Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-10 / 266. szám
1994. november 10., csütörtök HAZAI HOL-MI Újfehértó ú] úton indult el Nem fizettek a rácsatlakozásért • Tanulóidő volt • Vállalkozások segítése Pillanatkép a városközpontból Szekeres Tibor felvétele Újfehértó (KM - Cs. K.) — Úgy érzem, nem volt eredménytelen az elmúlt négy év — kezdte értékelését Nagy Sándor, Újfehértó polgár- mestere, aki a legutóbbi választások óta egyben a körzet szocialista párti ország- gyűlési képviselője is. Nehéz rangsorolni, mi volt a legjelentősebb eredmény a település életében, a legnagyobb változást kétségkívül a várossá válás jelentette 1992- ben. Nagyon feszített ütemet diktáltak a négy év alatt annak érdekében, hogy mihamarabb behozzák a lemaradást, s nagyon takarékosan gazdálkodtak. Rendőrőrs Igyekeztek minden pályázati lehetőséget kihasználni, így a céltámogatásokkal lényeges előrelépést könyvelhetnek el az infrastruktúra fejlesztésében. Közben biztosították a meglévő intézményhálózat zavartalan működését, lényeges megszorítások nem voltak, nem zártak be intézményt, és csoportelvonásokat sem rendeltek el. Mintegy kétszázharminc millió forintot fordítottak a gázhálózat kiépítésére. Több, mint hatvannégy kilométer hosszan épült ki a gázvezeték, s minden házhoz, építési telekhez „beálltak”. A tulajdonosoknak pedig csak akkor kell kifizetniük a közműfejlesztési hozzájárulást, ha rá akarnak csatlakoztatni a vezetékre. A szennyvízhálózat bővítésére száz millió, az utak aszfaltozására több, mint nyolcvan millió (ebből a kálmán- házi összekötő út egymaga 52 millióba került), rekonstrukcióra pedig mintegy ötven millió forintot fordítottak. A szennyvízhálózatról még any- nyit érdemes elmondani, hogy mintegy nyolc kilométer hosszan épült ki a vezeték, minden udvarra beálltak vele, s egyáltalán nem kell fizetni a rácsatlakozásért. A közbiztonság javítása érdekében hozták létre a rendőrőrsöt, működéséhez az önkormányzat épületet és gépkocsit biztosított, továbbá egy éven keresztül állta az üzemeltetési költségeket. A telefon fejlesztésében csak részeredményt sikerült elérni: a város kapott egy crossbarvonalat — ezen keresztül bonyolíthatják az előfizetők távhívásaikat. Idén remélhetőleg elkészül az új telefonközpont, de csak 1995 tavaszán épül ki a hálózat, ezt követően tudják kielégíteni az igényeket. Legsúlyosabb gond a városban a munkanélküliség, meghaladja a 25 százalékot. Ha valahol kevés, vagy részeredményeket tudott elérni az önkormányzat, az pontosan a munkahelyteremtés. A környező településekkel jó kapcsolatot sikerült kialakítania a városnak, példa erre, hogy Újfehértó gesztorságával Téglással és Hajdúhadházzal közösen valósult meg a gázberuházás. Hitel nélkül Nem kis dolog az sem, hogy — három évvel ezelőtt — az országban elsőként sikerült helyi tömegközlekedési társaságot létrehozni 75 százalékos önkormányzati részesedéssel. A város (amelynek költség- vetése idén több, mint félmil- liárd forint volt) 1993-ig hitel nélkül gazdálkodott, tavaly 20 millió forint átmeneti hitelt vett fel, de már vissza is fizette, idén újabb, likviditási hitel felvételére kényszerültek, továbbá 20 milliós beruházási hitelt kapott a kálmán- házi útra. Nagyon sok elvégzendő feladat van még a városban, de ennél többet, mint amit a négy év alatt elvégeztek, már nem lehetett volna vállalni, csak nagyobb hitelekkel. A költségvetés 25 százalékát tavaly és idén is szociálpolitikai feladatokra fordították. Most 710-en, de év végéig várhatóan csaknem ezren részesülnek jövedelempótló támogatásban, a gyermekétkeztetést pedig idén több, mint tíz millió forinttal támogatták. A polgármester az elért eredményeket még azzal magyarázza, hogy olyan hivatali apparátus áll a képviselő-testület mögött, amelyik szívvel- lélekkel teszi a dolgát. Az elmúlt öt évben hat felsőfokú végzettségű szakember került a hivatalba, s ketten befejezték az államigazgatási főiskolát. Stabilizálódott az apparátus, és ezt a testület is elismeri. Az országgyűlési képviselő polgármester úgy látja, parlamenti tagsága hosszabb távon lesz kifizetődő a városnak, az elmúlt néhány hónap tanulóidő volt. Nagyon fontosnak tartja, hogy a helyi önkormányzati érdekek képviselete jelenjen meg a parlamentben, amit a korábbi időszakban hiányolt. Az idén kezdték A közelgő választásokon újra indul, szeretné befejezni a megkezdett munkákat (telefonhálózat, szennyvízhálózat), legalább olyan ütemben folytatni az útépítést, ahogy eddig, hiszen a belterületi utak több, mint ötven százaléka még mindig burkolatlan. Elkerülhetetlennek tartja egy új általános iskola építését is, hiszen tarthatatlan az az állapot, hogy négy helyen működjön egy iskola, tornaterem nélkül. Idén elkezdték a tájház kialakítását, már folyik az anyaggyűjtés, a tervek szerint 1995-ben nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Feladatnak tartja még Nagy Sándor a munkahelyteremtést, a vállalkozások segítését, pontosabban olyan körülményeket teremteni a városban, amelyek vonzóvá teszik a vállalkozások számára. Gyarmaton még nincs itt a Kánaán Minden második házban telefon • Legfontosabb a kórház rekonstrukciója Fehérgyarmat egyik legújabb házsora Elek Emil felvétele Fehérgyarmat (KM - D. M.) — Az elmúlt négy évben jelentős előrelépés történt az alig 9500 lelkes Fehérgyarmaton. Nemes István polgármestert arra kértük, foglalja össze a ciklus jelentősebb eseményeit. — A rendszerváltás előtt előkészített és indított beruházás keretében a város csaknem teljes gázellátása megvalósult. Elkészült a győrteleki gázátadó és a városi fogadóállomás, a belső középnyomású gázvezetékhálózat. A 260 millió forintos beruházáshoz 38 millió forint állami támogatást szerveztünk. Az 1840 lakossági társuló (42 ezer forint lakásonként) közel 77 millió, míg az érintett települések, ipari üzemek és egyéb fogyasztók további mintegy 70 millió forinttal járultak hozzá. Eddigi rákötések száma kétezernél több. Megtörtént az önkormányzati intézmények gázfűtésre átállítása is. □ Húsz évvel ezelőtt 280 telefonállomás volt Fehér- gyarmaton, kézikapcsolásos központtal. Történt-e ezen a téren változás? — 1990-ben félezemyi távbeszélő-állomás volt városunkban. Önkormányzati költségvetési hozzájárulással megépült a MATÁV műszaki épülete, s az új posta. Megvalósult a régi állmunk is, elkészült a 4000-es automataközpont. Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, a városi törzs- hálózatot is kiépítette a MATÁV, de a telefonbekötéseket és az ehhez szükséges hálózatépítést már nem finanszírozta. A telefon iránti nagy igények miatt, önkormányzati közreműködéssel, lakossági társulásban, két ütemben ösz- szesen 807 plusz vonallal bővült az immár távhívásos telefonellátás. így ma 100 lakásra közel ötven készülék jut. □ Az árvíz után megoldódott Fehérgyarmat ivóvízellátása, de hogyan alakult a szennyvíz kezelése? — A város alatt kialakult vízdomb 1973 óta másfél méterrel emelkedett, a házi szennyvízaknák környezetszennyező hatása, a talaj- és a vízvédelem miatt égetően szükségessé vált a teljes csatornázottság elérése. Jelenleg a családok 72 százaléka kötött rá a szennyvízre. Itt említeném meg, a nehéz helyzetünk ellenére több belső vízrendezési feladatot is megoldottunk. A TITÁSZ segítségével sikerült a nagyfeszültségű ellátást is biztonságossá tenni. □ A város parkjait megye- szerte elismeréssel emlegetik. Sikerült-e ezen a téren is előrelépni? — A több mint 70 hektárnyi közcélú zöldterületből 11-12 hektár kiépített és belterjesen gondozott park van a városban. A FIKSZ Kft. dolgozói, illetve a közhasznú munkások végzik ezt a munkát, a köz- tisztasági feladatok egy részével együtt. Szeretnénk növelni a zöldfelületet, a parkokat, ez azonban nemcsak szándék kérdése. □ Maradt még elvégzendő feladat? — Bőven. Ha csak az utakat említem, vagy a járdákat (45-55 millió forint kellene). Komoly felújításra szorul az autóbusz-pályaudvar, leszálló peronok, a 7-es buszváró mellé újak építésére lenne szükség. — A kórház rekonstrukciója mindennél fontosabb. Meg kell oldanunk a háztartási szemét megnyugtató elhelyezést. Elmaradt egyes intézményeknél a felújítás, amit pótolni kell. Nagyon sok lakást kellene építeni, segítenünk kell a telekhez jutást, lépnünk kell az általános rendezési terv végrehajtásában. Ezek megvalósításában szeretnék én is részt venni, hisz képviselőként, s polgármesterként is indulok. A helyi MSZP az ajánló szervezetem, de támogatásáról biztosított az SZDSZ, a Munkáspárt, az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja is. Igyekszem megfelelni a bizalomnak. A piramis csúcsán Páll Géza-j» -r em tudom, hányán l\l aludtak nyugtala- X V nul az utóbbi időben amiatt, hogy a lapok, a rádió, a tévé híradásai közreadták: mégis marad a posztján az egyik országos intézmény elnöke. Valószínűleg az sem rázta volna meg alapjaiban a közvéleményt, ha nem marad beosztásában a tiszteletre méltó állami tisztviselő. Az állampolgár aligha kap a szívéhez az ilyen és hasonló közlemények hallatán, mert nem ismerik közelebbről ezeket az urakat, nincsenek napi kapcsolatban velük. Talán úgy vélekedik attól, hogyX vagy Y egy állami intézmény vezetője, semmi sem változik. Legalábbis az ő számára nem. Ugyanúgy kell fizetni az adót, ugyanúgy zajlik az élet, mintha nem is történt volna változás az említett posztokon. Akkor minek a gyakori műszenzációkeltés, amely senki számára nem fontos, nem érdekes, de a riporterek kitartóan loholnak a szóbeszédben szereplő állami vezető után, aki sejtelmes mosollyal vagy elhárítja a választ, vagy a szokásos diplomáciai semmit- mondás sablonjával kitér az egyenes válasz elől. Sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja a hírt. Ez aztán kielégíti a legigényesebb állampolgárt is... Nem tudom, ki gondolja azt, hogy az embereket egy csöppet is izgatja, ki lesz az AVU vagy más ismeretlen állami intézmény vezetője, ha a mostani lemond, vagy lemondatják. Attól, hogy egyik vagy másik állami intézmény bársonyszékében változik a személy — már majdnem azt írtam, változik a benne ülő testrész—, még nem lesz kevesebb a havi kiadása. Az is igaz, egy-egy intézményt lehet jól is, és rosszul is vezetni, tehát mégsem teljesen közömbös, ki ül némely magas bársonyszékben. Csakhogy az emberek inkább arra kíváncsiak, megfelelő állami köztisztviselők foglalkoznak-e a napi ügyekkel. Helyben. Az kevésbé válik számukra fontossá, kik vannak a piramis csúcsán. Röviden Ömbölyön... ...I. és II. világháborús emlékművet avatnak november 12-én (szombaton) 11 órakor a helyi köztemetőben. (KM) A Megyei... ...Hátrányos Helyzetű Romák Érdekvédelmi Szervezete közérdekű kötelezettség vállalásának támogatói az Iparbankház Rt. Nyíregyházi Fiókjában (4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 11 sz.) a 449-98936/43322 számon fizethetik be a segítésre szánt összeget. Bridzs... ...és tarokklubot szerveznek a nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központban. Várják azok jelentkezését, akik szeretik ezeket a játékokat. (KM) Befejezéséhez... ...közeledik a nyírturai folyékonyhulladék-elhelye- ző telep beruházása, amely állami céltámogatással és önkormányzati saját forrásból valósult meg, közel 20 millió forint értékben. (KM) Hatályba... ...lépett az a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendelet-módosítás, mely többek között megemeli a lakásépítési támogatás, közismertebb nevén „szocpol” gyerekenkénti összegét. (KM) A Dunában a leánykar Nyíregyháza (KM - M. M. L.) — Televíziós felvételt készített a Duna TV a közelmúltban a Pro Musica leánykarral. Eredetileg arra kérték fel a fiatalokat, hogy a 60 éves Kocsár Miklósról készített portréfilmben néhány részletet énekeljenek el a zeneszerző „Miséjéből”, azonban mire a televízió munkatársai megérkeztek Nyíregyházára, már igény volt a teljes mű felvételére. A Pro Musica leánykar Szabó Dénes karnagy vezetésével a vállaji római katolikus templomot ajánlotta a felvételek helyszínéül. A tévés szakemberek először értetlenül fogadták az ötletet, azonban mikor meglátták a templomot és környezetét, nem bánták meg, hogy elfogadták a javaslatot. A Duna TV ígéretet tett arra, hogy a portréfilmtől függetlenül karácsony környékén egyszer teljes terjedelmében leközli a közel 25 perces kórusművet. Repülők a földön Nyíregyháza (KM - T. K.) — Földön es egen tartotta évadzáró összejövetelét a nyíregyházi légisport egyesület a napokban. Berencsi Attila, az egyesület elnöke köszönte meg az őket támogató cégeknek, intézményeknek a segítséget. A légisport egyesület hét végi összejövetelén Farkas Bertalan ezredes, a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese, az első magyar űrhajós nosztalgiával emlékezett a repülés terén itt megtett első lépésekre, s ezeknek az ismereteknek a birtokában vághatott neki a vadászrepülésnek és vehetett részt az Interkozmosz programban, majd lehetett az első magyar űrhajós 1980 májusában Valerij Kubaszov társaként. I "7 ^ Jegyzet |