Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-17 / 272. szám
1994. november 17., csütörtök HÁTTÉR (Be)tarthatatlan dátumok Egy év múlva befejeződik a kárpótlás • Százezer helyett hatszázezer beadvány A kárpótlási földeket sokan kérték Telekarak Rakamaz (KM — D. M.f — Nemrégiben a Recski Szövetség Tiszaháti Szervezetének tagjai megbeszélést tartottak Rakamazon. A meghívott vendégek között ott volt dr. Nagy Ferenc címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Vele beszélgettünk a hivatal munkájáról és feladatairól. Elemi feltételek — Az első jogszabály megszületése óta a hivatal munkatársa vagyok. így közvetlen a benyomásom, mit jelent végrehajtani a történelmi igazság- tétel szemszögéből egy köz- igazgatási feladatot. Módom volt tapasztalni, hogy azok az intézkedések, melyek a törvények és a jogszabályok végrehajtásának az elemi feltételeire vonatkoztak egy, másfél év késéssel születtek meg. Tarthatatlanok voltak a rendeletek által előírt dátumok is. Ez nem lehet magyarázat viszont azokra a tévedésekre és elhúzódó esetekre, melyek a hivatal ügyintézését terhelik. Tény, az először felételezett ötven, vagy százezer beadványból hatszázezer lett. A kisebb igényt könnyebb elbírálni tisztességesen, kevesebb tévedéssel, mint a hatszor annyit, ugyanolyan költségvetési feltételek mellett és ugyanannyi emberrel. Sok az olyan sajnálatos mulasztás is, amely a benyújtókat terheli, így többször hiányos az adatközlés, nem megfelelő az igazolások beszerzése. □ Vannak, akik két éve várnak a válaszra! — A késések, a tévedések elsődleges szenvedői a kárpótoltak, amiért a hivatal és a magam nevében elnézést kérek. Kijelentem, nincs több ígérgetés! Az eredeti határidőre benyújtott háromszázötvenötezer igényből 13 ezer elbírálható esetben még nem született döntés. De november 30-ig ezek a határozatok is elkészülnek, kivéve ahol a bíróság még nem hozott döntést. ígérjük, nyilvánosságra hozzuk azt is, ahol dokumentumok hiánya miatt nem tudunk eredményt elérni. Túl vagyunk viszont a földárveréseken, ami az apparátusnak 25 ezer nap kiadatlan szabadságába került. □ A legtöbben földet szeretnének szerezni, lesz-e elég terület? — A vagyoni ügyekben 544 763 igényből eddig mintegy 77 ezer határozat született, több mint 2,5 milliárd forint értékben. A jogosultak eddig közel 2 millió hektár, 36,7 millió aranykorona értékű földet szereztek a kárpótlási földárveréseken. Most folyik a második kárpótlási földalap kijelölése, amelyek árverései a jövő év második negyedévében kezdődhetnek el. Az elkülönített 2,3 millió aranykorona érték mintegy félmillióval marad el a törvényben előírt mértéktől, ami keserű szájízzel lefolytatott árveréseket fog hozni. S ha a termőföld iránt továbbra is ilyen élénk marad az érdeklődés, tömegjelenetekre, törvénnyel kordában tartott licitálásra lehet számítani. Új igények □ Mikorra várható az új igények elbírálása? — A hivatal arra törekszik, hogy az újonnan beadott, mintegy 600 ezer pótigénylésben hamar döntsön, mielőtt az adott településeken kitűznék a második kárpótlási földalapra az árverést. Ha nem akarom megsérteni Magyarországon a jogosultak bármelyikének az igényét, akkor én az árverési kalapácsot nem emelhetem fel addig, amíg azon a településen mindenki kezében nem tartja a kárpótlási jegyet. Plusz meg kellene várni a jogos fellebbezéseket. Mégis elsősorban nem a beérkezés sorrendjét vesszük majd figyelembe, azok kerülnek előre, akik nyolcvanévesek elmúltak, vagy lakást akarnak vásárolni. □ A kárpótlási jegyek értéke eddigi legmélyebbre süllyedt, mi lehet az oka? — A kínálat késett másfél, két esztendőt és ma is késik. Tény, a kárpótlási jegy csak akkor működik, ha az állam garanciát vállal érte. Eddig összesen 114 milliárd forintnyi kárpótlási jegy kiadásáról döntött a hivatal. Különben a kínálat hiánya okozta a jegyek leértékelődését. Fontos tehát, hogy a vagyonkezelő szervezetek mihamarabb teremtsék meg a megfelelő beváltási lehetőségeket. Ahhoz, hogy a kárpótlási jegyek felhasználása feszültség nélkül haladjon, előre közölni kellene a va- gyonkínálatot a felajánlás ütemezésével együtt. Miniszter- elnöki ráhatás kellett most is, hogy elmozduljon valami. Remélhetőleg nemsokára megjelennek az alapok, s megtörténik a jogszabálymódosítás is, mely lehetővé teszi a kárpótlási jegyek életjáradékra való átváltását. A javaslat szerint a vagyoni kárpótlásnál 65 év helyett 60-nál legyen lehetőség igénybe venni az életjáradékot, s a mostani 30,60, illetve a maximum 90 nap helyett egy évre tolódjon ki amíg váHarasztosi Pál archív felvétele laszthat valaki. A személyi kárpótlásnál pedig legalább 25 ezer forintos szorzóval számoljanak. □ Mikorra fejeződik be a magyar kárpótlás? — Egy sürgősen meghozandó törvénynek kell rendezni a másodfokú kárpótlási döntések sorsát, a kárpótlási jegyek piacon tartásának feltételeit, illetve az ezzel szerzett kedvezmények továbbélésének körülményeit. E jogszabály határozná meg a hivatal további sorsát is. Mindenképpen el kell érni, hogy a személyes ügyekben a jövő év júniusára, a vagyoniakban pedig októberre befejeződjön első fokon a kárpótlás. A becsapottak □ E fórumra sokan jöttek el, akik az Első Magyar Geometrikus Hőerőmű, azaz Vén István kárvallottal. Mi erről a véleménye? — Egyesek nagyon durván becsapták a jóhiszemű embereket. De minden esetben csak a törvényes utat látom az egyetlen eredményhez vezetőnek. Segíteni kell a nyomozást, hogy a konkrétumok és a mennyiség világos legyen. Ha ez megtörtént, jöhetnek az egyéni kártérítési perek. El lehet menni, akár milyen mesz- szire, hogy kifejezzék a fájdalmukat a sértettek: tüntetni, kérni. Megtehetik, jogukban áll, csak ez az eljárás nem vezet sehova. Balogh Géza M egbolygatta a közéletet az új lakástámogatási rendszer. Még azok is a hirdetéseket bújják talán, akiknek eddig eszük ágában sem volta házépítés. Sajnos, az építő cégek nem nagyon kápráztatnak el minket, sokat mondok talán, ha a megyében ötszáz lakás épül szervezett formában. Márpedig az emberek zömét ez érdekelné inkább, hiszen csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy munkaidőben mester, tégla, szarufa után koslas- sanak. Argus szemekkel figyeli hát sok ember a hirdetéseket, persze a nyíregyháziak a nyíregyháziakat, a szalkaiak a szalka- iakat. Közben azért megnézi a másutt adódó lehetőségeket is, néha még a szomszéd megyék egyik-másikába / is átrándul gondolatban. így veszi észre például a Tokajban tervezetteket, s elször- nyűlködik: ott fele annyiba SS9WSSSWSS»»»WS«SMMWSS999SM«99W9WSSÍS4SWSSSS9S«»»« Angyal Sándor w//^ww///<v*w/rtY//ftWfrrtV///ww///«vv//rty»w-v>w/íA C sak a véletlen hozta úgy, hogy éppen akkor olvastam a népszerű színész, Garas Dezső különös vágyakozását a hetilapban, amikor a rádió beolvasta a hírt. Garas így válaszolt egy kérdésre: „... úgy szeretnék már benne lenni egy sok milliós korrupciós botrányban. Mint vádlott, avagy gyanúsított. Aztán nyílván tisztára mosnak, mert úgy látszik, más lehetőség errefelé nincs...” A hír pedig eközben arról szólt: üzletszerűen befolyással elkövetett üzérkedés, hűtlen kezelés büntette miatt őrizetbe vették kedden az Agrobank Rt. két vezetőjét, akik több, mint 2 milliárd forintos fiktív alaptőkeemelést hajtottak végre pénzintézetüknél, mellyel lehetőséget teremtettek nagy összegű Egzisztenciahitelek szabálytalan folyósítására az elnök érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére, amiért 25 százalék részesedést („jattot” , a szerk.) kértek és kaptak. Mindez még az alapos kerül egy társasház, mint mondjuk Nyíregyházán. Ha nálunk két és fél millió forint egy másfél szobás társasházi lakás, ott legfeljebb csak a fele. Ám az építőanyag, s még a kivitelező is ugyanaz, a talányra tehát csupán egyetlen magyarázat létezik, a telekár, amely döbbenetes különbséget mutat a két város között. Vajon ki verte fel nálunk ennyire a telekárakat!? A piac, természetesen a piac, mondhatja erre a szakember. De nem terheli-e felelősség ezért többek között az ön- kormányzatot is, mely annak idején bagóért jutott területekhez, s méregdrágán adta el az építkezőknek, ha nem is beindítva, de meggyorsítva így az áremelkedés ütemét? A statisztikákat böngészgetve kiderül, a lakás- és telekárak Nyíregyházán már így is a legmagasabbak között vannak, jószerivel már csak Buda és Sopron előz meg bennünket. Ma tehát az a helyzet, aki új, s olcsó lakásra vágyik költözhet Tokajba. gyanú stádiumában van csupán, s mint ugyancsak a rádióban mondta a legfőbb rendőr, most majd a szakértők rágják át magukat az iratokon, s ez eltarthat akár egy fél évig is. Ennek hallatán legyint ismerősöm, aki szintén olvasta Garast, s azt mondta: „Akkor már ennek az ügynek is lőttek.” Tudni illik, a tisztára mosás — „errefelé más lehetőség nincs” — szinte mindennapi gyakorlattá válik már. Mert nemcsak a bank szférából, hanem más gazdálkodó területekről is szállítják a botránykrónikák a szaftos korrupciókat, aztán valahogy szép csendben kikopnak a napi hírekből, elfelejtődnek. Megjelennek az ilyen mentőakciókra speci- alizálódottak — némelyiket már sztárként említik —, akik addig csűrik, csavarják a dolgokat, amíg a száz millióból még millió sem lesz, s majdhogy nem elnézést kell kérni a zaklatásért. (Sajnos a bűnüldözők egy- szer-kétszer okot adtak ilyenre is.) Pedig jó volna már egyszer egy tisztességesen befejezett, példás büntetést eredményező eljárásról is olvasni. TT z afféle érzékeny tör- r~i ténet a karórákról — * „akik” ugyancsak az időn belül léteznek —, már amennyire életük van a karóráknak. És van. A karóráknak életük van. Kettőre különösen emlékszem közülük. S talán azért, mert a második, hajh, a második tulajdonképpen helyrebillentette az időt. O a hűséges karóra. De előbb azt a karórámat szeretném elmesélni, amelyik legalább egy napon át olyan iszonyú képzetek tömegét zúdította rám — főleg álmomban —, hogy valósággal kiestem az összefüggések láncolatából, okságokból és logikákból, önérzékelésem megszokott keretéből, s órákig csak ültem-üldögéltem egy krumpliföldön. A dolog valahol egy hétvégi telken ért, ahová gyakorlatias érzékű és jó humorú barátnőm ragadott magával, A hűséges karóra mivel látta, hogy nagyon sérülékeny állapotban voltam az idő tájt, s úgy gondolta, hogy jót tesz vele, ha visszavisz egy kicsit a napraforgói, kukoricái, krumplijai közé. Még a kapát is megfoghatom, biztatott. Emlékszem, amikor megérkeztünk, a nagy meleg miatt magamra csapkodtam egy kis vizet a vályúból, mielőtt leültem volna a diófa alá a krumplisorok végén — a kapát mind a két napban nem vettem kezembe —, az órámat pedig lecsatoltam, és a vályú szélére tettem. Jó délután volt már, amikor eszembe jutott, s keresni kezdtem. Amikor rátaláltam, a hajam szála is égnek meredt. Nem volt idő!!! A karóráról eltűntek a számok. Csak homályos folt volt a karórámon. Az arca közönyös volt és érthetetlen. Nem voltak rajta számok. On- emésztő hangulatomnak csak ez kellett... Fájt ez is. Majdnem elsírtam magam. Az elemmel működő karórák első szériájából való jószág volt ez, s bár tudtam, hogy ha kimerül az elem, ezt várhatom, engem mégis megdöbbentett és fájdalmas általánosításokra késztetett a látvány. Nem volt idő. Meghalt az idő. Két napig ezen meditáltam. Meghalt az idő. A másikkal éppen ellenkezőleg történt. Elromlott egy sokadik karórám, melyet egy működő jó karórával cseréltem föl régebben, s az, a régebbi bekerült a kis fakupába, ahol mindenféle apróságot szoktam őrizni. Rémlett, hogy van nekem a fakupában egy órám, amit azért kellett letennem, mert kettétört a számlap házával egybeöntött karcsatja, s nem tudtam a kezemre tenni. Most viszont, hogy egy teljességgel érdektelen „köz- ben-karóra” elromlott, keresni kezdtem. Legalább másfél éve rá se néztem. Hol lehet? Működik-e? Megtaláltam. Fantasztikus. A karóra, amelyet — mondom — úgy másfél éve félretettem, másodpercre pontosan az időt mutatta. Nem merült ki az elem benne. Miközben én rá sem figyeltem, ő szorgalmasan, pontosan és hűségesen dolgozott, mutatta az időt, pedig senki nem volt kíváncsi rá. M ost a szívem fölött hordom. Egy vékony kis ezüstláncon, a maradék szíjbújtatóba ügyeskedett vékony ezüstláncon. A hűséges órámat. Riasztó választási kampányszórólapok — névtelen levelek formájában Ferter János rajza Kommentár WSfflé k f'4 * J * 49 J %. % 4M?' Milliós jattok
