Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-20 / 300. szám

1994. december 20., kedd TUDOMÁNY, TECHNIKA No bel-díj: a dicsőség árnyékában Éremfelirat: „Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni..." Tudományos Jdshirek Fogamzásgátló szalmonellából? (MTI-Press) — Alfred Nobel, a 99 évvel ezelőtt, 1895. no­vember 27-én lezárt végren­deletében így utasította a te­kintélyes vagyon kezelőit: „Hagyatékom gondnokai által biztosított értékpapírokban el­helyezett tőkém alapot képvi­sel majd, amelynek kamatai azok számára osztassanak fel, akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották...” Az alapítványtevő halálának évfordulóján, december 10-én adják át a díjakat, 1901 óta — néhány háborús év kivételével — folyamatosan. Az emberiség jótevőinek elismerése természetesen te­kintélyes összegű pénzzel is jár. A Nobel-vagyon a végren­delet idején 50 millió svéd ko­rona volt, azóta ennek a kama­taiból fizetik a díjakat. Mivel a kamatok változnak, az összeg sem állandó, átlagosan 160 ezer svéd koronát tett ki. Bár számos Nobel-díjast el­felejtett már az utókor, az év­könyvek azonban számon tart­ják azokat, akiket annak idején a leginkább érdemesnek ítél­tek a különféle bizottságok. Az irodalom azonban arról is beszámol, hogy voltak elhibá­zott, sőt igazságtalan döntések is. íme néhány esélyes, akikre a Nobel-díjnak csak az árnyé­ka esett. Ellopott dicsőség? A fizikai Nobel-díjat 1909- ben egy német: K. F. Braun és egy olasz: G. Marconi kapta. Az utóbbi neve összekapcso­lódott a rádió feltalálásával — a díjat a vezeték nélküli távíró­ért adták — de az már csak hírlapi szenzáció lehetett, hogy egy horvát tudós, Nikola Tesla 1916-ban pert indított Marconi ellen. Azt bizonygat­ta, hogy érdemtelenül tekintik a rádió felfedezőjének. A sors különös iróniája, hogy a teljes peranyagot 1943-ban hozták nyilvánosságra és a bíróság Teslának adott igazat! A tu­dós, vagy helyesebben a felpe­res pedig még abban az esz­tendőben meghalt — minden­kitől elfeledve, szegényen. Peres üggyé vált az 1959- ben adott elismerés is — O. Chamberlain és E. Segre — megosztva kapta a fizikai dí­jat. Az utóbbit, az olasz Segrét ezúttal egy honfitársa perelte. Azt állította, hogy voltakép­pen az ő kísérleteit használta a későbbi Nobel-díjas, azokkal jutott eredményre. Ezért 150 ezer dollár fájdalomdíjat kö­vetelt. Az ő esete kiválóan jelzi a kulisszák mögötti tevé­kenységet. Piccioni kereseté­nek nem adott helyt a bíróság, mondván, hogy későn jelent­kezett a követeléssel. De miért késett, ha biztos volt a dolgá­ban? Mi több, amikor tudomá­nyos körökben is szóbeszéd volt, hogy az érdem oroszlán- része az övé? Nos, azért, mert Segre — tehát a díjazott — amerikai barátai megígérték, hogy őt külön fogják jelölni a Nobel-díjra. S miután az idő telt, ő pedig rádöbbent, hogy az ígéret csupán mellébeszé­lés, perelt. Elkésett vele. A mélyütések, az asztal alat­ti bokánrúgások sem ismeret­lenek a pénzért és az elismeré­sért vívott küzdelemben. (MTI-Press) — A horkolás igen elterjedt és kellemetlen „szokás”, és nem csak az azt elviselni kényszerülő háló­társnak. Megeshet, hogy akár két percre is leáll a légzésünk horkolás közben, ami maradandó károsodást okozhat az agyszövetekben. Szerencsére ma már a hor­kolás megszüntethető. Ri- bári Ottó füll-orr-gégész szakorvost kérdeztük a gyó­gyulás lehetőségeiről. — Orrpolip vagy nagyfokú orrsövényferdülés műtéti kor­rekciójával tökéletesen meg lehet javítani az orrlégzést, és akkor az esetek nagy részében megszűnik a horkolás is. Mi­után az orrlégzést biztosítot­tuk, és mégsem szűnik meg a horkolás, akkor lehetőség van egy horkolásgátló műtét el­végzésére: a lágyszájpadot megrövidítjük, és ezáltal tech­nikailag lehetetlenné válik a horkolás. Persze ezt nagyon óvatosan kell végezni, mert ha túl rövid a lágyszájpadlás, be­lenyel az illető az orrába, azaz kifolyik a folyadék az orrába. Csermajor (MTI) — A Kapu­vár melletti Csermajorban működő Újhelyi Imre Tejipari Középiskola, amely jövő évtől a hazai tejipari középfokú ok­tatás bázisintézménye lesz, együttműködésre lép a sajtkul­tuszáról is ismert Franciaor­szág több intézményével. A kapcsolatépítést a magyar és a francia földművelésügyi mi­nisztérium egyaránt támo­gatja. Az együttműködési programot a kétoldalú kor­mányközi vegyes bizottság mezőgazdasági albizottsága rögzítette november végi ülé­Az 1906-ban kiadott orvosi Nobel-díj két kitüntetettje, C. Cogli és S. Ramon y Cajal any- nyira utálták egymást, hogy szót sem váltottak. Mint ahogy ferdén nézett egymásra a stockholmi reflektorok fényé­ben 1923-ban F. G. Banting és J. R. Macleod, noha nem vol­tak nyelvi problémáik, lévén mindketten kanadaiak. De mindegyik állította, hogy a másik nem jogosult a díjra. A történet meglepő fordulata: az orvostudósok szerint egy har­madik kanadainak kellett vol­na adni az inzulin felfedezésé­ért járó díjat. Vagy legalább is köztük lett volna a helye. C. Bestről azonban tudomást sem vett a bizottság... A hálát nem díjaizák A tbc leküzdésében döntő sze­repet játszó sztreptomicinért 1952-ben S. Waksman, orosz származású amerikai tudós ve­hette át a díjat. Minthogy a kísérleteket csoportban vé­gezték, őt is beperelte az egyik tanítványa. A Schatznak azon­ban nem volt szerencséje, any- nyit ért el, hogy magára haragította a tudományos vilá­got. Vitathatatlan jelentőségű az öröklődésben meghatározó genetikai kód, a DNS kettős spiráljának felfedezése. Ezt 1962-ben jutalmazták Nobel-díjjal; F. Crick, J. Wat­son és M Wilkins érdemét nem is vitatták, csupán azt je­gyezték meg, akik közelebbről is betekinthettek a felfedezés folyamatába, hogy még két kutatónak legalább annyi ér­deme volt, mint a díjazottak­□ Milyen technikákkal lehet ezt a műtétet elvégezni? Mióta létezik egyáltalán? — Körülbelül tíz éve talál­ták ki ezt a műtétet. Nagy di­vat Amerikában, Japánban, és mi is csináljuk évek óta Ma­gyarországon. Úgynevezett hideg késsel vagy lézerkéssel lehet operálni. Klinikánkon kétfajta nagyteljesítményű lé­zerberendezés van. Egyik a szén-dioxidlézer, amit már évek óta használunk — a gé­gészetben elsősorban — ki­sebb tumorok eltávolítására. Egyszerűen elpárologtatja a rosszindulatú tumorszövetet, a rosszindulatú kis daganatokat. Újabban egy sokkal nagyobb teljesítményű, mélyebbre ha­tó lézerberendezést haszná­lunk, amelyet egy flexibilis endoszkópon keresztül be tudunk vezetni a szervezet mély üregeibe, az orrüregbe, gégébe, légcsőbe és a tüdőbe is, és az ott lévő heges szűkü­leteket, kisebb daganatokat, vérző ereket el tudjuk távolí­tani. □ Németországban kifej­lesztettek egy olyan műanyag sének záródokumentumában a Párizs melletti Angersban. A kooperáció kezdetben a sajt­gyártásra terjedne ki, s ma­gában foglalná a folyamat egé­szét a tejtermeléstől a sajt érté­kesítéséig. Csermajorban ugyanis az oktatáshoz kap­csolódóan sajtkészítés is fo­lyik, az ínyencek által kedvelt Pálpusztait gyártják az ottani sajtüzemben. A magyarok ép­pen a Pálpusztaival hívták fel magukra a nemzetközi figyel­met a tavaly Pármában rende­zett második európai gasztro­nómiai napokon, ahol a sajtkü­nak. Egy asszony, Rosalinde Franklin vizsgálati anyagát adta át ugyanis Watson a ku­tatótársnak, Wilkinsnek s en­nek alapján ismerték fel az úgynevezett kettős spirált. A hála? Watson a lehető leg­rosszabb színben tüntette fel önéletrajzában Franklin asz- szonyt. Díj, melléfogásért Nem mentes a melléfogástól sem az eltelt kilenc évtized. A sort az 1903. évi orvosi Nobel- díjjal kezdték. N. R. Finsen dán anatómus fototerápiás kú­rájáról ugyanis kiderült, hogy sarlatán-gyógymód, semmire sem jó. Az 1927-ben hozott döntésről pedig azt állapíthatta meg az utókor, hogy az oszt­rák J. Wagner-Jaureggnek, a hüdéses elmebaj maláriaoltás­sal való kezeléséért adott díj­jal nem a gyógyítást, hanem a szenvedést tüntették ki. A doktor ugyanis melléfo­gott... Ezek az esetek bármennyire is kirívóak, nem csökkentik a Nobel-díj értékét és jelentősé­gét. Legfeljebb azt bizonyít­ják, hogy a tudomány berkei­ben is olyan emberek dönte­nek a kiemelkedő teljesítmé­nyek megítélésében, akik ma­guk sem tévedhetetlenek. Vagy mert a kutatás terén is harc folyik és a harcban nehéz semlegesnek maradni... Mint­ha őket is igazolná a december 10-én kiállított csekkhez mel­lékelt Nobel-emlékérem latin felirata: Jnventas vitám iuvat exdcoluisse per artes.” Szép dolog az életet találékony mű­vészetekkel nemesíteni... készüléket, amely a nyelvet és a szájpadot tulajdonképpen el­választja egymástól; olyan mint egy protézis. Egy tech­nikusnak kell szájraszabottan vagy garatra szabottan elké­szíteni és este, amikor a beteg kiveszi a protézist, beteszi he­lyére a horkolás gátlóját. — Igen. Ezt azonban csak azok tudják használni, akiknek protézise van. És nagyon ne­héz megszokni, egyáltalán nem biztos, hogy el tud-e vele aludni az illető. □ Akinek megvannak a saját fogai, nem is tud ilyet használ­ni? — Nemigen tudja betenni, mert zavarja és lenyelheti, megfulladhat tőle. Rá lehet szerelni a fogakra, de kelle­metlen. Magyarországon is gyártanak horkolásgátló kü­lönböző műanyagokat, ame­lyek megakadályozzák, hogy a lágyszájpad rezegjen. Ó Hogy lehet ezekhez hoz­zájutni? Boltban árusítják, például orvosi műszerboltban és pén­zért lehet kapni, SZTK-ra nem jár. lönlegességet aranyéremmel díjazták. A francia szakembe­rek felajánlották, hogy a cser­majori iskola laboratóriumába és sajtüzemébe korszerű tech­nológiai eszközöket telepíte­nek. Fogadják franciaországi termelési gyakorlatra, tovább­képzésre a csermajori iskola szakoktatóit és diákjait; cse­rében az St. Lothere-i, azonos típusú iskola diákjai pedig Csermajorban lesnék el a mag­yar sajtkészítési fortélyokat. Az elgondolás szerint a kap­csolatokat a farmerképzés te­rületére is kiterjesztenék. (MTI-Press) — Ki nem tartaná képtelen állításnak, hogy a szalmonella baktéri­umok hasznosak is lehet­nek? Pedig így van. A Washingtoni Egyetem ku­tatói ugyanis géntechnoló­giai módszerekkel átalakí­tották a szalmonellák örök­letes anyagát. így ezek a módosított baktériumok a szervezetbe juttatva olyan antitestek képződését segítik elő, amelyek nem­A haditechnika vívmányai a hidegháború megszűnté­vel, úgy látszik, mind széle­sebb körben terjednek el a civil szférában. Ez történt most egy hadicélokra kifej­lesztett, éjszaka is „látó” készülékkel, az infravörös noktovizorral, amely tíz ki­lométer körzetben felderíti az ellenséges páncélosokat, tüzérségi eszközöket vagy a terroristákat. Ez a készülék most hatékony segítséget nyújthat a szívsebészeknek. A műtőasztal fölé szere­lik, ahol 15 milliméter mélységig pontosan meg­méri a beteg testszövetei­Ázsia öt kis tigrise mind előkelőbb szerepet vív ki magának a világ tudomá­nyos irodalmában, az új eredményekről beszámoló tudományos közlemények számában is — állapítja meg a Tudományos Infor­mációk Philadelphiai Inté­zetének egyik legutóbbi közleménye. Az Intézet Taivan, Dél-Korea, Szinga­púr, Thaiföld és Malaysia tudósainak a legtekintélye­(MTI-Press) — Vannak, akik hisznek benne, vannak akik nem — már tudniillik abban, hogy Földünkön kívül más bolygókon is lehetséges élet a minden- ségben. Az viszont, ha nem is kétségtelen tény, de nagyon valószínű, hogy az illionoisi egyetem rádiócsillagászai meg­találták az élet egyik építőkövét galaxisunk köz­pontjának közelében, egy porból és gázokból álló sűrű csillagközi felhőben. Nem véletlen tehát, hogy a nemzetközi tudományos folyóiratok vezető hírként közölték a szenzációs beje­lentést. A glycin nevű ami- nósavra — amely a legegy­szerűbb a fehérjéket felépí­tő vegyületek során — spektrumvonalai alapján bukkant rá Lewis Shyder és kutatócsoportja a Sagittar­ius B2 felhőben. Ennek át­mérője körülbelül egy fényév, és fejlődésének ab­ban a szakaszában van, amikor a csillagok éppen kezdenek kialakulni benne. Emellett más, bonyolult ve­csak a szalmonellabaktéri­umokat támadják meg, hanem a spermiumokat is. Az antitestekből előállított oltóanyag állatkísérletek­ben hatékony fogamzás- gátló szemek bizonyult. A kutatók remélik, hogy eljárásuk az emberi szer­vezetben is alkalmazható, és így olcsó antibébi- pasztillát sikerül előállíta­niuk, elsősorban a fejlődő országok számára. nek hőmérsékletét. Adata- taiból egy hozzákapcsolt komputer ernyőjén megje­leníti a vér áramlását és eloszlását az artériákban és a szívizomban. A sebész­nek ezáltal lehetősége nyí­lik arra, hogy műtét alatt el­lenőrizze a beültetett új ér­szakaszok működését — hangsúlyozza Menachen Zucker izraeli kutatómér­nök, aki háromévi munká­val fejlesztette ki a hadi- technikai eszközből a szív­kamerát, amelyet nemrég mutattak be egy jeruzsále- mi orvostechnikai kiállítá­son. sebb szakfolyóiratokban megjelent beszámolóit vizsgálta. Megállapította, hogy az új és jelentős ered­ményekről szóló publiká­ciók száma ezekben az or­szágokban növekszik évről évre a leggyorsabban. Ez is azt jelzi, hogy jelentős összegeket költenek kuta­tásra. így érhetik csak el, hogy mind több önállóan kifejlesztett termékkel árasszák el a világpiacot. gyületek színképvonalait is észlelték. Felfedezésük azért olyan jelentős, mert talán nyomon követhetők bennük az élet kialakulásának első lépései. A legtöbb elmélet szerint a „fiatal” Föld felszínén sok­féle bonyolult vegyi folya­mat mehetett végbe, és ezek során bolygónk felszínén jöhettek létre az élet építőkövei. Az azonban rej­tély a kutatók számára, hogyan jelenhetett meg az élet oly gyorsan a földkéreg megszilárdulásától számít­va, mindössze néhány száz évmillió lefolyása alatt bolygónkon. Az elmúlt néhány év során egyébként több mint százféle molekulát fedeztek fel a csillagászok a kozmikus térségekben. Köztük olyan bonyolul­takat, amelyek több mint tízféle atomból épülnek fel, de ezeket a felfedezéseket a későbbi megfigyelések nem erősítették meg. A tíz atomból álló glycin az első, amellyel ez — úgy tűnik — sikerült. A horkolás gyógyítható! Francia-magyar sajt terve Szívkamera — katonai műszerből A „tigrisek" és a tudomány Megtalálták az űrben az élet molekuláját Mélyhűtött napforduló Wellington (MTI) — Új- Zélandban megépítették a világhírű brit emlékmű, a Stonehenge hasonmását, hogy az idén nyáron a föld­golyó déli oldalán is a szi­getországihoz hasonló szertartásokkal ünnepel­hessék meg a nyári napfor­dulót — jelentette a Reu­ter. Az egyetlen sziklából kifaragott Stonehenge-et, amely az angliai Salisbury- síkságon található, sok év­századdal ezelőtt őskelta papok használták arra, hogy elvégezzék rajta a napforduló tiszteletére ren­dezett rítusaikat. Manap­ság ritka turistalátványos­ságnak számít, a brit hip­pik és fiatalok pedig június tájékán saját rítusaik — koncertek és hasonlók — tartására használják. Az új-zélandi másolat kísértetiesen hasonlít az angliaira — csak éppen nem kőből, hanem kiselej­tezett hűtőszekrényekből épült, és nem egy darab­ból, hanem 41-ből. Fősze­rephez közép-európai idő szerint csütörtök hajnalban jut majd: ekkor lesz a déli féltekén a nyári napforduló (az északi féltekén a téli), azaz a Nap ekkor jár majd legmesszebb az Egyenlítő­től. A tervezők elképzelése szerint a Nap sugarai a má­solat fagyasztószekrényből kialakított áldozati sziklá­ján kezdik meg útjukat, hogy nem sokkal később az oltárt mintázó hűtősdo­bozok fölött elérjék a zeni­tet, nézőik pedig tanúi le­hetnek annak is, hogyan kerekedik a fogyasztói szemlélet, a gépek alkal­mazása a szellemiség fölé­be.

Next

/
Thumbnails
Contents