Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-02 / 259. szám

1994. november 2., szerda KÖZÉLET Kelet-Magyarország 5 Csakugyan, borban az igazság? Nem a szétesés, hanem a demokrácia jele a szavazás — mondják a képviselők Kovács Éva Budapest (KM) — Nagy vi­hart kavart, sokak körében felháborodást keltett az a parlamenti szavazás, mely­nek során 80 kormánypárti képviselő leszavazta kormá­nyának javaslatát. A bor adójának növelésére kimon­dott nem sokak szerint szim­bolikus példa, melynek elemzése messzire vezet: a kormány jövőjét, akár az ország nyugalmát kérdője­lezi meg. Mások azt tartják, a voksolás eredménye a de­mokrácia jele... Két szavazót kértünk, magya­rázzák el, miért nyomták a gombok közül a nem-et. Kertész István megyénk MSZP-s parlamenti képviselő­je: — Az egész borügy nem a szavazáskor derült ki, mi már több fórumon korábban is hangoztattuk véleményünket. Legutoljára épp a szavazás napján, délelőtt 11 órakor fog­lalt állást a frakció költség- vetési és számvevőszéki mun­kacsoportja, s jelentette ki, hogy a bor, illetve a vágott do­hány fogyasztási adójának csökkentése a bor esetében az eredeti mérték meghagyása mellett teszi le a voksot. □ Mi volt erre a válasz? — Tudomásul vették véle­ményünket, csakhogy ezt a miniszteri zárszó nem tartal­mazta. Végig azt hangoztatta, hogy a bor adótartalma lé­nyegesen elmaradt a sör adó­tartalmától, ilyen okok miatt szükséges az emelés. Ez igaz is, de a mi részünkről megfo­galmazódott a belföldi piac­védelem, a termelők érdekvé­delme, a tisztességes verseny támogatásának igénye, és nem az azonnali, hanem a hosszabb távon elképzelt nagyobb adó­bevétel lehetősége is. Szerin­tünk a problémát nem feltét­lenül a sör és a bor, hanem bor és bor között kell keresni. A belföldi borkereskedelem fele ugyanis illegális formában zajlik, minden adótól mentes. Ha tehát a bor fogyasztási adó­tartalmát tovább növeljük, akkor azok malmára hajtjuk a vizet, akik eddig se adóztak, tehát az illegális forgalmat ösztönözzük. Tény az is, hogy a bortermelés élőmunka tartal­Kertész István ma lényegesen több mint a söré, amit nem lehet figyel­men kívül hagyni. □ Ezek az észérvek, melyek akár el is fogadhatók. Kérdés azonban, hová lesz a frakció­fegyelem, ha szokássá válik ami megtörtént, hogy nem a megbeszéltek, hanem saját el­gondolásuk szerint szavaznak egyes képviselők? — A koalíció két önálló ar­culatú pártból áll, a 209 szo­cialista képviselő pedig 209 önálló gondolkodású, saját véleményét is képviselni tudó ember. Az, hogy a frakció 80 tagja most így szavazott, szerintem nem negatív, hanem pozitív előjelű dolog: kiáltunk véleményünk mellett. □ És a frakciófegyelem, a koalíciós egyeztetések? —Nincs kötött szavazás, s a bor témája nem is volt olyan sarkalatos, kardinális kérdés, amiben erre szükség lett vol­na. Utólag természetesen volt visszhangja annak amit tet­tünk, de általában az, hogy he­lyesen cselekedtünk. □ Sokan mondják azóta, hogy repedések keletkeztek a koalíció falán... — Mesterkélt vélemények ezek. Az ellenzék tipikus ma­gatartását bizonyítják. Misze­rint ha egyformán szavazunk, akkor dróton rángatnak ben­nünket, ha nem, akkor lázadók vagyunk. Szerintem örülniük kellene, mert a történtekből láthatják, ha jó elképzeléseik vannak, ha jó dolgokat java­solnak, akkor velük együtt szavazunk. Lakatos András az MSZP képviselője, a törvénytervezet egyik beterjesztője. — Az ország gazdasági helyzete és e helyzet kezelése indokolja, hogy megszülessen a pótköltségvetés. Logikus az is számomra, hogy az előter­jesztésben — sok más érzé­keny terület mellett — a fo­gyasztási adó növeléséből és többletbevételéből is számít forrásra a kormányzat. Mégis éppen ehhez a tételhez nyúj­tottunk be módosító javaslatot, két tételhez csatlakozva. Azért, mert úgy gondoljuk, hogy bármennyire fontos az ország és a kormány számára a bevétel