Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-08 / 290. szám
1994. december 8., csütörtök Shakespeare-től Emmanuelle-ig Gergely Róbert: a slágereket, ha az idők próbáját kiállják, sokáig játszani fogják Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Kellemes hang, szép melódiák, s ha ehhez még jó megjelenés és mozgás is hozzájárul, máris kész a siker. Gergely Róbert színész, táncdalénekes kétségkívül jó passzban van. Mostanában jelent meg negyedik lemeze, slágereit játsszák a rádióban, sőt az utcán is dúdolják azokat. Ráadásul egy róla szóló könyv is megjelent Mr. Em- manuelle címmel. A napokban megyénk több városában is fellépett. Nyíregyházán dedikálás közben beszélgettünk vele. Elsősorban arról faggattuk, hogy könnyen vagy nehezen jutott ehhez a sikerhez. — A sikert nem adják olcsón, de ha megvan, talán még nehezebb megőrizni. A közönséget, amely az emberre felfigyel, nagyon nehéz megtartani. Természetes, hogy ez nagyon sok munkával jár. Bizonyára tudják, hogy színész vagyok, és sokáig tanultam a mesterséget. □ Szülei közismert emberek. Az édesanyja Vajek Judit tévé- riporter, édesapja is közismert rádiós. Előny vagy hátrány volt ez a jó családi háttér az indulásnál, a pályán? — Olyan szülők gyermekének lenni, akik reflektorfényben állnak, kicsit más, mint azoknak, akiknek a szülei nem kerülnek a mikrofon közelébe. Jelenthet ez előnyt is hátrányt is. Ma már — mivel nekem is van gyerekem — megpróbálom úgy alakítani a mi életünket, hogy ne csak hátrány vagy előny legyen, hanem próbáljon meg olyan normálisan élni, ahogy a többi gyerek. □ Ne haragudjon, de Önnek milyen hátránya lehetett a családi háttere miatt? — Nézze, akik az embernek a szüleit nem kedvelik, azoktól a gyereknek is kijuthat a hátrányokból. De természetesen a napfény is kijut. □ Nézegetve a könyvét, mindenképpen szöget üt az ember fejébe, hogy játszott Shakes- peare-t, aztán eljutott Emmanuelle-ig. Mert ez az egyik legnagyobb sikerű dal amit énekel. Nem furcsa ez az ív? — Ez az Emmánulle-ügy régi dolog, lerágott csont. A slágereket, ha az idők próbáját kiállják, akkor sokáig játszani fogják. Én is el tudok dúdolni olyan dalokat, amelyeket már több évtizede játszanak. Azok, akik ismernek és megnézik a műsoromat, jól tudják, hogy egy Gergely Robi-showt fognak látni, ahol nem lehet színészetmentesen kiállni a színpadra. Változatlanul színész is vagyok, holnap este a Vígszínházban játszom például a West Side Story-ban Bernardo szerepét. Most egy másik musicalről is tárgyalunk, egy operett musicalről is. □ Olvasom a könyvében, hogy akár kollégák is lehettünk volna, hisz fotóripoter is volt. Ha önmagáról kellene jellemző, kifejező képet készíteni, milyen lenne az? — Talán egy riportképet készítenék az egyik koncert közben. Úgy lehetne a legmarkánsabban megfogni azt, amivel foglalkozom. A rövid interjú után belelapozok a könyvébe, ahol pályatársak is vallanak Gergely Róbertról. Igó Eva, a Vígszínház művésze többek között ezt írja róla: Gyönyörű a hangja, és nagyon jól táncol, semmi kívánnivalót nem hagy maga után a színpadon... Csak a halántékán fogott az idő. Gergely Róbert Elek Emil felvétele Zeneiskolások sikeres szereplése Nyíregyháza (KM - B. I.) — Kiemelkedően jól szerepeltek a nyíregyházi zeneiskolások egy országos versenyen. Több mint féltucat díjat hoztak haza Sopronból, az Országos Zeneiskolai Oboa- és Fagottversenyről. Hatodik alkalommal rendezték meg december 1-4. között a Lővérek városában a zeneiskolások fafúvós versenyét. (A versenyt három évenként rendezik meg). A nemes versengésen 26 zeneiskola vett részt, közöttük nyolc budapesti volt. A nyíregyháziak jól startoltak, a debreceni elődöntő négy növendéket talált arra méltónak, hogy a döntőbe jusson. Ott a kötelező anyag mellett, minden versenyzőnek egy-egy szabadon választott művet is kellett játszania, s így volt olyan tanuló — a gálát beleszámítva — akinek háromszor is kellett bizonyítania. Minden jó, ha a vége jó — mondják. Nyeste Lilla az oboaversenyen, a maga kategóriájában az első lett. Fellépése olyan jól sikerült, hogy még követője sem volt, a zsűri második díjat sem adott ki. A fagottversenyen szintén első lett Kiss Vera, a harmadik helyet pedig Venter Lóránt szerezte meg. Dicsérően kell szólni a tanárokról is, már csak azért is, mert a zsűri is ezt tette. Nyesténé Plaizer Márta és Nadzon Gusztáváé, a zsűri kü- löndíját, kiváló felkészítő tanár díjat, a mindenes, Széles Csabáné pedig kiváló zongorakísérő kitüntetést kapott. A nyíregyháziak a legeredményesebb iskolaként még egy fagottállványt is kaptak. Nagy taps kísérte a két nyíregyházi kislány játékát a gálahangversenyen. A nyíregyházi zeneiskolások rendre jól szerepelnek az országos versenyeken. Egy bódényi világ a filmvásznon Karádi Zsolt Nyíregyháza — Újabb fényes siker a (halódó) magyar film történetében: Szász János Woyzeck című munkája nyerte megosztva a legjobb fiatal európai film kategóriában a Felix-díjat. A berlini fesztiválon — november 27-én, vasárnap — Max von Sydow nyújtotta át Szásznak a rangos díjat. A Felixet 1988-ban osztották ki először: a berlini szenátus és az Európai Filmakadémia kezdeményezésére létrehozott díj az Oscar ellensúlyozására született annak érdekében, hogy bátorítsa a térség alkotóit. (Eddig a magyar művek közül Bereményi Géza El- dorádója, Böszörményi Géza- Gyarmati Lívia Recsk 1953, illetve Szabó István Édes Emma, drága Böbe című munkája részesült e jelentős elismerésben.) S most a zsűri a győzelmet jelentő szobrocskát megosztva ítélte oda Szásznak és Agnes Mer let francia filmrendezőnek. POLITIKAI HIRDETÉS ______ Az, hogy a Woyzeck az utóbbi esztendők itthon gyártott mozgóképeinek egyik legjobb darabja, már a 25. magyar filmszemlén, ez év februárjában sem volt kétséges. A konfliktushelyzetek tragikus sugárzásának olyan mesteri megkomponálása jellemzi, amely ritkán látható manapság. Az 1958-as születésű Szász János, Szász Péter fia már első filmjével sikert aratott külföldön: Bogotában elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat. A Woyzecket már főiskolás kora óta érlelte magában. A téma a halála óta újra és újra felfedezett, a huszonnégy évesen, 1837-ben elhunyt Georg Buchner drámatöredékéből származik. A ragyogó intellektusú orvos-természet- tudós-gondolkodó-forradal- már író a lipcsei borbély, Johann Christian Woyzeck (valóságban is megtörtént) féltékenységből elkövetett gyilkosságát állítja műve középpontjába. Nála a férfi látomásokkal, halucinációkkal küzdő őrült. Szász megtartja a büchneri motívumokat, azonban a történetet átemeli napjainkba. Ez a modernizálás nem szájbarágós, nem erőszakolt, a Woy- zeck-problematika ugyanis kortalan. A borbélyból nála vasutas lesz, a tamburmajor- ból egyenruhás rendőr. A jelentés ellenben nem csorbul. A mű az örök kisemberről szól, arról, aki megalázható és ki- semmizhető, akinek élete maga vegetálás, a gyötrelem, a leszorítottság. A film színtere a rendezőpályaudvar külső, 425-ös számú váltója melletti őrbódé, amelyben szorong, szenved, vacog Woyzeck. A hely konkrét és jelképes egyszerre: a távolba vezető sínek és a távlattalanság ütközőpontja. A bódét Woyzeck úgy cipeli a hátán, mint csiga a házát, más szempontból mint Krisztus a keresztet. Száz operatőre, Máthé Tibor segítségével félelmetes atmoszférát teremt: a képeken a tömör fekete az uralkodó. A lepusztult- ság, a nyomor, a kiüresedés rettenetes, koszlott-szénporos feketéje. Ebbe a színtelen sötétségbe a ma már korszerűtlennek ható fekete-fehér technika csak néhányszor lop egy- egy haloványabb-fényesebb pillanatot. (Az említett technika Szásznál nem pénzhiánnyal magyarázható, hanem magasrendű esztétikai kifejezőereje miatt használja az alkotó a woyzecki világ jellemzésére.) A felejthetetlen mű legnagyobb értéke a címszerepet alakító Kovács Lajos játéka. A nagydarab, marcona Kovács annyira Woyzeck, hogy a művészi azonosulásnak ez a foka, már riasztóan káprázatos. Megszenvedett, letisztult, tökéletes ábrázolás. Woyzeck nem őrült. Woyzecket meg lehet szégyeníteni, meg lehet verni, el lehet taposni. Meg lehet fosztani mindenétől; egy bódényi világba lehet kényszeríteni. Nyomorban lehet tartani. Woyzeck tűr. Bibliát olvas. Menekül a Woyzeck- szerű világból. Woyzeck magyar és nem magyar. Középeurópai, kelet-közép-európai. Woyzeck, amikor összerugdossa a rendőr, a sárban fet- reng. Nem kiált, nem nyüszít. Tűr. A végsőkig. De aztán megvillan kezében a kés. Kodály emlékére Tárcái Zoltán Nyíregyháza (KM) — Immár hagyomány, hogy december 16. Kodály születésnapja táján hangversenyt rendezünk Nyíregyházán. Az idén 13-án kedden 18 órakor lesz ünnepi est a Kodály Zoltán Általános Iskola dísztermében. A helyszín megválasztását az sugallta, hogy olyan kompozíciók is elhangozhassanak, melyek városunkban még nem szólaltak meg. Örömünkre a világhírű Bartók vonósnégyes is fellép a koncerten. Kodály 1910-ben komponált I. Vonósnégyesét adják elő, amely a zeneszerző első jelentős méretű kamaraműve, és amelyben hitet tesz a népzene megújulást hozó ereje mellett. Ä mű mottójául ui. a Lement a nap a maga járásán kezdetű népdalt választotta Kodály, első próbálkozásként a népzene és műzene ötvözésére. A koncert bevezetésében Mező László gordonkaművész két művet fog játszani. A szintén korai, 1905-ből való Adagiot és egy Bach átiratot a d-moll prelúdiumot. Ezt Kodály a nagy pályatársnak, Pablo Casals- nak ajánlotta 75. születésnapjára. A kamaraművek zongorista partnere Tóth Nándomé lesz. Befejezésként a Szabó Dénes vezette Pro Musica Leánykar fog énekelni olyan kórusműveket, melyek a magyar kórusélet hőskorát idézik. A 20-as, 30-as években kibontakozó mozgalom jeligéi ezek. A Villő, Lengyel László, Esti dal stb. az életmű egy-egy gyöngyszeme, s egyben Kodály hitvallásának aranyfedezete A mi kősziklánk más nem lehet,, mint az ősi magyar dal. ____________________________________________Ü Erdő szépe... ...címmel zenés mesejátékot mutat be a Szegedi Gyermekszínház a Kölyökvárban december 11-én. Az előadás tíz órakor kezdődik. Gitár-karácsony... ...című koncerttel mutatkoznak be az Ifjúsági Centrumban működő Gitársuli tanulói a VMK Kávéházban december 15-én. (KM) A hagyományos... ...karácsonyi koncertet az idén a nyíregyházi római katolikus templomban december 16-án tartják. A műsorban két Schubert mű szólal meg. Közreműködik a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, a nyíregyházi Vegyes kar és az Ifjú Zenebarátok Kórusa. (KM) Ajándékkosarat... ...nyújt át a mátészalkai művelődési központ a gyerekeknek december 16-án. A műsoros programban sok meglepetés lesz. (KM) Orosz nyelv... ...tanfolyam és testformáló torna indul a nyíregyházi szakszervezeti művelődési központban. Jelentkezni lehet a Bethlen Gábor u. 24. szám alatt. (KM) Századvégi időfutás Nyíregyháza (MTI) — Századvégi időfutás címmel megjelent Nagy István Attila, Nyíregyházán élő költő — aki a Kelet-Magyarország egyik szerkesztője — hatodik kötete. A 47 éves szerző új, publicisztikai írásokat tartalmazó könyvében arra a kérdésre keresi a választ, hogy a század vége felé közeledve milyen gondolatok foglalkoztatják azokat, akik létértelmezésre vállalkoznak. A kötet számos olyan kérdést vet fel, amely érdemes a töprengésre, egy kis századvégi meditációra, így például megfogalmazódhat a felelet arra, vannak-e esélyei napjainkban a hazaszeretetnek, a barátságnak, a szerelemnek és a hűségnek. Egyáltalán: milyen esélyei vannak magának az életnek? Az alkotó szerint nem elvont írások kaptak helyet a könyvben. A szerző szeretné, ha töprengéseiben, sorskutató gesztusaiban nem maradna társak nélkül, a válaszok megadásában az olvasók is részt vállalnának. VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉG A MEGYE FELEMELKEDÉSÉÉRT MAGYAR DEMOKRATA FORUM KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT VÁLLALKOZÓK PÁRTJA ez a VÁLASZTÁSI SZÖVETSÉG Szavazzon a megyei listáinkra! 10 000 fölötti (3-as lista) Petróczki Ferenc Dr. Szilágyi Dénes Dr. Darvai Sándor Fodor János Simon Attila 10 000 lakos alatti (4-es lista) Dr. Zilahi József Hoványi Ferenc Dr. Juhász Miklós Hamvas László Radvánszki József íe _ KULTÚRA _
