Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-05 / 235. szám

1994. október 5.. szerda KÖZÉLET Meghatározó szerepet betölteni Minden választókerületben versenybe szállnak a szabaddemokraták Nyíregyháza (KM - BJ) — Pénteken — bár nem felhőtlen körülmények között — a par­lament elfogadta az új önkor­mányzati törvényt és a köztár­sasági elnök december 11-re írja ki az önkormányzati vá­lasztásokat. Az önkormányza­tok mandátuma októberben le­jár, így alkotmánysértés tör­ténne, ha Göncz Árpád nem írná ki a választásokat. — A Szabaddemokraták Szövetsége négy év alatt fo­lyamatosan készült arra, hogy a következő négy évben is, — amennyiben élvezi továbbra is a választók bizalmát — meg­határozó szerepet töltsön be a város életében, s az utóbbi fél évben nagy figyelmet fordítot­tunk arra, hogy olyan képvi­selő-jelölteket és olyan pol­gármester-jelöltet találjunk, akikkel sikeresen vehetjük fel a versengést a többi párt jelölt­jeivel — mondta Bartha Lász­ló, az SZDSZ ügyvivője azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelynek ez volt a fő témája. Először azt jelentette be, hogy Nyíregyháza szabadde­mokrata polgármestejelöltje Felberman Endre jelenlegi al­polgármester, majd felkérte a jelöltet: mutatkozzék be a saj­tó képviselőinek. Hadigon­dozottak Nyíregyháza (KM) — Egy hónapja lépett hatály­ba a hadigondozásról szóló rendelet. A hadigondozás me­gyénkben is igen sok egy­kori sértettet érint, az ő ér­dekeik képviseletét vállal­ta fel a Magyar Hadigon­dozottak Országos Nem­zeti Szövetségének megyei tagozata, melynek elnöke dr. Nagy Miklós jogtaná­csos, aki egyben az orszá­gos alelnöki posztot is be­tölti. Tőle tudtuk meg, hogy a megyei tagozat október 6- án a hadigondozottak, és volt hadiárvák részére tájé­koztatót tart, ahol ismerte­tik a hadigondozottak szeptember 1-től érvénybe lépett jogosultságait. A megbeszélés délelőtt kilenc órakor kezdődik Nyíregyházán a Luther út 4. szám alatti épületben. Felberman Endre 1948. au­gusztus 22-én született. A 46 éves okleveles vegyipari és gázipari üzemmérnök pálya­futását 1969-ban Hajdúszo­boszlón, a TIGÁZ-nál kezdte, 1975-ben került Nyíregyházá­ra, az akkori tanácsi tervező vállalathoz. 1990-ig tervező­ként dolgozott, ekkor került kapcsolatba a politikával. Az első szabad választásokat megelőző időben a liberális eszméket találta saját magá­hoz legközelebb álló ideológi­ának, ezért választotta a Sza­baddemokraták Szövetségét. Ezután került kapcsolatba a párttal, majd 1990-ben tagja lett és Nyíregyháza 12-es vá­lasztókörzetében önkormány­zati képviselővé választották. A választások után alpolgár­mester lett. — Igyekeztem a város érde­kében dolgozni — mondta a bemutatkozáson, majd azzal folytatta: úgy gondolom, az el­telt négy év jó tanulóidőszak volt, rengeteg tapasztalatot le­hetett szerezni. Úgy érzem, hogy tiszta szívvel vállalhat­juk az elmúlt négy évet, be­csületesen helytálltunk, a vá­ros vezetőségének nem lehet emiatt különösebb lelkiisme- retfurdalás. Kormánykörökből gyakran el­hangzanak olyan bejelentések, hogy igen kemény intézkedé­sek várhatók a gazdaság egyensúlyának megteremtése érdekében. Mi ezeken olyan lépéseket értünk, amelyek el­sősorban a lakosság zömét al­kotó bérből és fizetésből élő­ket sújtják. Nem így kellene ennek szükségszerűen lenni, de sajnos az eddigi intézkedé­sek a fenti aggályainkat iga­zolják. Véleményünk szerint a restriktiv gazdaságpolitika (a gazdasági egyensúly helyreál­lítását fogyasztói és beruhá­zási kereslet korlátozásával el­érni kívánó gazdaságpolitika) az adó- és exportbevételek csökkenéséhez, a csökkenő gazdasági teljesítmények fennmaradásához, összességé­ben a gazdaság további ha­nyatlásához vezet. Lényegé­ben folytatódik, ami a magyar gazdaságban az utóbbi évek­ben történt. Ennek semmi kö­ze a szociáldemokraták által fémjelzett gazdaságpolitiká­hoz, ez az angolszász orszá­gokból lemásolt neokonzer- vatív, liberális gazdaságpoliti­A jelölt nős, két lánya van. Nyíregyházán élnek, minigar­zonban kezdték, 11 éve a kert­városban egy 99 nm-es lakás­ban laknak. A tájékoztatón elhangzott, hogy a jelölés kezdetekor más nevek is szóba kerültek mint lehetséges polgármester-jelöl­tek, de Felberman Endre jelö­lésében teljesen volt a kon­szenzus. A képviselőjelöltek három fős jelölőbizottsággal folyta­tott beszélgetés-sorozat után váltak potenciális jelöltté. 35-40 jelölttel beszélgettek el, közöttük voltak a jelenlegi képviselők is. Közülük válasz­tották ki a listára kerülő húsz nevet, akik közül nem mind­egyik tagja a Szabaddemokra­ták Szövetségének. A párttag­ság nem volt feltétele az in­dulásnak. Egy jelenlegi képvi­selő kivételével egyéni körzet­ben mindenki indul. A kivétel Mihályiné Hatala Éva. A városi kompenzációs lista első hat helyén Felberman Endre, Poroszka Ottó, Bartha László, Szentesi Péter, Mihá­lyiné Hatala Éva és Laborczi Géza áll. A húsz egyéni választókerü­letben induló jelölt közül — nevüket tegnapi lapunkban ka. A tőke érdekeit szolgáló politika. A tapasztalat az, hogy ez a másolt gyakorlat a kevés­bé fejlett országokban sorra megbukott. Mit kellene tenni? Elsősor­ban a most alkalomszerű gaz­daságpolitikai elvek és gya­korlat radikális megváltozta­tását. A következőkben erőtel­jes gazdaságélénkítő intézke­déseket várunk, mert csak a gazdasági fellendülés szorít­hatja le a munkanélküliséget és fékezheti meg az inflációt. Fontosnak tartjuk az exportké­pesség javítását, az import erőteljes visszafogását, a volt szocialista országok közötti elszámolások új alapokra he­lyezését. Csökkenteni kell a kamatlábakat, mert a neolibe­rális-konzervatív gazdaságpo­litika itt is téves utakon jár, amikor az inflációs nyomást a restriktiv pénzpolitika segítsé­gével kívánja megfékezni. S akkor sok más mellett még nem beszélünk az adósságál­lomány kezeléséről. Tudomá­sul kellene venni végre, hogy ekkora magunk előtt görgetett adóságteherrel kivérzik az or­közöltük — kilenc műszaki végzettségű, három orvos, két tanár, két középfokú sportvég- zettségű ember, egy jogász, egy üzemgazdász, egy lelkész, s egy főiskolás. A SZDSZ a városban mű­ködő pártok többségével tár­gyalt a jelöltállításról, mégis úgy döntöttek, az ügyvivő testület javaslatára, hogy Nyír­egyházán önállóan mérkőznek meg a többi párttal, önálló listát és önálló képviselő-jelöl­teket indítanak. A társadalmi szervezetek a törvény megszü­letésének elhúzódása miatt nem jelezték még kiket kíván­nak támogatni. Az SZDSZ önálló listát állít a megyei önkormányzati vá­lasztásra, több nagyobb tele­pülésen önálló polgármester­jelöltje lesz, és várható, hogy három-négy településen a szo­cialista párttal állítanak közö­sen polgármester-jelöltet, eb­ben még nincs végleges dön­tés. Mint ahogy nincs megyei közgyűlési elnökének szemé­lyére vonatkozó javaslata sem az SZDSZ-nek, hiszen ott elő­ször a közgyűlés tagjait kell megválasztani és majd a testü­let választja meg saját tisztség- viselőit. szág. Ide kapcsolódik követ­kező aggályunk is, hogy a neo- konzervatív gazdaságpolitika nem számol igazán sehol sem az érdekvédelmi szervezetek­kel. Egyszerűen azért, mert ilyen a természete. Látszat­egyeztetések ugyan folynak itt-ott, de nincs igazi kontroll sem a munkahelyeken, sem az önkormányzatokkal, vagy az ágazatokkal való egyeztetése­ken. S ha ez nincs, akkor nincs garancia a társadalmi hátrá­nyok mérséklésére sem. Attól kell tartani, hogy a gazdaság összes szereplője magára ma­rad. Mi elfogadjuk a gazda­ságban a piaci szellemet és a magántulajdont, a kultúrában és az ideológiában a pluraliz­must, a politikában a liberális, konzervatív elveket, de velük szemben elvárjuk az esélyek egyenlőségének elvét és gya­korlatát, a társadalmi igazsá­gosságra való törekvést és a szolidaritást. Ez utóbbiakról a választások után mintha keve­sebbet hallanánk. Oláh Gábor, az MSZDP megyei elnöke Restrikció, gazdaságélénkítés Erőből nyomul a balos gőzhenger Nyíregyháza (KM - K. D.) — Eredetileg nem a politikai fejlemények határozták vol­na meg Orbán Viktor múlt szombati nyíregyházi látoga­tását, de a parlamenti kivo­nulás és háttere mellett nem lehetett szó nélkül elmenni. Nem véletlen, hogy ez köz­ponti téma volt a délutáni sajtóbeszélgetésen. A FIDESZ vezetője példát­lannak nevezte a szavazást a választójogi törvényről, hi­szen a rendszerváltozás óta nem volt még arra példa, hogy olyan alkotmánymódosító tör­vény szülessen, amihez az el­lenzék ne járult volna hozzá. Úgy látszik — tette hozzá — megváltozott a konszenzusra épülő stílus, az az elv, mely szerint legalább az ellenzék egy részének támogatása is kell az alkotmánymódosítás­hoz. Igaz, az elmúlt négy év­ben sem volt ezt könnyű betar­tani, de azért sikerült. Úgy tűnik, a jelenlegi kormánypár­tok már nem tartják fontosnak. Annak ellenére — emlé­keztetett Orbán Viktor — hogy SZDSZ politikusok ko­rábban kifejtették: tudatában vannak a lehetőségnek, hogy az ellenzék nélkül is átvihető kétharmados törvény, de ők olyan alkotmánymódosításhoz nem járulnak majd hozzá, melyet legalább egy ellenzéki párt nem szavaz meg. A nyi­latkozat — mint a példa mu­tatja — ellentétes a tettekkel, a pártvezető szavaival élve „erőből nyomul a baloldali blokk gőzhengere”. Orbán szerint az a fájdalmas: érvé­nyesül a közmondás: vizet prédikálnak, de bort isznak (a kormánypártok). A törvényről szólva el­mondta: az előző nem volt tö­kéletes, módosításokra szo­rult, — de ezt konszenzus alapján kellett volna elvégez­ni. Szakmai értékelésére még nem nagyon lehet vállalkozni, de annyi bizonyos: politikai szempontból a jelenlegi vá­lasztójogi törvény gyengébb, mint a korábbi, éppen az em­lített események miatt. Érde­kesség — jegyezte meg — hogy egyes SZDSZ-szakértők szerint hátrányosabb ez a tör­vény pártjuk számára, mint a korábbi, mégis elfogadták. A FIDESZ-frakció kivonu­lását hosszas töprengés előzte meg, felvetődött a kérdés: sza­bad-e vállalni, de nem volt más lehetőség. Hiszen az előz­mények ismeretében egyre nyilvánvalóbb, szinte sem­mibe veszik az ellenzék véle­ményét, elég, ha a tévé- és rá­dióelnökök kinevezésére, a pótköltségvetésre vagy a fővá­rosi törvénytervezet megalko­tására gondolunk. A FIDESZ — mondta a pártvezető — eredetileg száz nap után akarta értékelni a kormány tevékenységét, meg­adva ugyanazt a türelmi időt, amit az Antall-kormány ka­pott, de az eltelt időszak ese­ményei azt mutatják, nincs idő (és értelme) várni, egy elő­zetes — ha nem is átfogó — értékelést hamarabb kell adni. Kérdésre válaszolva kifej­tette: az új törvény, bár hatását később lehet csak lemérni, bi­zonyos fokig hátrányos pártjá­nak, mert az egyfordulós vá­lasztás elveti az együttműkö­dés lehetőségét, így egy fegy­verrel szegényebb lett a FIDESZ. Még nem tudják, ké- pesek-e megőrizni pozíciói­kat, mindenesetre bizakodóan várják a választásokat. A nyíregyházi tervek kép­lékenyek, még nem döntöttek arról, ki lesz polgármester-je­löltjük, illetve arról sem: koa­líciós jelöltjük lesz-e, más pár­tokkal összefogva. A közel­jövőben határoznak erről. I .................................................................-WB. pflff JT* i ■ IC 7 3 JBHHl A nép és az érdekek Kovács Éva A napokban volt öt esztendeje annak, hogy az akkori MSZMP, az ellenzéki kerék­asztal és a különféle társa­dalmi szervezetek között lét­rejött a ma már történelmi­nekjoggal nevezhető megál­lapodás. Az a megállapo­dás, amelyről mára egyér­telműen kiderült, a rend­szerváltoztatás kezdetét, alapját jelentette, történel­mifolyamatok kiindulópont­ja, ha úgy tetszik kovásza volt, vele kezdődött hazánk­ban a demokratikus átalaku­lás. A résztvevők szerepét, az aláírás létrejöttében ját­szott tevékenységét, hozzá­állását akkor és azóta is so­kan vitatják, különböző mó­dokon magyarázzák. Bizo­nyítja ezt a parlamentben napokban elhangzott hoz­zászólás is, amelyben Kó­nya Imre, az MDF képvise­lője a fél évtizedes ese­ményt és annak főszereplőit méltatva elsősorban és különösképpen Antall Jó­zsef és Pozsgay Imre nevét említette. Akik jelen voltak, hallhatták: Kónyával e tárgyban nem mindenki ér­tett egyet. Mint ahogy nemi­gen van egyetértés abban sem, vajon a kerékasztal- tárgyalások a tömegek óha­ja és érdekei szerint zajlót- tak-e, vagy csak az elit, néhány politikus alkuját je­lentették. Utóbbi feltétele­zést látszik erősíteni Boross Imre ügyvéd véleménye, aki annak idején a FKgP új­raszervezője, a párt főügyé­sze volt. Árra a kérdésre, felmérték-e magukban azt, hogy mekkora társadalmi bázis van az ellenzéki ke­rékasztal mögött, hiszen azóta többen is úgy fogal­maztak, hogy a háromol­dalú tárgyalásokon úgy­mond a nép feje fölött ál­lapodtak meg egymással a felek, Boross sokatmondó- an így válaszolt: A tárgya­lások közben, de azóta is el­gondolkodtam azon, van-e, volt-e mögöttünk bázis. Volt-e mögöttük bázis, s vajon van-e a mostani helyi vagy országos politikusok, tárgyalófelek mögött? — tehetjük fel ismét a kérdést, melynek első részére már felesleges a felelet, a máso­dikon azonban legfőbb ide­je lenne elgondolkodni. Kü­lönösen, hogy közeleg az önkormányzati választások ideje, s hogy időnként arról hallani, folynak az egyezke­dések, a koalíciós egyzteté- sek. Nem ártana tehát tudni, vajon kiket, milyen érdekeket, hány embert képviselnek a tárgyalófe­lek? Vajon milyen szem­pontok, egyéni, vagy közös­ségi érdekek irányítják az eseményeket, kik és kiket hatalmaztak fel arra, hogy mondjuk a polgármester­jelölt személyéről, s ezzel település majdani sorsáról döntsenek? Á sok kérdés mellett még egy, s talán a leginkább lényeges: érdekelnek még itt valakit az úgymond „egyszerű embe­rek"? Az elhurcoltakért Nyíregyháza (KM) — No­vember 2-án emlékünnep­séget tart a Történelmi Igazságtétel Bizottság szer­vezetén belül működő El­hurcoltak Bizottsága annak emlékére, hogy a vörös hadsereg katonái 50 éve a polgári lakosság tízezreit hurcolta el Magyarország­ról, különösen az országnak erről a tájáról. Az önkormányzatok kép- viselőival vették fel a kap­csolatot a TIB vezetői, hogy minél több elhurcolt- ról, vagy azok hozzátarto­zóiról szerezzenek infor­mációt, s közösen szervez­hessék az emlékünnepsé­get. A jelentkezést október 10-ig várják a települések polgármesteri hivatalában. Röviden Az expót... ...továbbra sem szívleli a FIDESZ, de úgy ítéli meg, hogy pillanatnyilag a le­mondás költségei, valamint a lemondásból eredő erköl­csi és presztízskárok na­gyobbak lennének, mint amennyit megtakarítaná­nak. Ezért valami kármentő expo megrendezését java­solják. (NSZ) Az önkormányzati... ...törvények módosítása a nemzeti és etnikai kisebb­ségek szempontjából előre­lépést jelent, de a szabályo­zás még mindig aggoda­lomra ad okot. KM) A külföldiek... ...közül mind többen akar­nak letelepedni hazánkban. Jelenleg több százezer kül­földi él az országban, közü­lük viszont csak 18 600-an rendelkeznek érvényes munkavállalói engedéllyel. A statisztika szerint három­szorosára nőtt a külföldiek által elkövetett bűncselek­mények száma. (MTI) Lefoglalt... ...ruhaneműket adott át a vám- és pénzügyőrség hét­főn a nagyatádi menekülttá­bor lakóinak. A mintegy három tonnányi ajándék- csomagot azokból a lefog­lalt árukból állították össze, amelyeket csempészet, il­letve orgazdaság címén ko­boztak el. (KM) Az idősek... ...világnapján, október 1-én csaknem négyszáz nyugdí­jas korú helybélit köszön­töttek Tiszabercelen. Haj­nal András polgármester üdvözlő beszéde után az ál­talános iskola énekkara és színjátszó köre adott szín­vonalas műsort. A világnap alkalmából az önkor­mányzattól minden berceli idős ember kétezer forintot kapott. (KM)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents