Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-27 / 305. szám

1994. december 27., kedd Énekek éneke Budapest (MTI) — A szépség és a szeretet him­nusza a bibliai Salamon ki­rálynak tulajdonított Éne­kek éneke. A Somlyó György fordításában olvas­ható versgyűjteményt Sza- lay Lajos remek illusztrá­cióival díszítve, ez év ka­rácsonyának . egyik leg­szebb ajándékaként jelen­tette meg a Gyomai Kner Nyomda. Az újdonságot a nyomda vezetői kedden mutatták be a budapesti Rá­kóczi úti Fókusz Könyváru­házban. Papp Lajos vezérigazga­tó elmondta: a kötet tisztel­gés a nyolcvanöt esztendős Szalay Lajos festő- és grafi­kusművész munkássága előtt. Szalay életművét ezernyi szállal hatotta át a Biblia. Az Énekek éneke té­máihoz számos rajzot ké­szített, ‘ amelyek ciklussá kerekedtek, kötetben azon­ban még nem láttak napvi­lágot. Szalay mester eredeti lapjai a miskolci Herman Ottó Múzeum, illetőleg a Miskolci Képtár gyűjtemé­nyét gazdagítják. A kötet­ből a vászonkötésű alapki­adásán kívül háromszáz bőrkötésű számozott pél­dány is készült, egy-egy Szalay által szignált szita- nyomat-melléklettel. Papp Lajos utalt arra is, hogy a száztizenkét eszten­dős múltra visszatekintő nyomda mindössze két esz­tendeje foglalkozik újólag könyvkiadással. Eddig mí­ves hasonmás-, illetőleg nyomdatörténeti kiadvá­nyokat tettek közzé. A ter­vek szerint további kötetei­ket is a szépség és az igé­nyesség jellemzi majd. Azt akarják, hogy méltóak le­gyenek az alapító Kner Izi­dor és fia — az ötven esz­tendeje elhunyt — Kner Imre nemzetközi hírű könyvművészeti munkássá­gához. Múzeum mint mozikonkurencia London (MTI-Panoráma) — A brit múzeumok és művészeti galériák manap­ság már korántsem olyan álmosító intézmények, mint korábban, sőt, a moziknál is népszerűbbekké váltak. Egy nemrégiben közzétett brit felmérés alapján — amelyet a UPI ismertetett — tavaly 110 millió láto­gatója volt a szigetország múzeumainak és galériái­nak, míg a filmszínházak 103,7 millió jegyet adtak el. Nagy-Britanniában a lakos­ság 40 százaléka rendszere­sen jár a múltat idéző, vagy egyéb kiállításokra, s im­már tömegszórakozás a múzeumi program. A vál­tozásban annak is szerepe van, hogy a látogatók be­csábításáért a múzeumok is egyre többet tesznek, igye­keznek reklámozni magu­kat, illetve jobban felhívni a figyelmet egy-egy kiállítás­ra. A közönség különösen az utóbbi egy-két évben szaporodott meg, 17-30 százalékkal nőtt az egyes múzeumokba látogatók száma. A mozikkal össze­vetve azt a következtetést is le lehetne szűrni, hogy míg a múzeumok egyre jobbak, a filmek egyre rosszabbak. Két rendezvény... ...várja a gyerekeket a má­tészalkai művelődési köz­pontban december 30-án. Délután 2 órától az Elátko­zott farkas című gyermek­darab kerül színre, négy órától pedig gyermekdisz­kó lesz. (KM) Óévbúcsűztatő... ...bulit rendeznek a nyírbá­tori Éltes Mátyás iskolában december 30-án 14 órától. Vidám vetélkedők és disz­kó szórakoztatja majd a fia­talokat. (KM) Januárban... ...több nyelvtanfolyamot indít a TIT Nyelviskola. Az angol, német, olasz, orosz, spanyol és francia nyelvi kurzusokra január 8-ig le­het jelentkezni. (KM) A hagyományos... ...újévi koncert január 1-jén 17 órakor kezdődik a Buj- tosi Szabadidő Csarnokban. Közreműködik a Szabolcs Táncegyüttes, a Primavera Balettegyüttes, a Slip és a Ritmó Klub. Vezényel Nagy Gyula. (KM) Fotográfiai... ...tanfolyam indul kezdők számára a nyíregyházi mű­velődési központban. Az első foglalkozást január 27- én tartják. (KM) Ha francia a címe, sikertelen a film Párizs, Hollywood (MTI) — Megesik, hogy nyelvi okokból kell megváltoztat­ni egy már elkészült film címét. Ez történt Robert Altman új produkciójával, amely karácsonyra került az amerikai mozikba. A mű eredeti címe — a párizsi di­vatvilágra történő utalással — Pret-a-Porter lett volna, de Ready to Wear-re vál­toztatták, ami ugyanazt je­lenti angolul (konfekciós ruha). A rendkívül mulatsá­gos filmszatíra szereplői közt olyan nagyágyúk van­nak, mint Julia Roberts, Marcello Mastroianni, Tim Robbins, Lauren Becall és Lyle Lovett. Hiába lett volna azonban a parádés szereposztás, a ^ gyártók szerint a filmnek a francia cím meghagyása esetén aligha lett volna esé­lye sikerre. Túl kevesen fogták volna fel, hogy mit kell érteni a cím alatt, és még kevesebben lettek vol­na képesek azt helyesen ki­ejteni — vélekednek Holly­woodban. Győzött tehát az angol nyelv. a. Karácsonyi hangversenyek Sokat és szépen szerepeltek megyénk kórusai és zenekarai az ünnepek előtt A Piccoli Archi zenekar koncertezett a református templomban Harasztosi Pál felvétele 4M-M0-KK­Babka József Nyíregyháza — A karácsonyi ünnepek előtt ebben az évben is örvendetesen sok bensősé­ges hangulatú koncert meg­rendezésére került sor váro­sunkban. Ezek sorából három már hagyománynak számító hangversenyt szeretnék ki­emelni. December 15-én a ze­neiskola nagytermében került sor a zenei pályára készülő he­gedűs, gordonkás, gitáros nö­vendékek ünnepi koncertjére. Az itt bemutatkozott 18 szólis­ta több esetben korát meg­hazudtoló érettséggel tolmá­csolta Händel, Vivaldi, Ceu- perin, Rieding, Bach, Mozart műveit. Különösen nagy ha­tást tettek a hallgatóságra a Piccoli Archi kiszenekar által előadott befejező műsorszá­mok. Azt est azt bizonyította, hogy az utánpótlás nevelése a vonós tanszakon jó kezekben van. Ezen est folytatására került sor december 18-án a belvá­rosi református templomban, ahol a Piccoli Archi Zenekar Tóth Nándor vezényletével adott hangversenyt. A zeneis­kolások mellett azon növen­dékek is részt vesznek a zene­kar munkájában, akik már ze­neművészeti szakiskolákban, illetve zenetanárképző tagoza­tokon tanulnak, de visszajön­nek oda, ahonnan el is indul­tak, ahol első közös muzsiká- lási élményeiket kapták. A nagyobb lélegzetű több tételes műveket — Werner: Templo­mi szimfóniáját, Vivaldinak négy hegedűre és zenekarra írt versenyművét, Bach szvitjé­nek tételeit — tömör hangzás­sal, stílusosan szólaltatták meg. Rachmanyinov hatásos Vocalisét Huszár Lajos zene­szerző direkt a zenekar részére hangszerelte és Borgulya And­rás zeneszerzővel személye­sen is megjelentek kinyilvánít­va az együttes iránti elismeré­süket. A templomot zsúfolásig megtöltő közönség nagy tet­szésnyilvánítása kísérte a be­fejező számot Gárdonyi Ka­rácsonyi szvitjét, mely ősbe­mutatónak számított. Itt a ze­nekarhoz 80 zeneiskolás éne­ke is társult. A hangverseny után Csabai Lászlóné polgármesternő fo­gadás keretében Orr Lajos szobrászművész emlékpla­kettjét, valamint a zenekar el­ső CD-jét adta át a zenekarban és a zenekarért tevékenykedő személyeknek. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar és a Városi Vegyes­kar, valamint az Ifjú Zeneba­rátok Kórusa december 16-án a római katolikus társ székes- egyházban adott hangversenyt Martos László vezényletével, karigazgatók Fehér Ottó és Gebri József voltak. Az est műsorán Schubert Befejezet­len szimfóniája és G-dúr misé­je szerepelt. A két mű közül a szimfónia tetszett jobban. A zenekar egyes vonós szólamai kidol­gozott, homogén hangzással a fafúvósok feltűnően szép egyéni szólókkal tűntek ki, és mindez egy egységes hatásos összjátékban találkozott, érett produkciót nyújtva. A G-dúr misében a két kórus korrekt felkészültsége érdemel elis­merést. A hangversenyeket minden esetben igen nagyszá­mú hallgatóság érdeklődése kísérte. Ez örömmel töltötte el mindazokat, akik a hangver­senyek sikeréért valamit tet­tek. A színházon a világ szeme Leköltözött három Sony kamera a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházba Matyasovszki József Nyíregyháza — Körülbelül nyolcadszor gördül ki az Itt a vége... című előadás bánya­csilléje egy órán belül a szín­ház stúdiójának színterére. Valami mindig megakasztja a játék folyamatát: hol a hátul álló színész nem látszik, hol a fény marad le, hol pedig a rit­mus nem megfelelő. Ám a szereplők minden zokszó nél­kül visszaállnak az előző hely­zetbe, ha a rendezői elképzelés úgy kívánja. Az egyik tech­nikus még egy kis füstöt terít szét a teremben, Tréfás Imre fővilágosító igazít valamicskét a fényeken, majd a hatalmas Cinejib kameradaru hangtalan visszagurul a helyére. Figye­lem! Felvétel indul! Televíziós játék készült a Móricz Zsigmond Színház­ban, méghozzá mindjárt kettő is. Mohácsi János sok elis­merést szerzett Milton adaptá­cióján kívül a Verebes István rendezte Kicsengetés is sza­lagra került. Két rangos pro­dukció, amelyek a Magyar Te­levízió Színházi Szerkesztősé­ge szerint is országos figyel­met érdemelnek. így aztán le­költözött Budapestről három Sony kamera, egy halom fel­szerelés és legalább másfél tu­cat televíziós. Egy teljes héten át, napi 10-12 órát dolgoztak. A produkciókat Márton István rendezte, de mellette termé­szetesen ott bábáskodtak a da­rabok színpadra állítói is. Szol­noki Tibor főgyártásvezető — aki egyébként Koltai Tamás ismert színikritikus és Virág Katalin mellett a színházi szerkesztőség harmadik tagja — a munkájukról, a forgatás körülményeiről beszélt. — Akkor még — hogy úgy mondjam — nem voltunk helyzetben, amikor az Itt a vé­ge létrejött. A tv előző veze­tése egy féléves szilenciumra ítélte szerkesztőségünket, de abban a pillanatban, amikor az új vezetés megalakult — Hor­váth Adámra gondolok, aki Molnár Ferenc unokája, vagy Görgey Gáborra és Békés Pál­ra, akik pedig jeles színmű­írók —, hogy a színház külö­nös figyelmet fog kapni. Hála az égnek, az ősidők kezdenek visszatérni, amikor minden héten volt egy színházi köz­vetítés, de a legmostohább po­litikai időszakban is be tudtunk mutatni harminc pro­dukciót egy évben. Jövőre már mi is legalább 40 színpadi mű rögzítését tervezzük, amiből kb. 10-12 tévéjáték lesz, a többi pedig élő adás. Január 8- án például a Csárdáskirálynőt láthatják ily módon a nézők, amit szintén Mohácsi János rendezett. Előtte való nap pedig indul egy új, havonta je­lentkező magazinműsor — a legelső számát éppen a Csár­dáskirálynő díszletei közül celebrálja Vitray Tamás, ami mindig a következő hónap színházi közvetítéseit propa­gálja. Ars poeticánk: ha valahol az országban érték születik, egy közszolgálati televízió nem engedheti meg magának, hogy elmenjen mellette, s veszni hagyja. Mi évente kb. százas nagyságrendben nézünk be­mutatókat, s ha még ehhez hozzávesszük, hogy 30-40 előadást rögzítünk, amiből egy tévéjáték 4-8 napig készül, akkor kiderül, hogy szinte minden időnket színházban töltjük. így talán nagyobb va­lószínűséggel ki tudjuk vá­lasztani az értéket. Az említett két nyíregyházi produkcióra is ezért esett a választás, mert fantasztikus előadás, kitűnő rendezés mindkettő, amelyek ha kikerülnének nemzetközi porondokra, ott is megállnák a helyüket. Egy stúdiódarab közvetítése a közönség jelenléte mellett tecnikailag megoldhatatlan. Véleményem szerint jó néhá- nyuk egyébként is egy olyan tévéjáték, amit közönség előtt játszanak. Az Itt a vége, és a Kicsengetés is aprólékos tele­víziós módszerekkel jön létre, s bízunk benne, hogy ez a sajá­tos műfaj még intenzívebbé teszi az élményt. Egyébként ez a koprodukció a színház és a televízió között anyagilag is kedvező. Az Itt a vége össz­költsége például 4 millió fo­rint, de ha teljes egészében nekünk kellene létrehozni a saját stúdiónkban, akkor en­nek kb. a háromszorosába ke­rülne. Ez a két darab nekem a szí­vem csücske, s szeretném el­érni, hogy kiemelt nagyon jó adásidőben menjenek le már az első fél évben. A Miltont egy szombat esti programként tudnám elképzelni, úgy 22 óra tájban, de könnyen lehet, hogy a Kicsengetést is ebben az időben adjuk majd, esetleg va­sárnap este 7-től. A hétajtós titok vára Kisvárdán Formabontó előadást láthattak a színházbarátok a művészetek házában Minya Károly Kisvárda — Blaskó Péter mint herceg szürke, sötét és mogorva, mint a vára, mely­nek fala tövében ül. Az előadás végén is ugyanezt a pózt veszi fel a másik oldalon, de egészen más gondolatok­kal, ezen közben pedig átve­zette életén és titkain Zbo- rovszky Andreát, Juditot. Ba­lázs Béla A kékszakállú her­ceg vára című művében szinte minden szimbólumértékű úgy, mint az egész előadás Arkossy Árpád következetes, átgondolt és egységes rendezésében, amelyet Kisvárdán a művésze­tek házában adtak elő a bérlet előadás-sorozat keretében. Már maga a pontosan kiszá­mított fénydramaturgia is ele­gendő lehetett annak, aki is­merte az operát, s annak el­lenére, hogy itt most a gran­diózus zenét csak egy szál zongora helyettesítette. Ahogy halad előre a darab, úgy nyíl­nak meg Judit előtt a hétpe­csétes titkot rejtő ajtók, ame­lyen az átszűrődő fénycsíkok egyre jobban bevilágítják és kivilágosítják a kezdetben csak ridegkék fényű színpa­dot. Ezzel együtt azonban egyre sötétebb a Judit előtt feltáruló világ. Nincs egyetlen nyugodt kép sem, mindent bemocskol a vér és a könny. Már az első pillanattól kezdve, amikor beesik a várajtón, félelem és szerelem közt hányódik, ő azonban minden titkával együtt kívánja magáénak tudni a titokzatos legendával övezett herceget. Azonban ez okozza vesztét, s juttatja a többi előző várass­zony örök bezártságot jelentő sorsára. Az önmagára találás folyamatának kitűnő előadása azonban sajnos nem talált kö­zönségre. A misztériumjáték jellegű kétszemélyes, díszlet nélküli előadásból az időnként botrányosan viselkedő közép- iskolás diákközönség nem kért, s az előadás végi rövid heccvastaps mit sem változta­tott ezen. Dőreség volna a hi­bást keresni. Vitatni az iskolák fegyel­mezési képtelenségét vagy a színház jó szándékát, akik egy ilyen típusú előadást is fel akartak kínálni. S bár a bemu­tatás itt kísérlet volt, a vég­eredmény olyan kudarc, amely napjaink normaerkölcsi köz­állapotát tükrözi. Az előadás stúdiójellegének érzékeltetésére a közönség töredék része a színpadon fog­lalt helyet. A nagyközönség előtt a második öt perc után akár le is lehetett volna húzni a függönyt... .KULTÚRA— ■ Hírcsokor w ■'' v" 4 í 'v <v •: s t t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents