Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-19 / 274. szám
1994■ november 19., szombat Napkelet • A KM hét végi melléklete A Bengál-öböltöl a Himalájáig Naplószerű olyan élményekről, melyekre sokan csak vágyódhatnak Havasi Tamás, Tóth Péter Hat nyíregyházi fiatal — Zámbó Ildikó, Dudics Mónika, Inántsy Papp Judit, Inátsy Papp Zsófi és e sorok írói — közel egy hónapot töltött olyan egzotikus helyeken, ahová sokan csak vágyódhatnak. Élményeik rövid naplószerű feldolgozását adjuk most közre. 1994. július 19. hajnali 0.30. Az óriásváros látványa már a repülőgépről lenyűgöző volt. Nyolcmilliós metropolisz repülőterére készül le- szállni a Swissair járata. A kinyíló ajtón át fullasztó, forró, párás levegő csapja meg az európai utazót. Delhi, India fővárosa. Az útlevélvizsgálat után döbbenünk rá, hogy több ezer kilométerre kerültünk otthonunktól, s még azt sem tudjuk, hol fogunk aludni. Több hónapi készülődés után még egy részletes delhi térkép sem volt a kezünkben. Sötét, kivilágítatlan utak. A harmincas-negyvenes évek hangulatát idéző taxi sofőrje élénken kérdezősködik, miközben nem felejti el többször is felajánlani szolgálatait. Hotel Royal Palace. Túl vagyunk a rovarsokkon és mindent alaposan „agyon”-fertőtlenítünk. Csótányokkal és gekkókkal osztjuk meg szobánkat. A légkondi, ami miatt duplaáron adták a szobát, olyan zajos, hogy ki kell kapcsolnunk. Különben el sem tudnánk aludni. 1994. július 21. hajnali 6.15. Új- Delhi, vasútállomás. Koldusok, önjelölt hordárok, piszok és tömeg. Az álmos utcákhoz képest itt a vasútállomáson már zajlik az élet. A váróteremben fekvő embereken átlépve próbálunk eljutni a felüljáróig, ami a vágányokhoz vezet. 10. vágány. Puri Expressz. Ez az a vonat, amely Delhitől a Bengál-öbölig 32 óra alatt teszi meg a 2040 kiri-es utat. A vonaton az Indiai képeslapok Amatőr felvételek ablakok alacsonyak, kicsik, rácsosak. Első benyomásunk: egy börtönvonatra vettünk jegyet. Másod- osztályon utazunk, ez olcsóbb és az első osztályt gyakrabban látogatják a tolvajok. A vagonunk tömve van emberekkel. A másodosztályon nagy feltűnést kelt fehér bőrünk, és hogy egyszerre hatan vagyunk. A helyünkön mások is ülnek, de a tény, hogy turisták vagyunk, az indiaiak szemében tiszteletre méltó dolog, így átadják a helyüket. A félénk kíváncsiságot kérdezős- ködés, majd beszélgetés váltja fel. Később már étellel kínáltak minket. Megkóstoljuk. ízlik. Az indiaiak törökülésben utaznak órákon át, nekünk ez még nem megy. Az állomásokon 20-30 perceket várakozunk, így van idő bevásárolni, s a koldusok is felszállhatnak a vonatra. Vannak köztük illedelmesek éppúgy, mint szemtelenek. Vannak leprások, rokkantak, de például egy olyannal is találkoztunk, aki bár egészséges, de a „lánya esküvőjére gyűjt pénzt”. Kis gázégőnkön magyaros húslevest főzünk. Nagylángon. Útitársaink döbbenten figyelik ténykedésünket. Megkínáljuk őket, de mivel nem szent étek, nem fogadhatják el. Óriási folyók, árterek, elárasztott rizsföldeken dolgozó, száriba bugyo- lált nők. Dzsungel által körülvett falvak, háncs és nádtetős kunyhókkal, játszadozó gyerekekkel, kutyákkal, apró tavacskákban fürdőző emberekkel. Annyira más minden, hogy be kell csuknunk „európai” szemünket, s kinyitni egy gyermekét, mely képes ebből a szépségből befogadni valamit. így érkeztünk a déli szent városokba, az Indiai-óceán partjára, hogy megcsodáljuk a mesés óindiai építészetet, művészetet... Panni, a mátészalkai stewardess A belépő két nyelvvizsga volt, angolból és oroszból, aztán lehetett repülni Tóth Kornélia Az Ivettek, Barbarák és Alexandrák világában szokatlan, de üdítő színfoltot jelentett Kovács Panni, amikor a mátészalkai lány a repülés csodálatos világával jegyezhette el magát. Pöttöm gyerekkorától azt Ez a mosoly a tablóképről való hallotta az apjától: a repülés valami fantasztikus dolog, csodálatos érzés elemelkedni a földtől. A tudat mélyén elraktározott információk akkor váltak valósággá, amikor a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán (itt másodéves) és a Külkereskedelmin meghirdették a stewardess tanfolyamot. A MALÉV a nyelveket jól beszélő, csinos lányok jelentkezését várta. A roppant csábító felhívásra mintegy 130-140 fiatal jött össze. Ám rendkívül szigorú szűrők után — Panni épp a főnökhöz került — úgy harmincán maradtak. — Ekkor kezdődött az igazi munka — pörgeti vissza az elmúlt hónapok hétvégéit a szőke hajú, csinos, igen talpraesett lány. — A belépő két nyelvvizsga — angolból és oroszból középfokút értem el —, s lassan megismerkedtünk a géptípusokkal. TU-134, TU-154, Boeing 737-esen gyakoroltunk. A mentőfelszerelésektől kezdve az utasellátásig, a vízimentéstől a diszkrét eleganciáig igen szerteágazó a stewardess ismeretanyaga. Még azt is megszabják, hogy az óránk szíja maximum milyen széles lehet, vagy hány nyakláncot viselhetünk egy- Amatőr felvétel szerre. Az öltözködés egyébként is hangsúlyos része a stawardess megjelenésének. Gyönyörű kék ruhát, hozzávaló cipőt, táskát, harisnyát kaptak, de a kezdők még nem a teljes kollekciót. Azt viszont előírják számukra, hogy az egyenruha darabjait a sajátjaikkal együtt nem keverhetik. Két hónap intenzív tanulás után vizsgáztak, majd a kibocsátó repülés, azaz a gyakorlati próba következett. Londoni járatra osztották be Pannit és egy steward’ tisztes távolságból árgus szemekkel figyelte minden mozdulatát. Nem nyúl-e véletlenül a hajához? — ez ugyanis szigorúan tilos. Hogy szolgálja fel az ételt, italt, hogy foglalkozik az utasokkal? Amikor szerencsésen átesett a tűzkeresztségen, a gép személyzete felfújható kis repülőgéppel ajándékozta meg. Milyen boldog volt Panni, amikor később már ő is részese lehetett a stewardess- jelölt ajándékvásárlásának! A tanfolyam sikeresen végzett hallgatóival szerződést kötött a MALÉV: évente legalább két hónapot náluk kell tölteniük. Soha rosszabbat, gondolta az ifjú lány, hisz így járhatta be Frankfurt, Berlin, Larna- ka... no nem szép tájait, hanem repülőtereit. A charter-járatok bevezetésével ugyanis igen szűkre szabott idejük marad: az utolsó utas után rendbeteszik a gépet, majd felkészülnek a beszállók fogadására. Alig pár szabad percük marad, így aztán a városnézés azok az idősebb, hosszabb utakra induló stewardessek privilégiuma. Nem baj, van idő. Különösen úgy, hogy Kovács Panni csodálatos tervet dédelget: amint meglesz az államvizsga a főiskolán, szeretne főállásban is a MALÉV-nél elhelyezkedni, nemcsak kezdő, beugró ste- wardessként. RITMUS Slágerlista A géniusz még tartja magát a középmezőnyben Hazaiak 1. Pa-Dö-Dő: Szabó János (1.) 2. Sipos F. Tamás: Nincs baj, baby (2.) 3. Amokfutók: Bad Man (3.) 4. Azok A Fiúk: Az angyalok a földre vágynak (4.) 5. Géniusz: Úgy érzem (6.) 6. Manhattan: Várj, te hosszú forró nyár (9.) 7. Charlie: Nézz az ég felé (10.) 8. Hevesi Tamás: Ezt egy életen át kell játszani (5.) 9. Soho Party: Gyere és táncolj! (-) 10. Carpe Diem: Élj a mának! (-) Külföldiek 1. D. J. Bobo: Everybody (3.) 2. East 17: Around the World (1.) 3. Ace of Base: Don’t turn around (2.) 4. Capella: Move on Baby (4.) 5. Doop: Doop (5.) 6. Mo-Do: Eins, zwei, Polizei (8.) 7. The Prodigy: No Good (9.) 8. Pharao: I show you Secrets (10.) 9. Whigfield: Saturday Night (-) 10. Scooter: Hyper, Hyper (-) Magnókazettát nyert Gaál László, Vásárosnamény; Petró Irén, Nyíregyháza; Svéda Erzsébet, Nyírtelek. Turcsán András, a Pepe hanglemez- bolt vezetője (Nyíregyháza, Európa üzletház) egy rock and roll válogatást ajánlott fel, ezt Kovács Gyula balsai olvasónk nyerte. Továbbra is várjuk tippjeiteket három-három hazai, illetve külföldi dalra. A beküldési határidő: november 26. A slágerlista vasárnap délelőtt a nyíregyházi rádióban halíható. KONCERT Alternatívok kazettán A könnyűzene rajongói az elmúlt két évben egy új kiadó nevét tanulhatták meg. A Bahia kiadó 1992 vége óta működik, az eltelt idő alatt 29 kazettát és CD-t jelentetett meg. A kiadó célja, hogy az általa értékesnek, fontosnak, érdekesnek, kedvesnek ítélt zenei anyagokat közkinccsé tegyék. A zenei arculatuk nagyjából ott kezdődik, ahol a rock, a dzsessz, a népzene, a kortárs zene sziklaszilárd kategóriái megolvadnak, egymásba csúsznak — talán ezt szokták alternatív zenének nevezni. Ebbe a profilba beletartozik a nyolcvanas évek új hullámának az utógondozása is, a kiadatlan felvételek közreadása. A kiadóhoz önálló terjesztői rendszer is tartozik. A RecRec, a RÉR, a Piranha, a Konkurral és más európai kiadók portékáit a Bahia hozza be Magyarországra. A Bahia kiadó jelentette meg a közelmúltban a Kinopuskin és a szentpétervári N. O. M. együttes kazettáját is. (A következő számainkban ezt a két zenekart is bemutatjuk.) »I
