Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-29 / 256. szám
1994- OKTÓBER 29„ SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete Nagy az isten mínese Pikáns részletek egy a parasztság szerelmi életét feldolgozó kötetből «SSSSSSSSBäMSMSSSSSSSSSSSSSSSSSBSSMSSS^SSSSSSSgSSS^SSSSSSSSS^Si888S Szőke Judit A magyar néprajztudomány hosszú időn keresztül alig fordított figyelmet a parasztság szerelmi életének kutatására. Az ide vonatkozó megfigyelések többnyire esetlegesek, véletlenek voltak. Általánosan hatott az a nézet, hogy a „komolytalan” és „pikáns” témakör tudományos vizsgálata merőben felesleges, vagy éppen az igazi tudóshoz méltatlan időtöltés, „ízetlen csám- csogás” — ezeket a szavakat Vajda Mária Hol a világ közepe? (alcím: Parasztvallomások a szerelemről) című rendkívül érdekes, szórakoztató könyvének bevezetőjében olvashatjuk. A kötet Balmazújváros és környékének népi kultúrájáról ad képet. Egyik fejezetében tallóztunk. Balmazújvárosban a lányokat általában 15-16 éves kortól tartották nagylánynak, eladólánynak. Szebben, divatosabban öltöztették, mint a kislányokat, beiratkozhatott tánciskolába, járhatott a bálba, udvarolhattak neki. A fiúk 17-18 éves kortól számítottak legénynek a faluban. Ekkortól udvarolhattak, szeretőt tarthattak, kocsmába, bálba járhattak, kalapjuk mellett virágot hordhattak. A lányokhoz hasonlóan ők is csapatokba, bandákba szerveződtek. Tavasztól őszig vasárnap délutánonként a libamezőre jártak a fiatalok beszélgetni, játszani. Ebéd után indultak, négy-öt óráig maradtak. Fejés idejére haza kellett menniük, még azoknak is, akiknek egyébként nem volt tehenük. A libamezőn eltöltött közös vasárnap délutánokon sok ismeretség, szerelem szövődött. Több olyan játékra is sor került ilyenkor, amelyben a fiúknak lehetőségük nyílt a lányok megérintésére, megölelésére, sőt a csókra isi Igen népszerű volt a Húzd meg, ereszd meg!. Aki tévesztett, annak meg kellett csókolnia a vele szemben álló leányt, illetőleg a legényt. Ezért aztán főként a legények igyekeztek minél gyakrabban téveszteni... Vasárnap délutánonként, karácsony, húsvét, pünkösd másnapján leány- és legénycsapatok sétálgattak a korzónak nevezett főutcán, a városháza, templom és a vasútállomás környékén. A legények ilyenkor jól megnézték a lányokat, kiszemelték, hogy kit fognak majd a bálban táncoltatni. A lányok a korzón mutatták be új ruhájukat. A lányok férjhezmenetelükig, a legények katonaságig jártak a korzóra. Az uradalmi birtokon dolgozó cseléd fiatalok fő szórakozása a ricsaj vagy cuháré volt. Ezek nem voltak naphoz, alkalomhoz kötve. Különösen télen hetente többször is sor került a táncra az esti órákban. A cu- hárék szűk körűbbek, zártabbak voltak, mint a falusi bálok. Ezeken nem volt kísérő anya vagy rokon, így ezekre a mulatságokra a nagyobbfokú szabadság, szabadosság is jellemző volt. A legények is merészebbek voltak, jobban megszorongatták, megtapogatták a lányokat, s azok is engedékenyebbnek bizonyultak. A házasságkötéshez szükséges párválasztásnál a hagyományos megkötöttségek egész sorával kellett szembe nézniük a fiataloknak és ennek következtében gyakran nem azt választhatták, akikhez a szívük húzta őket. Fontos szerepet játszottak a házasságok közvetítésében a tudatók, tudatóasszonyok. A tudató lehetett rokon, szomszéd vagy egyszerűen ismerős idősebb asszony. Ha a legény házasodni kívánt, s már volt választottja, akkor hozzájuk fordult, hogy tudakozódják meg a házasság- kötés esélyeit. Legfontosabb tevékenységük mégis az ajánlás, kommendálás volt. De „kommendáltak” a tudatók megesett lányoknak, vénlányoknak is, akik „kintmaradtak, mint kutyasz... a hóbul” — vagyis nem kellettek senkinek. A régi párválasztási szokásokra inkább a társadalmi, gazdasági célszerűség volt a jellemző, mint az érzelmek fehér izzása. Ez alól a legszegényebbek sem mentesültek, annak ellenére, hogy körükben érvényesült legjobban a szabad párválasztás. A párválasztásban az esztétikai tényezők is közrejátszottak, bár ritkán volt kizárólagos meghatározó szerepük. Arra vonatkozóan, hogy milyen a „szép” lány, megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint takaros, „sugár” (sudár) legyen, mások szerint legyen testes, hogy bírja a munkát, meg „legyen rajta mit fogni”. Szerették a takaros, jó mozgású, dalolni, táncolni tudó lányokat. A szépségideál összekapcsolódott a munkára, az életre való alkalmassággal. „Á csecses-faros jányokat szerettük, akin van mit fogni, nem csak azír, mer az ágyban ez többet jelentett, mint egy vasalódeszka, vagy piszkafa, hanem azér is, mer az tudott dógozni, mer bírta, mer erős, mink nem a tükör alá vettük az asz- szonyt.”A század elején a lányok 22-23 éves kortól számítottak vénlánynak, a fiúk 30 éves kortól öreglegénynek. A házasság előtti viselkedésnek a magyar parasztságnál nem voltak minden vidékre egyformán jellemző erkölcsi normái. Egyes közösségek elnézték, sőt elismerték a házasság előtti nemi kapcsolatok bizonyos formáit. A nemi erkölcs így tulajdonképpen csak női erkölcs volt. Ahol a legények házasság előtti önmegtartóztatását elvárta a közösség, betartását nem tudta ellenőrizni, mint a lányok esetében. Elek Emil felvétele Mister Grimasz Mátészalkáról Réti János A régi slágerben azt tanácsolja apa a fiának, tanuljon a rosszhoz is jó képet vágni. Áz intelem örökzöld, üzenete igaz volt tegnap, igaz ma és lesz holnapután: szerencsés ember, akinek pillanatnyi érzései nem jelennek meg az arcán. A szenvtelen, kifejezéstelen arc, a „póker arc” bizonyos helyzetekben, ha nem a helyzetek többségében, kimondottan előnyös! Ennek ellenkezője, ha valaki szinte mindent láttatni tud az arcával, bár a tapasztalat az, hogy az ilyen képességekkel megáldott személy többnyire negatív benyomásait szokta beszédes arckifejezéssel illusztrálni. Feléjük dörög időnként emígyen az atyai szigor: „ne grimaszolj, édes fiam (vagy lányom) mert nyakon váglak!” Egyáltalán nem mindennapi tehát, ha egy ifjú ember nem dorgálásban részesül a grimaszaiért, hanem elismerésben, méghozzá országos elismerésben. Czakó Sándor Mátészalkáról még a nyár végén a televízió nyilvánossága elé jutott a grimaszaival, ahol a „Leg... leg... leg” című produkcióban és a közönség szavazatai alapján harmadik helyezést ért el. A szimpatikus, mondhatni kifogástalan fellépésű és modorú fiatalember most abszolút rendezett arcvonásokkal néz a kérdezőre, miközben a fotón, amit felé nyújt, enyhén fogalmazva is rettenetes! — Otthon a testvéremnek szoktam ilyen grimaszokat csinálni úgy, hogy először a tükörben kipróbálom, aztán mehet „élesben”. Jól szórakozik rajta. Annyira, hogy a fényképet is ő csinálta. Hát mondhatom, sikere lett a családban. Aztán a nagyapám mondta, hogy a tv-ben hirdettek egy ilyen vetélkedőt Rózsa György műsorában. Jelentkeztem. □ A grimaszversenynek vannak szabályai? — Segédeszközt lehet használni — mint például a fényképen látható kendő — de festéket, sminket vagy maszkot nem. □ Hogy zajlott le a verseny? — Előzsűrizés alapján választották ki a képernyőre került 12 „versenyzőt”, akiknek, egy vidám és egy ijesztő grimaszt kellett bemutatniuk. Abból a jobbiknak ítélt került a képernyőre. Az adásban már zsűri nem volt, hanem a közönség szavazata döntött. Harmadik lettem. Egyúttal meg is köszönném mindenkinek, aki vette a fáradtságot és segített a szavazatával. □ Mihez vág mostanában jó képet? — Két évet végeztem eddig Szegeden a jogi karon, de egyelőre felfüggesztettem a tanulmányaimat. Addig Budapesten veszek részt levelező szakgrafológus-képzésben. Érdekes dolognak tartom az íráselemzést, a jövőben szerintem egyre több helyen fogják grafológusok közreműködését igénybe venni különböző álláspontok kialakításánál, jelentősebb döntések meghozatala előtt, a gazdasági és társadalmi élet legkülönbözőbb területein. □ És mit illusztrálna ijesztő grimasszal? — A televízió arra sem méltatott, hogy értesítsen a harmadik helyezésemről. Nem a tükröt hiányolom, amit az első és második kapott, hanem az eljárás esik rosszul egy kicsit. De vágok hozzá egy „jópofa pofát” és ha a húgomnak tetszik, már nem is bosszankodom annyira. 15 RITMU S Sikerlista Sipos F. Tamás vezeti a mostani sikerlistát Az eladott nagylemezek, kazetták és CD-lemezek alapján állította össze az alábbi sikerlistát a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége. 1. Sipos F. Tamás: Nincs baj, baby 2. Horváth Charlie: Charlie 3. The 3 Tenors: The 3 Tenors in Concert 1994. 4. Filmzene: The Flinstones 5. Carpe Diem: Élj a mának 6. Diego Modena-]. Ph. Audin: Ocarina II. 7. Body Count: Born Dead 8. Zámbó Jimmy: IV. 9. The Prodigy: Music for the Jilted Generation 10. Manhattan: Várj, te hosszú forró nyár 11. Pa-Dö-Dő: Szép az élet, és én is szép vagyok 12. Hobo Blues band: Csintalan lányok, rossz fiúk 13. Joe Cocker: Have a Little Faith 14. Fenyő Miklós: A Fenyő 15. Wet Wet Wet: End of Part One KONCERT A Tankcsapda Nyíregyházán Molnár Levente, a Tankcsapda gitárosa Szilágyi Lenke felvétele A debreceni trió, a Tankcsapda együttes 1989. október 14-én alakult meg. Az elmúlt öt év alatt több száz koncert és három nagylemez fémjelzi a fiúk eddigi munkásságát. Az együttes őszi koncertturnéra indult, a nyíregyházi rajongók november 5-én 21 órától láthatják és hallhatják a zenészeket az Open Doors zenei klubban. A „....tele a TANKOT” címet viselő turné vendégeként a Marlboro Rock In tehetségkutató-verseny győztese, a Necropsia lép a színpadra.
