Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

1994. november 8., kedd HAZAI HOL*MI Csenger nem lesz végállomás A különböző nációk fiai kezet fognak a határok felett a települési szövetségben--------------------------------------------------------------------1 j ■ I Tóth Kornélia Csenger (KM) — Szürke gúnya helyett barna-fehér- zöld ruhát öltött a Szamos parti kisváros. Csipkerózsi­ka-álmából Makovecz Imre, Európa-szerte ismert és elis­mert építőművész és terve­zőcsoportja rázta fel a Zsig­mondi király idejében, az 1500-as években már városi rangot kivívott Csengert. A külső segítség azonban soha nem ért volna el hozzájuk, ha ambiciózus helyi vezetők és a szatmári vidék lokálpatriótái nem szorgalmazták volna a szellemi pezsgést, a közva­gyon gyarapítását. Nekik kö­szönhető, hogy Csenger nem ragadt íe a szocialista egyen- városok sorában, hanem szem­re is tetszetős, küllemében a kor stílusának megfelelő, az ott élőknek pedig lakájos vá­rosként született újjá. Látványos gyarapodás Apáti György, a település pol­gármestere joggal lehet büsz­ke az eltelt évekre, amelyek közül az elmúlt négy min­denképpen más volt, mint a korábbiak, de semmiképpen nem lehet csak ennek az idő­szaknak a számlájára betudni a ma már nyomon követhető fej­lődés eredményeit. — Látványos felsorolással kezdhetném az összegzést — így a polgármester —, hiszen az általános iskolát, művelő­dési központot, könyvtárat, sportcsarnokot magába fogla­ló komplexum nemcsak a vá­rost, hanem a környékbeli pol­gárokat is szolgálja. Új ruhát kapott az egykori emeletes, szürke, egyhangú rendelőinté­zet: bővült, új szakrendelések és szociális szolgáltatások gazdagították, és már akkor Otthonos a megújult kollégium A szerző felvétele népjóléti intézménynek nevez­tük, amikor a tárca még nem ezt a nevet viselte. Hasonlóan újult meg a polgármesteri hi­vatal, a kollégium, hamarosan elkészül az étkezde és konyha. Amit pedig nem lát, csak élvezheti az előnyeit az itt élő állampolgár, az az infrastruk­túra: megvalósult a gázprog­ram, üzembe helyeztek két vízmüvet, bővült a szennyvíz- hálózat, korszerűsítették az utakat, járdákat. Több száz te­lefont kapcsoltak be ismét, modernizálták a közvilágítást. S hogy mi lehet a legfon­tosabb a négy év mérlegében, az egyre szűkülő anyagiak kö­zepette? A polgármester sze­rint az, hogy működtetni tud­ták az intézményeket. Túl a re­zsi kifizetésén, a szellemi pezsgést kívánták a város köz- intézményeiben meghonosí­tani. A színházi előadás, a koncert kedvéért nem kell Má­tészalkára utazni. A művelő­dési központban szervezett klubok, tanfolyamok a folyton változó' körülmények közt igyekeznek tájékoztatást, el­igazodást és kapaszkodót nyújtani a lakosság minden rétegének. Az értelmiségi klub tágjai egy-egy érdekesnek ígérkező téma kedvéért össze­gyűlnek, avatott szakembert kérdeznek és a hétköznapok­ban óhatatlanul nyomon kö­vethetők a megvalósult ötle­tek. Jó közérzet A határszélre sodródott város nem akar belenyugodni a vég­állomás szerepébe. Az itt élő emberek boldogulása, anyagi gyarapodása, jó közérzete azon is múlik, mennyire tartják fontosnak a saját váro­sukat, s a szatmári vidéket. Ez a szándék vezérelte Apáti Györgyöt, amikor a Szatmár- Beregi Települések és Közös­ségek Szövetségének megala­kításán fáradozott. A határszél nemcsak végállomás, hanem köldökzsinór is lehet a romá­niai, ukrajnai területekhez. Ha a különböző nációk fiai kezet fognak a határok felett, gyü­mölcsöző gazdasági, kulturá­lis kapcsolatokat teremthet­nek. Mára túljutottak a téma fontosságának politikai dekla­rálásán, a cselekvés ideje köszöntött ránk. Ehhez azon­ban nemcsak bővíteni kellene a csengersimai átkelőt, hanem új teherforgalmi és vasúti át­kelőt kellene nyitni. Gyorsfor­galmi út építését tervezik a meglévő tehermentesítésére. Noha látványos eredménye­ket könyvelhet el Csenger, azért az itt élők nehezménye­zik, hogy — igaz, szakorvos­hiány miatt —•, de ideiglene­sen megszűnt a tüdőgondozó. Tönkrement az Agrofrukt, le­épült a GEV, 'csődbe ment az ÉKISZ Kft. Felbomlott az állami tangaz­daság, megfogyatkoztak a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetben dolgozók. A gaz­dasági átalakulási folyamat­ban a cipőipar a Szamos Kft. révén megőrizhette hegemó­niáját. Az itt élők jövedelmét növelhetné, ha a téli alma és a szarvasmarha nagyobb fel­dolgozottsági fokban hagyná el a térséget. A református zsinatnak már korábban helyet adó városban ez a vallás nemcsak meghatá­rozó, de egyben közösségi szervező erő is. Az itt szolgáló Bartha házaspár kitartó mun­kája is kellett ahhoz, hogy kár­pátaljai diákokból szervezze­nek református osztályt a gim­náziumban és a hitoktatás is természetes az iskolában. A gyülekezet tagjai, hívő, lokál- patrióta csengeriként mindig jönnek az első szóra, ha a kö­zösség ügyeiért tehetnek va­lamit. Lehet formálni Apáti György, agrár szakem­ber létére, már tanácselnök­ként, majd polgármesterként bizonyította: minden nehéz­ség, pénzhiány, távolság elle­nére sajátos arculatú városkát lehet formálni. Ha van miből és van kinek. Tervei még jócs­kán gyarapítják a képzeletbeli noteszét', így pártonkívüliként, de az SZDSZ, az MSZP és a Kisgazdapárt helyi szerveze­teinek, valamint a KDNP és az MDF megyei elnökségeinek ajánlásával indul a választá­son. Csak az örökölt adósság maradt A lakosság többsége partner volt a fejlesztési programok megvalósításában Györke László Baktalórántháza (KM) — A ’90-es választások előtt kü­lönös ígérvényeket nem te­hettünk, maximum annyit, hogy tisztességesen dolgo­zunk a település érdekében — emlékszik vissza a négy évvel ezelőtti helyzetre Vida Károly, Baktalórántháza polgármestere. — Ennek ellenére, mikor felmértük a helyzetet — foly­tatja —, ugyancsak meglepőd­tünk: több milliót kitevő ki­fizetetlen számlákkal találtuk magunkat szemben. Az adós­ság 25 millió forintra rúgott. Nem voltak fejlesztési tervek, koncepciók. Az 1991-es költ­ségvetésünk 25 millió forintos működési hiányt mutatott. Az államtól 19 millió forint úgy­nevezett kiegészítő támogatást kaptunk. — Ilyen körülmények kö­zött fejlesztésre nem is mer­tünk gondolni. Ám amikor tá­mogatások elnyerésének lehe­tősége valósággá vált, bűn lett volna ázt elszalasztani. De ho­gyan, miből tegyük hozzá az önerőt? És akkor a település lakosságának többsége lokál­patriotizmusból jelesre vizsgá­zott, hiszen — az önkormány­zat garanciája és kötelezett­ségvállalása mellett—vállalta a közműfejlesztési hitelfelvé­telt. Ma már őszintén kijelent­hetem: a lakosság érdeme mindaz, ami itt fejlesztés terén történt. — Mi valósult meg? Meg kell említenem a fizikoterápi­át, a nőgyógyászati, szemé­szeti szakrendelőt, gazdagod­tunk orvosi gépekkel, műsze­rekkel, számítógépekkel. Bő­vítettük a kollégiumi helyeket mindkét középfokú tanintézet­ben, a szakmunkásképzőben tetőtér-beépítéssel lehetővé vált még egy tárgy