Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

1994. november 22., kedd HAZAI HOL-MI Keleí-Magyaiorszag 5 Városi poigármesterjelöltek Levendáné dr. Lengyel Valé­ria 45 éves közgazdász az MSZP és az SZDSZ közös polgármesterjelöltje. A Köz­gazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán végzett, majd 1975-ben szerezte meg a köz­gazdaságtudományok dokto­ra címet. Húsz éven keresztül a Nyírbátori Városi Tanácson dolgozott, kezdetben osztály- vezetőként, majd tanácselnök­helyettesként. 1990-ben vál­toztatott munkahelyet, az Ál­lami Biztosító fiókvezetője lett. Három gyermek édesany­ja, férje egy általános iskolá­ban élelmezésvezető. Polgármesteri programjában valódi demokráciát hirdet a lakosság beleszólási jogával, kellő tájékoztatást, gyors, rugalmas ügyintézést. Szo­ciális bérlakások, szennyvíz- és úthálózat építését ígéri, valamint a telefonellátás javítását. Elképzelései közé tartozik a vasúton túli terület felzárkóztatása, tiszta, ren­dezett városkép kialakítása. Önkormányzati összegekkel kívánja támogatni a vál­lalkozók munkahelyteremtő beruházásait. Mottója: becsü­letes, tisztességes munkával, a köz szolgálatáért. PetróczJd Ferenc 39 éves, végzettsége szerint pedagó­gus, illetve felsőfokú külke­reskedői szakképesítést szer­zett. Nős, felesége is pedagó­gus, két fiuk gimnazista. Négy éve Nyírbátor polgármestere, az MDF, KDNP, a Köztár­saság Párt és az FKgP támoga­tásával nyerte el tisztségét. Céljának tekintette a városépí­tés gazdasági feltételeinek megteremtését, hisz az elmúlt évek infrastrukturális beruhá­zásai megfelelő alapot adnak a jövő városépítéséhez. Hang­súlyt fektetett a kulturális örökségek folytatására. Folya­matosságot, megbékélést és összefogást hirdetett. Céljait a képviselőtestület és a lakosság segítségével igyekezett meg­valósítani. Az ez évi önkormányzati választáson az MDF, Fidesz, FKgP, KDNP és a MIÉP kö­tött szövetséget polgármesteri jelölésének támogatására. Ha újra bizalmat kap a város ve­zetésére, kiszámítható folya­matosságot kíván biztosítani. Optimista és bizakodó. Prog­ramja egyetlen mondatban megfogalmazható: olyanná szeretné fejleszteni Nyírbá­tort, hogy lakói jól érezzék magukat a városban. Máriapöcs nyebben érheti el céljait, ha a környező településekkel kar­öltve kistérségi fejlesztési tár­sulást hoz létre — természete­sen az önállóság megtartása mellett. részesei is voltak az infra­strukturális beruházásoknak. Úgy érzi, hogy az általa veze­tett kis létszámú hivatali appa­rátus nem hiába készítette pá­lyázatok tucatjait. A képvise­lőtestület azt a célt tűzte ki, hogy visszaszerezzék azt a szerepet, amivel Csenger járá­si székhelyként egyszer már rendelkezett: a térség gazdasá­gi, kulturális és szellemi köz­pontja szerepét. Éppen ezért is alakult meg kezdeményezésé­re a Szatmár-Beregi Települé­sek és Közösségek Szövetsé­ge, melybe a hasonló szorítá­sokban élő hazaiak mellett ukrajnai és romániai telepü­lések is tömörültek. A Phare program támogatását is bíró településszövetség a határok jobb átjárhatóságát, a térség­ben folyó mezőgazdasági ter­melés helyben történő feldol­gozását, a vállalkozások támo­gatását tűzte zászlajára. Apáti György úgy véli, hogy a jelenlegi ciklusban elért eredmények megfelelő alapot jelentenek a továbblépéshez. Programjában a munkahelyte­remtés, a térség további fej­lesztése, újabb infrastruktu­rális beruházások és nem utol­sósorban az eddiginél ember- központúbb közigazgatási te­vékenység fejlesztése élvez­nek prioritást. Nagy kálié IJj. Vajda Sándor, (31 éves, nős, a napokban váija első gyermekét), a Vállalkozók Ér­dekvédelmi KLubjának pol­gármester-jelöltje. A Besse­nyei György Tanárképző Főis­kola földrajz-testnevelés sza­kán szerzett tanári diplomát. Ez év júniusában befejezte tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán, az elkövetkező hetek­ben államvizsgázik. Fontosnak tartja a törvé­nyesség betartását, a hiteles­ség feltételeivel egyetemben. Az önkormányzati munkához is elengedhetelenül szükséges a gazdasági háttér, ezért egyik céljául a vállalkozások fellen­dítését, támogatását tűzte. Eh­hez a körhöz kapcsolódik a szociális háló hiányosságainak kitöltése a rászorultság ará­nyában, és a munkanélküliek számát a lehetőségekhez mér­ten csökkenteni. Nagykálló tradícióinak megfelelő város­kép kialakítása is elsőrendű feladat. A képviselők minden­napi kapcsolatot tartsanak fenn a lakossággal, ennek megfelelően az önkormányzat és annak hivatala a lakosság érdekeit tartsa szemelőtt, s ne­ki tartozzanak elszámolással. A közbiztonság megfelelő szintre emelése a cél, annak érdekében, hogy a nagykállói- ak biztonságban élhessenek, nyugodt körülmények között építhessék jövőjüket. Az összeállítást készítette: Bartha Andrea, Dégi József, Horányi Zsuzsa. Palóczy Lajosné független je­lölt 1947-ben született Máté­szalkán. Debrecenben tanult az Agrártudományi Egyete­men, majd Gödöllőn szerzett mérnök-tanári diplomát. 12 évig állattenyésztőként, majd főállattenyésztőként dolgozott a nyírbogáti szövetkezetben. Máriapócson tanácselnökként tevékenykedett, 1990-ben pol­gármesternek választották. Férje kft.-ügyvezető, lányuk pedagógus, a helyi általános iskolában tanít. Az elkövetkezendő időben az önkormányzati törvények végrehajtása, az infrastruktúra fejlesztése — szennyvíz, tele­fon, szemételhelyezés, út, pi­henőpark, városi televízió — mellett tervezi, hogy több munkahelyet teremt, javítva így a lakosság közérzetét. Hangsúlyt fektet a vállalkozók ösztönzésére, a szolgáltatások fejlesztésére, s az intézmény- hálózat további korszerűsíté­sére, bővítésére. Továbbra is szeretne együttműködni az egyházzal. Mint máriapócsi, büszke a településre, az ott élő emberekre, s hálás az eddigi segítségükért, vállalásaikért. Polgármesteri programjának mottója: az önkormányzat szo­lidáris, szociálisan érzékeny és embercentrikus legyen. Somos József 48 éves szak­mérnöki képesítésű agrármér­nök nős, három gyermek édes­apja, a városlakók független polgármesteijelöltje. Tizenhat éven át a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet első szá­mú termelésirányítója, vezető szervezője és fejlesztési me­nedzsere volt, két cikluson ke­resztül az akkori nagyközségi közös tanács egyik tanácsel­nök-helyettese. 1990-ben a 6. számú választókerületben or­szággyűlési képviselőnek je­lölték, majd Pócspetri polgár- mestere lett, jelenleg a NYI- DOFER Rt. területi agronó­miái vezetője. Meghatározónak tartja a fi­atal város önkormányzati, egyházi és egyesületi intéz­ményhálózatának városi rang­hoz igazodó, színvonalas mű­ködtetését, a szellemi és kul­turális értékek gyarapítását. Nagyon fontosak a kiegészítő pótlólagos infrastrukturális beruházások — egy közülük a várost Nyírgyulajjal öszekötő kövesút —, a település teljes szennyvízhálózatának kiépíté­se, s egy szilárdhulladék-lera- kó létesítése. Támogatni sze­retné az egyéni és vállalkozói rétegek munkahelyteremtését, az idegenforgalomból való megélhetést, a rendszeres vá­rosi vásámapok feltételeit megteremteni, s nyugati és ke­leti testvérvárosi kapcsolato­kat kiépíteni. Meggyőződése: a kislétszámú város köny­Ifjú Oszlávszki József gépész- üzemmérnök 41 éves, az MDF jelöltje. Négy gyermek édes­apja, felesége óvónő. 1975- ben szerzett diplomát Buda­pesten, a Bánki Donát Műsza­ki Főiskolán. Pályakezdőként a Tiszai Erőmű Vállalatnál üzemvezető, majd az ÁFÉSZ ipari osztályvezetője, később vállalkozó, jelenleg műszaki előadó. Megválasztása esetén fon­tosnak tartja a meglévő intéz­mények működtetésének foly­tonosságát, az e célra fordít­ható összegek ésszerű felhasz­nálását. Szennyvízhálózat ki­építését tervezi, a szennyvízel­helyezés problémájának meg­oldását, s szilárdhulladék-le- rakóhely létesítését. Súlyt fek­tet a település városias jelle­gének kialakítására. Mária- pócs legégetőbb gondjának a munkanélküliséget látja, ezen a vállalkozások támogatásá­val, az idegenforgalom fej­lesztésével, templomi turiz­mus szervezésével próbálna segíteni. A szociális problé­mák enyhítése érdekében arra törekedne, a rendező elv ne az egyenlő elosztás, hanem a rá­szorultság mértéke legyen. A közéletben a nyilvánosságot tartja legfontosabbnak, ennek érdekében városi televíziót in­dítana a meglévő kábelté­véhálózaton, s újra kiadatná a Pócsi Újságot. Független szel­lemi koalíciót tart szükséges­nek a településen, melyben közös kapcsolódási pontként a városért való tenniakarást fo­galmazza meg. Jelszava: szol­gálni következetesen, kiszá­míthatóan. Apáti György 47 éves agrár­mérnök, Csenger polgármes­tere nem tagja egyetlen párt­nak sem. Most — az SZDSZ jelölését elfogadva, MSZP-s és kisgazdapárti támogatással — másodszor vállalja a meg­mérettetést az önkormányzati választáson. Az elmúlt négy évben jelen­tős mértékű fejlődést ért el ez a fiatal város. Ebben az idő­szakban épült fel az egész­ségház, az új általános iskola, a művelődési központ, a sport­csarnok, megújult a polgár- mesteri hivatal, bővült és kor­szerűsödött a középiskola kol­légiuma. Szilárd burkolatú utak, járdák kilométerei épül­tek, behálózták a város utcáit a gázvezetékek, több százzal gyarapodott a telefonállomá­sok száma, javult az ivóvíz mi­nősége, megoldódott a szenny­víztisztítás problémája. Apáti György büszke rá, hogy a vá­ros lakói nemcsak passzív be­fogadói, de az anyagiak terén Az önkormányzati váltás forgatókönyve Budapest (ISB - D. Á.) „Arra való ez a kötet, hogy az önkor­mányzatok munkatársai kézi­könyvként használják. Egy se­reg pluszmunkától mentesíti azokat, akik áttanulmányoz­zák.” A Belügyminisztérium politikai államtitkára mutatta be a szavakkal Gáspár Mátyás: A önkormányzati váltás forga­tókönyve című most megje­lent kézikönyvet. Világosi Gá­bor előszót is írt a kötethez, melyben elsősorban annak gyakorlatias megközelítését dicséri. Mint úja: „nem beta­nulható és bárhol alkalmaz­ható sémákat ajánl, hanem együttgondolkodásra készteti az olvasót. A ajánlások ma­gukban hordozzák az elmúlt évek önkormányzati gyakor­latának alapos, elemző feldol­gozásából kitermelődött mód­szereket, általánosítható meg­oldásokat.” A könyv megjelenésének aktualitását az adja, hogy idén december 11-én kerül sor az első önkormányzati váltásra. A kiadvány olyan kérdésekre kívánja megtalálni a választ, mint: hogyan lehet elérni, hogy a politikai ellenfelekből egy stabil kormányzó csapat alakuljon ki? Melyek az új minőségek, amelyeket a vál­táskor lehet bevinni az önkor­mányzatokba? Hogyan ráz­ható fel a fásult, beijedt appa­rátus, s miként mozdulhat rá az új követelményekre? Miért fontos, hogy megnyerjük, megtartsuk a polgárok érdek­lődését, folyamatos támogatá­sát? Kik a potenciális partne­rek, és hogyan lehet velük együttműködni? Mint a bu­dapesti sajtótájékoztatón a szerző elmondta: az elkészült kéziratát megmutatta jó né­hány elméleti és gyakorlati szakembernek és laikusnak is. Búálataik alapján javította, a kevésbé hozzáértő számára is érthetőbbé tette az anyagot, mely azonban elsősorban az önkormányzati munkában sz­erepet vállalóknak nyújthat igazán hasznos ismereteket. Szükség lehet a hazai szénre Domi Zsuzsa Budapest (ISB) — Nehéz időket élnek a bányászok. Évtizedes munkahelyeik szűnnek meg, állás nélkül hagyva őket. Mivel való­jában sokkal többről van szó szokványos munka­hely bezárásoknál, a kor­mány is nehezen dönt eb­ben a kérdésben. Leg­utóbbi javaslatait pedig a munkaadók és a munka- vállalók egyhangúlag le­szavazták... A korábbi kormányzat a bá­nyák helyzetét úgy próbálta megoldanini, hogy hozzá­rendelte őket (integrálta) az erőművekhez. Csakhogy ez nem mindegyik bánya ese­tében volt lehetséges. Ame­lyeknek ugyanis korábban nem voltak szoros kapcso­lataik valamelyik erőmű­vel, kívül rekedtek az integ­ráción. A hét ilyen bánya közül három Borsod-Aba- új-Zemplén megyében ta­lálható. A kormány leg­utóbbi javaslata arról szólt, hogy a hétből mindössze kettőt tart fenn, a többit pe­dig — amilyen gyorsan csak lehet — bezárja. A két „szerencsés”: Putnok és Fe­ketevölgy Bánya. Az elkép­zelések szerint Putnoknak 517 millió, Feketevölgynek 84 millió forint támogatást juttat jövőre az állam, s fennálló APEH- és tb-tarto- zásaik visszafizetésére 3 évi haladékot kapnak. Ki­termelt szenük átvételét pe­dig szintén garantálja a kor­mány. A szakszervezet, illetve a munkaadók nem is a javas­latnak a két megmaradó bá­nyát érintő részét utasítot­ták vissza, hanem a többi öt bezárását. Véleményük szerint ugyanis a lakosság­nak a jövőben ismét nagy szüksége lesz a hazai szén­re. Az olaj-, gáz-, villanyár­robbanás után valószínűleg az olcsóbbnak számító sze­net részesítik majd előny­ben a téli hónapokban. Ezenkívül a foglalkozta­tási kérdések is messze túl­mutatnak a bányákon. A bányatelepülések köré évti­zedekkel ezelőtt települt szolgáltatók (kereskedők, személyszállító vállalatok, egészségügyi intézmények) szintén megsínylenék, ha bezárnák az üzemeket. Pe­dig ha nincs kit kiszolgálni, nincs szükség a szolgálta­tókra sem. így tehát ők is elvesztenék megélhetési forrásukat, s ezzel a 700 bá­nyászon kívül még legalább 3 ezer ember kerülne az ut­cára! Ami pedig az erőmű­veket illeti, a szakemberek véleménye szerint ezeket pontosan a hazai gyenge minőségű barna szén hasz­nosítására alapozták. Tehát hiába vásárolnánk külföld­ről magas fűtőértékű olcsó fekete szenet, erőműveink nem tudnák feldolgozni. Lecserélésükre, újak építé­sére pedig a magyar állam­nak nincsenek meg az anyagi forrásai. Talán a pri­vatizáció lehetővé teszi majd a fejlesztéseket... Addig pedig a Közép­szintű Érdekegyeztető Ta­nács tovább tárgyal az in­tegráción kívüli bányák sorsáról. A kampányról az SZDSZ-nél Nyíregyháza (KM. — K. É.) — A választási kam­pány első szakaszának ta­pasztalatairól, a városi il­letve a megyei helyzetről tartott sajtótájékoztatót hét­főn délelőtt a párt székhá­zában az SZDSZ. Amint azt Felbermann Endre, a párt nyíregyházi polgármesterjelöltje beve­zetőben elmondta, elsőként adták le azokat a jelölőlis­tákat, amelyeken a polgár- mesteri, illetve a megyei listák ajánlásai szerepelnek. Pénteken továbbították az illetékeseknek a kompenzá­ciós listát is, így az önkor­mányzati választásokkal kapcsolatos valamennyi ad­minisztrációt teljesítették. Az SZDSZ bizakodó, de nem elbizakodott — mon­dotta Felbermann Endre, majd arról beszélt, hogy pártja feljövőben van, hi­szen a közvélemény-ku­tatások szerint ha ma lenne a választás, a megyeszék­helyen a választók 45 szá­zaléka szavazna az SZDSZ által javasolt polgármester­jelöltre. Összesen tizenhá­rom helyen indul a vá­lasztásokon direkt SZDSZ- es polgármesterjelölt, s kö­zel ötven azoknak a te­lepüléseknek a száma, ame­lyeken függetlenként in­duló jelölteket támogatnak. A megyében negyvennégy helyen működik SZDSZ- szervezet, és valamenynyi- ben indul az önkormányzati tagságért pártbéli jelölt. A tájékoztató további ré­szében kiderült: a párt je­löltjeinek részvételével no­vember 24-én délben a vá­rosházán véradást szervez­nek, november 26-án pedig agrárfórumot tartanak. 25- én Pethő Iván pártelnök lesz a megye vendége, aki délelőtt Nyíregyházán, majd fél 2-től a nagykállói, fél öttől a záhonyi műve­lődési központban, este pe­dig Vásárosnaményban ta­lálkozik a választókkal és képviselő-jelöltekkel. Koncertek Nyíregyháza (KM) — A Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola debreceni tanár­képző tagozatának koncert­termében ad ma hangver­senyt 4§_ órától a nyíregy­házi Kodály Zoltán Általá­nos Iskola Cantemus kóru­sa. A Magyar Zeneművé­szeti Társaság felkérésére Bartók- és Kodály-műveket énekelnek szakmai közön­ség előtt Szabó Dénes kar­nagy vezénylésével. Nyírbátor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents