Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-22 / 302. szám

1994. december 22., csütörtök ZÖLDÖVEZET Andrási Pál Ásotthalom — Naptári évünk utolsó hónapjának a neve is római eredetű. A ró­maiak eredetileg márciustól kezdték számítani az eszten­dő hónapjait, amelynek nyo­mai ma is megvannak. De­cember hónapunk neve a la­tin tizedik szóból származik. Régi kalendáriumokban talál­kozhatunk a december régies neveivel is. így hajdan nevez­ték karácsony havának, vagy télelőnek. Az első téli hónapnak igen kiszámíthatatlan az időjárása. Néha már a hónap elején be­köszönt az igazi tél, míg más­kor csak karácsony táján kezd havazni. Fenségesen szép lát­vány, amikor a nehéz, ólom­szürke felhőkből eleinte fino­man, majd egyre sűrűbben kezdenek hullani a hópelyhek. Hosszasan figyelve mintha súlytalanul lebegnének. A té­tován szállingózó hópelyhek megülnek a fákon, megka­paszkodnak a kerítéseken, és mintegy varázsütésre fehérré varázsolják az erdőket, mező­ket. A hópelyhek végtelenül vál­Változatos alakú hópely­hek tozatos alakúak, ám oly kicsi­nyek, hogy gyönyörködni sza­bad szemmel nem lehet ben­nük. Még soha senki nem ta­lált két egyformát. A termé­szetben képződő hópelyhek mindig hatszögletűek, sík jég­kristályokból állnak és rendkí­vül formagazdagok. Olykor előfordulhatnak tű vagy osz­lop alakú kristályok is. Decemberben az élővilág túlnyomó része nyugalmi ál­lapotban található. Am ebben a hónapban is találhatunk el­vétve gombokat, ha enyhe az időjárás. Ezeket a fajokat álta­lában már az őszi hónapokban is gyűjthettük. A lila pereszke, a rák ízű pereszke és a fenyő- pereszke mellett gyűjthetünk tölcsérgombákat, így szürke Lucfenyő tobozos ága Illusztrációk tölcsérgombát és parlagi töl­csérgombát is. A gombákkal még ekkor is vigyázni kell, hi­szen az utóbbi faj is mérgező. Lágyszárú növényeink sor­sát már a legelső korai fagyok megpecsételik. Az évelő fajok föld alatti részeikbe húzódtak vissza, melyek igen változato­sak. Vannak növények, me­lyek hagymáik segítségével telelnek át, más fajoknak hagymagumó, gyöktörzs, ta­rack segít a nehéz hónapokat átvészelni. A legtöbb növény­faj magvakat érlelve gondos­kodik a jövőjéről. A kényszer- pihenőben lévő növényi ré­szek csak a kedvező időjárásra várnak hónapokig, hogy ta­vasszal ismét meginduljon a nyüzsgő élet. Ebben a hónapban fás növé­nyeink is nyugalmi állapotban találhatóak. A lomblevelű fák rég lombjukat vesztették. De minden egyes lehullott levél mellett már ott található az újabb nemzedék, igaz még csak rügy alakban. Ezeket eb­ben az időszakban lehet a leg­jobban tanulmányozni. Ahány fafaj, annyiféle alakú és színű a rügyük. A platáné rejtett, amelyet a levélnyél alapi része takar és csak a le­vél lehullása után tűnik elő. A bükk és a gyertyán rügye kar­csú, hengeres, a hársalké ke- rekded, míg az égereké nyélen ülő. Télen a fenyőfélék is nyu­galmi állapotban vannak, ám levélzetüket nem hullatják le. Kivételek persze akadnak, mint az ismert vörösfenyő. A fenyők, vagy más néven örök­zöldek lombja sem él örökké, csupán hosszabb ideig (akár 4- 5 év) marad fenn a fán, és a lombhullás is folyamatosan következik be. Ezért is nem tűnik fel. A lucfenyő tobozai száraz időben már télen, de legkésőbb tavasszal szétnyíl­nak és a szárnyas magvak to­vaterjednek. A havas fenyő­erdők sajátos, meseszerű han­gulatot keltenek. Mátészalka (KM- O. K.) — Mint arról annak idején la­punkban is hírt adtunk, több hónapos ázsiai kutatóútra indult Balogh István, a má­tészalkai TRIDEA Termé­szetvédelmi Egyesület veze­tője. Az alábbiakban a nem­rég véget ért expedíció ered­ményeiről, tapasztalatairól számolunk be. Az expedíció során négy hetet Mongóliában, egyet Kínában, 3 hetet pedig a Bajkál-tónál töltött a mátészalkai szakem­ber. Az utazás egyik kiemelt célja az volt, hogy tovább fej­lessze és bővítse a természet- védelmi szervezetekkel és in­tézményekkel már korábban kialakított kapcsolatokat. En­nek érdekében Balogh István Ulan-Batorban előadást tartott az iskolák biológiatanárai és a felsőoktatási intézmények hallgatói számára. Ennek ke­retében bemutatta a magyar- országi természetvédelmi ok­tatóközpontok kialakulását és tevékenységét, különös te­kintettel a mátészalkai köz­pontra. Taki, maral, fóka Szakmailag a kutató számára a legnagyobb élményt annak a programnak a megismerése je­lentette, melynek célja a taki (mongol vadló vagy prze- walszki ló) tenyésztése, visz- szatelepítése. Ez a munka holland szakemberek irá- nyításásval folyik egy ötven­hatezer hektáros területen. Je­lentőségét szemlélteti, hogy mára Mongóliából teljesen eltűnt a taki, csupán mintegy kilencszáz él belőlük a világ állatkertjeiben és vadasparkja­iban. A visszatelepítési program keretében az első két kis mé­nesben mintegy húsz állat ke­rült ismét szabad területre, és már kilenc csikó is született a kák útját hálókkal zárják el és így fogják ki őket. A hálókból általában megfulladva kerül­nek a fedélzetre ezek az em­lősök. Bizony, háborog a ter­mészetvédő lelke. A zsák­mány azután a kolhozok nyú­Balogh István rendszerezi a trófeákat Szűcs Róbert felvétele tenyészetben. 1997-ig mint­egy nyolcvan przevalszki lo­vat kívánnak természetes kö­rülmények közzé helyezni. Balogh István volt az első ma­gyar kutató, aki ezzel a mun­kával megismerkedhetett. Rendkívül érdekesnek, ta­nulságosnak bizonyult a ma- ralszarvas tanulmányozása. E szarvasok fejlődésben lévő agancsából készül a pantokrin nevű csodaszer, orvosság, ezért a fajt zárt területen is te­nyésztik. A piacon pedig az el- hullajtott agancsok kilójáért az előbbi ok miatt 15-20 dollárt is megadnak. A Bajkálnál alkalma volt megfigyelni a bajkáli fókák, az egyetlen édes vízi fókafaj „halászatát”. A halbő öblök felé, a táplálék után vonuló fó­zóüzemeibe kerül, ahol a bőr a főtermék, és azon kívül szinte semmi sem hasznosul, kevés hús és zsír kivételével. Balogh István egy-egy napot töltött a Bajkálon a fókafogókat ellen­őrző rendőrökkel és pénzügy­őrökkel, illetve egy fókanyúzó üzemben, ahol maga is részt vett a munkában. Mindkét helyszínen videofelvétel és fo­tók sora készült. Orwadászok Nem csupán holland szakem­berek dolgoznak Mongóliá­ban, hanem amerikai zoológu­sok is. Ok az irbisz, vagy hó­párduc életfeltételeit kutatják, illetve szeretnék megmenteni ezt a veszélyeztetett ritka állat­fajt. Sajnos, sok világvédett ál­latot fenyeget az országban a Környezetvédők a vasút mellett Győr (MTI) — A vasút elsor­vasztását elfogadhatatlannak tartja a Levegő Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub és a győri Reflex Környezetvédő Egyesület. Győrött közzétett állásfog­lalásukban a vasúti közleke­dés racionalizálásáról szóló kormányhatározattal össze­függésben kifejtik: a vasutak megtartása mind az infra­strukturális fejlettség, mind a nemzeti vagyon megőrzé­se szempontjából fontos té­nyező. A vasutak megszüntetése helyett a hazai közlekedéspo­litika átalakítását és a közúti beruházásokkal egyenrangú vasútfejlesztés elindítását ja­vasolják. Véleményük szerint olyan finanszírozási, árpolitikai és jogi hátteret kell kialakítani, amely hozzájárul a vasúti köz­lekedés vonzerejének viszsza- állításához. Ezzel összefüg­gésben egyebek között indít­ványozzák, hogy egységes közlekedési alap váltsa fel a jelenlegi útalapot, kezdemé­nyezik a közúti gépjárművek­Indikátorok Budapest (ISB) — Az Eu­rópában föllelhető madár­fajoknak csaknem a 40 szá­zaléka veszélyeztetett. Az egyébként szinte mindenütt halaszthatatlan természet- védelmi intézkedéseket a mezőgazdasági művelésű területeken kell kezdeni, mivel a fészkelők ott van­nak leginkább kiszolgáltat­va az „emberi kultúrának”. Mindez a Magyar Madárta­ni és Természetvédelmi • Egyesület sajtótájékoztató­ján hangzott el. Kállay György főtitkár arra hívta föl a figyelmet, hogy többnyire éppen a leg­szélesebb körben elterjedt fajok száma csökken erőtel­jesen — így például a fehér gólya vagy a goda —, de a közönségesnek hitteké is, köztük a mezei pacsirta. A kontinens madárfajainak megőrzése érdekében a környezetvédelmi megfon­tolásokat ezért a lehető leg­hamarabb integrálni kell a földhasználati, agráripari politikába. A mozgalom nemzetközi szervezete, a Birdlife Inter­national (BI) négy csoport­ra osztotta a „természetvé­delmi jelentőségű fajokat”, többek között aszerint, hogy az egyes világpopulá­cióknak hányád része talál­ható Európában. Az első csoportba sorolt 24 faj az egész világon veszélyezte­tett, azaz — a szakzsargon­nal élve — védelemfüggő. A rangsor azokkal a fajok­kal folytatódik, amelyek­nek világállománya földré­szünkön koncentrálódik, s a helyzetük itt a legkedve­zőtlenebb. A következő ka­tegóriát képviselő 133 faj körülményei csak Európá­ban nem megfelelők, míg a negyedik rovat a viszony­lag biztosított életfeltételű 83 fajt foglalja magában. Hogy miként előzhetők meg, illetve orvosolhatók a problémák, azt a BI leg­újabb, a sajtótájékoztatón bemutatott kiadványa is megfogalmazza. Mivel a madarak a környezet indi­kátoraiként is fölfoghatok, ha másnak nem, hát a drasztikus állománycsök­kenéseknek végre gondol­kodásra, cselekvésre kéne kényszeríteniük az illetéke­seket — olvasható ki a mozgalom „bibliájából”. Merthogy a helyi, fajra összpontosított intézkedé­sek nem váltak be. Hatékony európai madár­védelmi stratégia csakis a jogszabályi háttér kiszélesí­tésével, a vadászható fajok szükséges létszámon tartá­sával, területvédelemmel, az eddigi agrár—, halászati stb. politikák újra fogalma­zásával képzelhető el. An­nál is inkább, mert ha egy populációban 250 alá esik a párok száma, akkor a folya­mat gyakorlatilag megfor­díthatatlan. És persze a mindenkori kormányzatok­nak is fel kell ismerniük az ügy fontosságát — nem­csak szóban, hanem anya­gilag is. Hogy a természet- védelem ne maradjon mos­tohagyerek. 11 ezer ECU... ...Phare-támogatást nyert a miskolci székhelyű Ökoló­giai Intézet Fenntartható Fejlődésért Alapítványa. (MTI) A gödöllői... ...Grassalkovich-kastély felújítási keretének csök­kentését nem tartotta lehet­ségesnek az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizott­sága. (MTI) Hazánk is... ...csatlakozott az Európa Tanács által 1995-re meg­hirdetett Gondolj a jövődre című európai természetvé­delmi év programjához. A magyar tervek fő céljait már el is fogadták Stras- bourgban. (MTI) Növekvőben van... ...a vegyi katasztrófák szá­ma a világban — közölte a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet, egyben a „gyilkos kemiká­liák” betiltását követelve. (MTI) Több mint ezer... ...facsemetét ültettek el Ba­lassagyarmaton az amerikai Békehadtest jóvoltából. Infarktus Újdelhi (MTI) —A hinduk szent folyóját, a Gangeszi ökológiai infarktus veszé­lye fenyegeti. A Himalája hegyeiből a nyugat-bengá- liai öbölig 2500 kilométer hosszan hömpölygő fo­lyamba naponta nagy töme­gű hulladék és mérgező anyag ömlik, így számos város több mint 1,3 milliárd liter szennyvize is. A 900 millió indiai közül minden negyedik a Gan- gesz mentén él, melynek zavaros vizét mindenek­előtt az ipari termelésből származó mérgek veszé­lyeztetik. A folyam mellé több százezer ipari cég tele­pült. Kanpurban például cserzőüzemek szivattyúz­nak erősen mérgező vegy­szereket a folyóba. Az ipari szennyezés mellett Bena- resben például percenként kerülnek egy-egy halott ember maradványai is a fo­lyóba. Ugyanakkor az ösz- szes indiai város felét a Gangeszből látják el vízzel. A mezőgazdaság is veszé­lyeztetve van, mivel a szennyezett víz fokozódó mértékben mérgező anya­gokat juttat a talajba. Mindemellett a Gangeszi a hinduk a menny kapuja­ként tisztelik. Vize hitük szerint lemossa a bűnöket és a lelket megszabadítja az élet béklyóitól. A hinduk ti­zenkét legfontosabb szent helye közül hét a Gangesz mentén található a legnépe­sebb államban, Uttar Pra- desben. Az eddig történt számos kísérlet a Gangesz megmentésére nem vezetett igazán eredményre a kor­rupció, a hibás tervezés és a tékozlás miatt. A természet kalendáriuma kipusztulás, elsősorban az orv­vadászat miatt. Ezt támasztotta alá az Ulan- Batori Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatalban tett lá­togatás is. A hivatal raktárá­ban tonnaszámra állnak az el­kobzott, lefoglalt bőrök, me­lyek között számtalan védett, vagy fokozottan védett emlős bőre is fellelhető. Ilyen bőrök­kel, illetve azok árusaival egyébként mindenütt találkoz­hat az ember, a piacon, az ut­cán, a vonaton. Gazdag zsákmány A hivatal szakemberei az együttműködés keretében már háromszor jártak Magyaror­szágon. Velük, valamint a Baj- kálontúli Nemzeti Park mun­katársaival tovább kívánják bővíteni a kapcsolatokat. Míg az előbbi intézménnyel első­sorban az oktatás és a termé­szetvédelmi programok meg­valósítása terén számíthatunk gyümölcsöző együttműkö­désre, az utóbbi esetben főleg a kutatás összehangolása ke­csegtet jelentős eredmények­kel. A magyar kutató gazdag zsákmánnyal tért haza az út­ról. A terveknek megfelelően több mint nyolcszáz diafelvé­tel és tíz óra videoanyag ké­szült az expedíció során, me­lyek jó segítséget nyújtanak a természetvédelmi oktatásnál. Ezen, az immár harmadik, ku- tatóúton több mint ötven ko­ponyával, aganccsal, szarvval, trófeával gyarapodott a TRI­DEA lassan „legendássá” váló gyűjteménye. Jelenleg az anyag feldolgozása, rendsze­rezése folyik. re vonatkozó környezetvédel­mi előírások szigorítását, ajánlják a kombinált szállítási módok adózási kedvezményé­nek bevezetését. Állásfoglalásukat eljuttatják az illetékes tárcákhoz azzal a kérelemmel, hogy a kormány­zat kezdjen széles körű társa­dalmi egyeztetést e kérdések meonvncrtatő mptrnlHására Mongol-Baj Icái expedíció '94 A legnagyobb veszélyt Mongóliában (is) az orwadászat jelenti az állatvilágra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents