Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-30 / 283. szám
1994. november 30., szerda KOZELET Kelet-Magyarország 5 A szükségszerű megszorítások Beszélgetés Pető Iván pártelnökkel a koalícióról, a gazdaságról, a médiaügyről Pető Iván Archív felvétel Nyíregyháza (KM) — Állandósultak a nézetkülönbségek az MSZP és az SZDSZ között, s ez egyre többször kerül nyilvánosságra. Reped a kormány- koalíció? — hangzik el egyre többször a kérdés, vagy fogalmazódik meg konkrétan a szemmel látható konfliktusok körül. Mi a legilletékesebbtől, Pető Ivántól, az SZDSZ elnökétől kérdeztünk, aki a napokban megyénk több városában járt. O Elnök úr szerint nem furcsa, hogy Fodor Gábor miniszter először felszólította államtitkárát, hogy mondjon le, majd megkérte a miniszterelnököt, hogy ne fogadja el a felmondást? — Nem furcsa, sőt abszolút következetes és természetes. A felmentési kérelem egy köz- igazgatási aktus, a felelősség- vállalás megnyilvánulása, a felmentési kérelem elutasítása pedig a bizalom kinyilvánításának az eszköze. Minden közigazgatási apparátusban, illetve ilyen státusban lévő embertől elvárható, hogy ha valamilyen hibát vét, akkor kérje a felmentését. És ha úgy ítéli meg a felettese: az ügy komolysága nem olyan, hogy a felmentési kérelemnek eleget kell tenni, akkor az a bizalom kinyilvánításának az eszköze, hogy nem mentik fel az illetőt. □ Surján László a minap az Ön által tett nyilatkozat ellen tiltakozott, amely szerint a Kereszténydemokrata Néppárt arra vár, hogy az SZDSZ kilépjen a koalícióból, s helyére kerüljön. Valóban tett ilyan nyilatkozatot? — Valószínű, rosszul hallotta Surján úr az én nyilatkozatomat. A kereszténydemokrata párt ereje, az az öt-hat százalékos országos támogatottság, amivel ebben a pillanatban rendelkezik és ami az országgyűlési választások idején is létezett, kevés ahhoz, hogy bárkit bárhonnan is kiszorítson. Én csak annyit mondtam korábban és nyilvánvalóan ezt értette félre Surján úr, hogy a Kereszténydemokrata Párt, bármi történik a kormányban, mindig felismeri, hogy az SZDSZ a hibás. Feltehetően ezt az motiválja, hogy ők már kormányalakításkor is féltékenységi jeleneteket rendeztek a parlamentben, hogy jobban járt volna az MSZP, ha őket választja partnerül és nem bennünket. Azóta is folyamatosan azt az álláspontot igyekszenek megjeleníteni, hogy minden rossz az SZDSZ-től származik és az MSZP tulajdonképpen az SZDSZ politikáját hajtja végre. A Kereszténydemokrata Párt magát úgy szeretné eladni, mintha jobban járna vele az MSZP. □ Az utóbbi hetekben egyre többször hallani szerveződő sztrájkokról, s egyre nagyobb az elégedetlenség amiatt, hogy a kormány a fogyasztás csökkentésével és nem a gazdaság élénkítésével kívánja az ország gazdasági bajait megoldani. Az SZDSZ szerint a gazdaság élénkítése más módon nem képzelhető el? — Mi valóban azt mondjuk, hogy ebben az évben — 1995- ről van szó — csak megszorító gazdaságpolitikával lehet a költségvetési gondokat kezelni, és mesterséges gazdaság- élénkítéssel nem, mert az az ország további eladósodásához vezet. Azt mondjuk, hogy az a gazdaság- politika, amit az előző kormány körülbelül 1992 közepe óta folytatott — amelyik abból indul ki, hogy a gazdasági növekedés önmagában megoldja az ország gazdasági gondjait —, nem látszik igazolódni. Úgy tűnik, hogy az a gazdasági növekedés, ami az idén megindult, és amire hivatkoznak az előző kormány tagjai, támogatói, nem járt arányos exportnövekedéssel, viszont aránytalan importnövekedést eredményezett. — A másik tétel, amiben komoly nézetkülönbségek vannak a jelenlegi és az ezt megelőző kománypártok között: ez nem azt jelenti, hogy ha mondjuk az előző kormány politikáját folytatnánk, akkor béremeléseket lehetne beígérni, s a szakszervezetek követelését teljesíteni. Akkor is azt kellene tenni és a gazdaság növekedéséhez csak az vezet, ha beruházásokra ösztönözzük a vállalkozókat, ha olyan adó- kedvezményeket adunk a vállalkozóknak, amely a gazdaság növekedéséhez vezet. Ennek a kormánynak ez a célja. □ Az előző ciklusban nem sikerült megalkotni a média- törvényt, s úgy tűnik, most is egyre távolabb kerül többnyire az SZDSZ olyan javaslatai miatt, amelyeket a többi pártok nem tartanak megvalósíthatónak. E törvény hiánya vezethetett minden bizonnyal oda, hogy már a jelenlegi partner is bírálja a tévé részrehajlását. — Az előző időszakban úgy jöhetett volna létre médiatörvény, ha a kormányfőnek beleszólást biztosít a rádió és televízió működésébe a vezetők kinevezésén keresztül. Mi ezt nem akartuk. Úgy tűnik — és ebben volt vita az MSZP meg az SZDSZ között, de már megszűnt —, hogy minden miniszterelnöknek van hajlama arra, és minden vezető kormánypártnak, hogy ha nem tetszik a televízió műsora, akkor bírálja azt, s ha a miniszterelnöknek közvetlen kinevezési joga van, akkor ennek a következményei kiszámíthatóak. Ha a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel, jelöli meg, hogy ki a rádió és a tv elnöke, el lehet képzelni — ha a miniszterelnök megszólal — akármilyen pártállású is legyen —, hogy nem tetszik a műsor, akkor annak milyen következményei lennének. Mi éppen ezt akartuk elkerülni. Azt akartuk az előző kormány idején és most is, hogy ne legyen a kormánynak és még a parlamentnek se közvetlen beleszólási lehetősége a rádió és a tv ügyeibe. Úgy tűnik, hogy a korábbi vita ellenére ebben sikerült közös nevezőt kialakítani az MSZP-vel. — Egészen más ügy az, hogy mi nem tartottuk szerencsésnek, amikor a miniszterelnök bírálta a televízió politikai műsorait. Az előző kormány idején épp a Pálffy-féle, majd a Náhlik-féle vezetés tudatosan azt vallotta, az volt az ars poeticája, hogy a mindenkori kormánynak és kormánypártoknak természetesen előnyt kell élvezni a televízió műsoraiban, tehát a televízió az kormánytelevízió, ez volt az álláspontjuk. Mi ezt nem fogadjuk el. Én olyan politikai pártot, meg politikust, aki elégedett lett volna azzal, hogy hogyan szerepel a televízióban, még nem láttam. Ha az ember nem látja elég szépnek magát, vagy a pártját, akkor nem saját magát, hanem a tükröt hibáztatja. De ez egy másfajta vita, mint ami a médiatörvény körül kialakult. Legyen vagy ne legyen — Nem akarunk cigány ön- kormányzatot Fehérgyarmaton — kezdődik az a levél, amelyet Fehérgyarmatról kaptunk. A levél aláírói véleményüket azzal indokolták, hogy a helyi cigányok kulturális szövetségének elnöke megkérdezésük nélkül, úgymond az utcáról betért cigányokkal íratta alá a bejelentési szándékot az önkormányzat megalakításáról. — Erről mi utólag szereztünk tudomást — szól tovább a levél. — November 12-én, szombaton délelőtt Fehér- gyarmatra érkezett több mint egy órát késve az ülésről Farkas Kálmán, az MCKSZ megyei elnöke. Megérkezése előtt mi már kifejtettük, hogy nem kérjük Fehérgyarmaton a kisebbségi önkormányzat megalakítását az alábbiak miatt. Fehérgyarmaton nem él olyan nagyszámú cigány lakosság, melynek külön érdek- képviseletre lenne szüksége. Mi a helyi önkormányzat munkájával teljes mértékben elégedettek vagyunk, minden esetben támogatják a cigánylakosságot, úgy segélyezés, mint egyéb ügyek elintézésében. Nagyon sok cigány lakosnak több éves munkaviszonya van, meg vannak elégedve munkánkkal. (Lásd kórház, Hódiköt, Volán, Zöldért, különféle intézményekben). Az a cigány lakos, aki jelenleg nem dolgozik, bármilyen önkormányzat alakul, akkor sem fog elmenni dolgozni. Főleg nem vályogot vetni, vagy esetleg kosarat fonni. Mert a törvényben ilyen jellegű foglalkozások szerepelnek. Továbbá a törvényben sok a tisztázatlan kérdés, nem látjuk át az esetleges várható nehézségeket, most még felszínre nem került problémákat. Ezért tettünk egy olyan javaslatot, hogy várjunk a megalakítással egy évet, mert mint megtudtuk az ülésen erre lehetőség lesz, hadd lássuk a törvénynek a pozitív és negatív hatását ránk nézve, és utána döntünk, de akkor is csak úgy, hogy nem az utcáról hívjuk be az embereket, hanem közülünk egyöntetűen válasszuk ki azt a személyt, akit alkalmasnak tartunk arra, hogy bennünket képviseljen. Farkas Kálmán azért érkezett Fehérgyarmatra, hogy minket rábeszéljen a megalakításra. Ez nem sikerült neki, és fel vagyunk háborodva, amilyen sértő kifejezéseket használt velünk szemben. Hogy mi mennyire el vagyunk maradva gondolkodásban, nem látjuk át a kisebbségi önkormányzat megalakításának lehetőségét. Miért jöttünk el az ülésre, ha nem vállaljuk cigány voltunkat, holott egyértelműen nem erről volt szó, hanem félünk, hogy ennek még olyan következményei lehetnek, ami nem előre, hanem még hátra visz bennünket. Amit eddig kiharcoltunk magunknak, elismerést, megbecsülést, nehogy a visszájára forduljon, elszakadást, kiközösítést okozzon. Igenis kételyeink vannak és senki nem kötelezhet bennünket olyan döntésre, amit mi nem látunk jónak. Még Farkas Kálmán sem, akármilyen író vagy költő. Nem hasonlíthat össze bennünket egy nyíregyházi cigány lakóteleppel vagy egy mátészalkaival. Csak a maga nevében tehet javaslatot, mi nem fogadjuk el vezetőnknek, mert nem egyértelmű amit a cigányságért tett vagy tenni fog. A háttérben nem a cigányság megsegítése a cél, hanem a hatalomvágy az uralkodni vágyás. A fehérgyarmati értelmiségi cigányok nevében Lóláné Varga Éva és Virág Sándorné Az alkotmányos demokrácia alappillére az önkormányzat. A polgári demokrácia a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzatok megalakításával teljesedik ki. Erre Magyarország, s az itt élő cigányság történelmében első alkalommal 1994. december 11-én kerül sor, amikor hazánkban több mint 500, megyénkben csaknem 60 településen választanak cigány önkormányzatot cigányok és nem cigányok. Ezek megszületésében részt venni történelmi tett. A prog- resszíven, a haladást szolgáló cigány értelmiségieknek ezeket segíteni kötelességük. Úgy gondolom, aki ennek a történelmi jelentőségét nem ismeri fel, az nem a haladást szolgáló módon gondolkodik. Mindezek ellenére Önöknek szívük joga, támogatják-e a cigány önkormányzat megalakítását Fehérgyarmaton vagy nem. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke Választási előrejelzés Nyíregyháza (KM - B. A.) — Ha a népszavazásokat is figyelembe vesszük, a december 11 -ei a kilencedik választás lesz a rendszer- váltás óta. A várható eredményről, az elkövetkező választás problémás kérdéseiről tartott a napokban előadást a népfőiskolán dr. Kukorelli István, az ELTE professzora, melyből kiragadunk most néhány részletet. Az önkormányzati választást csendes kampány előzte meg, melynek valószínűleg az az oka, hogy a parlamenti választást megelőző nagyszabású kampány felemésztette a pártok pénzét. Az Országos Választási Bizottság közel százezerre becsülte a jelöltek számát a 3160 településen (az előadás idején még nem volt végleges összesítés). A jelöltek száma egyébként igen szélsőségesen alakult, előfordult olyan, hogy a 200 fős településen 270(!) jelölt lett — ennek az a magyarázata, hogy 3 mandátum felől kell majd dönteni, s a kétezer forintos jelölttámogatás miatt a faluban mindenki ajánlott mindenkit —, de arra is volt precedens, hogy a jegyző könyörgött három jelöltért, nehogy időközi választást kelljen esetleg a későbbiekben kiírni. Újdonság, hogy egyfordulós a választás, nincs részt vételi, sem eredménylimit, aki megszerzi a legtöbb érvényes szavazatot, abból lesz polgármester Vagy képviselő. Nagy a tét, hisz itt dől el, hatalmi helyzetbe kerül-e a civil társadalom. Az 1990-es önkormányzati választásokon a lakosságnak mindössze 40 százaléka szavazott, most 50 százalékos résztvételt remélnek. A választópolgárok felelőssége az új struktúra miatt óriási, s jó lenne már belátni, hogy csak annak áll jogában az önkormányzat munkáját bírálni, aki részt vesz a választáson. A szakemberek kíváncsian várják, megismétlődik-e a parlamenti szavazások eredménye. Négy évvel ezelőtt jelentős eltérés mutatkozott a városokban, az önkormányzati választáson az akkori ellenzék győzött. Most nem várható jelentős eltérés, mivel a magyar választópolgárok meglehetősen médiafüggőek, előreláthatóan megismétlődik a parlamenti választások eredménye. Szintén magyar sajátosság, hogy nem szavazunk szívesen „szélre”, ezért legfeljebb a hat párt sorrendje rendeződhet át. A polgármesterek zöme, 72 százaléka egyébként 1990-ben független volt — legalábbis hivatalosan, de nem egy esetben megjelentették a szórólapon a párttámogatók nevét —, s valószínűleg most is többségben lesznek a pártjelöltekkel szemben. A városi civil szervezetek a jelek szerint kevés mandátumra tesznek szert, itt elsősorban a pártok érvényesülnek majd. *íí§ mm mt tm Röviden Felmentik... ...január elsejével a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját Simon Sándor vezérőrnagyot. Kiszemelt utódja Vidor Tibor, Győrben szolgáló határőr ezredes. (KM) Jászapátiban... ...olyan utcára szórt cédulákat találtak, melyen az állt, ,,Le a rendszerrel! Éljen a közelgő forradalom!” A rendőrség komolytalannak ítélte a cédulákat, így nyomozást sem indít. (NSZ) A millecentenáriumi... ...ünnepségsorozatot előkészítő bizottság felállításáról döntöttek a kormány felhatalmazása alapján a művelődési minisztériumban. Az 1996-os megemlékezések fő eseménye a Magyar Nemzeti Múzeum új „Magyarország története” című kiállítása lesz. (KM) A dorogi... ...hulladékégető műben a sajtó jelenlétében égettek el egy rakomány, mintegy tizenöt tonna ólmozott paprikát. Ezenkívül még száz tonna mérgezett fűszer vár megsemmisítésre. (MTI) A nagy összegű... ...végkielégítések megakadályozására a Munkaügyi Minisztérium előterjesztést készít a kormány számára. (NSZ) A pártonkívüli Javában folyik a választási kampány. Ajánlják magukat a jelöltek. Csaknem mindegyik ígér felemelkedést, közbiztonságot, utat, járdát. Kívánjuk saját érdekünkben is, hogy ígéreteik teljesítésének a választások után sem legyen majd akadálya. Ahogyan azonban nézem a jelöltek közül egy párnak a bemutatkozását a nyilvánosság előtt, valami feltűnik. Szinte kérkednek azzal, hogy korábban sem voltak és ma sem tagjai egyetlen pártnak sem. Azt, hogy ma sem vállalnak fel egy ideát, egy közösséget azt hagyjuk, ez egy ideig magánügy is lehet, s nyilván így kényelmesebb is. Sőt egy ponton túl igaz is lehet, hiszen megcsömör- löttek a pártoskodástól, a pártoktól. Csak azt nem értem, hogy amiért valamikor olyan sikertelenül kilincseltek, az hogyan lehet ma számukra érdem. Ismerek közöttük olyat — s van ilyen az élet más területén is —, aki többször is megpróbálta, hogy vegyék fel az „élcsapatba”. Ezért vagy ezért nem sikerült. Hogy miért, ma már nem is érdekes. Azért milyen jó, hogy akkor elutasították. Hátha ez most hoz a konyhára valamit. Oláh Gábor
