Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-21 / 301. szám
1994. december 21szerda KÖZÉLET Kelet-Magyarország 5 A jegyzők dolga a parlamentben Dr. Szilágyiné Császár Terézia Amatőr felvétel Kovács Éva Budapest (KM) — Felemelő érzés látni a parlament elnöki emelvényén megyénkbeli képviselőt. Szilágyiné Császár Terézia a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőnője az első, aki a rendszerváltoztatás óta működő parlamentek jegyzője lett, s így a parlament elnöke és alelnöke mellett rendre felügyel a plenáris üléseken. Mivel jár a feladat, miféle gondokat és örömöket jelent ez a munka? — erről, s még számos más kérdésről beszélgettünk a képviselőnővel. — A parlamenti jegyző közjogi méltóság, annak minden pozitív és negatív vonzatával együtt. Az országgyűlés alakuló ülésén titkos szavazással választják őket, akárcsak a ház elnökét és alelnökét. A javaslatok hatpárti konszenzus alapján születnek. Jelenleg nyolc jegyző dolgozik, a megállapodás szerint a kormánypártok egyet-egyet, az MDF és a Kisgazdák ugyanennyit, a Kereszténydemokraták és a Fidesz — mint a két legkisebb párt — két-két jegyzőt adnak, mégpedig azért, mert így teremtődik meg az a fontos egyensúly, amire az ország házában feltétlenül szükség van. A jelölések után a frakciók titkosan szavaznak és döntenek a jelölt személyéről. Az első forduló után hárman maradtunk versenyben, a végső szavazásnál döntő többséggel engem választottak a képviselők. □ Milyen szempontok voltak a kiválasztásnál a leglényegesebbek? — A megválasztott jegyzőnek feltétlenül rendelkeznie kell kellő kompromisszumos készséggel, hiszen jegyzővé választása után nem a pártját, hanem az országgyűlést kell képviselnie, mégpedig úgy, hogy a munka zökkenőmentes, folyamatos legyen. A parlamenti közjogi méltóságoknak felül kell emelkedniük azon, hogy egy frakciónak, egy pártnak a tagjai, munkájukban és gondolkodásukban nem a részérdekeknek, hanem az ország érdekeinek kell érvényesülnie. □ Melyek a jegyző legfontosabb feladatai ? — Akadnak bőven. A jegyző készíti elő az ülés forgatókönyvét, beleértve azt is, milyen legyen a felszólalók rendje, névsora. Ez bizony nem egyszerű munka, mert a frakciótól beérkező kérdéseket nekünk kell osztályozni, felügyelni azok törvényességére. Fontos feladat, hogy a parlamenti jegyzőkönyveket hitelesítsük, mint ahogyan az elfogadott törvényeket is. Nagy segítséget jelent ebben a munkában, hogy az országgyűlési jegyzői iroda igen magas szinten, precízen dolgozik, a leíróktól kezdve a legmagasabb rangú tisztviselőig. A jegyzők egyfajta szavazatszámláló bizottságként is működnek, aminek a név szerinti szavazásoknál van különös jelentősége. A jegyző dolga eljuttatni a megfelelő helyre a képviselők által benyújtott önálló indítványokat, törvénytervezeteket, s ugyancsak az ő tisztük nyomon követni azt is, mi lett ezeknek a dokumentumoknak a sorsa, s mindezekről tájékoztatniuk kell az országgyűlést. Figyelemmel kell kísérniük és segíteniük a parlament elnökének munkáját, ami a plenáris üléseken, tárgyalás közben is számtalan tennivalót jelent. Figyelni a felszólalásra jelentkezők sorrendjét, ismerni a házszabályt, akár a Bibliát, s tisztában lenni azzal, kinek mikor mihez van joga. Ha például egyes képviselők bármilyen bizottság létrehozását határozzák el, tudnunk kell miféle szabályok mellett tehetik ezt, de nekünk kell ügyelnünk arra is, hogy a felszólalók ne lépjék túl a törvényben és házszabályban számukra megszabott időt. □ Milyen érzés a parlamentben a pulpituson ülni? — Igen felemelő. Amikor először ültem oda, nem is voltam beosztva, a ház