Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-31 / 257. szám

1994. október 31., hétfő HAZAI HOL-MI Töprengés a kisgyermekkorról Nincs hétfejű sárkány a pincében, de felfal • Mágikus világkép és kalandvágy Jegyzet Játékreklám tíz után Tiszavasvári (KM) — Maradt valami mindegyikőnkben on­nan, megőriztünk valami na­gyon fontosat a gyerekkor­ból... Sokszor fájón gondolok arra, mennyivel több ember­nek kellene ugyanezt tenni, milyen jó lenne nem elfelej­teni a gyerekkort. Évtizedek óta foglalkozom gyerekekkel az újszülöttkortól a serdülőko­rig, de valamilyen okból min­dig a 3-6 évesek álltak hoz­zám a legközelebb. Szerte a világon 5 és 7 év között isko­lázzák be a gyerekeket. Ennek az az oka, hogy valami fontos változás következik be ekkor. Szinte véget ér itt a gyerek­kor... Valljuk be, sokan úgy gon­dolják, hogy a 3-6 éves gye­rek pont olyan, mint a felnőtt, csak még egy kicsit butább. Meg sokan azt is hiszik, a fel­nőtt feladata, hogy az évek során megokosítsa... A 3-4—5 éves gyerek másképp látja, éli meg a világot. Erre végül is sok felnőtt rájön, de elhesse­geti a felismerését, vagy meg­ijed, hogy a gyerek ostoba. Megírtam azt az esetet, amit egy papa mesélt aggódva. A kisfiával lejárt a pincébe felvágni a tüzelőt. A két „fér­fi” elindult egy ilyen alkalom­A magán­óvodáról Nyíregyháza (KM - B. A.) Miért nincs Nyíregy­házán, sőt, a megyében sem magánóvoda? Ez a kérdés joggal felvetődhet a kisgyerekes szülőkben, hiszen köztudott, hogy ma­gánbölcsőde igenis műkö­dik a megyeszékhelyen. A polgármesteri hivatal hu­mán irodájában ugyan az utóbbi három évben, mióta a törvény lehetőséget ad magánóvoda működteté­sére, többen is megfordul­tak ez ügyben, de csupán a körülmények tisztázásáig jutottak el, hivatalos kérel­met senki sem nyújtott be. Amikor tudomásukra jut, hogy a tisztiorvosi szolgálat, s maga a közok­tatási törvény is milyen kemény feltételeket ír elő — egyrészt a dolgozók képesítéséről, másrészt a nevelő munkáról, hiszen azt azért tudni kell, hogy az óvoda nem jelent egyet a „gyerekmegőrzéssel” —, már feladják a tervüket, hát még amikor kiderül, hogy egy gyerek egy évben 90 ezer forintba kerülne! Az önkormányzat ugyan min­den óvodás után kap az ál­lamtól 27 500 forintot, s ehhez az összeghez a ma­gánóvoda is hozzájuthat, ha az önkormányzattal közoktatási megállapodást köt, a különbözetet ellen­ben valakinek állnia kell. Úgy néz ki, nincs erre fizetőképes kereslet; miért fizetnének a szülők, ami­kor Nyíregyháza önkor­mányzati óvodái túlzás nélkül állítható, hogy szín­vonalasak? Az országban egyébként a hivatalos, en­gedélyezett magánóvodák két kézen megszámolhatok — lát ugyan az ember időnként a fővárosban, ré­gi pesti bérházakon „Ma­gánóvoda” kiírást, ezek el­lenben nem igazi óvodák, hanem vállalkozói enge­dély birtokában felügyel­nek itt a gyerekekre. mai, de a gyerek kijelentette; márpedig ő nem mer lemenni a pincébe, mert ott van a hétfe­jű sárkány és őt fel fogja falni. Apuka türelmesen elmagya­rázta, hogy ilyen nem létezik, csak a mesében. A válasz az volt: tudom. Akkor menjünk le a pincébe — indult volna az apa. „Nem megyünk, mert ott a hétfejű sárkány és fel fog fal­ni...” Ebben benne van a lé­nyeg: a gyerek ebben a korban több síkon gondolkodik. Szá­mára az a tény, hogy csak a mesében van a hétfejű sár­kány, nem záija ki, hogy a pincében is ott lehet. Idézzük fel a háromévesek Nyíregyháza (KM - B. A.) Még mindig