Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-10 / 292. szám

1994. december 10., szombat Nemcsak szemet bántó a szemét A számlázás alapja a szobaszám, bár indokolt lenne mennyiség szerint Nyíregyházán és környékén 36 ezer háztartás szemetét hordják el rendszeresen Balázs Attila felvétele Mi döntsünk Cservenyák Katalin Nyíregyháza (KM) — Szép is lenne, ha tiszta, rendes volna a város, sehol egy eldobott papírdarab, cigarettacsikk, a járdák szépen felsöpörve, minden szemétszelence a helyén, s a kukák sem volná­nak kiborongatva. A tiszta­ság egyik része az önkor­mányzatra, pontosabban an­nak Köztisztasági Kft.-jére tartozik, másik része viszont a lakosság feladata. Többek között ezekről a te­endőkről tájékoztatta lapunkat bővebben Takács Miklósáé, a polgármesteri hivatal főelő­adója és Stankóczi János, a Köztisztasági Kft. szolgálta­tásirányítója. Gond az elhelyezés Nyíregyháza önkormányzatá­nak köztisztasági rendelete nemcsak a város, hanem a lakók feladatait is tartalmazza. A Köztisztasági Kft. Nyíregy­háza és vonzáskörzetében gyűjti és hordja el a szemetet, összesen 36 ezer háztartásból. Díjat évek óta nem emeltek, a számlázás alapja a szobaszám, bár indokolt lenne áttérni a mennyiség szerinti elszámo­lásra. A saját, vagy általa használt ingatlan kezelőjének, bérlő­jének, tulajdonosának köteles­sége rendben tartani portáját. Ebbe beletartozik a járda és a járda-úttest közötti rész, zöld sáv is. Az ő dolguk a hulladék- gfCjíő és környékének tisztán tartása is. Különösen az emeletes há­zakban jelent gondot a szeme- tesédénvek elhelyezése. A rendelet azonban előírja: az edényzetet telken, épületen belül kell elhelyezni. Sokhe­lyütt — bár az épületen belül tárolóhelyiséget is kialakítot­tak — szívesebben tudják há­zon kívül a kukát. Jobbára amiatt, mert attól tartanak, könnyen elszaporodnak a házban a csótányok, egerek. Aki közterületen szeretné el­helyezni a kukát, konténert, ha nagyon indokolt, megengedik, de ezt kérvényezni kell a pol­gármesteri hivatal hatósági ügyosztályának műszaki iro­dájától. Nem dekoratív A gyakori útfelbontások, épít­kezések sokszor okoznak ideiglenesen kényelmetlen­séget. Nem egy példát hozhat­nánk arra, hogy az árok miatt nem tudtak behajtani az útra a kocsikkal, s kiüríteni a kon­ténereket. A belvárosban, a Rákóczi utca 1. szám alatti épület konténere pedig a Kos­suth tér felújítása miatt került szorult helyzetbe. A lakók többsége megértette, hogy ez idő alatt ki kell hordani a sze­metet az utcára, mások viszont nem hajlandók elfogadni az átmeneti helyzetet, s a kuka helyére borítják a vödör tar­talmát. Sok gondot okoz város­szerte az építési törmelék. Semmiesetre sem nyújt deko­ratív látványt a közterületeken díszelgő sitt, éppen ezért írja elő a rendelet, hogy építési törmeléket frekventált terüle­ten csak zárt konténerben lehet tárolni. De nem a háztartási hulladéknak szánt edényzet- ben, hanem külön erre a célra meg kell rendelni a konténert. Építkezésből, felújításból származó törmeléket egyéb­ként öt köbméterig ingyen le­het elhelyezni az orosi szemét­telepen, a Szállási úton, bármi­lyen más hulladékot pedig egy köbméterig. Veszélyes anya­gok (olajos flakon, akkumulá­tor, festékesdoboz, bitumen­származékok) gyűjtésére évente többször is szervez ak­ciókat a köztér, továbbá ta­vasszal lomtalanítási, ősszel pedig lombtalanítási akciót. A köztisztaságiak munkáját az emberek abból ítélik meg, amit látnak. A tisztaság, rend azonban csak részben áll raj­tuk. Hiszen meglehetősen gát­lástalanul hajigálják el az em­berek a cigarettacsikket, ham­burgeres papírt, használt papír zsebkendőt, vidám kedvű gyalogosok szívfájdalom nél­kül állítják fejre a szemétsze­lencéket, borongatják a kiké­szített teli kukákat. Sokan gondolják: ahol nincs elseperve a hó a járdáról, azért is a köztér a felelős. Pedig — mint fentebb említettük — a saját háza előtt mindenkinek magának kell söpörni. Vonat­kozik ez az üzlettulajdonosok­ra is, akik — költségmegta­karításból — egyre-másra mondják vissza a kft.-vel kö­tött járdatakarítási szerződé­seket. * Fokozottan A közterület-felügyelők foko­zottan figyelemmel kísérik majd, hol marad havas, síkos a járda, s figyelmeztetés után helyszíni bírságot fognak ki­szabni, vagy szabálysértési el­járást kezdeményeznek. (Elvi­leg) kötelező az üzletek be­járatánál szemétszelencét is elhelyezni. Garas-gála Budapest (KM - K. J.) — A budapesti Magyar Honvédségi Művelődési Házban december 9-én tartották meg a Magyar Művészetért Szalon alapító ülését. A 19 órakor kezdődött, Ezüstpéntek-nek elkeresztelt rendezvény keretében adták át a Magyar Művészetért (MM) Életmű Díjat a 60 éves Garas Dezsőnek. Az elismerésben részesült, kiváló és rendkívül népszerű színművész ÉLET- pályán címmel adott gálamű­sort, melynek programjában fellépett Sebő Ferenc, a Hon­véd Együttes, Berecz András, Zsuráfszki Zoltán és az Alleg­ro Együttes. Az esthez kapcsolódóan mutatták be az Üzenet Erdély­ből című könyvet; a kötet díszpéldányait szintén a sza- longála-díjátadó esten ve­hették át művészeti, kultu- ráis, társadalmi közéletünk je­lesei. Szentmise Nyírbátor (KM) — A szajoli katasztrófa áldozataiért és sérültjeiért tartanak szentmisét december 11-én este fél 6-tól a nyírbátori minorita templom­ban. Bizonyára kevesen tud­ják, hogy a szajoli tragédiának nyírbátori túlélői is vannak, akik részt vesznek a misén, de a tervek szerint eljönnek a MÁV alkalmazottai, dolgozói is. Angyal Sándor ox-attocrom-mwxommoeoooemocoottoocwceoMcogmoMOMMCOOoeooQOSO jfél óta kampány­ig csend van. Törvény JLJ írja elő, a szavazást megelőző napon már nem szabad vetélkedni a vá­lasztók voksaiért. Hagyni kell őket, hogy végiggon­dolják mindazt, amit az elmúlt napokban, hetekben a különböző fórumokon hal­lottak, vessék össze azt saját tapasztalataikkal, s legjobb belátásuk szerint döntsenek, ha belépnek a szavazófül­kébe. Holnap, advent harmadik vasárnapján újra megnyíl­nak a szavazóhelyiségek, hogy immár másodjára demokratikus körülmények között megválasszuk azokat a polgármestereket, hely- hatósági képviselőket, akikre bízzuk közvetlen kör­nyezetünk irányítását a kö­vetkező esztendőkben. Most úgy tűnik, hogy egyszerűbb is, bonyolultabb is a válasz­tás, a szavazás. Egyszerűbb — talán olcsóbb is —, mert egyfordulós, s akik több szavazó bizalmát nyerik el, azok megválasztottaknak tekintendők majd. Egyértel­műbb a szavazás azáltal is, hogy közvetlenül válasz­tunk polgármestereket, akiknek azért nagyon sok tekintetben döntő a szavuk. Ugyanakkor bonyolultabb a választás, mert számos településen négy szavazóla­pot is kapnak majd az ál­lampolgárok, hogy dönteni Bartha Andrea A minap érdekes MTI- hírre bukkantam. Az Igazságügyi Minisz­térium egyik munkatársá­nak „A közvádas eljárásban jogerősen elítéltek 1993. évi adatai” című tanulmányát ismertette, megállapítva, hogy enyhének tekinthető a hazai bírósági ítélkezési gyakorlat, hisz tavaly a jogerősen elítélt felnőttko- rúaknak mindössze 15,2 százalékát sújtották végre­hajtandó szabadságvesztés­sel, míg a fiatalkorúaknak csupán 12,4 százalékát. Miért ilyen tehetetlen a magyar igazságszolgálta­tás? Nosza, elő a telefont, s meglehetősen paprikás hangulatban tárcsázni a megyei bíróságot: hogy is néz ki megyénkben az ítélkezési gyakorlat? Majd tudjanak a polgármester, a képviselő-testület, a megyei önkormányzat, a különböző listák tekintetében. Mindezekről sokan már kellő ismereteket szereztek — lapunk is többször szol­gált ilyen gyakorlati útmu­tatóval —, ám reméljük, a szavazókörzetekben az erre is felesküdött közreműkö­dők mindenkinek egyértel­mű és kellő segítséget nyúj­tanak, hogy mindenki pon­tosan és érvényesen tölt- hesse ki a lapokat, amit majd egy borítékban az urnába dob. A tét most is nagy: az or­szág szűkös anyagi helyze­tében különösen nagy fe­lelősség hárul azokra a tes­tületekre, amelyeknek a kevesebb pénzt kell majd okosan beosztaniuk a vá­lasztók megelégedésére. A kis helyi parlamentek ösz- szetétele sem közömbös, hiszen ha olyan emberek kerülnek a különböző te­lepülések testületéibe vagy a polgármesteri székekbe, akik amellett, hogy becsü­letesek, jól felkészültek is, nagyobb valószínűséggel eredményesen tudnak élni a helyi demokrácia adta le­hetőségekkel. Ezért is fon­tos, hogy minél több szava­zó járuljon az urnákhoz holnap este hét óráig. A sok. jelölt közül a legjobbakat kell kiválasztanunk, akiket képeseknek tartunk arra, hogy elvezessék a községet vagy a várost egy kevésbé gondterhes korszákba. néhány perc múlva a józan észre hallgatva belátni, mégsem úgy áll a dolog... A közvádas eljárások kö­zé ugyanis nemcsak a bűn­tettek, hanem a vétségek is besorolhatók. Bár a közvé­leményt a komolyabb bűn- cselekmények igencsak fel­bolygatják, szerencsére, azért nem ezek vannak túl­súlyban, mint azt a statiszti­ka is mutatja: az összes bűncselekményeknek 60 százaléka vétség megyénk­ben, s az országos helyzet is hasonló. Ráadásul az el­követett bűntettek sem min­dig a legsúlyosabbak... Kár, hogy a tanulmány nem tért ki arra, hány év adódott össze a tavaly bör- tönre-fegyházra ítéltek lis­táján. Az a gyanúm ugyan­is, több száz év jönne ki, mert nincs az a bíró, aki sú­lyos bűncselekmény esetén elnézően ítélkezne... jy etten kucorogtak a IS váróterem sarká- JL\. ban. Mindkettőjük ruházata kopottas volt, bo­rosta lepte arcukat, rekedtes hangon társalogtak. Egyikük szájának szegletében ciga­rettacsikk lógott, enyhe füst- felhő lengte körül őket. Első látásra is észrevehette bárki: csőlakók. Olyan emberek, akik ülve, sőt az ablakpár­kányra támaszkodva, állva is tudnak aludni. Az átépítés alatt álló pályaudvar hang­szórója óránként, sőt néha félóránként bömböli, hogy személyvonat indul Nyírbá- tor~Mátészalka/ felé... Ok tudnak aludni. Am amikor vo­natra vártam, egy üzleti le­hetőségről beszéltek. Nem bombaüzletről volt szó, nem is valamiféle gaz­dasági trükkről. Az ilyenek­hez ők nem igen értenek. Bi­zonyára munkás emberek lehettek, csak hát lapátra tették őket és négy-öt év alatt idáig csúsztak, a váróterem aljáig. Szóval társalogtak, valahogy így: — Te, öreg! Mán három napja itt kóborol a resti kö­rül egy nagy darab német­juhász kutya. Biztosan éhes, az ételszagra jön. Meg kéne fogni. Kapnánk érte leg­alább háromezret. —A jó lenne. De remélem, nem harap. Bár hogy is Kutyasors hármasban harapna, hiszen legyengül­hetett. Ki van éhezve. Vajon hogy keveredett el a jó gaz­dájától? — Az mindegy. A fontos az, hogy magunkhoz édes­gessük. Aztán megkötjük és a pórázon jön velünk az új gazdáig. Ott átvesszük a pénzt, oszt megélünk belőle egy darabig. — Akkor venni kéne egy kis kenyeret, meg pár deka ócsó parizert. De mivel kötjük meg? Madzagunk sincs. Az talán nem is baj. Van itt az építkezésen sok drót, majd letörünk egy két- méter hosszút. — A drót nem jó. Attól meg is fulladhat. Meg hogy állíthatunk a vevő elé rozs­dás dróttal? —Akkor meg kössük össze a nadrágszíjunkat. Még elegáns is lesz, ahogy me­gyünk fel az Arany János utcán egy szíjra fűzött nagy kutyával. Ebben maradtak. Pár perc múlva a restiből jöttek ki és egy zsírpapíron valami étel­maradékot hoztak. Kipirult arccal siettek a térre, ahol a fák és bokrok alján feküdt a kutya. Mentek feléje hehe- részve, látszott rajtuk, hogy már a zsebükben érzik a háromezer forintot. Közel érve fütyürészni kezdtek és kedvesen veregették a saját térdüket. Egyikük szét tárta a zsírpapírt, hogy a kutya érezze az ételszagot és a ba­ráti közeledést. A kutya felállt, kilépett a vackáról a szabad térre, hogy bármelyik pillanatban elszaladhasson, ha fenye­getve érzi magát. Amikor nem látott veszélyt, csóválni kezdte a farkát és felemelte a fejét. Ekkor látszott, hogy okos, nagy szemei ködfátyol­ban úsznak. Elfogadta, meg­ette az ételt, majd hálásan dörgölődött az egyik csö­veshez. Aki nyomban elő is kapta a szíjat, hogy meg­szerezze a már biztosnak lát­szó zsákmányt. Am a nagy darab, az éhezés ellenére is erős állat megiramodott és vagy húsz méter megtétele után visszafordult. Látni le­hetett, hogy szomorú sze­mekkel néz azokra, akiket megmentőinek hitt. Csalód­nia kellett. Erre az ötletadó azt mond­ta: — Ez nekünk sorstársunk. Mi is ilyen nélkülöző, kivert kutyák vagyunk... Másnap már hármasban rótták a város utcáit. — j|l£ 2JI Nézőpont __ HÁTTÉR Jogerős ítélet — Remélem, a segélyem elbírálásakor is ilyen figyel­mesek lesznek...! Ferter János rajza

Next

/
Thumbnails
Contents