oktatása. Kétségtelen azonban, hogy az ezer négyzetméteres torna­csarnok az egyik legjelen­tősebb létesítmény, amelyet a napokban adtak át. A négy év történetéhez tartozik, hogy új épületbe költözött az óvoda, s korszerűsítették a Szent István utcai általános iskolát is. 1992 óta működik városunkban a határon túli magyarok regio­nális művelődi központja. Rendőrőrs létesült, PRIMOM- iroda nyílt a vállalkozókat segítendő. — A nagy beruházások az élet minőségét változtatták meg. A gázprogram — 130 millióért — a belterületen be­fejeződött, év végéig pedig Flóratanyán is gáz lesz. A szennyvízhálózat kiépítettsége nyolcvan százalékos. A földu­tak fele kapott szilárd burkola­tot. Ez utóbbi munka termé­szetesen folytatódik. A tele­fonigényeket is csaknem teljes egészében sikerült kielégíteni. A felsoroltak megvalósításá­hoz sikerült közel 180 millió forint támogatást nyernünk. Baktalórántháza rendezés előtt álló főtere ma még vásártér László Sándor felvétele — A fejlesztéseket úgy si­került megvalósítani, hogy az önkormányzat nem vett fel hitelt. Emögött rendkívül szi­gorú pénzügyi gazdálkodás van, aminek — érthető módon — nem mindig örültek, örül­nek például a közalkalmazot­tak. F kategóriát például csak az a pedagógus kapott, akinek meg kellett adni. Milliókat takarítottunk meg azzal, hogy a fejlesztéseket saját kft.-nk végezte, s egyúttal 30-40 em­ber kapott újabb munkalehető­séget. / — Úgy gondolom, szólnom kell a kudarcokról is. Nem si­került a fejlesztések mellé állí­tani a lakosság kisebb, ám tehetősebb részét. Nem való­sult meg az idősek háza. Nem f épült meg egy útszakasz az egyik egyházi ingatlan mellett. Bár a gazdálkodó szervezetek többségével jó a kapcsolatunk, nem mondható ez el a Vertisz- ről és a Baktaépről. Ez utóbbi kezdte építeni a tornacsarno­kot, ám menet közben kenyér­törésre került sor. Úgy gondo­lom, nem az önkormányzat hi­bájából. Itt említem meg, bár nem tartozik a kudarc foga­lomkörébe, hogy két önkor­mányzati képviselő visszaadta mandátumát, egy pedig elköl­tözött. — Végül a feladatokról, me­lyek megvalósításában én is szeretnék részt venni: a meg­kezdett fejlesztések — szennyvíz, utak — befejezése, városrendezés-szépítés, a la­kossági kölcsönök közös ren­dezése 1997-ig. Ma egy veréb... Dankó Mihály L ehet káromkodni, le­het az embernek a fo­gát szívni, de legin­kább csak magát szidhatja az a vállalkozó, aki két évvel ezelőtt eladta az almáját és még ma sem látott belőle egy fillért sem. Most újra palira akarják venni—bosszanko­dik szerkesztőségünket fel­kereső olvasónk. Felhábo­rodva beszél arról a kft.-ről, mely, bár jó pénzért meg akarja venni kukoricáját, de a szerződésben kiköti: ha minden jól megy, 60 nap múlva, vagy még később tud fizetni! Baj van a mezőgazdaság­gal! Hiába termel a gazda, ha nem tudja eladni. Vagy ha netán sikerül is vevőre akadni, várhat a pénzére. Jól tudják egyes ügyeskedő kft.-k, hogyan lehet lépre csalni a józan paraszti gon­dolkodást. ígérnek tíz, húsz vagy akár több százalékkal többet, mint általában. Pa­pír készül az ügyletről, aláírással, pecséttel. Aztán, ha csődöt jelent a cég, fut­hat a pénze után. Bírósági perek, a foglalás tortúrája után várhat a sorára. A panaszos meg dühöng. A szegény ember zsírján él­nek! Neki meg azonnal kell fizetni a szántásért, a veté­sért, a betakarításért. Nem várhat a műtrágya, a vető­mag árának kiegyenlítésé­vel sem. Miért adja mégis oda? Mert más még annyit sem fizet, ami a költségeket fedezné. Reménykedik az ember, hátha most nem csapják be. Kötne ő szerző­dést, csak lenne kivel! Nem kérte ő a földet vissza, de valamiből meg kell élni. A megyében... ...valószínűleg Szakolyban a legmagasabb az első la­káshoz jutók önkormányza­ti támogatása: kétszázezer forint. (KM) Vasmegyeren... ...a munkanélküliek szá­ma meghaladja a 200-at. Nyolcvanan kapnak jöve­delempótló támogatást. (KM) A középiskolások... ...kétezer forint támogatást kaptak az anarcsi önkor­mányzattól, míg az általá­nos iskolások ingyen jutot­tak tankönyvekhez, tansze­rekhez. (KM) Nyolcvankét... ...vasútállomásból 63 meg­szűnik a megyében, ha a kormánytervezetet végre­hajtják. (KM) A melegvíz-csapot... ...elzárta a Komtávhő Rt. e;gy három lépcsőházas ta­tabányai társasházban, mert a lakók csaknem 150 ezer forinttal tartoznak. (MTI) Liga a gyermekekért Nyíregyháza (KM - GY. Á.) — Szerveződik az Or­szágos Gyermekvédő Liga területi csoportja megyénk­ben. Az első lépéseket Bódi Mária, a Zay Anna Egész­ségügyi Középiskola taná­ra, a Nyíregyházi Középis­kolások Körének vezetője, a liga tagja, valamint Ka- lucza Lajos, a nyíregyházi kölcsey gimnázium igaz­gatója, a liga választmá­nyának tagja tették meg. Októberben önismereti tréningre hívták össze a Kölcseybe az érdeklődő tanárokat és diákokat. A foglalkozásokat Kiss Agnes és dr. Koncz István pszi­chológusok vezették. Ok tartottak általános ismerte­tőt az egyesületi törvény alapján működő társadalmi szervezetről és mozgalom­ról. A helyi feladatokat Bó­di Mária fogalmazta meg. Az összejövetelen el­hangzott: az OGyL-ről a legtöbb embernek az jut eszébe, hogy annak idején miattuk került József Attila Öcsödre. A mai liga azon­ban nem azonos az akkori­val. 1989-ben hozták létre dr. Ranschburg Jenő jelen­legi elnök kezdeményezé­sére. Független, önszerve­ződő. Képviseli, segíti, védi a gyerekeket és a fiatalokat. Szolgáltató szerepe egyre nő. A magyar állampolgá­rok, intézmények, önzet­lenségére és együttműkö­dési készségére építve ad szakmai (ha kell, s lehető­sége van rá anyagi) segítsé­get. Munkaformái rugal­masak, a választmány or­szágos és helyi akciók le­bonyolításával van jelen a közéletben. Ezenkívül ügy­félszolgálatot, egyszülős klubot tartanak fenn. Spe­ciális képzéseket vezetnek, például pedagógusoknak vagy élet-újrakezdőknek. Az ENSZ vonatkozó do­kumentumainak, különösen az „Egyezmény a gyerme­kek jogairól” előírásainak akarnak érvényt szerezni hazánkban. Gyermeknek tekintik a 18 éven aluliakat, illetve azon fiatalokat, akik gyermekként szorulnak gondoskodásra. Kiemelten kezelik a kisbabát várók, valamint a bármilyen okból hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek istápolását. Véleményt nyilvánítanak a törvény­előkészítés szakaszában járó vagy már hatályban lé­vő, gyermeki jogokat érintő jogszabályokról, ide tartozó államhatalmi döntésekről, más társadalmi szervezetek elhatározásairól. A liga rendes, ifjúsági, pártoló és tiszteletbeli ta­gokból áll, valamint pártoló intézményekből. A Nyír­egyházi Középiskolások Köre azért vállalta a helyi csoport megszervezését, a tagok úgy látják, minden osztályban vannak olyanok, akik lelki problémákkal küszködnek, de nem tudják, kihez forduljanak. A tizen­háromezer lelket számláló közösség megérzi azt, hogy nincsenek iskolapszicholó­gusaik, még a más intézmé­nyekben dolgozó szakem­berek sincsenek elegen. Röviden

Next

/
Thumbnails
Contents