elnöke kért meg, hogy legyek jelen. Ez az országgyűlés megalakulásakor történt, s ez olyan ünnepélyes pillanat, amikor főszereplőnek lenni nagyon nehéz. A lelkem mélyen nagyon izgultam, de megvallom őszintén, pártomra gondolva azt is éreztem, milyen jó lenne itt nem ellenzékiként ülni. Mondom, izgultam is nagyon, amiből az következett, hogy a miniszterek felsorolásából egyszerűen kifelejtettem Keleti György nevét. Szerencsére a ház derűsen, jókedvűen fogadta a bakit, így különösebb gond nem akadt, én pedig kijavítottam a hibát. Én nem vagyok egy harsogó, férfias nő, de mióta jegyző is vagyok, a felszólalásaimban is toleránsabbnak, konstruktívabbnak kell lennem, mint ellenzéki képviselőként egyébként lehetnék. Úgy gondolom, jegyzővé választásom nagy megtiszteltetés, amely nemcsak személyemnek, hanem a pártomnak és az egész nőtársadalomnak is szól. l^©Vl€íÍ€f Érti': A két Bencs polgármestersége Marad... ...a képviselők tiszteletdíja — nyilatkozta Bihari Mihály, mert az emelés híre olyan ellenérzést váltott ki, hogy az összeférhetetlenségi javaslatról folyó hatpárti egyeztetésnek már nem volt tárgya a tiszteletdíj emelése. Kilépett... ...a Vasutasok Szakszervezete a MSZOSZ-ból, illetve felfüggesztette tagságát, mert megítélése szerint a konföderáció nem támogatta kellően tagszervezetét a sztrájk idején, sőt még szolidaritást sem vállalt a vasutasokkal. Az MSZOSZ ügyvivői testületé ma tárgyal a vasutasokkal. Vagy megalakul... ...vagy nem az Agrárkamara, mert a regionális szervezetek küldöttei alkotják az alakuló közgyűlés tagjait. Viszont a regionális szervezeteket még nem jegyezték be, ezért papírforma szerint nem tekinthetők megalakultnak. A kormány... ...elé valószínű jövőre kerülhet a médiatörvény-javaslat, mert megérkezett a művelődési tárcához a minisztériumok véleménye. Felgyorsul... ...az alkotmányozás, mert a politikai viták ellenére is eredményes az előkészítő folyamat — ítélte meg Vastagh Pál. Hatvan évvel ezelőtt a szokatlanul hosszas harangozásra figyeltek fel az emberek az alvégen: meghalt dr. Bencs Kálmán polgármester 1934. december 27-én. Róla már kicsiny gyermekkoromban is sokat hallottam családunkban. Amikor édesapámmal nagymamám meglátogatására mentünk, át kellett haladnunk a Bencs László téren, amelyet Bencs Kálmán apjáról, Nyíregyháza egykori polgármesteréről neveztek el. Az öregek még Zöldség térnek nevezték, mert az volt régen. Emlékezetem szerint a tér egyik oldalán tej, a másik oldalán tyúkpiac volt. A krumplit, káposztát szekereken, talyigákon árulták végig a Bujtos utcán. A Bencs László tér azóta volt már Lenin tér, ma Szabadság tér. Akkor még nem volt beépítve és nem volt fásítva. Ezen a téren, főleg a háború után tömegygűlések zajlottak le. Ahogy folytattuk utunkat a számomra is kedves Selyem utcán, a 4-es számú háznál mindig megjegyezte: „Itt lakik a polgármester!” Igazában akkor ismertem meg az arcképét, amikor a gimnáziumba íratott be édesapám. A díszteremben két olajfestmény volt. Az egyik dr. Meskó Lászlót ábrázolta, aki 30 éven át volt a gimnázium felügyelője. A másik kép dr. Bencs Kálmáné volt, aki másfél évtizeden át töltötte be ezt a tisztet. Már az első tanévben március 15-i ünnepségen kiosztották a gimnáziumban a Kossuth pályázat díjait és megtudtam a pályázat eredetét is. Bencs Kálmán apja, Bencs László, még városi tanácsnok korában javasolta egy alapítvány létrehozását a gimnáziumban. Kossuth Lajosnak írtak levelet, Turinba (ma Torino), engedélyét kérve, hogy róla nevezhessék el az alapítványt. Kossuth 1890. szeptember 30-án írt levelében ehhez hozzájárult. Nemcsak Bencs Lászlónak, az apának volt kapcsolata Kossuthtal, hanem a fiának is. Amikor 1928-ban New Yorkban felállították Horvay János alkotását, a Kossuth-szobrot, a magyar küldöttség tagja volt dr. Bencs Kálmán is. Bencs Kálmánnak a Kossuth gimnáziumban két lényeges alkotása volt. Az első, hogy létrehozta a nyíregyházi Öreg Diákok Szövetségét, amelynek ő lett az első elnöke. Az alelnökök közt ott volt dr. Kállay Miklós akkori államtitkár, a későbbi miniszterelnök, Mikecz István alispán, a gimnázium két egykori igazgatója Moravszky Ferenc és dr. Vietorisz József. A másik lényeges alkotása a diákotthon volt. 1929-ben biztosította a pénzt a Kállai utca 18. szám alatti ingatlan (ma Szent István utca 18.) megvásárlására, hogy egykori diákja, Barucha József városi építészmérnök tervei alapján megvalósíthassa a diákotthont. 50 évvel ezelőtt ebben az épületben érettségiztünk, mert a gimnáziumunk hadikórház volt. A Bencsek az 1753-ban Nyíregyházát újratelepítőkből származnak. Az emlékezet szerint Vrbroszkibokorban volt a tanyájuk, amely ma Verbőczi- bokor néven ismeretes és Nagycserkeszhez tartozik. Földmívelőkből iparosok, iparosokból értelmiségiek lettek. Apa és fia Nyíregyháza pol- gánnesterei voltak. Édesapám akkor szolgálta a várost, amikor Bencs Kálmán volt a polgármester. Én pedig halála után tíz év múlva álltam be a sorba. A dédunokák a város iskoláiban tanítanak ma. Bencs Kálmán idejében volt a városnak 108 utcaseprője. Tiszta és virágos volt a város. Igaz, mert ő már kora reggel, akár hajnalban felült a fider- kára, a híres nyíregyházi féde- res taligára és bejárta a város utcáit. Rendbe tette a Sóstót, az Északi temetőt. A temető szép, aranykeresztes hármas bejáratát az a Rerrich Béla tervezte, aki a szegedi dóm teret is. A temetőben a remek, fából készült haranglábat is kár volt lebontani. Felállíttatta a kitűnő vonalú Vénusz-szobrot is, amely sok élcelődésre adott alkalmat. Még a szelíd Vietorisz Józsi bácsi is megírta A gárdista kacagánya című versét. Szóval, tanultam az íratlan és valódi városi történelmet. Bencs Kálmán fiatalon, 33 éves korában lett polgármester és szintén fiatalon, 50 éves korában halt meg. Annak most hatvan éve. Apja, Bencs László 1905. február 4-én hunyt el, vagyis 90 éve. Két, illetve három nemzedéknyi távolságból, csak „sine ira et studio”, vagyis harag és részrehajlás nélkül kell megemlékezni elődeinkről. Dr. Reményi Mihály Ötven éve alakult a Nemzetgyűlés Történészeknek és politikusoknak az a dolga, hogy nagy történelmi eseményekről méltóan megemlékezzenek. Többnyire meg is teszik ezt tisztességgel. S amikor elmúlnak az évfordulók, elfelejtkezünk arról, hogy mai életünket is sok tekintetben ezek az emlékek igazgatják. Különösen ha azok közeliek. így voltunk és vagyunk ez 50 évvel ezelőtt történt eseményekkel is. Sokunk számára már írott történelem, de szüléinknek, nagyszüleinknek felhalmozott élményanyag. Ismert, mindenki másként élte meg, mindenkinek mást is jelent. Voltak akik 1944 őszét megyénkben felszabadulásként élték meg, meg olyanok is, akik egy újabb megszállás kezdetét látták benne. Voltak akik a Tanácsköztársaság valamilyen új változatát remélték, de olyanok is, akik féltek ettől, de még egy szolidabb népi demokratikus berendezéstől is. Illyés Gyula ekkor egyik versében így ír: „Szót tőlem az Idő vár, én nem hazudhatok Nem így vártam az oly régen várt fordulatot De eljött, de itt van és így is a mi korunk. De így is az lehet, mit mi akarunk.” Bárhol is álltak akkor az emberek, mégis úgy hiszem, hogy az itt élők számára a debreceni fordulat, az Ideiglenes Nemzet- gyűlés megalakulása egységes, nagy élmény volt. Várakozással teli élmény. Még akkor is, ha mint már említettem, a politikai jövőről eltérőek voltak a vélemények. Mert az első pillanattól kezdve megvolt a lakosság többségének aktivitásában, mozgalmában és a pártok összefogásában a készség az új demokratikus állam létrehozására. A Szegeden 1844. december másodikán megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front ezekre a mozgalmakra és a pártokból alakult helyi nemzeti bizottságokra is alapozódott. Megteremtődött egy olyan erő, amely a demokratikus államiság útján elindította az országot. 1844. december 17-én ült össze a „Nyíregyháza és környéke területéről összehívott Nemzeti Bizottság alakuló ülése.” A nemzeti bizottság 24 tagból és az elnökből állott. A kisgazda- párt, a szociáldemokrata párt, a kommunista párt, a gazdaszövetség, a parasztszövetség, az iparosok és a kereskedők, a pártonkívü- liek és a szakszervezetek egyformán 3-3 küldöttel képviselték magukat. A küldöttek neveit korabeli feljegyzések, jegyzőkönyvek őrzik. Két nap múlva, december 19-én megválasztották a nemzetgyűlés küldötteit, akik hivatottak voltak arra, hogy Nyíregyházát és környékét Debrecen 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlésben képviseljék. Az öt fő: Bácsik József, Máchel Sándor szociáldemokrata, dr. Erőss János kisgazda, Pintér András kommunista, Bartha László parasztszövetség. Az ország középső részén, a fővárosban és a Dunántúlon még folytak a harcok, de itt nálunk már megindult az élet. Ä nemzeti bizottság szerepe a következő hónapban csökkent, helyét a különböző pártközi egyeztetések vették át. Ez volt az indulás. A demokratikus államiság megteremtésének a kezdete. A máig sok tekintetben kötelező példa. Előkészítés alatt Budapest (MTI) — A kormányzat január elején újabb előterjesztést nyújt át a szociális partnereknek a társadalmi-gazdasági megállapodáshoz. Mint a Munkaügyi Minisztériumban az MTI érdeklődésére elmondták: a hároméves gazdaságpolitikai stratégiát tartalmazó anyagot és a többi előterjesztést január során megvitathatják az Érdekegyeztető Tanács keretei között. így január végéig aláírható a záródokumentum. A négy évre szóló átfogó megállapodás keretében a kormányzati szándék szerint a szociális partnerek tényleges részeseivé válhatnak a politika formálásnak, a munkaügyi kapcsolatok alakításának. A társadalmi-gazdasági megállapodás tehát a kormány olyan ajánlata a szociális partnereknek, amely új lehetőségeket ad a beleszólásra és a felelősségvállalásra. A kormány kész arra, hogy a szakszervezetekkel és a munkaadókkal együttműködve olyan változásokat kezdeményezzen a munkaügyi kapcsolatok intézményeiben, a munkajogi szabályozásban, amelyek elősegítik a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatok fejlődését. így például javítható lenne a vállalati és ágazati kollektív megállapodások, a munkaügyi viták rendezésének gyakorlata. A kormány változatlanul elkötelezett a társadalmigazdasági megállapodás megkötésére. A kormányzat szerint a szociális béke nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság eredményesen működjön, egyebek közt vonzó maradjon a nélkülözhetetlen invesztíciók, így a külföldi tőkebeáramlás számára. A szociális béke — amikor a gazdaság stabilizációja fokozott terheket helyez a társadalomra — csak folyamatos társadalmi párbeszéd, tárgyalások és megállapodások révén tartható fenn. A szociális békét a társadalmi párbeszéd azáltal segítheti, hogy hozzájárul a terhek lehetőség szerint leginkább méltányos, s ezáltal a társadalom számára leginkább elfogadható megosztásához.
