Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-19 / 274. szám
1994. november 19., szombat HÁTTÉR Kelet-Magyaiország3 Átrendezzük a terhelést Békési László pénzügyminiszter exkluzív interjúja a Kelet-Magyarországnak Békési László Nagy Gábor (ISB) felvétele Kovács Éva Budapest (KM) — Javában tart a vita a költségvetés körül, tetőfokán a húzd meg ereszd meg. Nincs könnyű helyzetben az ország, s benne Békési László pénz* ügyminiszter sem. A követelések nagyok, a kiadások talán még nagyobbak, a kassza meg majdhogynem üres. Mit lehet tenni ilyen helyzetben, hogyan születnek az ország gazdaságát kordában tartó intézkedések, törvénytervezetek? Erről, s még számos más dologról kérdeztük Békési Lászlót, sokak szerint a kormány legkeményebb miniszterét. Koncentrálni kell □ Ön a parlamenti vita során hazánk pénzügyi, gazdasági állapotát ismertette, s az érvek felsorolása után azt mondta: el kell érni, hogy a ma rendelkezésre álló elosztható kevés az ország néhány helyén ha lehet, több legyen. Miképpen értelmezhetjük a fenti mondatot? — Az általam előterjesztett koncepció lényege: anélkül, hogy folytatnánk az előző kormány gyakorlatát, néhány helyen megpróbáljuk elérni, a szűk lehetőségek ellenére a korábbinál valamivel jobb legyen. Az agrárszférában, a területfejlesztésben, az infrastruktúra javításában ez lenne a kormányzat szándéka, a mondat tehát ezt jelenti. A koncepció lényege: miközben az egyik oldalról megpróbáljuk visszafogni a kiadásokat, keményebben dolgozni, a kritikus helyekre többet szeretnénk adni. Azt, hogy mely szempontok szerint, a gazdaság pontosan kijelöli. Ahhoz, hogy Magyarország fejlődjön, beruházásokra, befektetésekre van szükség, ezekre kell tehát koncentrálni. Ez a szándék jelenik meg az adótervekben, a költségvetésben, s még számos más területen. □ Az Antall-kormány annak idején az elsők között utazott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, s hagyta jóvá azt a felzárkóztatási programot, melynek során elsőként ezt a megyét karolta fel. Horn Gyula kormánya készül ilyesmire? — Olyasmire, hogy a kormány látványosan elmegy Nyíregyházára és ígér ötszáz millió forintot, nem készülünk, ilyen nem fog előfordulni, ilyen terv nincs. Ezek a pénzek ugyanis szerintem csak látszatsegítséget jelentenek, hiszen ahhoz, hogy egy megyének ennyit tudjanak adni, máshonnan kellett elvenni. Mi inkább azon munkálkodunk, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek az ország egész területén a fejlődést táplálják, ösztönzik. A munka- nélküliek foglalkoztatását elősegítő támogatások például ilyen intézkedések, mint ahogyan azok a különféle alapok is, melyek a megkapaszkodást, az előbbre jutást segíthetik. A területfejlesztési, a foglalkoztatási, a felzárkóztatási alapok lehetőséget teremtenek arra, hogy bármelyik megyében elindulhassanak pozitív folyamatokat. Azt is el kell azonban mondani, azokat a nagy infrastmkturális fejlesztéseket, amelyeket az önök falvaiban a legtöbb helyen már elkezdtek, külföldi hitelek felvétele árán is, illetve az önkormányzatoknak nyújtott célzott és címzett támogatások segítségével ez a kormány is folytatni akarja. Nincs értelme □ Azt szokták mondani, a segítségnyújtás legeredményesebb módja, ha nem halat, hanem hálót adnak a rászorulóknak... — A felsorolt pályázatok túlnyomó része olyan, amely ennek a hálónak a megkötését segíti. Mégpedig úgy, hogy feltételül szabja az illető ön- kormányzatoknak, hogy legyenek saját elképzeléseik, ötleteik, akár induló forintjaik is. □ Önök a privatizációs ügyek felülvizsgálatát, a korrupció üldözését hirdették. Megtudhatjuk, hol tartanak ezen az úton? — Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy a privatizáció általános felülvizsgálatáról szó sincs, ez nem is lenne célszerű. Jelenleg olyan ügyek felülvizsgálata folyik, amelyeknél a dokumentumok alapján feltételezhető, hogy csalás, korrupció történt. Semmiképpen nem akarjuk az elmúlt négy évben végrehajtott és lezárt privatizációs ügyeket felülvizsgálni, ennek nem lepne sok értelme, ráadásul a befektetők soraiban is bizonytalanságot keltene. Mi azokat a tisztátalanságo- kat akarjuk kiszűrni, amelyekkel — akár a közelmúltban is — megkárosították az országot. □ Sok ilyen ügy van? — Nem igazán, de ezek az ügyek bonyolultak, munkaigényes esetek, millió papírral, dokumentummal. Meg kell érteni □ A vasútvonalak csökkentéséről szinte naponta hallani, ráadásul a megszüntetni kívánt vonalak jelentős része a mi megyénkre esik. A szakemberek arra hivatkoznak, hogy a vasút helyett majd a közúti közlekedésre terelődik a forgalom, mások szerint ez csak remény, merthogy a Volán sem áll valami fényesen. — Az az alaptétel és a szigorú tény, hogy a magyar vasút életképessége nem biztosított. Évente több milliárdos a hiány, ami ráadásul évről évre újratermelődik. Mindezekből az következik, hogy a MÁV szervezeti, gazdálkodási rendje sem maradhat érintetlenül, racionalizálásra, ésszerű gazdálkodásra igenis szükség van. Mindezekből világosan következik, hogy az abszolút gazdaságtalan szárnyakat nem lehet a továbbiakban üzemeltetni. Igaz ugyan, hogy e tárgyban még nincs végleges döntés, annyi azonban bizonyos, hogy a megszüntetett vasútvonalak hossza kevesebb lesz annál, mint amiről jelenleg beszélnek. Mindenkinek meg kell értenie, ahogyan most van, így nem maradhat. A privatizációra, a célszerű- sítésre, sőt bármily fájdalmas, ki kell mondani, létszámcsökkentésre is szükség van. Mindenekelőtt azt kellene tisztázni, hogy a teherforgalomban mi a gazdaságos, mi terelhető közútra. 1995-re tisztáztuk a gazdálkodás feltételeit, így mód van arra, hogy közben megkezdhessék a racionalizálást, az ésszerű gazdálkodás alapjainak lerakását azok, akikre tartozik. □ Vannak, akik azt állítják, a fentieknek ellentmond, hogy már ki is nyomtatták azokat a menetrendeket, amelyeken a megszüntetésre szánt vasútvonalak nem is szerepelnek... — Ez butaság, kóklerség. Tervek vannak, amelyeken a szakértők vitatkoznak. Több kedvezmény □ A személyi jövedelemadóval kapcsolatos változások terve igencsak felzaklatta a közvéleményt. Sokan úgy tartják, megint csak azok járnak rosszul, akik egyébként is szegények. Nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok is. — Nem igazán tudom mi a fenti vélekedések alapja, mert ilyen hátrány nincs. Ä személyi jövedelemadóval kapcsolatos változásoknál mi három célt tartottunk szem előtt. Egyik, hogy átrendezzük a terhelés arányait, s a kispénzűek kevesebbet, a gazdagok pedig többet fizessenek. Úgy gondolom, mivel az önök megyéje a hátrányos helyzetűek közé tartozik, a keleti végeken talán kisebbségben vannak a gazdagok. Másik szempontunk az volt, hogy aki személyi jövedelemadóból fizet bármilyen beruházást vagy befektetést, jobban járjon, mint eddig járt. Ha beruház, ha épít, több kedvezményt élvezhessen. Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, ezt a szándékunkat sem igen lehet tájegységekre lebontani. Harmadik szempontunk: ha lehet, néhány területen legyen egyszerűbb az adó, az adózás jellege. Az, hogy a jövő évi költségvetésben az önkormányzatok 35 százalékot kapnak vissza ezen a címen az eddigi 30 helyett, az valóban azt jelenti, akinek eddig több járt, az ezután is többet kap, de ennek a különbségnek a kiegyensúlyozására megvannak a megfelelő ellen- tételezések. Nem könnyű □ Megoszlanak a vélemények arról, mennyi lesz a költségvetés hiánya. Vannak akik azt állítják, felesleges volt a pótköltségvetés és az ezzel kapcsolatos pánikkeltés, mert nincs akkora baj, amilyenről a kormány beszél. — A pontos összeget korai lenne meghatározni, hiszen az év vége még nincs itt. Célunk az, s gondolom ez a normális felfogás, hogy a hiány minél kisebb, a fedezetére szolgáló külföldi hitel is minél alacsonyabb legyen. Csakhogy a dolog nem igazán könnyű, és az ismert okok, az ország gazdasági állapota miatt sokkal jobb eredmény ebben az évben sem várható. Marafkö László tárcája s-y záz fölött van az irodal- V mi folyóiratok, perio- L/ dikák száma. Azt szokás mondani, hogy ez örvendetes. Nem tudom. Ha valamennyit megkapnám, akkor sem bírnám végigolvasni. Végig? A legjobb publikációkat is csak kutyafuttában. Egyet biztosan elolvasnék: ha a szekértáborokra tagolt magyar szellemi élet jelesei zászlójeleket adnának egymásnak. Helyette azt látom, hogy fontos kérdésekről az egyik Újrafelfedezés folyóirat jószerivel csak az egyik csoportosulás markáns véleményét mondja. A másik tábori folyóirat meg mondja a magáét — más, általa fontosnak vélt ügyekben. Elbeszélnek egymás mellett. S el az olvasó feje fölött. Mert — ha van még pénze rá — az értelmiség egyik része csak az egyik folyóiratot veszi meg, a másik a másikat. Vagy egyiket sem. A széles olvasóközönség biztosan nem. Mindebből persze nem következik az, hogy mesterségesen csökkenteni kellene a számukat, s meghagyni a párbeszélőket. Az elbeszéd ugyanis nem csupán rossz szokás, hanem történelmi hagyaték. Ahol a szerves fejlődést annyiszor szakította meg külső erőszak, forradalom és ellenforradalom, belső meghasonlás— ott óhatatlanul értékek süllyednek el. Ott minden irányzat egy ideig joggal mondja a magáét. Ott mindig újrafelfedezni kell, közreadni és elfogadtatni olyat, ami másutt evidencia, az élet része, jó szokás.-» t álunk még fel sem " j fedeztek valakit, már 1 V érdemes elkezdeni az újrafelfedezését is. Adomerci Máthé Csaba A pénzügyminiszter által emlegetett Mercedes 600-asért a cégkocsik adótervezetében évi közel félmillió forintot kellene a következő esztendőtőlfizetni. Az államkassza mindebből tetemes bevételre, akár 7 milliárd forintra is számíthat, ami az összes társaságiadó-bevétel egy- nyolcadát jelentheti. Az indoklás szerint a cégautó természetbeni juttatásnak minősül és ha ilyenre áldoz az illető cég, akkor meghatározott sávok alapján személyi jövedelemadót köteles fizetni. Az eddigi gyakorlat alapján ugyanis csak kevesen és nagyon ritka esetben választották ketté, mikor utaznak a cég boldogulásának érdekében és mikor furikáznak magánügyben. A kilométer elszámolásokat pedig utólag ellenőrizni, annak valódiságát kinyomozni szinte lehetetlen. Mindez pedig költség, amivel ellentételezni lehet a bevételek egy részét. A magánszemélyek pont emiatt zohorálnak, hiszen számukra ilyen lehetőség a személyi jövedelemadóban nincs. Akkor kivétel ne legyen, figyelmeztetnek a cégvezetők, akik úgy vélik, a kormány az egyik oldalról ugyan mérsékelte a társasági adót, de a másik oldalról az új adóval legalább annyi bevételhez próbál jutni, mint korábban. A tervezet pedig egyelőre senkit nem hagy ki a sorból, ugyanúgy beletartoznak a vállalkozók, a mentők, a rendőrség, a költségvetési intézmények, alapítványok és egyesületek autói. Utóbbiak a költségvetési kassza egyik oldaláról kapnák az adóra a fedezetet, amit a másik csatornán visszajuttatnának. Ennél cifrább a miniszterek, államtitkárok magáncélú gépjárműhasználatának tervezete, amelyhez várhatóan ügyesen megszerkesztett jogszabályok fognak társulni: e szerint kivételt képez az adófizetés alól az az eset, ha például a miniszter maszek úton saját maga vezetné a minisztériumi Mercedes autót. így a versenyelőny megint a tűz közelében lévőket érintené. — Jó, jó mama! Akkor majd húsvét táján felhívlak egy köszönés erejéig... Ferter János rajza Lapáton az alma Galambos Béla evesellték az Alma Terméktanács el- Á \. nökségének — termelőket, feldolgozókat, kereskedőket, göngyöleg gyártókat képviselő—tagjai heti ülésükön az almaexport támogatásnak, a kormányzat által tervbe vett, s megvitatásra rendelkezésre bocsátott, jövő évi mértékét. Nem véletlenül. Ugyanis a feldolgozott termékeknél az idei 30, majd a forintleértékeléshez „karcsúsítva" 27százalékos, a külpiacokra kivitt áru értékének arányában folyósított exporttámogatás — a már januártól mennyiség alapúvá átalakítani tervezett új szisztéma szerint— további jelentős csökkentést szenvedne el. Kisebb mértékben ugyan, de ugyanez a tendencia érvényesülne a nyers alma kivitelénél is. Történne mindez olyan körülmények között, amikor az utóbbi korszak legalacsonyabb almatermését — legfeljebb 600 ezer tonnát — szüretelte le idén az ország, s benne még mindig alma nagyhatalomnak számító megyénk. Amikor tömegesen mennek tönkre, elégtelen ápolás következtében a régi ültetvények, amikor új, korszerű telepítéseket csak mutatóban látni. Amikor nemcsak nem terem elegendő, igazán jó minőségű alma — amilyet most már egyre inkább megkövetelnek tőlünk a vevők, legyenek bármelyik égtáj kereskedői is —, de még azt a keveset sem tudjuk, vagy akarjuk mind betárolni a még meglévő és működőképes hűtőházakba. Arról nem is beszélve, hogy a tervezet alapján—a kinyilvánított kormányzati szándékkal ellentétben — e visszaeső almaexport-tá- mogatásoknak a kivitt mennyiséghez történő hozzárendelése, az áru súlyának arányában tervezett folyósítása egy másik, sokat hangoztatott vezérelvet is semmibe venne. Nevezetesen a sokat emlegetett minőség javítási célkitűzéseinknek mondana ellent, miután nem a több ráfordítással együttjáró, igényesebben feldolgozott termékek előállításának, exportjának kedvez, hanem képletesen szólva a minél több vagonba lapátolt alma értékesítését ösztönözné. illlll ® XaJiI 11
