Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-09 / 265. szám
1994. november 9., szerda Az Agrárkamara és a dialógus Kívánalom, a magyar nemzetgazdaság gyorsan piacgazdasággá alakuljon Az állam gazdasági szerep- vállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal, különösen a mezőgazdálkodással összefüggő koordinációs feladatok egy részének az érintettek önigazgatása útján történő ellátására. Ezért született a törvény a kamara, köztük az agrárkamara létrehozásáról. Az érintettek és a beavatottak hozzáláttak áldásos összerendező, önös érdekközösségen alapuló szervező tevékenységükhöz. Kívánalom lenne, hogy a magyar nemzetgazdaság, — így régiónk mezőgazdasága is — piacgazdasággá alakuljon. Ennek alapfeltétele a gazdaság, mezőgazdaság olyan stílusú és fazonú önigazgatási szervezetének megalkotása, amelyet közszereplői céltudatosan, kompromisszumokon alapul- tan alakítanak ki és az állami igazgatás szerveitől elkülönülten, demokratikusan — a dialógus követelményeit betartva — hoznák létre, s majdan működtetnének. Tevékenységüket ajánlatos lenne úgy megszervezni, hogy a törvény felhatalmazásával — az anyagi és eszközrendszereket értelmesen felhasználva — a szerveződés alsó, de lényegi fokán állók is boldogítónak és használhatónak ítéljék. A kérdés önkéntelenül fogalmazódik: kik a szereposztók és a szerepeket milyen konszenzus alapján célszerű felosztani? Ugyanis a honi mezőgazdaságban felhalmozódott igazságtalanságokat ma már csak az igazságkeresés ősi formájával, a párbeszéddel lehet feloldani. Ezt pedig a szereplők legitimitása hivatott egyedül biztosítani! Miért állítom ezt? Mert ma már nagy a sürgésforgás kamaráék háza táján. Meggyőződésem, hogy minden más próbálkozás meddő erőlködés, mely tovább inspirálja a már eddig is túlza- bált pocakos „Agrárszellemet”. E szellemi pocak lidércnyomásai mára megszűnőben vannak és kész a demagóg kolhozi ocsú széthintésére. Egyes szereplőknek nem ártana végre tudomásul venniük: a dialógus műfajának ma számos újkeletű szükséglet ad különös aktualitást. Ma már nem az a bizonyos „Agrárpocak”, amely napjainkban is visszasírja az „oszthatatlan szövetkezeti tulajdont”! Mégis, kik ezek a háttérben megbúvó, majd nagy csinnadrattával a felszínre buggyanó szereplők? Vannak ma szép számmal olyanok, akik azt gondolják önmagukról, hogy önmagu- kon túl is szimbolizálnak, megjelenítenek valami mást. Valami mást, amit mi tulajdonosok, földtulajdonosok, gazdálkodók nem akarunk velük egy szekértáborban megvalósítani! A mezőgazdaság ügye, sajnos csak egy része egy visszataszító sorozatnak, s a magán- gazdaságon alapuló, ma túlsúlyban lévő agrárközvélemény pedig nagyon unja az egészet. A tényleges szereplők, a tulajdonosok, az agrár- vállalkozók belefáradtak a viszolygásba, az acsarkodásba. Bágyadtan, enerváltan tiltakoznak, melyre a mindjobban vérszemet kapó szellemi „Agrárpocak” kaján, néma reakciója a felelet. A honi, de a régiónk agráriumának árfolyama is tovább zuhan. A „nélkülözhetetlenek” egyetlen célja: bekerülni a szervezet kulcspozícióiba, ott gyökeret verni és folytatni a közel fél évszázadot, amelyet jó anyagi kondíciók mellett a bársonyos szék biztosított. Magukra kívánják cibálni a „nagy kelet” ajánlatát, s felállítani egy nosztalgikus agrárstruktúrát, mert — ezt a kissé pontatlan kamarai törvényt jól megzabolázva — erre lehetőségük adódott. Az ernyedt tiltakozásokra bágyadt, de rafinált cáfolatok felelnek, s így válnak a hanyatlás tényezőivé azok is, akik mindezt még nem tudták felismerni. Kérdezem, hol van ma már megyénkben az interdiszciplináris együttműködés eszméje? Mint minden divatot, a „hőskor” gátlástalan lelkesedése után már ezt is a fokozódó gyanakvás és az egyre sűrűsbödő szkepszis légköre veszi körül. De ha a pufogó frázisok, a zajló „konjuktúra”, az interdiszciplinaritás ügyén űzött szélhámosságok mögé hatolunk, a divathéj, az elek- tikus cefre alatt még mindig jó kitapintható egy kikezdhetetlen mag. Talán ez garantálhatja, hogy agrár sorskérdéseinkben — az egyre fenyegetőbb agrárkrízist (?) összefogással, együttműködéssel megoldhatjuk! De a lényeg: minden együttműködés alapfeltétele a párbeszéd. Vajon mit nevezhetünk sikeres dialógusnak? A sikeres dialógus ma sem lehet nagyon más, mint amilyen az Agóra kövein, a Sztóa árnyékában volt: a vélemény csatatere. Értik ezt azok a hangyaszorgalmú, igyekvő nagyurak is? Olyan csatatér ez, ahol a küzdelem fő célja az egymás szemléleti magjának „bekerítése”, ahol a vitatkozó felek a „valami jobbat” éppen egymástól remélik. Önök konzervatívok, s arra törekszenek, hogy valamit minden áron megőrizzenek! Ám tudniuk kellene, hogy nem minden, ami régi, méltó a konzerváló erőfeszítésre. A megőrzésre méltó kiválogatása azonban nem tartalmi kritériumok, még kevésbé az erkölcsi ízlés önkénye szerint történik. Remélem értik ezt ener- vált gazdatársaim, s gondolataimat bekebelezi az „Agrárpocak” is! Dr. Lenti István A Tisza menti falvak krónikása L apozgatom a megsárgult újságoldalakat. Kezdettől fogva tudatosan gyűjtögettem az általam írt cikkeket. Elkeserített, ha helyhiány miatt nem jelenhetett meg egy-egy írásom és kitörő lelkesedéssel fogadtam, ha a vártnál „előkelőbb oldalra”, az újságírói nyelvre fordított szöveggel jelentek meg gondolataim. Egy hatodik osztályos fiúcska ahelyett, hogy a labdát rúgta volna a többiekkel, gondol egyet, és mint az iskola könyvtárosa ír egy cikket a Kelet-Magyar országnak. A téma valóban az utcán hever, így volt ez 1968-ban is, amikora tiszadadai általános iskola televíziót kapott ajándékba. Ezt úgy éreztem gyerekfejjel, hogy másnak is tudnia kell, nemcsak a faluban, lehetőleg a megye minden településén. Ez volt (ma is féltve őrzött kincs) az a rövidke írás, melyet megláttam az újság hasábjain kinyomtatva és ettől már szinte töretlen a lelkesedés, az újságírás iránti vágy. A cikkecskék rövideknek, túl tömörnek bizonyultak számomra, így jórészt terjedelmi okok miatt kezdtem a különböző tárgyú témákat részletesebben is kibontani. Később úgy éreztem, hogy még tovább kell fejlesztenem magam, mert egyre többet, szebben kívántam az olvasók előtt megjelenni. A Pajtás, majd Szmena gépet egy akkoriban kuriózumnak számító Chinon fényképezőgéppel cseréltem le, amely technikailag valóban újat, színvonalasabbat hozott tudósítói munkáimba. Hála ezúton is a szerkesztőség vezetőinek, munkatársainak, akik kezdettől fogva igazgatták, csinosítgatták a naivnak, de mindenkor magaménak vallott írásaimat. Kopka János főszerkesztő aláírásával érkezett az első tudósítói igazolvány,Nagy on jó ismerősöm, a megyében is méltán elismert szakember, Doszlop Miklós egy beszélgetésünk alkalmával mutatta meg az ő igazolványát, amely fényképes volt. Gondoltam egy nagyot, készítettem egy fotót és megküldtem a szerkesztőségnek, azóta is évente fényképes tudósítói igazolványt mutathatok fel azokon a kevés helyeken, ahol talán bizalmatlanságból, vagy a belső figyelem megtartása miatt ezt megkövetelik. Egy jó ideig együtt lehettem hű krónikása ezzel a nagyszerű emberrel a Kelet- Magyarországnak, mely lapot ő is szeretett, sajnos az élet örök ellensége megfosztotta őt attól a nagyszerű alkalomtól, hogy. együtt ünnepelhessük a lap jubileumát. Az újságírói stúdió elvégzése kicsi „profizmust” vitt ebbe a hobbinak már egyáltalán nem nevezhető munkába. Igen az írás, az írás kényszere napi szükségletté vált, tudatosan kerestem, kutattam a témákat, bosszantott, ha egyet-egyet lelőttek előlem. De ekkor is volt átmeneti megoldás, ezek a cikkek sem kerültek a szemétkosárba, befogadta a Szabolcs- Szatmári Szövetkezetek, a Szabolcsi Ifjúság, sőt a Magyar Ifjúság, a Kereskedelem Technika lapok szerkesztősége. Ereztem, az írásaim visszhangra találnak, a Rázom csárdáról megjelent cikkemre a lap hasábjain reagáltak. A környezetszennyezésről írott cikk kapcsán telefonon hívtak fel az illetékesek, hogy bizony igazam volt, köszönik az észrevételt még akkor is, ha az számunkra kissé elmarasztaló volt. Meggyőződésem, aki egyszer nyomtatásban meglátja a nevét valamely lapban, az bizony előbb-utóbb ismét tollat ragad, hogy krónikása legyen szűkebb környezetének. Tárnái László Cigányok a decemberi szavazáson Nyíregyháza (KM) — Anké- ton, a cigányok jelölései alapján a hét végén jelentette be a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének megyei elnöksége, hogy kiket indít a cigány önkormányzati, illetve a nyíregyházi települési választásokon. Ezek szerint Nyíregyházán a cigány önkormányzat jelöltjei: Farkas Kálmán, Farkas Tibor, Kótai Sándor, Orgován István és Pongó Károly. Az MCKSZ mátészalkai jelöltjei: Nagy József, Tur- gyán Sándor, Horváth Ferenc, Járóka Andor, Horváth József, Horváth Zsigmond és Jónás Miklós. A kocsordi MCKSZ jelöltek: Varga József, Lakatos Zsolt, Marinka Imre, Disz- nós Károly, Varga Attila, Nagy Sándor és Varga Gyula. Paszabon egyéni, függetlenként indul Váradi Péter, Oláh Jánosné és Mátyás Sándor. Gávavencsellőn az MCKSZ helyi szervezete Nagy Károlyt, Radulyné Nagy Csillát, Mátyás Mátyást, Vadászi Józsefet jelöli a cigány önkormányzatba képviselőjelölteknek. Nagy Károly, a települési önkormányzat jelöltjeként is indul. Nagycserkeszen az MCKSZ javaslata alapján az ankét Balogh Miklóst, Adám Mihályt, Szarka Györgyöt, Balogh Jánost és Mocsár Zoltánnét indítja a kisebbségi listán. A tiszabecsi MCKSZ Mursa Zoltánt, Balogh Idát, ifj. Danó Bertalant, Lukács Kálmánt, ifj. Danó Bálintot jelöli a cigány kisebbségi listán. Itt azonban állít a szövetség jelölteket a települési önkormányzati választásra is: id. Danó Bertalan, F. Danó Bálint, Lukács Józseféi Danó Andrásáé. Nyírcsaholyban a romák jelöltjei a kisebbségi önkormányzatba: Botos János, Mező Gyula, Balogh József, Zám- bó Lajos és Lakatos Gusztáv. Tunyogmatolcson a települési önkormányzatba való bekerülésért száll ringbe Balogh Árpád vasutas. A Hátrányos Helyzetű Romák Érdekképviseleti Szervezete Nyíregyházán a roma önkormányzatba való kerülésért Horváth Tamást, Patai Lajost, Botos Zoltánt, Horváth Attilát, Farkas Zsoltot, Pongó Zoltánt és Pongó Ödönt indítja. A MCKSZ megyei elnöksége mind a tízezer alatti mind a tízezer fölötti településeken szeretne listát állítani, amennyiben meg tudja szerezni a szükséges ajánlásokat. Nyíregyházán egyéni választókerületben a települési önkormányzatba való kerülésért Farkas Kálmán a 7-es, Farkas Tibor a 17-es választó- kerületben indul, míg a 8-as kerületben Dandóczi György egyéni függetlenként indul. Választási kiállítás A megyeházán lehet megtekinteni a választási dokumentumokat Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM) — Ön- kormányzati választásokra készül az ország. Ez alkalomból kiállítás nyílt nemrég Nyíregyházán a megyeházán, ahol érdekes dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Az ön- kormányzatok különböző formái a középkor óta működtek Magyarországon. Sopron város tanácsa 1375. szeptember 29-i oklevele a város első tisztviselőjeként nevezi meg a város polgársága által választott polgár- mestert, mint a város kiváltságainak legfőbb védelmezőjét. Az önkormányzatok lényege azonos volt: a helyi társadalom önállóságát választott képviseleti szervei útján biztosították, melyek a legfontosabb ügyekben intézkedtek, határoztak, szabályokat és rendeleteket alkottak, s saját szerveik által ezeket végre is hajtották. Az országos és helyi választások az érdeklődés középpontjában álltak és állnak ma is. Az állampolgárok mindig is fokozott figyelemmel kísérték azokat az eseményeket, melyek az egész ország és szűkebb pátriájuk életét is alapvetően meghatározták. Napjaink történései adják az aktualitását annak, hogy az Alapítvány a választásokért és a megyei önkormányzatok támogatásával, Budapest Főváros Levéltára munkatársainak közreműködésével egy csokorban közkinccsé tegye azokat a ritkán látható történeti értékeket, melyek átvészelték az elmúlt korok viharait és korhű képet próbálnak rajzolni az önkormányzati választásokról. A kiállítás a legjellegzetesebb történeti dokumentumok segítségével rajzol képet több mint 100 esztendő választási küzdelmeiről, ízelítőt adva ezen különböző társadalmi berendezkedésű szakaszokból álló történelmi korszak ön- kormányzati választásairól. A kiállítás a legfontosabb törvényi szabályozáson, valamint a komoly, történelmet formáló eseményeken túl igyekszik felvillantani a választásokhoz kapcsolódó hétköznapokat, a helyi és országos történéseket formáló küzdelmek emberközeli oldalát is. A hétköznapok felvillantásán túl reméljük, hogy a kiállítás rendezőinek szándéka szerint kiérződnek a küzdelmek és sorsfordulók, a helyi és országos történelmet formáló pillanatok is. Ma is megszívlelendők Várzsonyi Vilmos 1890- ben írt sorai az önkormányzatokról: „...Erős jogokban, gazdag kötelességekben, őre az alkotmánynak; iskolája a szabadságnak; hatalmas szellemben és anyagilag, nem egyes osztályok úri játéka, mely kellemes időtöltésül szolgál; sem könnyű keresetforrás, mely henyélésért kenyeret ad nekik, szabad és demokratikus szervezet, melyhez minden képesített elem hozzáfér...” Az országos és helyi történéseket általában egy választási ciklusban meghatározó választások mindig az érdeklődés középpontjában álltak és állnak ma is. Az állampolgárok mindig is fokozott figyelemmel kísérték azokat az eseményeket, amelyek az egész ország és szűkebb pátriájuk életét is alapvetően meghatározták. Ä kiállítás az önkormányzati választások történetének legfontosabb dokumentumait kívánja bemutatni. * Végső célja az lehet, hogy ráirányítsa és felhívja a figyelmet az önkormányzati választások fontosságára, a választópolgárok ezen jogára és jövendőjét jelentősen is befolyásoló súlyára. Az átvilágítás... ...kedden kezdetét vette. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére alakult bizottság tagjai azt vizsgálják, hogy azok nem kompromitálód- tak-e a múlt rendszerben. (NSZ) Tanú... ...lesz Horn Gyula. A kormányfő november 18-án jelenik meg a miskolci városi bíróságon, hogy tanúskodjon a májusi balesete ügyében. (MTI) Tanácsadó... ...testületet hozott létre a napokban a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap annak érdekében, hogy elbírálja a vállalkozók igényeit. A testület húsz millió dollár befektetéséről dönt. (KM) Memento móri... ...cím alatt megjelent korábbi cikkünkben szereplő Csengery József édesapja Csengery Kálmán és nem Csengery Gyula, ahogyan lapunkban szerepelt. (KM) Visszalépteti... ...a főpolgármester-jelöltségtől Náday Gyula országos elnököt a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének Országos Elnöksége. (MTI) .KÖZÉLET ___ I Röviden
