Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-10 / 292. szám
1994. december 10., szombat Nemcsak szemet bántó a szemét A számlázás alapja a szobaszám, bár indokolt lenne mennyiség szerint Nyíregyházán és környékén 36 ezer háztartás szemetét hordják el rendszeresen Balázs Attila felvétele Mi döntsünk Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Szép is lenne, ha tiszta, rendes volna a város, sehol egy eldobott papírdarab, cigarettacsikk, a járdák szépen felsöpörve, minden szemétszelence a helyén, s a kukák sem volnának kiborongatva. A tisztaság egyik része az önkormányzatra, pontosabban annak Köztisztasági Kft.-jére tartozik, másik része viszont a lakosság feladata. Többek között ezekről a teendőkről tájékoztatta lapunkat bővebben Takács Miklósáé, a polgármesteri hivatal főelőadója és Stankóczi János, a Köztisztasági Kft. szolgáltatásirányítója. Gond az elhelyezés Nyíregyháza önkormányzatának köztisztasági rendelete nemcsak a város, hanem a lakók feladatait is tartalmazza. A Köztisztasági Kft. Nyíregyháza és vonzáskörzetében gyűjti és hordja el a szemetet, összesen 36 ezer háztartásból. Díjat évek óta nem emeltek, a számlázás alapja a szobaszám, bár indokolt lenne áttérni a mennyiség szerinti elszámolásra. A saját, vagy általa használt ingatlan kezelőjének, bérlőjének, tulajdonosának kötelessége rendben tartani portáját. Ebbe beletartozik a járda és a járda-úttest közötti rész, zöld sáv is. Az ő dolguk a hulladék- gfCjíő és környékének tisztán tartása is. Különösen az emeletes házakban jelent gondot a szeme- tesédénvek elhelyezése. A rendelet azonban előírja: az edényzetet telken, épületen belül kell elhelyezni. Sokhelyütt — bár az épületen belül tárolóhelyiséget is kialakítottak — szívesebben tudják házon kívül a kukát. Jobbára amiatt, mert attól tartanak, könnyen elszaporodnak a házban a csótányok, egerek. Aki közterületen szeretné elhelyezni a kukát, konténert, ha nagyon indokolt, megengedik, de ezt kérvényezni kell a polgármesteri hivatal hatósági ügyosztályának műszaki irodájától. Nem dekoratív A gyakori útfelbontások, építkezések sokszor okoznak ideiglenesen kényelmetlenséget. Nem egy példát hozhatnánk arra, hogy az árok miatt nem tudtak behajtani az útra a kocsikkal, s kiüríteni a konténereket. A belvárosban, a Rákóczi utca 1. szám alatti épület konténere pedig a Kossuth tér felújítása miatt került szorult helyzetbe. A lakók többsége megértette, hogy ez idő alatt ki kell hordani a szemetet az utcára, mások viszont nem hajlandók elfogadni az átmeneti helyzetet, s a kuka helyére borítják a vödör tartalmát. Sok gondot okoz városszerte az építési törmelék. Semmiesetre sem nyújt dekoratív látványt a közterületeken díszelgő sitt, éppen ezért írja elő a rendelet, hogy építési törmeléket frekventált területen csak zárt konténerben lehet tárolni. De nem a háztartási hulladéknak szánt edényzet- ben, hanem külön erre a célra meg kell rendelni a konténert. Építkezésből, felújításból származó törmeléket egyébként öt köbméterig ingyen lehet elhelyezni az orosi szeméttelepen, a Szállási úton, bármilyen más hulladékot pedig egy köbméterig. Veszélyes anyagok (olajos flakon, akkumulátor, festékesdoboz, bitumenszármazékok) gyűjtésére évente többször is szervez akciókat a köztér, továbbá tavasszal lomtalanítási, ősszel pedig lombtalanítási akciót. A köztisztaságiak munkáját az emberek abból ítélik meg, amit látnak. A tisztaság, rend azonban csak részben áll rajtuk. Hiszen meglehetősen gátlástalanul hajigálják el az emberek a cigarettacsikket, hamburgeres papírt, használt papír zsebkendőt, vidám kedvű gyalogosok szívfájdalom nélkül állítják fejre a szemétszelencéket, borongatják a kikészített teli kukákat. Sokan gondolják: ahol nincs elseperve a hó a járdáról, azért is a köztér a felelős. Pedig — mint fentebb említettük — a saját háza előtt mindenkinek magának kell söpörni. Vonatkozik ez az üzlettulajdonosokra is, akik — költségmegtakarításból — egyre-másra mondják vissza a kft.-vel kötött járdatakarítási szerződéseket. * Fokozottan A közterület-felügyelők fokozottan figyelemmel kísérik majd, hol marad havas, síkos a járda, s figyelmeztetés után helyszíni bírságot fognak kiszabni, vagy szabálysértési eljárást kezdeményeznek. (Elvileg) kötelező az üzletek bejáratánál szemétszelencét is elhelyezni. Garas-gála Budapest (KM - K. J.) — A budapesti Magyar Honvédségi Művelődési Házban december 9-én tartották meg a Magyar Művészetért Szalon alapító ülését. A 19 órakor kezdődött, Ezüstpéntek-nek elkeresztelt rendezvény keretében adták át a Magyar Művészetért (MM) Életmű Díjat a 60 éves Garas Dezsőnek. Az elismerésben részesült, kiváló és rendkívül népszerű színművész ÉLET- pályán címmel adott gálaműsort, melynek programjában fellépett Sebő Ferenc, a Honvéd Együttes, Berecz András, Zsuráfszki Zoltán és az Allegro Együttes. Az esthez kapcsolódóan mutatták be az Üzenet Erdélyből című könyvet; a kötet díszpéldányait szintén a sza- longála-díjátadó esten vehették át művészeti, kultu- ráis, társadalmi közéletünk jelesei. Szentmise Nyírbátor (KM) — A szajoli katasztrófa áldozataiért és sérültjeiért tartanak szentmisét december 11-én este fél 6-tól a nyírbátori minorita templomban. Bizonyára kevesen tudják, hogy a szajoli tragédiának nyírbátori túlélői is vannak, akik részt vesznek a misén, de a tervek szerint eljönnek a MÁV alkalmazottai, dolgozói is. Angyal Sándor ox-attocrom-mwxommoeoooemocoottoocwceoMcogmoMOMMCOOoeooQOSO jfél óta kampányig csend van. Törvény JLJ írja elő, a szavazást megelőző napon már nem szabad vetélkedni a választók voksaiért. Hagyni kell őket, hogy végiggondolják mindazt, amit az elmúlt napokban, hetekben a különböző fórumokon hallottak, vessék össze azt saját tapasztalataikkal, s legjobb belátásuk szerint döntsenek, ha belépnek a szavazófülkébe. Holnap, advent harmadik vasárnapján újra megnyílnak a szavazóhelyiségek, hogy immár másodjára demokratikus körülmények között megválasszuk azokat a polgármestereket, hely- hatósági képviselőket, akikre bízzuk közvetlen környezetünk irányítását a következő esztendőkben. Most úgy tűnik, hogy egyszerűbb is, bonyolultabb is a választás, a szavazás. Egyszerűbb — talán olcsóbb is —, mert egyfordulós, s akik több szavazó bizalmát nyerik el, azok megválasztottaknak tekintendők majd. Egyértelműbb a szavazás azáltal is, hogy közvetlenül választunk polgármestereket, akiknek azért nagyon sok tekintetben döntő a szavuk. Ugyanakkor bonyolultabb a választás, mert számos településen négy szavazólapot is kapnak majd az állampolgárok, hogy dönteni Bartha Andrea A minap érdekes MTI- hírre bukkantam. Az Igazságügyi Minisztérium egyik munkatársának „A közvádas eljárásban jogerősen elítéltek 1993. évi adatai” című tanulmányát ismertette, megállapítva, hogy enyhének tekinthető a hazai bírósági ítélkezési gyakorlat, hisz tavaly a jogerősen elítélt felnőttko- rúaknak mindössze 15,2 százalékát sújtották végrehajtandó szabadságvesztéssel, míg a fiatalkorúaknak csupán 12,4 százalékát. Miért ilyen tehetetlen a magyar igazságszolgáltatás? Nosza, elő a telefont, s meglehetősen paprikás hangulatban tárcsázni a megyei bíróságot: hogy is néz ki megyénkben az ítélkezési gyakorlat? Majd tudjanak a polgármester, a képviselő-testület, a megyei önkormányzat, a különböző listák tekintetében. Mindezekről sokan már kellő ismereteket szereztek — lapunk is többször szolgált ilyen gyakorlati útmutatóval —, ám reméljük, a szavazókörzetekben az erre is felesküdött közreműködők mindenkinek egyértelmű és kellő segítséget nyújtanak, hogy mindenki pontosan és érvényesen tölt- hesse ki a lapokat, amit majd egy borítékban az urnába dob. A tét most is nagy: az ország szűkös anyagi helyzetében különösen nagy felelősség hárul azokra a testületekre, amelyeknek a kevesebb pénzt kell majd okosan beosztaniuk a választók megelégedésére. A kis helyi parlamentek ösz- szetétele sem közömbös, hiszen ha olyan emberek kerülnek a különböző települések testületéibe vagy a polgármesteri székekbe, akik amellett, hogy becsületesek, jól felkészültek is, nagyobb valószínűséggel eredményesen tudnak élni a helyi demokrácia adta lehetőségekkel. Ezért is fontos, hogy minél több szavazó járuljon az urnákhoz holnap este hét óráig. A sok. jelölt közül a legjobbakat kell kiválasztanunk, akiket képeseknek tartunk arra, hogy elvezessék a községet vagy a várost egy kevésbé gondterhes korszákba. néhány perc múlva a józan észre hallgatva belátni, mégsem úgy áll a dolog... A közvádas eljárások közé ugyanis nemcsak a bűntettek, hanem a vétségek is besorolhatók. Bár a közvéleményt a komolyabb bűn- cselekmények igencsak felbolygatják, szerencsére, azért nem ezek vannak túlsúlyban, mint azt a statisztika is mutatja: az összes bűncselekményeknek 60 százaléka vétség megyénkben, s az országos helyzet is hasonló. Ráadásul az elkövetett bűntettek sem mindig a legsúlyosabbak... Kár, hogy a tanulmány nem tért ki arra, hány év adódott össze a tavaly bör- tönre-fegyházra ítéltek listáján. Az a gyanúm ugyanis, több száz év jönne ki, mert nincs az a bíró, aki súlyos bűncselekmény esetén elnézően ítélkezne... jy etten kucorogtak a IS váróterem sarká- JL\. ban. Mindkettőjük ruházata kopottas volt, borosta lepte arcukat, rekedtes hangon társalogtak. Egyikük szájának szegletében cigarettacsikk lógott, enyhe füst- felhő lengte körül őket. Első látásra is észrevehette bárki: csőlakók. Olyan emberek, akik ülve, sőt az ablakpárkányra támaszkodva, állva is tudnak aludni. Az átépítés alatt álló pályaudvar hangszórója óránként, sőt néha félóránként bömböli, hogy személyvonat indul Nyírbá- tor~Mátészalka/ felé... Ok tudnak aludni. Am amikor vonatra vártam, egy üzleti lehetőségről beszéltek. Nem bombaüzletről volt szó, nem is valamiféle gazdasági trükkről. Az ilyenekhez ők nem igen értenek. Bizonyára munkás emberek lehettek, csak hát lapátra tették őket és négy-öt év alatt idáig csúsztak, a váróterem aljáig. Szóval társalogtak, valahogy így: — Te, öreg! Mán három napja itt kóborol a resti körül egy nagy darab németjuhász kutya. Biztosan éhes, az ételszagra jön. Meg kéne fogni. Kapnánk érte legalább háromezret. —A jó lenne. De remélem, nem harap. Bár hogy is Kutyasors hármasban harapna, hiszen legyengülhetett. Ki van éhezve. Vajon hogy keveredett el a jó gazdájától? — Az mindegy. A fontos az, hogy magunkhoz édesgessük. Aztán megkötjük és a pórázon jön velünk az új gazdáig. Ott átvesszük a pénzt, oszt megélünk belőle egy darabig. — Akkor venni kéne egy kis kenyeret, meg pár deka ócsó parizert. De mivel kötjük meg? Madzagunk sincs. Az talán nem is baj. Van itt az építkezésen sok drót, majd letörünk egy két- méter hosszút. — A drót nem jó. Attól meg is fulladhat. Meg hogy állíthatunk a vevő elé rozsdás dróttal? —Akkor meg kössük össze a nadrágszíjunkat. Még elegáns is lesz, ahogy megyünk fel az Arany János utcán egy szíjra fűzött nagy kutyával. Ebben maradtak. Pár perc múlva a restiből jöttek ki és egy zsírpapíron valami ételmaradékot hoztak. Kipirult arccal siettek a térre, ahol a fák és bokrok alján feküdt a kutya. Mentek feléje hehe- részve, látszott rajtuk, hogy már a zsebükben érzik a háromezer forintot. Közel érve fütyürészni kezdtek és kedvesen veregették a saját térdüket. Egyikük szét tárta a zsírpapírt, hogy a kutya érezze az ételszagot és a baráti közeledést. A kutya felállt, kilépett a vackáról a szabad térre, hogy bármelyik pillanatban elszaladhasson, ha fenyegetve érzi magát. Amikor nem látott veszélyt, csóválni kezdte a farkát és felemelte a fejét. Ekkor látszott, hogy okos, nagy szemei ködfátyolban úsznak. Elfogadta, megette az ételt, majd hálásan dörgölődött az egyik csöveshez. Aki nyomban elő is kapta a szíjat, hogy megszerezze a már biztosnak látszó zsákmányt. Am a nagy darab, az éhezés ellenére is erős állat megiramodott és vagy húsz méter megtétele után visszafordult. Látni lehetett, hogy szomorú szemekkel néz azokra, akiket megmentőinek hitt. Csalódnia kellett. Erre az ötletadó azt mondta: — Ez nekünk sorstársunk. Mi is ilyen nélkülöző, kivert kutyák vagyunk... Másnap már hármasban rótták a város utcáit. — j|l£ 2JI Nézőpont __ HÁTTÉR Jogerős ítélet — Remélem, a segélyem elbírálásakor is ilyen figyelmesek lesznek...! Ferter János rajza
