Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-06 / 236. szám

1994. október 6., csütörtök KULTÚRA Alapfokú iskolarend Oroszlány (MTI) — Az eddigi nyolcosztályos alap­fokú iskolarendszert, amint arra mód és lehetőség nyí­lik, a tízosztályosnak kell felváltania. Hosszabb távon pedig a 12 osztályos, min­denkinek alapműveltséget nyújtó iskolarendszernek van alternatívája — jelen­tette ki Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai ál­lamtitkára Oroszlányban, a közoktatási regionális fóru­mon. A képzés időtartamának megnyújtását több ok is in­dokolja. Egyebek mellett az, hogy még a felső tago­zatos tanulók egy része sem tud kellő színvonalon írni, olvasni, számolni. Ugyan­akkor és mindezek ellenére túlterheltek az alsó tagoza­tos gyermekek és pedagó­gusok. A jelenlegi oktatási rend­szerben a szakképzés van a legnagyobb bajban — vélte az államtitkár. A megújuló gazdaságnak az eddigitől más típusú tudással felvér­tezett munkásokra van szüksége, de hogy pontosan milyenre, azt ma még nehéz meghatározni. Az viszont biztos, hogy az eddigi spe­cifikus és túlzott számban elkülönülő képzés helyett az úgynevezett szakmacso­portos alapképzés kerül előtérbe, ami szükség ese­tén könnyebb váltást, s új mesterségek elsajátítását teszi lehetővé. A minisztérium tervbe vette, hogy fokozatosan nö­veli a rászorulók tankönyv- támogatását egészen addig, amíg el nem érik az ingye­nes juttatást. A tárca min­den erejével azon lesz, hogy a különféle tehetség- gondozási formákért ne kelljen fizetniük a szülők­nek. Az esélyegyenlőség további, de ugyancsak fon­tos feltétele a kollégiumok zavartalan működése anya­gi feltételeinek megterem­tése. Hírcsokor Kispróza... ...pályázati díjakat adott át a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Alapítvány ku­ratóriuma. Értékelésük alapján elismerésben része­sültek: H. Barta Lajos Megbékélés; Szepes Erika A betörés; Tar Sándor Apánk még élt; Tábori Zoltán Mészkukac, illető­leg Thiery Árpád kelet-eu­rópai lexikon című írásai. (MTI) Ősbemutatón... ...láthatta a napokban Deb­recen közönsége Szakonyi Károly A pénz komédiája című kétfelvonásos szatí­ráját. A darab főhőse, Kal­már Mihály vállalkozó; szerepét Simor Ottó érde­mes művész alakította. A darabot Málnay Levente rendezte. (MTI) Rákóczi... ...kora alaposabb megisme­résének szentelt tudomá­nyos konferencia kezdődik — neves történészek rész­vételével — október 7-én a vajai Vay Ádám Múzeum­ban. (KM) Bábelőadásra... ...várják a gyerekeket a nyíregyházi Városi Műve­lődési Központban. Októ­ber 7-én 9 órától és 10.30- tól a miskolci Csodamalom Bábszínház mutatja be a Csodálatos kalucsni című darabot. (KM) Kiállítást... ...rendez a Független Ma­gyar Szalon Képzőművé­szeti Egyesület a budapesti Pataky Művelődési Köz­pontban. A megnyitót októ­ber 8-án tartják. (KM) A nyírbogát! Általános Iskola megszervezte a közép­fokon tovább nem tanulók számára a IX-X. osztályos oktatást. A kilencedikesek — képünkön — fél évig szintentartó foglalkozásokon vesznek részt, majd a második félévtől megismerkednek a nőiruha-készítő szakma fortélyaival. A tizedik osztály befejeztével be­tanított munkásként helyezkedhetnek el Harasztosi Pál felvétele A természet faggatása Tiszavasvári (KM — K. J.) — Természettudomá­nyos hetet rendeznek októ­ber 10. és 15. között a ti­szavasvári Váci Mihály Gimnáziumban. A nyitónapon 15 órától előadás hangzik el Helyünk a világegyetemben címmel. Ezt követően a csillagászat számítógépes gyakorlatával ismerkedhetnek meg az ér­deklődők, este pedig lehe­tőség nyílik távcsöves ég­boltvizsgálatra. Október 11-én lézerbemutatót tar­tanak, de lesz sakk szimul­tán, tetris vetélkedő és amő­bajáték is. Az Élet és Tu­domány csapatversenyt ok­tóber 13-án 15 órától bo­nyolítják le, másnap pedig — eredményhirdetéssel és díjkiosztással, valamint non­stop vetélkedővel bezárják a „hetet”. Pályázati „bombák" mindenfelé A támogatások csatornái megnyíltak • Egymilliónál több jött számítógépekre A felmenő rendszerű — országos — matematikaverseny területi fordulóját az Eötvös-ben rendezték Amatőr |archív) felvétel Kállai János Vásárosnamény (KM) — Az utóbbi években az iskolák döntő többsége a nagy gaz­dasági, társadalmi, politikai átalakulás közepette egyre nehezebb anyagi helyzetbe került. Az önkormányzatok némelyi­ke csak a működéshez leg­szükségesebb anyagiakat jut­tatta az intézményeknek. Az ellehetetlenülés jelei, egy­szersmind a jövőbe vetett opti­mizmus sugallta: új utakat, más módszereket kell keresni e téren is. így jutottak el ehhez a felis­meréshez a vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskola tanárai, tanítói közül jó néhá- nyan. Pályázni kell — mond­ták ki önmagukra nézve kö­telezően a verdiktet —, ha a kitűzött célokat valóban el akaijuk érni. És lön! Sansz a Sansz-ban Figyelmük a Sansz, a Pályáza­ti Figyelő és a napilapok fel­hívásaira összpontosult; nem is eredménytelenül. 1992 óta egyre-másra születtek a pá­lyázatok. Témáik a tanórán kívüli tevékenységhez, a sporthoz, a nyelvtanításhoz, a matematikához kötődtek. Köl­tői, de egyszerűen megvála­szolható a kérdés: ugyan, mi motiválta az „Eötvös” pedagó­gusait a koncepciózus munkák megírására? Kezdhetnénk a legkézen­fekvőbb dologgal: a naményi iskolába járó gyerekek térítési díjkifizetései — lévén a térség hátrányos helyzetű — nagy terheket jelentenek a szülők többségének. Éveken át hiányoztak az is­kolában azok a technikai esz­közök, melyek segítségével eredményesebben, színeseb­ben lehetett volna oktatni. A gyermekközösségek — a Cimbora és a Kaláka — is sze­rettek volna színesebb, gaz­dagabb szabad időt szervezni tagjaiknak. Az iskola udvará­nak rendezése, pályaépítés szerepelt az első tervek között. Karádi Zsolt Nyíregyháza — „Oú sont les neiges d’anta?” — kérdezte re­zignáltan Vil­lon a tűnt idők szépasszonyait sirató balladában. Valóban: „De hol van a tavalyi hó?” Századokkal később Kosz­tolányi az Üllői úti fák alatt sétálva sóhajtotta: „Hová tűnik az ifjúság?” Hová tűnik a szépség? Az öregedés tá­madása elől hová menekül a fiatalság? Brigitte Bardot, a hatvanas évek szexszimbóluma, a hason- líthatatlan csibészes szépség, a szőke hajú bálvány a napok­ban volt hatvan esztendős. Az a B. B„ aki fogalommá vált, aki minden szerepében meg­dobogtatta a férfiszíveket. Gyermekkorában balettozni tanult, majd fotómodell lett. Tizenöt éves volt, amikor ta­lálkozott az orosz származású Roger Plemiannikowa], a ké­sőbbi Roger Vadiminal. Ő in­dítja el a pályán: kölcsönösen sokat köszönhetnek egymás­nak. Bardot először 1952-ben A normandiai odú című filmben lépett kamera elé. Ezután sorra A könyvtár állományának fej­lesztését természetesen a könyvtáros viselte a szívén. És mindezek megvalósításához sok-sok pénzre volt szükség. Pénzcsatornák A pályázatok elbírálói — úgy tűnik — helyesen értelmezték a beadványok készítőinek szándékait, mert a támogatá­sok csatornái sorra-rendre megnyíltak. A Kaláka Gyermekközös­ség az éves programjához, a Föld Napja rendezvénysorozat lebonyolításához 100 000,- Ft támogatást kapott. (A pályázat készítője: Ferencziné Miklós Erika — A továbbiakban a zá­rójelben a pályaművek meg­alkotóit tüntetjük fel.) Hetvenötezer forintot nyert a Cimbora Gyermekközösség a Benedek Elek mesemondó­verseny megrendezésére, nép­táncruhák beszerzésére (Le- veleki Józsefié, Bíró Éva). A „Cimborák” éves prog­ramjukhoz, az Aprók Lapja megjelentetéséhez, műsoros összeállítások készítéséhez 150 000 Ft-hoz jutottak si­keres pályázatuknak köszön­hetően (Bittner Józsefné, Biró Éva, Leveleki Józsefné). kapta a szerepeket 1953-ban Sacha Guitry monumentális történelmi tablójában, a Ha Versailles beszélni tudna című munkában tűnt föl, majd René Clair kései (és elég gyönge) opuszában, A nagy hadgya­korlatban vállalt feladatot. A világhírt Vadim És isten meg­teremtette a nőt című munkája hozta meg (1956). A követke­ző jelentősebb mű annak a Christian Jacquesnak a nevé­hez fűződik, aki az ötvenes év­tized legsikeresebb francia filmjét, a Királylány a felesé­gem (1956) történetét álmodta vászonra Gérard Philipe fe­lejthetetlen figurájával a fő­szerepben. Nos, Christian Jacques 1959-ben forgatta B. B.-vel és annak ügyeletes férjével, Jacques Charrier-\a\ a Babett a háborúba megy című produkcióját, amelyben a sztár elég halovány alakítást nyújtott. Rendezők egész hadával dolgozott: Henri Georges Clouzot-\ú az Igazságban (1960), Louis Malle-lal a Ma­gánéletben (1961), ahol Mar­cello Mastroianni volt a part­nere, a Megvetésben (1964) és a Hímnem-nőnemben (1966) pedig Godard-ral. A korszak átütő sikerének bizonyult a Jeanne Moreau Ugyanez a csapat százezer forintot kapott, mely lehetővé tette számukra, hogy tűzzo­máncégető kemencét vásárol­janak (Bíró Éva, Leveleki Józsefné). Egy alapítvány 50 000 Ft-tal támogatta azt a pályázatot, amely az iskola sporteszköz­tárának a megújítását tűzte ki célul (Bak István). Az Eötvös József Általános Iskola kollektívája 200 000 Ft- ot nyert az étkezési térítés dí­jak differenciált támogatására; ennek segítségével 170 gyer­mek számára tudtak négy hó­napon át kedvezményesebb étkezést biztosítani (Leveleki Józsefné, Bíró Éva). Az intézmény könyvtárosa két pályázattal is harminc-har­minc ezer forintot kasszíroz­hatott be; a szép summából lehetőség nyílt jelentősebb ál­lományfrissítésre (Hegedűs Péterné). A sportpálya meg­építéséhez szintén egy pályá­zati „százezressel” sikerült kö­zelebb jutni {Bak István). Offenzívában De „kértek” pénzt — és kap­tak is 63 200 Ft támogatást — a Zrínyi Ilona nevét viselő országos matematikaverseny társaságában 1965-ben készí­tett Louis Malle-film, a Viva Maria! Az ebben megformált hősnőre utalva nevezi Ca­therine Rihoit Bardot-t andro- gin-jelenségnek. Szerinte B.B. fiús nő, mítosza is ezen alap­szik. Ez a szürrealista kom­mersz jó lehetőséget nyújtott neki, hogy játékának eleven­ségével legyőzze vetélytársát, Jeanne Moreaut. Mi volt a titka? Annyi csak, hogy merte vállalni a testét? Mert megjelenni ruha nélkül a vásznon? Szexbálvány volt csupán? Image-éhez hozzátar­tott a meztelenség. A hosszú szőke haj, a durcás arc, a be- törhetetlen vadság. Mítoszát ő maga is gerjesztette öngyil­kossági kísérlettel, féijekkel, botrányokkal. És egyszercsak — harminckilenc évesen — abbahagyta. Volt ereje visszavonulni. Nem asszisztált tovább önma­ga széteséséhez. 1973-ban megvált a filmtől. Azóta ál­lataival él. Jelenleg Bazoches- sur-Gayonne-ban talált ott­honra. Újabb fényképein az arc karaktere, a haj hullá­mainak íve a régi. „De hol van a tavalyi hó?” A hajdani filmtekercseken sugárzóan fi­atal. így marad meg a világ emlékezetében. területi fordulójának a meg- rendezéséhez/ (Leveleki Jó­zsefné, Bíró Éva, Borbély Zol­tán). Es 72 000 Ft-tal segítette egy alapítvány a nyelvi szak­körök működését és a nyári tábort (Bíró Éva, Leveleki Józsefné, Borbély Zoltán). S hogy ne maradjon csat­tanó nélkül ez a talán kicsit szárazra sikeredett pénzesz­köz-felsorolás, említsünk egy már-már mesébe illő sztorit! Az eddig is talán legtöbbször szerepeltetett név viselője, Bíró Éva igazgatóhelyettes idézte fel egy közelmúltbeli esemény kellemes pillanatait. — A szemünknek alig akar­tunk hinni — számolt be a történtekről —, amikor meg­kaptuk a Soros Alapítvány levelét. A következő állt ben­ne: „Örömmel értesítjük Önö­ket, hogy 1 087 000,— Ft tá­mogatást nyertek 5 db szá­mítógép és egy nyelvi labor megvásárlásához.” Ők hárman — Leveleki Józsefné, Biró Éva, Borbély Zoltán — és ter­mészetesen a többi, tenni akaró, ötletgazdag „eötvösös” pedagógus reméli: lesz még, s ha lehet ennél is jobb foly­tatása ennek az egész „pá­lyázatos offenzívának”. A történész Budapest (MTI) — El­hunyt Váczy Péter, a Ma­gyar Tudományos Aka­démia rendes tagja, az ELTE nyugalmazott egye­temi tanára — tájékoztatta az MTI-t az MTA Saj­tótitkársága. Váczy Péter, a két világ­háború között indult tör­ténészgeneráció egyik leg­nagyobb egyénisége, 1904. március 17-én született Ruttkán. 1937—40 között a Pázmány Péter Tudomány- egyetem magántanára, majd 1940-42 között a kolozsvári egyetem tanára lett. 1942-től nyugdíjba vonulásáig, 1968-ig az ELTE Bölcsészettudo­mányi Karának középkori tanszékén volt egyetemi tanár. Az MTA 1940-ben választotta levelező tagjá­vá, 1949-ben visszami­nősítették tanácskozó tag­gá, majd kizárták az MTA tagjai sorából. 1989-ben rehabilitálták és az MTA rendes tagjává választot­ták. Filológiai képzettsége mellett egyformán ismerte és értékelte a régészet, a művészettörténet és a nyel­vészet eredményeit. Tavalyi havak visszfényei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents