázis elsősorban. Sok más testi működés kapcsolódik hozzá. Például bizonyos hormonok impulzusszerűen kiá- ramlanak a vérbe. A növekedési hormon például, amelyik a gyermekek növekedését szabályozza, kizárólag csak a mély, lassú hullámú alvásban mutat csúcsot. □ Azt szokták mondani, hogy a déli népek általában kevesebbet alszanak, mint az északiak. — Nem egészen így van. A déli népeknél ugyanis az alvásszükségletet egy közbeiktatott ebéd utáni szunyókálás, szieszta egészíti ki. Na most a szieszta a napközi ébrenlétnek egy egyébként is meglévő megrendülésével kapcsolatos. Kimutatták, hogy többé-ke- vésbé mindenkinek van egy ún. nyugalom-aktivitás ciklusa. — Körülbelül másfél óránként váltakozik a nyugalom és az aktivitás. Ez tulajdonképpen olyan, mintha az alvásbeli ciklicitást követnénk éber állapotban is. Alvásban a lassú hullámú, mély alvás és a gyors szemmozgások szakasza váltakozik egymással. Ez utóbbi szakasz egyik jellemzője, hogy nincs nyugalomban a szemünk, ahogy az alvás többi részében, hanem gyorsan mozog. Ez az álmok időszaka. Az alvás elején kevésbé hosszan tartózkodunk ebben a szakaszban, és ahogy közeledik a reggel, egyre hosszabb periódusokat töltünk ebben az alvásszakaszban. Jól ismert az is, hogy például a halálozásoknak az időpontja nagyon gyakran a hajnal. Ez azért van így, mert a mély alvás és a gyors szemmozgású szakasz váltakozásában a vegetatív idegrendszernek nagy átállásra van szüksége. Az átállás pedig nehéz. Például szívbetegség esetében nagy pulzustoma történik az átállásokban, s ezáltal beugorhatnak ritmuszavarok. □ Van-e összefüggés az alvási szokások és az egészséges vagy a hosszú élet között? — Ezek igenis összefüggnek, mert ha valaki krónikusan kialvatlan, nagyon sok működészavarai lehetnek, s ez egészségkárosodáshoz, végül az élet megrövidüléséhez vezethet. □ Van-e olyan összefüggés, hogy aki hajnalban kel, vagy aki sokáig marad fenn, az hajlamosabb a betegségre? — Én inkább azt mondanám, hogy rizikótényező az, ha valaki például többműszakos munkát végez, és olyan alkatú, hogy nehezen tud alkalmazkodni az átállásokra. Betegség is lehet a játékszenvedély Pénzéhes világunk új jelenségeket is felszínre hoz • Ha nem tudja abbahagyni Esti Judit (MTI-Press) — Az orvostudomány jelenlegi értékelése szerint betegség a kóros játék- szenvedély. Hiába, pénzéhes, gazdaságcentrikus világunk egyre-másra felszínre hoz olyan — főleg pszichiátriai eseteket —, amelyek néhány éve még a legkevésbé tartottak betegségnek. Németh Attila pszichoterapeuta beszél erről. — Kóros játékszenvedély — ez a pszichiátriában új fogalom, és azt takarja, hogy egyes emberek egy jellegzetes impulzusnak, késztetésnek engedve, addig játszanak különböző szerencsejátékokon, amíg teljesen le nem „csontozzák” magukat. Ezt a kifejezést egy betegem használta, aki ragyogóan fejezte ki, hogy csak akkor van vége, amikor már végképp elfogyott mindaz, amit ő rátehetne a tétre. Aki ebbe belekezd és beleszokik, nagyon nehezen tudja abbahagyni. □ Miből ered ez a kóros szenvedély? — Általában mindig egy belső feszültség előzi meg azt, hogy nekik játszani kell. Akik ebben a betegségben szenvednek, azok képtelenek csak baráti alapon kártyázni, ha semmifajta tét nincs. Nekik kockáztatni kell, ha nincs kockázat, akkor az egésznek semmi értelme nincs számukra. — A külső jegyeket tekintve sokszor megfigyeltük azt, hogy különösen nagy vesztés esetén gyöngyözik a homlokuk, izzadnak, és hát bizony ilyenkor kikapcsolnak mindent, ilyenkor se látnak, se hallanak, tehát tulajdonképpen sokkal érzékenyebbek, mint normálisan. □ Mikortól számít ez betegségnek? — Hogy hol van a határvonal, ezt nehéz megmondani. Többnyire az illetőknek kell eldönteniük, hogy ezen változtatni akamak-e. Ez már régen is így volt, amikor a pszichiátria nem is tudott erről a dologról, mint betegségről. De akik kitiltanák magukat a kaszinókból, hogy ne engedjék be, ezek már egyértelműen betegek, és ezt saját maguk is felismerik. □ Ez éppen olyan betegség, mint az alkoholizmus, a kényszerbetegség, a depresszió vagy a kábítószerélvezet? — Vannak hasonlóságok. Fellépnek bizonyos késztetések, amelyeket ki kell elégíteni, ez ad egy átmeneti élvezetet, és ezt követi a bűntudatérzés. □ Mi okozza ezt? — Többféle elképzelés van arra, hogy pszichológiailag mi van a háttérben. Mint sok más pszichiátriai betegségben, korai gyerekkori fejlődési zavarok, szülő-gyermek konfliktusok állhatnak mögötte. De mindenképpen valami pótcselekvésnek kell ezt tekinteni. Viszont van ennek egy biológiai oldala, sőt az öröklődési hajlam sem zárható ki. Volt egy betegem, akinek hét testvére közül négyen szenvedtek patológiás játékszenvedélyben. □ Gyógyítható ez a betegség? — Igen. A gyógyszeres kezelés mellett pszichoterápiára is szükség van. A beteg küzdelmét tudjuk segíteni a betegségével szemben. □ Körülbelül mennyi lehet e betegségben szenvedők száma? — Pontos adatot nem tudunk. Csak a jéghegy csúcsát látjuk. Töredékük keres fel pszichiátert. Fontos, hogy a környezet ezt ne csak egyértelműen gyenge jellemnek, rossz szokásnak tekintse, hanem gondoljanak arra, hogy ez egy betegség, és gyógyításra szorul. Zsugorodó (MTI-Press) — Normális körülmények között a szilárd anyagok melegítés hatására kitágulnak. Az Oregon Egyetem egy kutatócsoportja olyan szabadalmaztatott anyagot mutatott be, amely 200 Celsius foktól olvadáspontjáig, mintegy 900 fokig melegítve összezsugorodik. A jelenség oka az anyag kristályszerkezetében keresendő. A szokásos anyagok azért tágulnak ki melegítéskor, mert nő az atomjaik közti távolság. Ebben az új, vanádium- és cirkónium-foszfát elegyéből álló anyagba a fématomok oxigénatomokon át, közvetetten kapcsolódnak a foszforral. Melegítés hatására a vegyértékek kötésszögei úgy változnak, hogy a foszfor- és a fématomok közti távolság csökken, s így az anyag összezsugorodik. A pozitív és negatív hőkitágulási együtthatójú anyagokból olyan szerkezeti anyagokat lehet kifejleszteni, amelyek hossza nagyobb hőmérsékletváltozás hatására is alig változik. ■\ ■ ■ _ CSUPA ÉRDEKES —
