Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-19 / 299. szám
SPORT 1994. december 19., hétfő Ilyen egy profi „sapka", aki bemutatja Weatherspoon (35-ös) a Philadelphia védője, a szenvedő fél Addison, a Detroit dobója AP-felvétel Elégedett polgármester Stuttgart (dpa) — Az 1993-as stuttgarti szabadtéri atlétikai világbajnokság szervezői hosszas számítások után előálltak a végleges pénzügyi zárómérleggel. Maradéktalanul elégedettek, hiszen a színvonalas világ- verseny nem csupán erkölcsi elismerést, de a vártnál lényegesen kisebb gazdasági deficitet eredményezett. — Az igazi sztárokért rajongó szurkolók mentettek meg bennünket a jelentős ráfizetéstől. Előzetesen 13.1 millió márkás veszteséggel számoltunk, végezetül azonban csak 6.3 millió márka lett. A világbajnokság 38.5 millió márkás befektetést igényelt, a bevételünk pedig 32.2 millió márka volt — nyilatkozta Manfred Rommel, Stuttgart főpolgármestere. Nehezsegekkel teli szezon Kun szerezte a legtöbb találatot, Jankovics volt a legkiegyensúlyozottabb Nyíregyháza (B. T.) — A tavalyi évre igazán nem panaszkodhatott a Nyíregyházi KC elsőosztályú férfi kézilabdacsapata. Hatodik helyen fejezték be a bajnokságot és a kupában is a legjobb négy közé jutottak, így a mostani küzdelemsorozat előtt igencsak magasra tették saját maguk számára a lécét. Ráadásul igen nagy nehézségekkel küszködött a klub, ezért nem volt könnyű a legutóbbi teljesítményhez képest előbbre lépni, vagy legalább a szintet megtartani. Ennek ellenére a csapat nagyszerűen helytállt az őszi szezonban, hiszen több, mint ötvenszázalékos teljesítménnyel jelenleg hetedik helyen állnak, és a Magyar Kupában is bejutottak a legjobb nyolc közé. Szőke István vezetőedzővel egy kicsit mélyebben a számok és a tények közé néztünk. □ Nem éppen rövid edzői pályafutása alatt volt-e már ennyi bizonytalansággal teli szezonja? — Nem, ilyen nehézségekkel még sehol nem találkoztam — kezdte a szakember. Nagyon nehéz szezon áll mögöttünk, kész csoda, hogy ilyen eredményesen fejeztük be az idényt. Ez annak köszönhető elsősorban, hogy a játékosokkal sikerült megtalálnunk a közös nevezőt, ők is maximálisan partnerek voltak. Igaz, nehéz helyzetben is voltunk, mert egy jó pár dolog mellett szó nélkül el kellett mennünk, nem tudtunk mindenért fegyelmezni, egyszerűen azért, mert nem állt jogunkban. Egész idényben ideges volt a légkör, néha ez a pályán is megmutatkozott. Mindezek ellenére sikerült túlteljesíteni az elvárásokat, mivel — ismerve a szezon előtti állapotot — az őszi idény végére 12-14 pontot tervezünk, ezzel szemben most tizenhattal állunk. Nem is merek belegondolni abba, hogy mi lenne, ha együttmaradt volna a tavalyi társaság. Egyébként a vezetésnek azt ígértük, ha csak egy kicsit megerősítik a tavalyi keretet, akkor garantáljuk a negyedik helyet. Ez elmaradt, sőt jelentősen gyengültünk, de így sem állunk rosszul. □ Mindezek mellett mennyire befolyásolta a szakmai munkát a pénztelenség? — Munkánkat elsősorban az határozza meg, hogy nagyon kevés játékosunk van. Ehhez jött még egy-két sérülés, a diákok iskolába jártak, így jószerivel csak a mérkőzés közeledtével tudtunk teljes létszámmal tréninget tartani. így a csapatmunka kialakítására nem lehetett elegendő hangsúlyt fektetni. □ Amióta NB I-es a csapat, mindig kétarcúan szerepel, hiszen itthon általában megbízhatóan szerzi a pontokat, idegenben viszont ritka a sikeres helytállás. így volt ez idén is, mi lehet mindennek az oka? — Az idegenbeli sikertelenségünk is összefügg a játékos- állományunkkal. Más csapat otthonában ugyanis csak két- három olyan emberünk van, akik „hozzák magukat”, a többiek tudásuk alatt játszanak. Ám én ilyenkor nem tudom pihentetni azokat, akiknek nem megy, mivel nincs megfelelő minőségű és mennyiségű játékosom. Volt olyan mérkőzés (Veszprémben és Győrben), amikor mindössze hét mezőnyjátékosra számíthattam. Itthon más a helyzet, mert a közönség nagyobb pszichikai biztonságot nyújt a fiúknak, és ez általában magával ragadja őket. Az Elektromos elleni találkozót kivéve itthon mindig magabiztosan nyertünk, szemben a tavalyi évvel, amikor néha kínkeserves játékkal szereztük meg a pontokat. Pedig idén nehezebb volt a bujtosi csarnokban is játszani, hiszen ellenfeleink tudták jól, hogy nehézségekkel küszködünk, és úgy jöttek ide: hol nyerjenek, ha nem Nyíregyházán. Szerencsére, a riválisaink közül ez senkinek nem sikerült. □ Kikkel volt maximálisan megelégedve? — Több kimutatást is készítettünk, amelyek jól tükrözik a játékosok teljesítményét. A legtöbb gólt Kun László szerezte, számszerint hatvanki- lencet. Őt Medve Róbert követi (63), a harmadik helyen Jankovics Rudolf (46) áll, negyedik pedig Szergyuk 42 találattal. Igaz, ukrán légiósunkat minden szempontból külön kell kezelni, hiszen csak kilenc mérkőzésen állt a rendelkezésünkre, és ebből csak háromszor idegenben. A mérkőzéseken kapott osztályzatok alapján a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt Jankovics nyújtotta, őt követi Kun, a harmadik pedig Uzejrovics áll, alig marad el tőle Medve. Szergyuk itt is külön kategória, de tény, hogy övé a legjobb átlag, csak kevés a mérkőzésszáma. A tavalyi évhez képest kicsit visszaesett Bo- czák, bár ő a szezon elején előnyt adott a két fiatal kapusnak. Feljött viszont Medve és Kun, valamint Déváid és Szabó. Sajnos, legfejlődésképe- sebb játékosunk, Tóvizi elég sokat volt sérült, de ha maximálisan rendbe jön, akkor védekezésben és támadásban is sokat várhatunk tőle. Itt szeretném még azt is elmondani, hogy az egész bajnoki mezőnyben mi kaptuk a harmadik legkevesebb kiállítást, ami azt is jelzi, hogy sportszerűen játszunk. Sőt, néha túlságosan is tiszteljük az ellenfelet, gyakran kell arra biztatni a fiúkat, hogy keményebben, határozottabban játszanak. Egyébként egy rossz szavam sem lehet a játékosokra, mert ebben az áldatlan helyzetben is partnerek voltak, és becsülettel dolgoztak. □ Nem sok idejük marad a pihenésre, mi lesz a további program? — December 16-án fejeztük be az edzéseket, utána kaptak a fiúk tíz nap pihenőt, ami rájuk is fért. Ä két ünnep között újra edzésbe állunk, remélem a fiúk feltöltődve érkeznek majd vissza a pihenőről. Január 7-én már Ózdon játszunk bajnokit. Egy gondunk máris van, hiszen ebben az időpontban Tóvizi Izmirben lesz a főiskolás világbajnokságon. Nem lesz könnyű a következő időszak sem, hiszen az év eleji versenynaptár rendkívül zsúfolt. Rúdugróból lett sportszergyártó Nyíregyháza (KM - K. D.) — Nem először járt már Nyíregyházán Dániel Draux, amikor találkoztunk, de az alkalom nem mindennapi volt: szerződésaláírás. Draux úr ugyanis a DIMASPORT nevű francia vállalat tulajdonosa, és ez a cég szállítja majd a sportszereket a jövő nyári nyíregyházi Helia-D XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa- bajnokságra. Huszonhét esztendővel ezelőtt, 24 éves korában alapította vállalatát Daniel Draux, aki világszerte elismert vállalkozás tulajdonosa és vezetője: atlétikai és tornaszereit a világ legjobbjai között tartják számon. Ő maga is atléta volt egykoron: rúdugró, innen a sportág szeretete. Igaz, ő még homokba ugrott, acélrúddal — de ugye változnak az idők. Cége 30 kilométerre található Párizstól, mindössze 40 dolgozót foglalkoztat. Kezdetben az iskolák jelentették a vásárlókör döntő hányadát, néhány éve azonban atlétikai Világ Kupa és Grand Prix versenyeken, világ- és Európa-baj- nokságokon használják sportszereit, mint tették például Budapesten, Zürichben, vagy Lisszabonban. — Azért jöttem Nyíregyházára is, mert örömet találok abban, hogy bekerültem a nemzetközi atlétikai életbe, mert e sportág életem része. Örömömre szolgál, hogy bemutathatom, propagálhatom a cégemet, munkám a hobbim is. — Nyíregyházán, az Eu- rópa-bajnokságon is valami hasonló propagandáról van szó — tette hozzá mosolyogva — mert olyan olcsón kell adnom a felszerelést, hogy az már szinte reklámajándék. Most én voltam a rugalmas, hajlékony üzletember, a nyíregyházi szervezők a kőkemény ellenfelek. Nagy meccs volt, de biztos vagyok benne, hogy sem a szervezők, sem az én sportszereim nem vallanak szégyent a jövő év nyarán Nyíregyházán. Draux úr élete egyébként — mint mesélte — kalandok sorozata. Már 17 évesen — a függetlenné válás jegyében — elköltözött családjától, s dolgozni kezdett. Áz önállósodás aztán néhány év múlva a cégalapításhoz vezetett, s ma már 500-as Mercedes Coupé az autója... Első házassága a sportkapcsolatok révén köttetett, 20 évig tartott. De mint a francia vendég mondta: elsődleges számára még most is a szabadság, a függetlenség. Szeret utazni, saját hajójával járja a tengert, s 1995. júliusának végén a Helia-D XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-baj- nokságon nemcsak sportszerei lesznek itt, de ő is személyesen. Világsztárok a Komjádi uszodában Budapest (MTI) — A tavalyi premier után a második előadás is nagy sikert aratott: a Komjádi uszodában szombaton telt ház előtt rendezték az év legjelentősebb hazai úszóeseménye, a CIB-Malév Kupa sztárpárbajt és a Weetabix Kupa Csillagszóró-versenyt, hazai és külföldi világsztárok részvételével. Az első duóban a szeptemberi római világbajnokság 200 interes férfi mellúszó döntőjének visszavágójaként Rózsa Norbert és Eric Wunderlich csapott össze. Az itáliai csúcs- találkozón a magyar versenyző győzött miként szombaton is, így elsőként érdemelte ki a párviadal győztesét megillető 3500 dolláros díjat, a vesztesek mindegyike 1500 dollár bánatpénzt kapott. A következő párosban Darnyi Tamás, a négyszeres olimpiai bajnok vegyesúszó, az olaszok korábbi Európa-bajnokával, Luca Sacchivat vívott meg a 400 méteren. A visszavonulását bejelentett, s azóta most először versenyző Damyi élő klasszisát bizonyította, és győzött. A 200 m férfi gyorsúszásban a 200 m vegyesen olimpiai és világbajnoki bronzérmes Czene Attila mérte össze gyorsaságát azzal a finn Jani Sievinennel, aki a rövidebbik vegyesúszó számban új világcsúccsal lépett Damyi örökébe a római vb-n. Sajnos, az északi szőke legény nem hagyta nimbuszát a Komjádiban sem megtépázni, és nyert. A sztárpárbajt záró duett esetében viszont garantált volt a hazai siker, hiszen a 100 m férfi mellen a szám világcsúcstartója, Güttler Károly harcolt meg a szám világbajnokával, Rózsa Norberttel. A két szuperklasszis presztízscsatájából Rózsa került ki győztesen. Zárásként jött a férfi Csillagszóró-verseny, ahol a párbajhősök mellé nyolcadiknak Zubor Attila, a vb- bronzérmes vegyesúszó válogatott sprintembere csatlakozott. Az első 50 méter után Güttler esett ki (ezért 25 dollárt kapott), aztán Zubor búcsúzott (50 dollár), majd Rózsa (100), Wunderlich (200), Damyi (400), Sacchi (800) volt a elhullási sorrend. Az utolsó, hetedik 50 méterre Czene és Sievinen maradt. Törlesztenie a magyar versenyzőnek nem sikerült: ha kis különbséggel is, de Sievinen érte el a falat először (3200), Czene második (1600 dollár). Darnyi melegít Güttler (balról) és Rózsa A Csillagszóró-győztes Sievinen Nagy Gábor (ISB) felvételei