Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-22 / 302. szám

1994. december 22., csütörtök Kelei-Magyarország ff Kézműves Kamara alakult Tiltakozás Budapest (MTI) — A Hi­vatásos Határőrök Szak- szervezetének elnöksége levélben kérte Horn Gyula miniszterelnöktől, hogy a kormány pénteki ülésén ne hagyja jóvá a határőrség átszervezését. Horváth István, a szak- szervezet alelnöke az MTI- nek elmondta: az átszerve­zésre vonatkozó indítványt továbbra is megalapozat­lannak, elhamarkodottnak, a valós helyzettől elrugasz- kodónak tartják. Nehezmé­nyezik, hogy a parlament honvédelmi bizottsága a kérdés érdemi megvitatása nélkül, egy előre elkészí­tett határozati javaslat alapján támogatta az át­szervezést. A szakszerve­zet szerint az általuk egyébként nem vitatott átszervezés csak a határ­őrizeti törvény elfogadása után, a határőrség átvilágí­tását követően aktuális. Az átszervezés tervezett idő­pontjának közelsége miatt már arra sincs lehetőség, hogy az illetékes munka­ügyi központokat három hónappal korábban értesít­sék a létszámleépítésről. Budapest (ISB - D. Zs.) — Az Agrárkamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara után közel 200 ezer taggal megalakult a Magyar Kézmű­ves Kamara is. A köztestületi intézmények létrejöttével új időszámítás kezdődik a gazda­ságban — fogalmazott Pál László ipari és kereskedelmi miniszter a kézműves kamara alakuló közgyűlésén. A miniszter kijelentette: a kormány partnere akar lenni a kamaráknak. Ennek megfele­lően fokozatosan számos álla­mi funkciót — mint például a szakoktatást, a mestervizsgáz­tatást — át is ruház a frissen alakult köztestületekre. A küldöttek némi vita után elfogadták az alapszabályt. A tervezetet annyiban módosí­tották, hogy a jövőben minden megye azonos számú küldöttel (20) képviseltetheti magát a küldöttgyűléseken. Ezenkívül a Hajdú-Bihar megyei vállal­kozók közös javaslatára 20 tagúra bővült az ellenőrző bi­zottság létszáma is. Vagyis — az előzetes elképzelésekkel el­lentétben — minden megye küld egy tagot. A legnagyobb vita a kamara költségvetése, illetve a megyei szervezetek hozzájárulása körül bontako­zott ki. Végül a 347 küldött abban állapodott meg, hogy minden megyei kamara — függetlenül a nagyságától! — minden tagja egyformán 74 forint 20 fillér tagi hozzájá­rulást fizet be havonta az or­szágos szervezet számlájára. Ezzel a kis létszámú megyei kamarák jártak jól, hiszen így kevesebbet kell fizetniük, mintha az országos szervezet éves költségvetésének (160 millió forint) bizonyos száza­lékában határozták volna meg a hozzájárulás mértékét. Elnöknek a küldöttek Szabó Tibort választották, az Ipartes­tületek Országos Szövetségé­nek eddigi alelnökét. Az alakuló ülést követően az alelnökké választott Vizi Lászlóval beszélgettünk, aki egyben a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kézműves Kamara elnöke. □ Egyetért a közgyűlés döntésével, amelyet a küldöt­tek számáról, illetve a költ­ségvetési hozzájáruláshot ho­zott? — A küldöttek igen higgad­tan döntöttek ezekben a kérdé­sekben, lehetővé téve, hogy a kisebb és nagyobb taglétszá­mú megyék azonos mértékben képviselhessék érdekeiket. Ami az országos szervezet költségvetését illeti, most még képtelenség lenne felmérni, hogy az elfogadott 160 millió forint sok vagy kevés. Az első évben óriási kiadásaink lesz­nek: az épület berendezése, a telefonok, telefaxot beszerzé­se. Ha mindezek megvannak, akkor viszont a következő években nyilván nem kell ilyen hatalmas kiadásokkal számolni. így a jövő év végén, vagy a következő év elején esedékes közgyűlés már ki­sebb költségvetést is jóvá hagyhat majd. □ Az Ön megyéjében milyen összegű tagdíjakra kell számí­taniuk a vállalkozóknak? — Az alsó határ 300-400 forint lehet. Persze, a pontos összegről majd a megyei ka­mara fog dönteni. □ Mekkora létszámmal fog­nak dolgozni? — Úgy gondolom, öt ember elég lesz a feladatok ellátásá­hoz. □ Van már irodájuk? — Abban a szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy két év­vel ezelőtt felépített az ipartes­tületünk egy kereskedőházat. A BATO-házban kap egy 300 négyzetméteres területet a ka­mara. Úgyhogy, ha ezentúl valamelyik megrendelőnek gondja van egy vállalkozóval, itt kérhet „gyógyírt” a bajára. Csecsen asszony egy zsákban, a hátán cipeli holmijait, miután hétfőn orosz repülők lebombázták lakhelyét. A támadásnak számos épület és négy civil polgár esett áldozatául. Az orosz csapatok egyre szorosabbra vonják a Groznijt körülvevő gyűrűt, és ezzel tovább növelik a szakadár köztársaság lakóira nehezedő nyomást. Szerda kora hajnalban az orosz bombázók újabb csapást mértek a csecsen fővárosra AP-felvétel Kényes kérdésekről titokban Bomba­riadó Budapest (MTI) — Ismét bombariadó volt a Déli-pá­lyaudvaron. Szerdán dél­után egy ismeretlen tele­fonáló közölte a MÁV Számviteli Intézetével, hogy bomba robban a pá­lyaudvar területén. A bejelentés után kiürí­tették az állomás utasterét és leállították a vasúti for­galmat. A tűzszerészek megkezdték a vizsgálatot. 18.05 órakor elindultak ugyan a vonatok, a rend­őrség azonban folytatta a vizsgálatot. Kairó (MTI) — Jasszer Arafat PFSZ-vezető és Simon Peresz izraeli külügyminiszter szerdán Gázában megállapo­dott arról, hogy az izraeli had­sereg ciszjordániai áthelyezé­sével kapcsolatos biztonsági kérdésekről ezentúl a legma­gasabb szinten, azaz Jichak Rabin izraeli kormányfő és kettejük részvételével, a nyil­vánosság kizárásával tárgyal­nak. A két vezető azért találko­zott egymással, hogy kimoz­dítsák a holtpontról az auto­nómia ciszjordániai kiter­jesztését célzó tárgyalásokat. Ez ügyben az eredeti menet­rendhez képest immár féléves késés tapasztalható. Peresz kö­zölte, hogy a különösen ké­nyes kérdéseket, így az izraeli katonáknak a ciszjordániai pa­lesztin lakóövezetekből törté­nő kivonását, a hatáskörök át­adását és a biztonsággal kap­csolatos problémákat csúcs­szinten vitatják meg, s részle­teket csak akkor közölnek, ha már nyélbe ütötték a megálla­podást. Jelezte, hogy a palesz­tin autonómia más kérdéseiről továbbra is Kairóban tárgyal­nak. Pereszt elkísérte Joszi Szá- rid környezetvédelmi minisz­ter és Úri Szavir, az izraeli tár­gyaló küldöttség egyik vezető­je, míg Arafat Nabfl Saattal, a palesztin küldöttség vezetőjé­vel és Fejszal Huszeinivel, a PFSZ jeruzsálemi képviselőjé­vel jelent meg. A paleszin autonómia máso­dik szakaszának megvalósítá­sa azért állt le, mert az izraeli­ek a ciszjordániai zsidó telepe­sek biztonsága miatt vonakod­nak áthelyezni a hadsereget a palesztin lakóövezetekből. A palesztinok viszont ragasz­kodnak a már megkötött meg­állapodáshoz, és követelik, hogy az autonómiatanácsi vá­lasztások előtt az összes izraeli katonát vonják ki a városok­ból. Huszeini előzőleg jelezte, hogy palesztin részről csak ak­kor fogadható el részleges ki­vonulás, ha az az egész Cisz- jordániára vonatkozó kivonási megállapodásba illeszkedik. Lista azokról, akik nem házasodhatnak Kairó (MTI) — Az izraeli vallási ügyek minisztériuma listát állított össze azokról, akik a zsidó vallás előírásai értelmében valamilyen okból nem házasodhatnak — közölte szerdán az izraeli rádió, mely szerint a listán szereplő mint­egy tízezer személyt nem értesítették a lajstromba vé­telről. A listán szerepelnek azok a gyermekek, akik asszonyok házasságtöréséből születtek. E mamzerok (fattyúk) a vallás szerint tíz nemzedéken át nem házasodhatnak zsidóval. A nem férjezett anyáktól szár­mazott gyermekek nem tartoz­nak ebbe a kategóriába. Ugyancsak a felsorolásban vannak az úgynevezett „tisztá­talan” családok. A Jediót Ah- ronót című lap megemlítette egy asszony példáját, akit az­zal az indokkal nem engedtek megházasodni, hogy valame­lyik — 2600 évvel ezelőtti ko­hanita (főpapsághoz tartozó) — őse elvált asszonyt vett el. A vallási ügyek minisztéri­umának főigazgatója, Zéev Rosenberg megerősítette a lista létezését, de közölte, hogy az csak négyezer nevet tartalmaz, s a rabbinátusok tá­jékoztatják azokat, akik szere­pelnek a felsorolásban. A tisztviselő szerint a lista 90 százaléka azokból áll, akik válás nélkül akarnak újraháza­sodni, vagy azokból a testvé­rekből, akik házasságot akar­nak kötni, tehát akik alkalmat­lanok a polgári házasságra. Mihelyt megfelelnek a (pol­gári) törvényeknek, leveszik őket a listáról — tette hozzá. Mint mondta, az igazán ké­nyes kérdés a mamzerok esete, akik vallási szempontól nem alkalmasak a házasságra, de — tette hozzá — ezekben az ügyekben a rabbinátusok igye­keznek „humánus” megoldást találni. Emlékezés és vita Bukarest (MTI) — Buka­restben a parlament két há­za szerda délelőtt ünnepi ülésen emlékezett meg az 1989-es decemberi forrada­lom 5. évfordulójáról. Az ülésen részt vett Nicolae Vacaroiu miniszterelnök és a kormány számos tagja. Meghívottként jelen voltak a különböző román forra­dalmár szervezetek képvi­selői is. Az ünnepi ülés felszóla­lói között volt Sergiu Nico- laescu filmrendező, kor­mánypárti szenátor, Ion Diaconescu, az ellenzékben levő Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alel­nöke, a képviselőház tagja, Dumitru Pusztai, a kor­mánykoalícióhoz tartozó Román Nemzeti Egység­párt szenátora és Petre Ro­man volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke, aki a képviselőház tagja. A forradalmár szerveze­tek nevében négyen szólal­tak fel, ők kaptak szót első­ként. A Forradalmár Szer­vezetek Országos Szövet­sége nevében Dórin Lazar Maior (Brassó) hangoztat­ta, hogy minden találgatás­sal szemben, a „romániai forradalom az egész nép kollektív műve volt”. A bu­karesti forradalmár szerve­zetek képviselői — Adrian Dumitrescu, Gheorghe Zai- nea és Mircea Strat — vi­szont egybehangzóan köve­telték az igazság kiderítését és kimondását a forrada­lomról. Az ellenzéki padso­rokban és a meghívott for­radalmárok körében viha­ros tapssal fogadták a. fel­szólalóknak azt az ismétel­ten megfogalmazott köve­telését, hogy derítsék ki és hozzák nyilvánosságra, kik a bűnösök az 1989 decem­berében elpusztult forradal­márok meggyilkolásáért. Adrian Dumitrescu rá­mutatott azonban, hogy az igazság soha nem fog kide­rülni, amíg a jelenlegi több­ség ül a román parlament­ben, mert ahhoz új összeté­telű törvényhozásra van szükség. A felszólaló szenátorok és képviselők pártállásuk­nak megfelelően értékelték az öt évvel ezelőtti esemé­nyeket, de valamenynyien szembeszálltak azokkal az állításokkal, melyek szerint az 1989-es romániai fordu­lat államcsíny eredménye lett volna. Hangoztatták, hogy öt évvel ezelőtt a nép elégelte meg a zsarnokságot, és felkeléssel, forradalommal vetett véget a Ceausescu- féle kommunista diktatúrá­nak. Sergiu Nicolaescu egyenesen arról beszélt, hogy 1989-ben a térségben a romániai forradalom volt az első és egyetlen anti- kommunista forradalom. Történelmi visszapillantá­sában egyébként a szenátor egyebek között azt állította, hogy Romániában a kom­munizmust más etnikumú- ak és román hazaárulók ho­nosították meg és 1989-ben azért nem lett vérfürdő az országban, mert a román és a magyar hadsereg vezetői sűrű telefonösszekötteté­seik és telefonbeszélgeté­seik eredményeképpen ele­jét vették annak, hogy a két hadsereg megütközzön. Hirmtistra Dél-Koreában... ...szerdán lezuhant egy amerikai felderítő repülő­gép. Az eset alig néhány nappal azután történt, hogy egy felderítő helikoptert az észak-korai fegyveres erők — szombaton — leszállás­ra kényszerítettek. (MTI) Az MDF... ...a tavaszi választási kam­pányban annyira megter­helte ingatlanvagyonát, hogy hasonló akciókra a jö­vőben nem kerülhet sor. Ezt az MDF új gazdasági igaz­gatója Kovács Sándor kö­zölte bemutatkozó sajtótá­jékoztatóján. (MTI) Életükben... ...először láttak orosz fel­ségjelű repülőgépet az ala- bamai Huntsville város la­kói: óriási AN-124-es szál­lító repülőgép landolt a város nemzetközi repülőte­rén, mint később kiderült, titkos rakománnyal a fedél­zetén. (AP) Szerda hajnalban... ...nagy erejű pokolgép rob­bant Moszkva külső kerüle­tében egy éjszakai szórako­zóhelyen. A város nyugati részén, Peregyelkino kerü­letben lévő mulatóban né­gyen tartózkodtak, amikor bekövetkezett a detonáció. Három személyt különböző fokú égési, illetve repeszek okozta sérülésekkel a kerü­leti kórházba szállítottak. Nem szeretné... ..., ha a jövőben megismét­lődne a közelmúlt esemé­nye, amikor Kuncze Gábor belügyminiszter a nyilvá­nosság előtt nevezte hibás­nak a kormányfő döntését — mondta Horn Gyula a Napkelte című tévéműsor­ban. (MTI) Kávébírság Budapest (MTI) — Össze­sen 388 millió forint bírsá­got szabott ki szerdán a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az öt leg­nagyobb hazai kávéforgal­mazó cégre. A hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárás során ugyanis bebi­zonyosodott, hogy a Dout we Egberts Compack Ke­reskedelmi Kft., az Edus- cho Trade Kft., a Kraft Ja­cobs Suchard Kft., a Tchibo Budapest Ipari és Keres­kedelmi Kft., valamint a Nestlé Hungária Kft. ez év­ben termelői áremeléseik során összehangolt maga­tartásukkal jogsértést kö­vettek el. Júniusban, au­gusztusban és októberben ugyanis egy-két napos elté­réssel lényegében azonos mértékben emelték a pör­költ kávé árát. A versenyta­nács a szerdán hozott hatá­rozatban nyomatékosan hangsúlyozta: nem az árak emelését és nem az ár eme­lésének mértékét kifogásol­ta az öt kávéforgalmazó cég esetében, hanem kifejezet­ten és csakis az árverseny korlátozását, illetve annak kizárását nehezményezte. x .TÚL A MEGYÉN —

Next

/
Thumbnails
Contents