növelése, ha arról van szó, hogy a hazai mezőgazda- sági termelés jelentős gondját oldanunk kell, akkor meggon­dolandó, hogy annak akár fo­gyasztási adóval való sújtása célszerű és indokolt-e. Ezért kezdeményeztük, hogy a hazai termelésű bor jelenlegi 11 szá­zalékos fogyasztási adóját ne emeljük fel a tervezett 15 százalékra. Méltánytalannak tartjuk azért is az adóemelést, Lakatos András mert Nyugat-Európában a mienkhez közel sem hasonló minőségű borokat jelentős tá­mogatásban részesíti az állam, segítve ezzel a piacra jutást, ezek a termékek pedig kon­kurenciát jelentenek a magyar árunak. Ha tovább emeljük e termékek adóterhét és ennek révén az árát, önmagunk ger­jesztjük a fekete vagy szürke gazdaságban forgalmazandó bormenynyiséget. Ennek nem­csak az a gondja, hogy kivon­juk e terméket az adó alól, ha­nem sajnos nagymértékben fönnáll a veszélye, hogy a pap­rikához és az egyszer már fagyállóval kevert bor forgal­mazásához hasonlóan szintén a csalás, a korrupció, a vissza­élés tárgyává tehetjük a ma még méltán világhíres borun­kat. — Indítványunk másik ré­sze szintén jövedéki termék­hez, a vágott dohányhoz kap­csolódik, melynek fogyasztási adóját a törvénytervezet 100 százalékban tervezi növelni. Mi azt indítványoztuk, hogy az eredeti 40 százalékos adó­kulcs helyett és a tervezetben lévő 80 százalékos adókulcs helyett a cigarettával azonos mértékű adóemelés sújtsa csu­pán a vágott dohányt. □ A parlamentben nagy derültség fogadta az Ön hoz­zászólását, melynek bevezető­jében sört, bort, s jóféle húso­kat emlegetett... — Nemcsak ezért volt po­zitív a fogadtatás, hanem azért, mert képviselőtársaim megérezték, és megértették, hogy a magyar bor érdekéről és védelmezéséről van szó. Bár javaslatunkat az illetékes bizottság nem támogatta, a szavazás végül azt mutatta, hogy a felsorolt érvek és in­dokok figyelembevételével, valamint a korábbi, a Tokaj- hegyalja és a tokaji bor érde­kében tartott felszólalás is­meretében, mindenféle előze­tes szervezkedés nélkül hatá­roztak a képviselőtársaim. □ Mit válaszol azoknak, akik a koalíció hasadását em­legetik? — Nincs itt szó semmiféle hasadásról, egyszerűen a ma­gyar gazdaság védelme nyil­vánult meg a voksok nyomán. Meggyőződésem, nem a de­mokrácia sérült, épp fordítva történt: csak egy erős demok­rácia bírja ki, hogy akár egyet­len párton belül, de elhangoz­hassanak ellenvélemények. Nő a képviselők felelőssége Nyíregyháza (KM - B. J.) — Mint ismeretes, az új parla­ment módosította az önkor­mányzati törvényt. Az alkotók szándéka szerint erősödik a közvetlenül megválasztott polgármesterek szerepe és a települési képviselők felelős­sége: a polgármester — a tes­tület felhatalmazására — ön- kormányzati döntést hozhat, javaslatot tehet arra, hogy a testület tagjai közül ki töltse be az alpolgármesteri tisztet. A települési képviselő felelős­ségének növekedését pedig az is jelzi, hogy esküt tesz. A képviselő-testületek mun­kájára vonatkozó passzusok között szerepel, hogy a testület ülései nyilvánosak, zárt ülést személyes adatok vagy üzleti titkok védelmében lehet csak elrendelni. A választópolgá­rok nemcsak a nyílt üléseken vehetnek részt, hanem bete­kinthetnek a testületi előter­jesztésekbe és a tanácskozá­sok jegyzőkönyveibe. Ha a testület működésképte­lenné válik, kimondhatja saját feloszlatását, ezzel a polgár- mesteri tisztség is megszűnik — rögzíti a módosítás. Önfel­oszlatásra a választást követő fél éven belül még nem, az ál­talános választásokat meg­előző egy éven belül pedig hk már nem kerülhet sor. Üj ren­delkezés az is, már a három­ezer lakosú településeken is indokolt, hogy a polgármester főállásban töltse be tisztét, s akár az alpolgármester is főál­lású legyen. Eddig a határt ötezer lakosnál szabták meg. Azokban a községekben, ahol 3 ezernél kevesebben laknak, ott a választópolgároknak kell dönteniük: főállású polgár- mestert akamak-e. A megyei önkormányzat és a települési önkormányzat kö­zött nincs alá- illetve föléren­deltség. Munkamegosztásuk­ban továbbra sem módosul az az elv, hogy a helyi közügyek­kel elsősorban a települési ön- kormányzatok foglalkoznak, a megye kisegítő jelleggel végzi a kistérségi, körzeti önkor­mányzati közszolgáltatásokat. A megyei önkormányzat kö­telező feladata lett a közép­iskolai, szakiskolai és kollé­giumi ellátás, ha a községek ezt nem vállalják, valamint a muzeális emlékek gyűjtése és tudományos feldolgozása, a pedagógiai szakmai tanács­adás, a gyermekvédelmi in­tézmények fenntartása, a fo­gyatékos gyermekek oktatása és a megyei idegenforgalmi feladatok ellátása. A megyei közgyűlés elnökét — tagjai közül — titkos szavazással vá­lasztja. Megszünteti a törvény az 1990-ben létrehozott köztársa­sági megbízotti jogintéz­ményt, amennyiben kimondja, hogy a fővárosi, illetve a me­gyei közigazgatási hivatal a jogutód. A törvény szabályozza a települési önkormányzatok és a területükön létrejövő kisebb­ségi önkormányzatok viszo­nyát is. Eszerint a települési önkormányzat — a helyi ki­sebbségi önkormányzat kez­deményezésére — átruházhat bizonyos hatásköröket a ki­sebbségi önkormányzatnak, nem tartoznak azonban ezek közé a hatósági, közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladatok, illetve a törvény más pontján tételesen felsorolt hatáskörök. A nemzeti és etnikai kisebb­ségek országos önkormányza­tának választására a települési önkormányzatok megválasz­tása után 120 napon belül ke­rül sor. Az országos önkor­mányzat tagjai számának alsó és felső határát törvény állapít­ja meg. A választásban részt vehetnek a települési önkor­mányzatok kisebbségi képvi­selői, a helyi kisebbségi ön- kormányzati képviselők, * továbbá a szószólók, valamint az elektorok. Elektorok választására azokban a községekben, vá­rosokban kerülhet sor, ahol az adott kisebbségnek nincs te­lepülési vagy kisebbségi ön­kormányzati képviselője, il­letőleg szószólója. Az elektort választói gyűlésen választják azok a polgárok, akik vala­mely kisebbséghez tartozónak vallják magukat. A választói gyűlést legalább három, magát az adott kisebbséghez tartozó­nak valló választópolgár kez­deményezésére a helyi válasz­tási bizottság hívja össze a települési választást követő hatvan napon belül. A kisebb­ségek a választások alkalmá­val saját anyanyelvűket hasz­nálhatják. A szavazólapon ké­résre a jelölt, illetőleg szerve­zetének neve a kisebbség nyelvén is szerepel. A települési önkormányza­tok választására a kisebbségi jelöltek a választási kampá­nyukhoz állami támogatást igényelhetnek. A támogatás összege jelöltenként kétezer forint. Ez a független jelöltet is megilleti. A függetlenek személy szerint, a kisebbsé­giekhez tartozó jelölt után járó összeget a kisebbségi szerve­zet kapja. Memento móri! Hősökre emlékeznek az iskolában Hetven évvel ezelőtt — 1924. november 2-án dr. Vietorisz József és Máczay Lajos tanárok közreműkö­désével az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium emeleti folyosóján emlék­táblát avattak az első vi­lágháborúban hősi halált halt tanár és 14 diák em­lékére. Varga József az intézet tornatanára volt, aki 1914. július 28-án vonult be kato­nának. Az utolsó olaszor­szági offenzivában —1918 október 28-án — tűnt el, hősi halott lett. A diákok nevei között Csengery József neve hang­zik ismerősen. 1914-ben érettségizett és 1917-ben lett hősi halott. Édesapja Csengery Gyula 1925-ben alapítványi ösztöndíjat léte­sített a gimnáziumban, amelyből gimnazista ko­romban én is részesül­tem. A második világháború sokkal több hőst és áldoza­tot követelt. Ha lenne a gimnáziumban a második világháború hősei és áldo­zatai számára egy emlék­tábla, arra számtalan tanár, diák neve kerülne. Elsőnek Zsolnai Vilmos igazgató, aki a budai harcok utolsó napján — 1945. feb­ruár 12-én — lett hősi ha­lott. Légiakna találatot ka­pott. A második Szalay Sándor számtan-fizika sza­kos tanárunk neve lenne a táblán, aki 1944. ok­tóberében Nyíregyháza két­szeri elfoglalása után lett a légiakna áldozata. Szalay Sándor a kolozsvári egyete­men tanított, amikor 1908- ban a gimnáziumba került, ahol 35 éven át dolgozott. Ő hozta létre a rendkívül gazdag fizikaszertárat. Ha­sonnevű fia Magyarország első és legnagyobb atomtu­dósa lett. Ő egyetemi tanár volt Debrecenben és létre­hozta az Atomfizikai Inté­zetet. A legifjabb Szalay Sándor is már akadémi­kus. A harmadik tanár szintén számtan-fizika tanár. Barcs Rezső 1944. november 2-án a nyíregyházi férfiakkal ke­rült polgári hadifogságba és sohasem tért vissza. Az ő sorsára jutott még két tanár és két diák. Szijas Pál evan­gélikus lelkész és magyar­német szakos tanár volt, aki 1943-ban jött Nyíregyhá­zára Aszódról, 1944-ben lett a diákotthon igazgatója. Szilágyi László tanár szin­tén polgári hadifogoly lett, aki abban az évben kezdett volna tanítani a gimnázi­umban. Egyikőjük sem tért haza, mint az a két diák sem — Fehér Gábor, Mó- nus József —, akik Barcs Rezső tanár úrral voltak együtt. Amint 1941-ben mi, ma­gyarok is belekeveredtünk a háborúba, úgy a fronto­kon, hadifogoly táborok­ban, munkaszolgálatban is egyre többen pusztultak el. 1943-ban az Értesítőben Zsolnai Vilmos igazgató úr is felsorolta a hősi halot­takat. Csutkái Ernő főhadnagy 1937-ben érettségizett és kiváló tornász volt. Huba Gábor zászlós 1938-ban érettségizett. Még ebben az évben is cserkésztáborban voltunk együtt Szinpetri- ben. Ő volt a csapatkürtös. Ma a Kárpátoktól keletre várja az angyal ébresz­tő harsonáját Kun-Szabó Lajos zászlós is cserkész volt. Rajtuk kívül még sokan lettek hősi halottak és áldo­zatok. 15 zsidó osztálytár­sam közül csak négy élte túl a szenvedéseket. A halot­tak neve a Kótaji utcai temetőben, a megma­radt templombejáraton lévő márványtáblákon olvasha­tó. A hősi emlékeken gyak­ran találkozunk Horatius klasszikus sorsaival latinul, vagy magyarul: „Édes és dicső dolog meghalni a hazáért!” Lelkemben zsong még Zrínyi Miklós, a költő tanítása, amelyet több, mint ötven esztendeje ismerek: „A hazáért megdicsőültek szelleme töltsön el és az Is­ten lelke vezéreljen min­ket!” A középkori szerzetesek így figyelmeztették egy­mást: „Memento móri!” — Emlékezz a halálra! Halottak napja van. Em­lékezzünk! Dr. Reményi Mihály Röviden Felmentette... ...a köztársasági elnök hét­főn az ország nyolc régiójá­nak köztársasági megbí­zottját. A távozó államtit­károknak hat havi felmon­dási időre átlagfizetés jár, s emellett két havi végkielé­gítést is kapnak. (NSZ) Megszűnik... ...a II. számú katonai kerü­let parancsnoksága — je­lentette be hétfőn Kapos­váron Keleti György honvé­delmi miniszter. További intézkedésekről is beszá­molt, eszerint februárban kétezer, augusztusban pe­dig ötezer fővel kívánják csökkenteni a sorkatonák létszámát. (MTI) Helyettes ■ ■■ ...államtitkári minőségben Schagrin Tamást nevezte ki az Országos Idegenforgal­mi Hivatal élére az ipari és kereskedelmi miniszter. Ezután kizárólag az idegen­forgalomért felel, és a mi­niszter közvetlen felügye­lete alá tartozik. A bel­kereskedelem irányítását Berényi Lajos -helyettes ál­lamtitkár veszi át. (MTI) Hamis... ...bombariadó miatt hétfő este két órán át szünetelt a forgalom a hegyeshalmi ha­tárállomáson. A jelzés az osztrák hatóságoktól érke­zett, azt követően a magyar tűzszerészek azonnal meg­kezdték az átkelő vizsgála­tát. Mivel robbanóanyagot nem találtak, megindulha­tott a forgalom a határállo­máson. (NSZ) Nemzetközi... ...határátkelőként működik tovább november elsejétől az Esztergom-Sturovó és az Aggtelek-Domica határ- állomás, melyeket eddig csak a magyar, s szlovák ál­lampolgárok vehettek igénybe. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents