Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-16 / 271. szám
1994. november 16., szerda KULTÚRA Kelet-Magyarország 15 Játszószínházi mulatságok Aki futóbab akar lenni, színházba kell annak menni • Törlesztett adósság Minya Károly Nyíregyháza — Gyermekeinkre gondolva csak lelkiis- meretfurdalásunk lehet. Vajon eleget foglalkozunk-e velük a napi hajszában, vajon kitárjuk-e számukra a világot annyira, amennyire kíváncsiságuk, fejlődésük megkövetelné? Mert végül is tabula rásák ők, magukon viselik a velük való törődésünk, gondoskodásunk lenyomatát. Mi sem állhat távolabb attól, mint épp, egy a szó eredeti értelmében vett zenés játékról, a Nemes Nagy Agnes-Novák János jegyezte Bors néniről szólva ilyen fejtegetésekbe bocsátkozni. Csak annyira ellentmondásos, mint az, hogy egy gyermekeknek szóló előadásról egy felnőtt ír. De talán nem ez az első és utolsó eset, hogy elbeszélünk a fejük fölött... Aki elvitte gyerekét a Móricz Zsigmond Színház legújabb gyermekdarabjára, az valamit törlesztett az imént jelzett adósságából. A következetesen végigvitt műsor már a színház előterében elkezdődött Ugyanis nem kis meglepetésre már itt fogadta az óvodássereget a játékmester, A vasi Attila egy kis daltanulással, s buzdította a kicsiket egy kis üvöltésre, mozgásra és helyben rock and rol- lozásra. Ez a játék aztán folytatódott a nézőtérre való bevonatozás után a színházteremben is. De itt sem a hagyományos módon, mivel a nyitott együttjátszás jegyében mindenki szerepet kapott. Aki futóbab akart lenni, az még a színpadon is, de aztán lehetett tejföl, fonott kalács, kindertojás és nem utolsósorban bors, aminek kiborulása után indulhatott el a laza cselekményszál helyenként amúgy „commedia deli játék” Máthé Eta a gyerekek között Harasztosi Pál felvétele mód, s vezetett Bors néni születésnapi köszöntéséig. A képzelet szárnyán, valamint a varázssuszterszéken, ami a varázsszőnyeget váltotta fel itt, elrepülhettünk a mesebeli Tal- lagallába, ahol a legizgalmasabb és legleleményesebb betétjelenet segítségével megismerkedhettünk víziország lakóival, közöttük remeterákkal, s el ne feledjem, a szivacs-lakodalmasokkal. S ha még ez is kevés volt, a gyermeki szárnyaló fantázia belekapaszkodhatott a nézőtér fölött végigkúszó szárnyas óriáscipőbe. A gyerekek az előadás elején bebizonyították, hogy képesek átváltozni úgy, ahogy az ámymacska kívánja, s ezzel kiállták a próbát, részt vehettek Bors néni szülinapi ünneplésében és a végén a maguk készítette rajzokkal személyesen is felköszönthették. így volt kerek, egész és keretes a játék. Jó dolga van mostanság Máthé Etának, a felnőtteknek szóló Maude és Harold „mese” után a gyerekeknek is azt játszhatta e darab címszerepében, aki valójában. A megértő, kedves, türelmesjóságos, sze- retetet sugárzó nagyi, aki kész minden bohóságra. Még a rögtönzés is milyen természetes volt számára, amiben egyébként is bővelkedett a darab. Lackó szerepében Sándor Júlia mint átváltozott Nyúl Elek élt a legjobban: a kalapta- lan kis pukkancs hőbörgött, majd elcsitult. Petneházy Attila Titilla macskaként a gyerekeknek szóló játékon kívül érzékeltette a Heltai vagy Pesti-fabulák állatszereplőit is, amelyek rossz emberi tulajdonságok hordozói. Titilla amint szót kapott, mindjárt öndicsőítő fontoskodásba fogott. Még azután is, miután kiütötték a ringben, mint a Pippinben. Avass Attila ért a gyerekek nyelvén, és ami fontos, nem annak gügyögő nyelvváltozatában. Végigdirigálta játékmesterként a darabot, s hogy mi felnőttek is mennyire szeretünk gyereknek lenni, bizonyította azzal, hogy egyszál maga még akkor is önfeledten dalolt, gitározott, mókázott, amikor már-már kiürült a nézőtér. A színpad jobboldalán a stúdiósok prózai kara élénkítette a játékot (örvendetes, hogy ismét szerepet kaptak, szükség van rájuk, s élesben így kel kezdeni), baloldalán pedig az alkalmi színházi zenekar pengette, dobolta, fújta a fülbemászó dallamokat. Novák János rendezése főként a közelben, a színpad előterén játszódott a Gyarmathy Agnes tervezte praktikus és egyszerű dobozdíszletek között. A színház azon fel nem tett kérdésére, hogy Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?” minden bizonnyal egybehangzó igennel lármázna a felszabadul gyermeksereg. S ez ismét siker. Adomány a levéltárnak Nyíregyháza (KM — B. I.) — Értékes ajándékot, egy gyógyszerészeti kiskönyvtárat kapott a közelmúltban a megyei levéltár. Dr. Menner Ödön gyógyszerész nyugdíjba vonulása alkalmából adományozta a ritkaságszámba menő gyűjteményt a levéltárnak. A mintegy négyszáz darabból álló kiskönyvtár a család gyűjteménye. Megalapozását már az idősebb Menner Ödön kezdte el, aki szintén gyógyszerész volt, és akit 1985 áprilisában a Magyar Gyógyszerészet Pantheon Bizottsága döntése alapján felvettek a hazai halhatatlan, neves gyógyszerészek sorába. Nem véletlenül, hisz a polihisztor gyógyszerésznek — aki mellesleg művészi szinten festett és a zenében is volt sikerese —, számos publikációja és több könyve jelent meg annak idején. Az ifjabb Menner Ödön apja nyomdokaiba lépett. Sokan szerették és tisztelték őt Vásárosnaményban, ahol a Remény patika igazgatója volt. Most Budapestre költözött. Sokat publikált ő is. Tovább folytatta az apja által kezdett munkát, a szakkönyvek gyűjtését is. Orfeusz és Euridike esete A koncerten a Szekeres Ferenc-vezényelte Szabolcsi Szimfonikus Zenekar és a Szekeres Madrigál kórus Harasztosi Pál felvétele Babka József Nyíregyháza — A Nemzeti Filharmónia szerda esti hangversenyén a Városi Művelődési Központ nagytermében Gluck: Orfeusz és Euridike című operájának koncertszerű bemutatására került sor. A mű megszólaltatásában az Állami Operaház tagjai Takács Klára (Órfeusz), Ardó Mária (Euridike) Fülöp Zsuzsanna (Ámor), a Szekeres Madrigál kórus, a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar működött közre Szekeres Ferenc vezényletével. A komolyzene talán legnépszerűbb műfaja az opera, Nyíregyházán Debrecen és Miskolc operatársulatainak közelsége ellenére — az elmúlt évtizedben sajnos alig volt teljes értékű előadás. Ez a mostani bemutató így részben hiányt pótolt. Díszlet, jelmez és balett nélkül azonban némi hiányérzettel távoztunk, mivel a megfelelő külsőség ezen műfaj szerves része. Nagyon szuggesszív előadásnak kell lenni ahhoz, hogy egy koncerttermi előadás ugyanazt tudja produkálni, mint egy operaházi. Gluck operája a maga idejében sok újításával szinte forradalminak számított. A darab több része ma is rendkívüli értéket képvisel, egyes részei felett azonban az volt az érzésünk, hogy már kissé eljárt az idő — vagy olyan kiművelt előadásban kell megszólaltatni, ahol minden hang lebilincseli a hallgatót. A mű két részben került bemutatásra. A közönség reagálásából is lemérhető volt, hogy az első rész sikerült kevésbé. A második rész — talán a szerencsés rövidítésekkel — tűnt sokkal hatásosabbnak. Itt kaptunk emlékezetes, maradandó élményt. Orfeusz és Euridike párbeszéde, a vonósokkal kísért fuvolaszóló, mely önálló darabként is megállja a helyét, Orfeusz közismert áriája és a befejező finálé tudta magával ragadni a közönséget. Szekeres Ferenc a kórusvezetés elismert szaktekintélye. Kórusa kis létszáma ellenére is teljes illúziót tudott kelteni. Viszont ezen gondos, elmélyült műhelymunka hiánya érződött a zenekaron. Több próbát igényelt volna a differenciáltabb hangzás kialakításához. Az énekes szólisták szólamaik kiművelt előadásával, stílusos megszólaltatásával erősségei voltak az esetnek. A Nyírségi Ősz vagy a nyári szabadtéri programok sorában szívesen látnánk és hallgatnánk Nyíregyházán egy romantikus nagyoperát. Népfőiskolások tanulmányútja Széles Csaba Nyíregyháza — A Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület tanulmányutat szervezett tagegyesületei (West- sik Népfőiskola, KÁLÓT Népfőiskola, Művészetbarátok Köre, Közéleti Népfőiskola) részére a Bodrogközben, illetve a Felvidéken. A népfőiskolások két busszal (90 fővel) először a sárospataki képtárak tekintették meg. Itt Bordás István a képtár igazgatója, aki egyben a Sárospataki Népfőiskola titkári tisztét is betölti, adott tájékoztatót munkájukról. A régi hagyományokra alapozva több bentlakásos népfőiskolái kurzust szerveztek, ahol 15 000 Ft helyet a résztvevők csak négyezer Ft térítési díjat fizettek. A többletköltségeket pályázati pénzekből fedezték. Nagy érdeklődés övezte az angol nyelvtanfolyamokat és a számítógépes képzést is. Ezt követően a nyíregyháziak a szlovákiai Király- helmecen, a Mécs László Népfőiskolában folytatták tanulmányútjukat. Hogya György titkár elmondta, hogy Mécs László (1895— 1978) 16 éven át volt a ki- rályhelmeciek lelki gondozója, mint plébános. Emléktáblája előtt a papköltő verseiből szavaltak, szép magyar nyelvezettel, a királyhelmeci népfőiskola hölgytagjai. Bogoly János, a királyhelmeci múzeum igazgatója emlékbeszédében Mécs László munkásságát ismertette. A premontrei szerzetes közéleti tevékenysége Királyhelmecen teljesedett ki, s itt érett belső tűzzel égő és világító költővé. Ivanega Iván, a Királyhelmeci Népfőiskola elnöke, koszorút helyezett el az emléktábla alatt. Majd Bogoly János igazgató úr a várrom mellől bemutatta a Bodrogköz nevezetességeit. Köteles-gondok Budapest (MTI) — A régi, elavult rendelkezések helyett új kötelespéldány-tör- vény biztosítsa a hazai könyvtárak könyvhöz jutását. Az erről szóló javaslatot a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, valamint a Könyvtári és Informatikai Kamara az Országos Széchenyi Könyvtárral együtt a közelmúltban juttatta el a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz. Sáron László minisztériumi osztályvezető az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a törvényi szabályozás a minisztérium szerint is fontos, mert enélkül a néhány állami kiadó helyébe lépett több mint ezer új könyvkiadó nem érez késztetést arra, hogy új kiadványai egy részét térítésmentesen juttassa el az Országos Széchényi Könyvtárhoz. Sóron László hangsúlyozta, hogy a javaslat kidolgozói méltányosan akarják kezelni a kiadókat és hozzátette: a törvény kidolgozása előtt egyetértésre szeretnének jutni a könyvszakmai testületekkel is. A kötelespéldány-tör- vényről még ebben az évben határoznia kellene a parlamentnek, mert ellenkező esetben a nemzeti bibliográfia és az 1802 óta gyarapodó nemzeti könyv- gyűjtemény jövője válna bizonytalanná — jelentette ki a művelődésügyi minisztérium munkatársa. Hírcsokor A népszerű... ...Los Andinos együttes lép fel a mátészalkai művelődési központban november 16-án, szerdán. A fiatal muzsikusokból álló együttes koncertje 18 órakor kezdődik. (KM) Talpalávaló... ...zenét hallgathatnak a fiatalok a kisvárdai művészetek házában a filharmóniai koncertsorozat következő, november 17-i hangversenyén. A Bohém Ragtime Band együttes koncertje 18 órától kezdődik. (KM) Táncoktatás... ...az óvodában címmel tartanak nyílt foglalkozást óvodapedagógusok részére a nyíregyházi művelődési központban november 18- án 10 órától. (KM) Zenevarázsló... ...annak a jó hangulatot ígérő zenés gyermekműsornak a címe, amelyet a nyíregyházi művelődési központban láthatnak november 16-án a legkisebbek. A produkció két előadásban látható 9.30-tól és 11 órától. (KM) Jubiláló iskola Nyíregyháza (KM) — Jövőre lesz tízéves a nyíregyházi 21. számú iskola, de az örökösföldiek már egy most kezdődő programsorozattal szeretnék ráirányítani a figyelmet a számukra fontos jubileumra. Ezek a rendezvények a napokban kezdődtek. A héten, november 18-án például, városi sakkversenyen mérhetik össze a nebulók tudásukat, november 28-án pedig jótékonysági vásárt szerveznek a pedagógusok és a gyerekek adományaiból. A karácsony jegyében több kedves program lesz. December 2-án Mikola Péter gyermekműsora, december 17-én pedig a Pa-Dö- Dö koncertje várja a kisdiákokat. Természetesen eljön majd a Mikulás is, és nem marad el a karácsonyi ünnepség sem.
