Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-02 / 259. szám

1994. november 2., szerda Óvodások öröme Köszönetünket fejezzük ki a 26. sz. óvoda százötven gyer­meke nevében a Máté és Máté Faipari Kft.-nek (Nyíregyhá­za, Kinizsi u.) azért a sok, esz­tétikus, kör alakú asztalért, amit önzetlenül elkészítettek óvodásaink részére. Csók Csabáné, óvodavezető Pták István, SZMK elnök Nyíregyháza, Krúdy Gy. u. 27. Egy konyháról Fórum rovatukban sok-sok pa­naszt olvashatunk, én most de­rűs sorokat szeretnék papírra vetni. Városunkban sok nap­közi és kollégiumi konyha üzemel, köztük a nyíregyházi 6-os számú iskola konyhája, ahol átlagban több mint ötszáz személyre főznek. Ezek között Uszkai csendélet Más vélemény Október 5-én „Fizetési ked­vezmény mozgássérültek­nek” címmel a HONSZ me­gyei elnökének írása jelent meg, amely érint engem. Magánvállalkozóként bér­lője vagyok az Iskola-Lut- her utca sarkán, a Luther házzal szemben lévő, ma­gántulajdonú, beépített in­gatlannak. Ennek a parko­lónként! használatáért a tu­lajdonosnak magas összegű bérleti díjat fizetek. A gép­járművek egy óráig 30 fo­rintért parkírozhatnak itt. Az írásban felhozottakkal nem értek egyet, ugyanis az önkormányzatok által ki­adott, számozott parkolási engedélyek a mozgáskorlá­tozottak részére — vélemé­nyem szerint — magán- területre nem vonatkoznak, Az ingyenes parkolási lehe­tőség a közterületre szól. Az írás — úgy tűnik —, nem tesz különbséget a közterületen, ill. magánte­rületen működő gépkocsi­parkolók között. Álláspon­tom szerint nem csele­kedtem helytelenül akkor, amikor közöltem a mozgás- sérült illetővel, hogyha itt kíván parkolni, díjat kell fizetnie. Az amúgy is nehéz megélhetési körülmények között nem engedhetem meg magamnak, hogy a parkírozót igénybe vevők között különbséget tegyek és a parkolási díjat egyes emberektől ne szedjem be. Tanner István a parkolóhely bérlője, Nyíregyháza vagyunk mi is, nyugdíjas pe­dagógusok, szép számmal. Feltűnő a tisztaság, a leg­egyszerűbb ételek is nagyon ízletesek, ritkán hagynak a gyerekek valamit a tányéron. Szinte naponta van gyümölcs a gyerekek étrendjében. A szülők többsége dicséri ennek a napközinek a konyháját. Nem közömbös egy iskola éle­tében. hogy milyen a gyerme­kek napközis ellátása. Nyugdí­jas társaim nevében a további­akban is ugyanilyen jó munkát kívánunk az ott tanító pedagó­gusoknak, és a konyha dolgo­zóinak. Lengváry József Nyíregyháza Fulladoztunk A nyíregyházi városközpont­ban dolgozom, ebédelni a városházára járok. Október 19-én, ahogy a kolléganőim­mel együtt kiléptem az utcára, olyan sűrű porfelhő fogadott, mintha köd lett volna. Látni is alig lehetett tőle. Bontották a Csemege udvarán lévő épüle­tet. El kellett takarni az ar­cunkat a kabátunk gallérjával, mert fulladoztunk. Ugyanígy mindenki, aki arra járt, köhö­gött a rettenetes portól. Fel vagyunk háborodva, hogy engedhetik meg, hogy ilyen módon bontsanak egy épületet. Tavaly Németor­szágban jártam vendégségben, ott egy egész épületnegyedet bontottak le, minden házat sűrű háló fedett, ami alól a por nem szivárgott ki. A lakó­kat, járókelőket nem zavarta a bontás, nemhogy az egészsé­güket veszélyeztette volna a rettenetes por, ami a bontókat, úgy látszik nem zavarta. Re­mélem, ezt nem engedik to­vább, vagy el kell tűrnünk, amíg eltüntetik a helyéről a Csemegét ilyen felelőtlen módszerrel? Nagyné Vitkai Gabriella Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca A személyiség polgári jogi védelme A büntetőjog súlyosabb következmények kilátásba helyezésével védi az embert Nyíregyháza (KM) — A sze­mélyek polgári jogi védelme — amely magába foglalja az emberi jogok védelmét is — mind nemzetközi, mind ha­zai viszonylatban egyre na­gyobb hangsúlyt kap. Hazai jogalkotásunk a nemzetközi követelményekkel összhang­ban szabályozza a személyi­ségi jogok védelmét. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) idevonatkozó rendelkezései ismertetésével kívánunk segít­séget nyújtani a személyiségi jogok megsértéséből eredő igények érvényesítéséhez. Komplex védelem A személyiség védelme nem korlátozódhat kizárólag a pol­gári jog területére, a védelem csak valamennyi jogterület al­kalmazásával lehet hatékony. Az alapvető jogokat legáltalá­nosabb formában az alkot­mány tartalmazza. Az egyes jogterületek tételes rendelke­zései ezen alapulnak. A sze­mélyiségi jogok védelmére vonatkozó polgári és bünte­tőjogi szabályok mellett a köz- igazgatási, munkajogi, társa­dalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is tartalmaznak ilyen rendelkezéseket. A sére­lem jellegétől függ, hogy adott esetben melyik eljárás bizto­sítja a hatékonyabb jogvédel­met. Annak sincs akadálya, hogy a sérelmet szenvedett fél a kü­lönböző jogvédelmi eszközö­ket párhuzamosan igénybe ve­gye. Erre vonatkozóan a Leg­felsőbb Bíróság már több iránymutató döntést hozott. A sérelmet szenvedett fél ma­gánlaksértés esetén például in­díthat személyiségi jogvédel­mi pert a Ptk. 84. paragrafusa alapján, kezdeményezhet köz- igazgatási eljárást birtokhábo­rítás megszűntetése iránt és — az elkövetés módjától függően — kezdeményezhet szabály­sértési vagy büntetőeljárást is. A büntetőjog számos eset­ben a polgári jogban rendelke­zésre állónál sokkal súlyosabb következmények kilátásba he­lyezésével védi a személyt, például az élet, testi épség ve­szélyeztetése, a személyes szabadság megsértése esetén. A büntetőjog a védelmet bün­tetés kiszabásával biztosítja. Ezzel szemben a polgári eljá­rásban a bíróság a személyisé­gijogot sértő magatartás abba­hagyására, további jogsértés­től való tartózkodásra, kártérí­tésre stb. kötelezheti a jogsér­tőt. A polgári jog A személyhez fűződő jogokat a Ptk. széles körű védelemben részesíti. A Ptk. 75. paragrafus (1) bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény vé­delme alatt állnak. A személyiségi jog általános meghatározását sem az alkot­mány sem a Ptk. nem tartal­mazza. Az Alkotmánybíróság néhány határozatában az al­kotmánynak az emberi méltó­sághoz való jogra vonatkozó tételét tekintette a személyisé­gi jog általános megfogalma­zásának. A Ptk. felsorolja ugyan a személyiségi jogok legtipikusabb eseteit, ez a fel­sorolás azonban nem teljes, és nem jelent fontossági sorren­det sem. A Ptk-ban adott megfogal­mazás két vonatkozásban is ál­talános jellegűnek tekinthető. Egyrészt azt jelenti, hogy a személyiségi jogok összessé­gét védi, nemcsak a Ptk-ban konkrétan felsorolt eseteit. A 84. paragrafusban meghatáro­zott jogkövetkezmények tehát bármely személyhez fűződő jog megsértése esetén alkal­mazhatók. Általános jellegű másrészt abban a vonatkozás­ban, hogy mindenki köteles mások személyiségi jogait tiszteletben tartani, illetőleg mindenki igényelheti sze­mélyhez fűződő jogainak tisz­teletben tartását. A személyhez fűződő jogok alanya jogképes személy le­het. A jogalkotó a szabályo­zásnál a magánszemélyeket megillető jogokat vett alapul. Az ember jogképessége — az élve születéstől — a fogam­zással kezdődik és a halállal ér véget. A személyiségi jog sze­mélyhez kötött, védelmét azonban nem befolyásolja a személy szellemi állapota. A személyiségi jog védelmét nem korlátozza az a körül­mény, ha valakinek az élet­funkciói —például baleset kö­vetkeztében — beszűkültek, és nem képes felfogni az őt ért sérelmet, illetve annak nagy­ságát. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében rámutatott arra, hogy a nem vagyoni kárpótlás iránti joga fennmarad annak a személynek is, akit belátási képességének állandó jellegű, teljes hiánya miatt cselekvő- képességet kizáró gondnokság alá helyeztek. A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó rendel­kezéseket a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem — jellegénél fogva — csak a magánszemélyeket illeti meg. Jogi személyeknél nyilvánvalóan nem kerülhet szóba például a nem, a faj sze­rinti megkülönböztetés, a sze­mélyes szabadság korlátozása, az élet, a testi épség védelme stb. Hozzájárulás A Ptk. rendelkezése szerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájá­rult, feltéve, hogy a hozzájá­rulás megadása társadalmi ér­deket nem sért vagy veszé­lyeztet. A törvény tehát a jo­gosultra bízza annak megítélé­sét, hogy egy adott magatartás miatt fellép-e személyiségi jo­gai védelmében, vagy korlá­tozza saját jogát. A hozzájáru­lást a jogalkotó csak abban az esetben tiltja, ha a jogosult személyiségi jogát sértő ma­gatartás közérdeket sért. A szövetkezeti... ...törvény 21. paragrafusá­nak első bekezdése ki­mondja, hogy a szövetkezet közgyűlését soron kívül is össze kell hívni, ha ezt a tagok legalább tíz százalé­ka, vagy a felügyelőbizott­ság írásban, az ok megjelö­lésével kéri — üzenjük a kérdezőknek. A munkavállalót... ...tíz nap betegszabadság il­leti meg, amiből egyszer három napot orvosi igazo­lás nélkül is igénybe vehet, de előzőleg be kell jelente­nie a munkáltatójának. A három napot részletekben nem, csak egyben lehet ki­venni — üzenjük Lupkovics Gézáné nyíregyházi olva­sónknak. Birtokháborítási... ...ügyben hozott közigazga­tási határozatot a bíróságnál lehet keresettel megtámad­ni, kérni annak megváltoz­tatását, ha azt valamelyik fél sérelmesnek tartja — válaszoljuk az O. /. monog­rammal jelölt levél írójá­nak. A jelenlegi... ...jogszabályok értelmében annak, aki kimerítette a munkanélküli-segélyét, de továbbra is hajlandó együtt­működni a Munkaügyi Központtal, a területileg il­letékes Egészségbiztosítási Pénztár ad érvényes beteg­kártyát — üzenjük G. Fe­rencnek Nyírbátorba. A személyi... ...kárpótlást az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bírálja el. Címe: 1053 Budapest, Kecskemé­ti út 10-12. szám — üzen­jük özvegy Varga Bálintné nyíregyházi lakosnak. A vagyonközösségről Dr. Bartha Sándor Egy nyírségi olvasónk kért segítséget házassági va- gyonközösségi perével kapcsolatban. Két évig tar­tott, amíg a bíróság ítéletet hozott a perben. O lakik a lakásban a két gyermekkel. A volt férj körülbelül négy éve elhagyta a közös lakást. Olvasónk kérte a közös la­káshasználat megszűnteté­sét. Vállalta, hogy kifizeti a volt férj tulajdonhányadát. A családja megpróbálja összeadni a pénzt, de fél­nek, hogy nem lesz elég. Levélírónk már kérte az önkormányzat segítségét, de elutasították, hogy csak 35 éven aluli házaspárok kaphatnak 100 ezer forin­tot, akik az első lakásukat veszik. Azt kérdi, hogy amikor egy egyedülállónak sokkal nehezebb, mint egy házaspárnak, ráadásul szo­ciális járadékos, miért nem segítik? A lakásra szüksége van a gyerekek miatt is. A volt férje jelenleg is elvo­nókúrán van. A vagyonközösségi per­ben a bíróság a szakértőt két forgalmi érték megálla­pítására hívja fel. Meg kell határozni az ingatlan beköl-. tözhető és a lakott értékét. A lakottság értékcsökkentő hatását nem mindig lehet a benne lakóra áthárítani. Ezt a bíróság minden oldalról megvizsgálja. Végül a ma­gához váltási árat a bíróság állapítja meg. Nincs olyan rendelkezés, amely az egy összegben történő kifizetést előírná. A bíróság részletfizetést is en­gedélyezhet, természetesen azonban, hogy jelentős ösz- szeget (kb. felét) fel kell mutatni. Támogatást az in­gatlanszerzéshez nem kap­hat, a helyi önkormányzat­nál helyesen tájékoztatták. Méltányosságból kérjen részletfizetési kedvezményt a bíróságtól. Szintén nyírségi levél­írónk hagyatéki ügyben kért tanácsot. Leánytestvé­re még 1991-ben meghalt. A kórházból a halála előtt egy ismerőse magához ha­zavitte, ott még pár napig élt. A temetés után az asz- szony csináltatott egy el­tartási szerződést és a házat átvette. Olvasónk az el­hunyt egyedüli tesvére, ezért ezt szeretné megtá­madni. Nem érti, hogy pár nap gondozás után hogyan lehet valaki örökös, és ho­gyan csináltathatta meg utólag az eltartási szerző­dést. A televízióban ugyan­is azt hallotta, hogy leg­alább egy évig kell az illető gondozásában lenni a be­tegnek, az eltartottnak. Levele több problémát vet fel. Tartási szerződést a jogosult halála után nem le­het kötni. Ha az okirat idő­pontja a temetés utáni, ak­kor okirathamisítás történt. Ezt a láttamozó két tanú tudja igazolni. Nyolc nap tartás valóban nem elég a jogszerzésre. Az állítólagos eltartó a kórház­ból történő elhozatalkor tisztában lehetett testvére állapotával és a halál rövid időn belüli bekövetkezésé­ben. Mint egyedüli testvér, törvényes örökös. Jogi kép­viselő segítségével siker re­ményében lehet a tartási szerződést megtámadni. Borra, sörre, pálinkára a magyar embernek mindig van pénze. Mégha forintonként is, de összegyűjtik az „üdítőre" Harasztosi Pál felvételei •_ KIM-POSTA — 4M m - «W M. M B VVAPIfOCVTAI IIVAMAVIllM H JCCIItCJAIWI M «HCT Br Vilit ■ ^SägyäS^J Fórum olvasóink leveleiből

Next

/
Thumbnails
Contents