Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
KULTÚRA 1994. december 20., kedd Karácsonyi mozicsoda Nyíregyháza (Szi. E.) — Hosszú sorok kígyóznak a mozik előtt szerte a világon. Mit adnak? Csak nem valami Schwarzenegger filmet? Nem, „csak” a Disney 32. egész estét betöltő rajzfilmje megy. Simba, a kis oroszlán története Amerikában minden eddigi Dis- ney-film bevételét túlszárnyalta, s így Az oroszlánkirály a legsikeresebb animációs filmmé koronáztatta magát. A siker Magyarországon sem várat magára, a nézőterek megtelnek, és a ki- csik-nagyok szájtátva feledkezhetnek bele Simba, Pumbaa és barátaik kalandjaiba. Vajon mi vonzza az embereket a Disney-filmekre? Talán a látványos képsorok, színes kalandok, vagy a nagyszemű állatkák játszadozásai. mögött rejlő mélyebb tartalom? Esetleg csak szórakozni, nevetni, vagy éppen sími szeretnének egy jót? A válasz egyelőre titok, de az tény, hogy a rajzolt kis sztárok egyre inkább kiszorítják a mozikból az igazi világsztárokat. Tavalyelőtt A szépség és a szörny megható története bűvölte a gyermekszíveket. Tavaly Aladdin és barátai masíroztak végig a világon két Oscar-díjat besöpörve. Idén pedig itt a The Lion King, Elton John fülbemászó dalaival fűszerezve. Csak remélhetjük, hogy a sor folytatódik, s jövőre újabb Disney-kalandra ülhetünk be a moziba! (A filmet december 22-23. és 25-28. között Nyíregyházán a Béke moziban, 24-én pedig a Montázs moziban tekinthetik meg.) Festményekből... ...és akvarellekből nyílt kiállítás a napokban a tiszalö- ki városi könyvtárban. A B. Tóth János munkáiból rendezett tárlat naponta 10-től 18 óráig látogatható. (KM) Küzmös Enikő... ...nyírbátori festőművész mutatkozik be alkotásaival a váci Katona Lajos Városi Könyvtárban. A közelmúltban megnyílt tárlat január 19-ig tekinthető meg. (KM) Gyermekkarácsonyt... ...rendeznek december 22- én a nyíregyházi városi művelődési központban. A programok 9 órakor kezdődnek, s ezt követően a „ház” különböző helyszínein párhuzamosan zajlanak. (KM) A Bessenyei... ...Társaság Emlékérmét ünnepélyes keretek között adják át áz idei várományosoknak december 22-én a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. Az összejövetel 16 órakor kezdődik. Diagnosztika... ...és therápia a vizuális művészetek eszközeivel címmel tartanak gyógypedagógiai előadást december 20-án 9 órától a nyírbátori Éltes Mátyás iskolában. (KM) Gépesített szótanulás Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — Úgy látszik, a számítástechnika egyre nagyobb mértékben kapcsolódik bele mindennapi életünkbe. A programkészítők az óriási kiterjedésű ismeretanyagok gyors hozzáférhetőségét részesítik előnyben. így jelennek a piacon a különféle enciklopédiák, lexikonok számítógépes változatai, amelyek egyetlen lemezen többezer oldalnyi információt (szöveget, képet, hangot) képesek tárolni. A magyar programkészítők egyik legfontosabb területe a nyelvtanulás. A bajai Profi-Szoft BT PICDIC for Windows angol-magyar, magyar-angol képes szótára, amely Szendrő Borbála Én szeretem a szavakat című művének anyagát ültette át számítógépes környezetbe. A 83 témakörbe csoportosított 200 képhez mintegy 5000 kifejezés kapcsolódik. Rákattintva az egérrel a képeken látható tárgyak melletti kis négyzetre, megjelenik egy szöveges ablak, amely a hagyományos szótárak szócikkeihez hasonlóan tartalmazza a tárgy vagy az ábrázolt tevékenység nevét angolul (a kiejtést leíró fonetikus jelekkel) és magyarul, a program pedig emberi hangon felolvassa a szót (vagy kifejezést) brit és/vagy amerikai kiejtéssel. A tanulók további szolgáltatásokat vehetnek igénybe. így például egyéni igényeik szerint alakíthatják a szócikkablakocska tartalmát, beírásos, párosí- tásos és a szövegmegértést gyakoroltató tesztekkel tehetik próbára tudásukat. KM-illusztráció A három kötetnyi „információtömeg" karácsonyi ajándéknak sem utolsó... Balázs Attila felvétele kifejezések magyar változatának használatára és ugyancsak mellőzték az „irodalmi berkekben” használatos kifejezéseket. Péter László annak a reményének adott hangot, hogy a lexikont — a szerkesztők, írók előtt már ismertté vált hibái ellenére is — haszonnal forgathatják majd az olvasók. Bognár György, a házigazda Irodalomtudományi Intézet igazgatója elmondta: az új irodalmi lexikon kezdeti munkálatai 1988-ban kezdődtek meg. A háromkötetes szakmunkában négy intézmény munkatársai működtek közre. Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), az Irodalomtudományi Intézet, a Somogyi Könyvtár, és nem utolsósorban az Akadémiai Kiadó. Veres András és Horváth Iván, a kötet két írója bírálólag utalt arra: ha a szerzők maguk korrigálhatták volna szócikkeiket, számos hibát javíthattak volna, és így kevesebb elés félreírás szerepelne a már napvilágot látott lexikonban. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója kérdésre válaszolva elmondta: a lexikon törzsanyagát számítópéges adatbázisban őrzik. Javítható és kiegészíthető. A tévedések súlyossága dönti majd el, hogy a korrekciók az utánnyomásban „pótlapokon” kapnak-e helyet, vagy javított kiadás jelenik meg. Az Új Magyar Irodalmi Lexikont egyelőre ötezer példányban adta közre a kiadó. Az Irodalomtudományi Intézet vezetői egy-két hónapos türelmi időt kértek a hiányosságok kiküszöbölésére. Irodalmunk vadonatúj lexikona A törzsanyagot számítógépes adatbázisban őrzik • Javítható és kiegészíthető Budapest (MTI) — Harminc év után látott napvilágot az Új Magyar Irodalmi Lexikon. Kétszer annyi címszót tartalmaz, mint az 1964-ben megjelent hasonló oldalszámú elődje. Háromszáztizenhat szerzője mintegy tizenegyezer címszóban igyekszik áttekintést adni a magyar literatúra történetéről — mondta Péter László főszerkesztő, az MTA Irodalomtudományi Intézetében tartott sajtótájékoztatón. Az Akadémiai Kiadó gondozta tudománytár bemutatóján részt vett számos szerző is. Péter László kifejtette: a szerkesztői csapat azt tűzte maga elé a legfontosabb célként, hogy a címszavak tömörek, lényeget közlőek legyenek. Az alkotók életrajzát összefoglaló rövid definíciók, az életmű taglalását szűkszavúan közlő adatok nem minősítések — hangúlyozta a főszerkesztő. Az alkotói biográfia után — az áttekinthetőség érdekében tipográfiailag is elkülönítve — kaptak helyet a művek, illetőleg a bibliográfiai közlések. A szerkesztőség koncepciója érvényesült abban is, hogy a kötetben nincs földrajzi tagozódás. A magyar irodalom egységes, vagyis nincs külön-kü- lön feltüntetve ki erdélyi, ki felvidéki magyar író, költő. A főszerkesztő arról is szólt: törekedtek az idegen nyelvű Kulturális örökség és turizmus Budapest (MTI) — Világszerte ismert és elismert tény, hogy Magyarország rendkívül gazdag kulturális öröksége mindig is vonzotta a turistákat. A kultúra, a művészetek és az idegenforgalom menedzselését, értékesítését azonban immár új eszközökkel és új formában kell az egész nemzet- gazdaság számára hasznosítani — összegezték a Kulturális örökség és turizmus holland-magyar programot értékelő munkabizottság Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az eseményen részt vett Robertson E. Collins, a holland kormány tanácsadója, valamint Török András, a kultusztárca helyettes államtitkára is. Elhangzott: az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO és a nemzetközi műemlékvédelmi szervezet, az ICOMOS — a holland kormány támogatásával — az emberiség kulturális értékeinek megmentését és helyreállítását tartja feladatának, s ehhez a kulturális turizmust is felhasználja. A magyar-holland ötletbörze munkájában részt vevő kultusz-, és pénzügyi tárca, továbbá a kömyzetvédelmi minisztérium, valamint az idegenforgalmi, és a műemléki hivatal munkatársai arra a megállapításra jutottak, hogy a kulturális intézményeknek változtam kell stratégiájukon, újra kell értékelniük tevékenységüket. Ezeknek az intézményeknek meg kell tanulniuk a gyors alkalmazkodást a piaci viszonyokhoz. Török András közölte: a munkabizottság megállapításait a kultusztárca hivatalos formában is szeretné beépíttetni a jelenleg formálódó hároméves gazdaságfejlesztési programba. Nem a központi költségvetés forrásainak átrendezését kívánják, hanem az érintett tárcák jobb együttműködésével olyan elképzelések megvalósítását, amelyek anyagi hasznot hoznak mindenkinek. A töprengés fájdalma és pátosza Karádi Zsolt X' Nyíregyháza — Hatodik köteté- ve* jelentkezett ’MF™ Nagy István Attila. Túl az emberélet útjának felén, negyvenhét esztendősen gyűjtötte össze töprengéseit. Korábbi könyveiben (Társadul szegődöm, 1983, Arcok és művek, 1986, Arcod félhomálya 1991, Gyönyörű álom, 1991, Szavak foglya, 1993) már megteremtette sajátos lírikusi-prózaírói- kritikusi magatartásának főbb vonásait, most publicisztikai írásaival gazdagította eddigi életművét. A Századvégi időfutás című új kiadványa huszonhat jegyzetet tartalmaz. Az 1990 és 1994 között keletkezett szövegek a Kelet-Magyarország hasábjain láttak először napvilágot. A gondolatokat Nagy István Attila ugyan napilap számára vetette papírra, az írások azonban mégsem az efemer aktualitás jegyében születtek. E zömmel rövidebb terjedelmű munkák intellektuális töl- tésűek: egy humánértelmiségi félhangos vívódásai életről, halálról, szerelemről, politikáról, magyarságról, hitről, kultúráról, irodalomról. Egyszóval mindarról, ami az utóbbi időkben valamennyiünket foglalkoztatott. Nagy István Attila az etikus létezés titkait fürkészi. Személyes gondok, egyéni fájdalmak és közösségi problémák egyaránt helyet kaptak a hasábokon. Ami az írásokban leginkább feltűnő, az a sok kérdőmondat. Költői kérdések ezek, válasz nélkül, persze. E sorok kifejezik azt a bizonytalanságot, azt a kételyt, amely a századvég mindennapjainak velejárója. „Miből építkezik az ember, amikor úgy érzi, romokban hever körülötte a világ?” — kérdezi a címadó szöveg beszélője. Nagy István Attila e „minden Egész eltörött” világban vallatja konokul önmagát, s a kort, amelyben élnie adatott. A cikkek legtöbbjének igéi többes szám első személyűek, így grammatikailag is kifejezésre jut a szerző képviselete szándék: az, hogy mindannyiunk nevében szólaljon meg. Nagy István Attila új gyűjteményének egyes darabjai az utóbbi évek érték-átrendeződésének idején keletkeztek. E változatos korban akadnak azért szilárd viszonyítási pontok: e próza szellemi horizontját Ancsel Éva, Epiktétosz, Ady, József Attila, Petőfi, Szophoklész, Nagy László alkotja (a lista korántsem teljes). A szerző hozzájuk folyamodik biztatásért, tőlük vár segítséget a legnehezebb szituációkban is. A kötetből felépül a szerző portréja, amely nemcsak az önéletrajzi ihletettségű darabok (Századvégi időfutás, Szemben az egész világgal) cserepeiből rakódik össze, hanem egyrészt a személyes hangú vallomásokból (Az emlékezet útvesztőjében), másrészt a jelentősebb írások fölvetette gondok halmazából (Értékek nyomában, A hétköznapok méltósága, Rendezni közös dolgainkat). Nagy István Attila igyekszik dialektikusán szemlélni a világot, s amikor a szenvedélybetegségek kapcsán kedélybeteg, hitetlen, önbizalom nélküli országról beszél, sietve hozzáteszi: elképzelhető, hogy mindennek az ellenkezője is igazolható. (Egymásnak felel- gető lelkek.) A nagy emberi szenvedélyek közül kedvelt témája a szerelem. Ebben találja meg — Ancsel Éva szavaival szólva — a kilépni önmagunkból késztetését. E témakör leghatásosabb eszmefuttatásai azok, amelyekben a gondolati kifejtést a személyes élményközeliség melegíti át (A szeretet megtartó vonzásában, Az emlékezet útvesztőjében). Ez utóbbi novellisztikus múltidézésében megvillan Nagy István Attila alapvetően lírikus alkata: az egykori kedvesektől ajándékba kapott könyvek dedikációit újra fellapozó férfi önmagára eszmé- lése nem ifjúság iránti nosztalgia, hanem sorsanalízis. A Századvégi időfutás legemlékezetesebb perceit az utolsó négy oldal jelenti: a Meghalni az égbolt alatt fájdalma és pátosza a halállal szembenéző én bátor önfelszámolása. Az igazi katarzis közegében kibomló megindító vallomás a művészet erejével láttatja az életért küzdő embert. Az írástudót az minősíti elsősorban, amit észrevesz a világból. Nagy István Attila a „szendék”, a „halk szavúak”, a „naivok és szemérmesek, a tisztességesek és széplelkűek” (Álmodozó magyarok akikből apácák lesznek) pártján állva beszél a félelem koráról, a huszadik század humanistáknak nem kedvező utolsó évtizedéről. (Nyíregyháza, 1994)
