Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-19 / 274. szám

1994. november 19., szombat A stadionfejlesztés közérdek Most kellene fedezetet teremteni a működtetéshez szükséges beruházásokra A stadion madártávlatból Elek Emil felvétele Kováts Dénes Nyíregyháza (KM) — Egy sportlétesítményt — ese­tünkben a nyíregyházi Váro­si Stadiont — mint neve is mutatja, elsősorban sportcé­lokra építenek meg. Más kérdés persze, hogy ezen kí­vül a szabad idő hasznos el­töltésének színhelye is, emel­lett bizonyos szempontból a város hírnevét is befolyásoló tényező. Nos, az elvitathatatlan fejlődés mellett a Városi Stadion nap­jainkban gondok forrása is, el­kerülhetetlenné váltak további fejlesztések. Nem csak azért kerültek fel­színre a problémák, mert ez a létesítmény a jövő júliusi He- lia-D XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa-bajnokság verseny­számainak színtere, hanem azért is, mert üzemeltetésével összefüggésben sokakra kiha­tó problémák jelentkeztek. S ez tovább fokozódhat, ha arra az ex-lex állapotra gondolunk, ami most jellemzi közéletün­ket az önkormányzati válasz­tások közeledtével. így, képle­tesen szólva, versenyt kell fut­ni az idővel. Üzemeltetési gondok Ez a stadion nem kontinens­versenyek megrendezésére ké­szült, s hajói belegondolunk, a takarékos, biztonságos üze­meltetés sem volt a korábbi években elsődleges szempont. Ennek hátulütői napjainkban élesen jelentkeznek. A pályák sokaságán zajlik az élet, a kispályás labdarúgó­bajnokság a város legszerve­zettebb tömegsportrendezvé­nyévé nőtte ki magát, a Nyír­ségi Őszről és egyéb, nem sportjellegű eseményekről nem beszélve. A teniszpályák gyak­ran megtelnek. Kicsik és na­gyok egyaránt kergetik a bőrt nemcsak a füves, hanem a sa­lakpályán is. A park sok em­ber kikapcsolódására teremt lehetőséget, kártya- és sakk­partik tucatjai zajlanak napról napra. Más kérdés, milyen körül­mények között. Az egyik legnagyobb prob­léma a WC-k állapota. Nem­csak a felújítás, hanem a bőví­tés is elengedhetetlennek lát­szik. A labdarúgó-mérkőzések s egyéb rendezvények látoga­tói tanúsíthatják: e téren áldat­lan állapotok uralkodnak. Cso­da, hogy a Jehova-kongresz- szus napi több mint tízezer résztvevője türelemmel viselte az ehhez kapcsolódó megpró­báltatásokat... Az öntözés kérdése — hi­szen nem várhatnak mindig esőre! — a másik óriási gond, a közművízből megfizethe­tetlen és kivihetetlen a pályák rendszeres locsolása. Tavasz­tól őszig, különösen száraz időszakban a környéken lakók is sokat szenvednek, csakúgy, mint a port nyelő gyermekko­rú és idősebb sportolók. Meg­oldatlan a parkok korszerű karbantartása is. Nem szabad elfelejtkezni ar­ról, mindez független az Euró- pa-bajnokságtól, és hogy nem lehet — nem szabadna! — mindent a szervezőktől várni a problémák megoldására. Hi­szen ha azt vesszük: 1991. óta mindössze 7 százalékkal nőtt az üzemeltetésra adott önkor­mányzati támogatás, s hogy azóta jelentős mértékű az in­fláció, akkor azt is mondhat­nánk: reálértékben az összeg a felét ha éri! S akkor még nem szóltunk a fejlesztésről... Eredmények Az eltelt időszakban — jelen­tős mértékben saját bevételből — átalakították a főépületet, kialakították a megyei érdeke­ket is szolgáló Sportkollégiu­mot, készül az új személybejá­ró, és az önkormányzat, vala­mint az OTSH támogatásával újjáépítették az amortizálódott rekortánpályát, amit az EB-től függetlenül is illdomos lett volna újjávarázsolni, hiszen edzésre és versenyre is alkal­matlanná vált. (Időközben tart a pereskedés a korábbi kivite­lezővel, első fokon 43 millió forintot ítéltek meg az önkor­mányzat javára.) Arról nem beszélve, hogy jelentős mérték­ben annak köszönhető az új rekortánpálya viszonylagos olcsósága, hogy itt rendezik a Helia-D XIII. Ifjúsági Atléti­kai Európa-bajnokságot, hi­szen ez a pályaépítő POLI- TAN cég reklámja is bizonyos mértékben. Társadalmi munkában elké­szítették az öntözőrendszer ki­alakításának tervét, s a park- fenntartásra vonatkozó elkép­zeléseket is megfogalmazták, de a fedezetét képtelenség ki­gazdálkodni. A leendő sajtó­munkahelyeket és a VIP ven­dégek helyét (a tribünöket) le kellene fedni, ezt az európai szövetség delegáltjai is kiemelték. (Európai norma!) Figyelemre méltó érv, hogy az Európa-bajnokság nemcsak indok, de jó katalizátor is, és nemcsak a pályaépítésben le­het árcsökkentő szerepe. Érde­mes szem előtt tartani, hogy a stadion rekonstrukciója, az üzemeltetésnek és a működte­tésnek a kor követelményei­nek megfelelő biztosítása 10- 15 évre megoldaná a gondo­kat: a fejlesztésre szánt pénz a beruházással itt marad — az oda járó szurkolók, nézők, ki­kapcsolódni vágyók kényel­mét szolgálva, az ő érdekük­ben. Időben dönteni A nyíregyházi közgyűlés előtt különböző összegek szerepel­tek korábban, az elképzelt 150 milliós támogatás helyett egy 40+30 milliós tervet fogadtak el a képviselők. A negyven- millióból elkészült a rekortán­pálya, a harmincból sok min­dent meg lehetne oldani, ha rendelkezésre állna. A műsza­ki ellenőr jelentése elkészült, a tervek is, mielőbb dönteni kel­lene tehát arról a pénzügyi csomagtervről, amelyik bizto­sítaná az üzemeltetés és kor­szerűsítés feltételeit. A rende­zés költségeihez nem kapott, s nem is kér hozzájárulást az Európa-bajnokság szervező bizottsága, de a felújításhoz, fejlesztéshez elengedhetetlen a további önkormányzati tá­mogatás. Összefoghatna végre a megye és a város... Nem mindegy ugyanis, hogy a sporteseményre láto­gató polgárok, az itt készülő sportolók, s az Európából a nyári nagy rendezvényre érke­zők hogy érzik magukat, mi­lyen hírét viszik Nyíregyházá­nak, s megyénknek. Kováts Dénes y égéhez közeledik a nyíregyházi közgyű­lés tagjainak tevé­kenysége ebben az összeté­telben. Az már bizonyos, hogy néhányon nem indul­nak a decemberi választá­sokon, az még kétséges, hogy az indulók közül ki jut be ismét. De akár szeretne valaki ismét képviselő lenni, akár nem, önmagában is el kell készítenie számvetését. Hiszen Nyíregyházafejlődé- se, a változások nagymér­tékben függtek döntéseik­től. A kívülálló számára is egyértelmű: születtek jó döntések és erősen kifogá­solhatóak — még akkor is, ha objektiven próbáljuk szemlélni a tetteket. Akad­nak, akiket bizakodással tölt el mondjuk a feltúrt vá­ros képe, hiszen ez beruhá­zásokat jelent, mások úgy vélik: mindezt sokkal terv- és ésszerűbben meg lehetett volna oldani. S még sorol­hatnánk a példákat, melyek ellentétes megítéléseket von­zottak. A választásokhoz köze­ledve a polgárok is készít­hetik önmagukban a szám­vetést, hiszen így tudnak majd kellően megalapozott voksokat leadni december 11-én. Szavazataik úgyabb négy évre határozzák majd meg Nyíregyháza sorsát, jövőjét. Az új rekortán Balázs Attila felvétele Nyíregyházi látkép Balázs Attila felvétele Tény és való Nyíregyháza (KM) — Mivel a tényeknek ellent­mondó hírek láttak napvilá­got Nyíregyháza Megyei Jogú Város hitelállományá­val kapcsolatban, Módi Zoltán polgármester szük­ségét látta a valós tájékoz­tatásnak. Eszerint az örökölt adós­ságállományhoz (1990. dec. 31: 521 millió forint) képest a nyilatkozatok ide­jén meglévő adósságállo­mány nominálisan is ala­csonyabb (1994. okt. 31: 31,459 millió forint). Ha az összegek reálértékét tekint­jük, akkor az október végi hitelállomány a négy év előttinek 34,2%-a. Az éves költségvetésnek megfelelő­en az év végén várható hi­telállomány a négy évvel ezelőttinek 60,9 százaléka — a reálértéket tekintve. A környező nagyvároso­kéval összehasonlítva Nyír­egyháza hitelpolitikáját a polgármester értékelése sze­rint egyértelműen eredmé­nyesebb az eltelt négy év pénzügyi munkája. Nyíregyháza hitelképes­ségére jellemző, hogy az ez évre meghirdetett 500 mil­liós hiteligényre 9 válasz érkezett, ebből négy na­gyon alapos ajánlat. Az elmúlt önkormányzati ciklusban egyébként egyet­len egyszer sem volt ellen- szavazat a 4 költségvetési javaslattal kapcsolatosan. Máramarosszigeti vendégek Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Jó két hónappal eze­lőtt járt nyíregyházi kül­döttség Romániában, Mára- marosszigeten, hogy felve­gye a kapcsolatot a város­sal, mely lakosságának húsz százaléka magyar ajkú. A látogatást a napokban vi­szonozták a máramarosiak, akik a polgármester vezette népes, 12 fős delegációval érkeztek a szabolcsi me­gyeszékhelyre, ahol a város vezetőivel tárgyaltak az együttműködés részleteiről. Nemcsak a kultúra, egész­ségügy, sport területén, ha­nem a gazdasági életben is lehet szó kapcsolatról a két város között, s természete­sen nem tartja elhanyagol­ható szempontnak egyik fél sem, hogy családok között alakulhatnak ki szoros ba­rátságok. ___VÁROSPOLITIKA _ Számvetés _____I A saját erőből, négymilliós költséggel megvalósuló új kapu tervrajza Bán Ferenc terve

Next

/
Thumbnails
Contents