vannak szülők, akik nem törődtek bele a nyír­egyházi dohánygyári óvoda felszámolásába. Mint azt a polgármesteri hivatal humán irodájának két munkatársától, Losonczi László, irodavezető­től és Kovács Zoltán, oktatási referenstől megtudtuk, az óvo­da megszüntetését azonban alapos előkészítés előzte meg. Az óvoda a dohánygyár tulaj­dona, eredetileg a dolgozók gyermekeinek elhelyezésére hozták létre. Az utóbbi időben ellenben a 68 óvodás közül csak az elenyésző kisebbség szülei dolgoztak a dohány­gyárban, a többi gyerek a kör­nyékről, illetve az autóbusz­állomás közelsége miatt a kül­ső területekről érkezett ide (az óvoda egyébként 75 szemé­lyes). Amikor a dohánygyárat pri­vatizálták, az új tulajdonos kérte az önkormányzatot, hogy helyezze el az óvodát máshová, mert az épületből szolgálati lakást szeretne ki­alakítani. Három csoportot kellett valahová elhelyezni; kerestek ugyan számukra Vásárosnamény (KM - B. A.) — Tíz éve foglalkozik lo­gopédus a vásárosnaményi és környéki óvodásokkal és kis­iskolásokkal. Baranyainé We- isz Borbála minden évben menetrendszerűen megjelenik májusban a naményi óvodák­ban, s meghallgatja a középső- és nagycsoportosok verseit, éneklését, kiszűrve így a be­szédhibásokat. Tapasztalata szerint a gyerekeknek mind­össze két-három százaléka nem beszél helyesen. A pö- szék, „toták”, vagy megkésett beszédfejlődésűek mellett azonban egyre több a dadogó gyermek, ami egyrészt a fel­gyorsult élettempónak, más­részt a szülők, illetve a kör­nyezet helytelen hozzáállásá­nak köszönhető. Amikor a két-három éves gyermek önállóan kezdi ösz- szerakni a mondatokat, gya­korlatlan beszédmozgásai, fej­bújócskáját: behunyja a sze­mét: hol vagyok? Keress meg! Gondolkozzunk, mit jelent ez a számára! Ha behunyom a szemem, akkor vagy a környe­zetemet tüntetem el magam körül, vagy magamat a környezetemből. Ezt hívjuk mágikus világképnek. A játékot már a hat hóna­pos kicsik is nagyon kedvelik. Emögött az van, hogy a számomra legfontosabb ember eltűnik. Ami, ugye, ijesztő — de mindenki szeret egy kicsit koc­káztatni. Ez azért kicsi kockázat, mert lesz, van tapasztalata a gye­reknek arról, ha kinyit­ja a szemét, sikerül visszavarázsolni azt, aki számára a leg­fontosabb. Ezek a bújócskák az ember veleszületett kalandvá­gyának első megnyilvánulá­sai. S ebben a jelenségben a legfontosabb momentum: a találkozás. A mai gyerekek nagy baja, hogy nem tudnak veszíteni. Egyetlen dologban hajlandók erre: a bújócskában. Mert ab­ban a veszítés azt jelenti: meg­találták. Itt veszteni örömteli. olyan alkalmas ingatlant, ahol tovább működhetett volna az óvoda, változatlan létszám­mal, de nem találtak erre a cél­ra megfelelő épületet a kör­nyéken. Építésre is gondoltak, de csak a Szélsőbokori úton, azaz meglehetősen messze, a Kertváros szélén adódott vol­na egy olyan telek, amely óvo­daépítésre alkalmasnak ígér­kezett — ez viszont nem esne útba a szülőknek reggelente, munkába menet, hisz a vá­rossal ellenkező irányba kel­lene hordaniuk a gyerekeket. A közgyűlés végül is tavaly télen mondta ki az óvoda megszüntetését, 1994 augusz­tus 31-ei hatállyal. A gyerekeket a Malom utcai és a Kertvárosi óvoda vette át; még a szülőknek azon kérését is figyelembe vették, hogy egy egész csoport átmehessen az új óvodába, óvónénistől! Min­den gyermeket — még a GYES-en, GYED-en lévőkét is — és minden dolgozót si­került elhelyezni, a közgyűlés pedig középtávú feladatként megjelölte, hogy a Kertváros­ban egy 1996-ban megépí­tendő négy vagy hatcsoportos letlen szókincse következté­ben sokszor keresnie kell a megfelelő kifejezéseket. Azt azonban nem várja meg, míg a keresett szó felbukkan, hanem tovább beszél, ismétli az utol­só szavát. Ezt a szaknyelv élet­tani dadogásnak nevezi, a szülők ellenben ilyenkor ál­lapítják meg, hogy a gyermek dadog, s kezdik fokozottabban figyelni az általa elmondot­takat. A kisgyermek természe­tesen ezt észreveszi, kialakul benne a tudat, hogy beszédé­vel nincs valami rendben, s et­től az érzéstől elbizonytala­nodik. Amikor aztán a szülő minduntalan kijavítgatja a hi­bákat, netán újramondatja a szavakat, a gyermek végképp megretten a beszédtől, s va­lóban dadogóvá is válik. Mi­nél inkább figyelik, figyel­meztetik, annál inkább dadog majd, s végül egész magatar­tása szorongó lesz. Ezt a szo­Az óvodákban a szülőnek és az óvónőknek együtt kell működniük. De az óvoda úgy­nevezett „előnevelt” gyereket kap, a nevelést nem nulláról kell kezdeni. Sok szülő aggódik: két gye­rekem van, mindkettőt ponto­san ugyanúgy neveltem, az egyikkel van probléma, a má­sikkal nincs... Sokan azt hi­szik, a nevelés nem más, „minthogy most van egy ne­gyedórám, gyere ide, nevelek rajtad egy jót”. Ilyenkor na­gyon okosakat, bölcseket mondanak a szülők a gyere­keknek, egy élet tapasztalatát. És minden értelmes gyereknek ezek a szavak az egyik fülén be, a másikon ki... Ennek a tevékenységnek a neveléshez semmi köze. A nevelés sokkal inkább az, hogyan beszélek a feleségemmel, a főnökömmel, a beosztottammal, ha leülünk este ultizni, milyen a hangulat, hogyan zajlik az élet a gyerek körül, akkor nevelődik igazán, s ezen hatások összessége ve­zet ahhoz, hogy lehetetlen két gyereket egyformán nevelni.... (Ranschburg Jenő gondolatait a tiszavasvári 1. számú óvoda szakmai napján jegyezte le Szőke Judit) óvoda létesítésével kell eny­híteni a zsúfoltságon. A nagy port felvert dohány­gyári óvoda mellett megszű­nik még egy óvoda Nyíregy­házán, a Jósavárosban: amint az 5-ösből iskolába kerülnek az utolsó nagycsoportosok, az épület a római katolikus egy­ház tulajdonává válik. Ez a tény talán azért nem kapott olyan nagy nyilvánosságot, mert a térségben van elég óvo­da. Ezért szerepel csak a táv­lati tervek közt a Korányi IV. ütem szélén egy újabb építése: mindennek nincs addig ér­telme, míg ez a városrész Sóstóheggyel össze nem épül, hisz a szülőknek itt is vissza­felé kellene hordani a gyere­keket a városban lévő mun­kahelyeikhez képest. Óvodai csoportok ellenben nemcsak megszűnnek, hanem újak is létesülnek. Fiatalok építkeztek Mandabokorban, s az ő gyermekeiknek hoztak létre egy óvodai csoportot az iskola épületében, a szolgálati lakás helyén. Bővítették két csoporttal az örökösföldi 28- as számú, eggyel pedig a Huszár-telepi óvodát is. rongást kell elsősorban leküz- denie a logopédusnak; légző- és ellazító gyakorlatokkal, mindenféle játékkal, például bábozással, gyurmázással. A lényeg, hogy minden foglal­kozás sikert hozzon a gyermek számára, s ez növelje az ön­bizalmát. Az óvodások beszéde enyhe pöszeség esetén néhány hónap alatt kitisztul, súlyos beszéd­hibánál azonban egy-két tan­évre is szükség lehet. Elenyé­sző azoknak a száma, akik még első osztályosként is lo­gopédushoz járnak. A vásáros­naményi gyerekeknek ingye­nes a beszédhiba-javítás, a vi­déki önkormányzatoknak azonban fizetniük kell minden olyan beszédhibás gyermek után, aki a naményi logopé­dushoz jár, hisz a nevelési ta­nácsadót, ahol a logopédus dolgozik, a helyi önkormány­zat tartja fenn. Bartha Andrea M ert mit néznek gye­rekeink a tévében — szerencsés esetben? A nekik szóló mű­sorokat: esti mesét, Walt Disney-t, a Hagyd aludni a mamát és a papát. Az okos reklámszakemberek pedig a nyugati példából kiindulva megcélozták a legfogéko­nyabb közönséget, vagyis őket, s telespékelték a me­seműsorokat mindenféle Sindy-Barbie-transzfor- mer-LEGO-reklámokkal. Csemetéinknek természe­tesen fogalma sincs mind­ezen játékcsodák fogyasztói áráról—ők csak azt látják, hogy az álomhajó a maga giccsrózsaszin valóságá­ban úszkál a vízen, s az összerakó játék tengeri kalózai kincsszerzés ürü­gyén mint rohamozzák meg a vitorláshajót. Mivel az óvodában már Rolandnak és Kittynek is van ilyen, a mi gyermekünk sem akar— érthetően — lemaradni a játékújdonságokról, s neki­üli szisztematikusan nyüs­tölni a szülőket. Ahányszor felvillan a képernyőn az ominózus reklám, annyi­szor hallhatjuk a nyafo­gását:,, de anyuuu.... Szün­napomra vegyééél...". Bár a szülő tisztában van vele, mennyi pénzt kell kiadnia a kívánt ajándékra, s azzal is, hogy saját fogalmai szerint az esztétikumot nem ez a játék testesíti meg, előbb- utóbb teljesíti a kérést, hisz ki tud ellenállni a gyerek­nek?... Ezen a helyzeten változ­tatott a napokban okosan az athéni parlament. A gö­rög szülőket kívánta ugyan­is tehermentesíteni a dön­tésével, mely szerint reggel hét és este tíz óra között ti­los játékokat hirdetni a te­levízióban. Mert mi történik akkor, ha a felnőtt nézi a reklámot? Veszi, vagy nem veszi, szuverén joga dön­teni, a gyermek ellenben úgy manipulálható, ahogy a játékgyártó cégek nem szégyellik — kiszolgálta­tott, s rajta keresztül azzá válik szülői minőségében a felnőtt is. Mivel mi, magyar szülők sem vagyunk való­színűleg gazdagabbak, mint a görögök, s az etikátlan reklámhadjárat bennünket éppúgy bánt, mint őket, ta­lán célszerű lenne a ma­gyar parlamentnek is be­hatóbban foglalkoznia ez­zel az üggyel! Az idén induló... ...óvodai csoportokba a közoktatási törvény értel­mében 25 gyereknél nem szabad többet felvenni. (KM) Ha egy... ...gyerek IQ-ja alacsony, s szorongását pszichoterá­piás módszerekkel csök­kentik, akkor az IQ-ja nő— ezzel bizonyítható, hogy a magas szorongásszint csök­kenti az intellektuális tel­jesítményt. (Ranschburg J.) Minden ötödik évét... ...betöltött gyermek köteles részt venni az „óvodai ne­velés keretében folyó, isko­lai életmódra felkészítő foglalkozáson”. Ezt szintén a közoktatási törvény úja elő, így tehát az óvoda nem utasíthatja vissza az ötéve­sek felvételi kérelmét. (KM) Fel is menthető ... ...indokolt esetben az öt­éves az óvodába járás alól, ennek elbírálása azonban az óvodavezető feladata. (KM) A játék... ...a gyermek önkifejezésé­nek eszköze, számára a já­ték munka, művészet és szórakozás egyaránt. (Pop­per P.) .... semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az emberek jelleme, mint a játékban." (Lev Tolsztoj) Szekeres Tibor felvétele Idézet „Mindég csak azon kötelességekrül szólunk, melyekkel szüléinkhez köttetünk, azokrul soha vagy ritkán, melyekkel gyermekeink iránt tartozunk, holott ezek még szentebbek." (Széchenyi) Balázs Attila felvétele Átment egy egész csoport A szorongó gyerek dadog(hat) j-. ■ Röviden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents