Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-27 / 254. szám

1994. október 27., csütörtök CSUPA ÉRDEKES A lézerorvoslás lehetőségei Zöld utat a hatékony gyógymódnak! • Az igazi háttér még hiányzik Budapest (MTI-Press) — A lézer segítségével történő gyó­gyászat nem mai találmány, s három évtizedes pályafutása alatt nem először kerül az érdeklődés középpontjába, érvek és cáfolatok kereszttü­zébe. Mára a lézerekkel kap­csolatos csodavárás időszaka lezárult és a gyógyító fénysu­gár elfoglalta az őt megillető helyét az orvoslásban. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a közelmúltban megtartott Má­sodik Nemzeti Orvosi Laser Kongresszus is, mely össze­gezte a lézermedicina eredmé­nyeit és meghatározta a továb­bi célokat. Dr. Kroó Norberttól, a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tagjától, az Európai Tu­dományos Akadémia tagjától, az európai fizikusok elnökétől, a KFKI munkatársától először a lézer fizikai-műszaki tulaj­donságai felől érdeklődtünk. Hiszen e témakörről a hétköz­napi ember kevesebbet hall. Orvost és beteget leginkább az érdekli, miként alkalmazható eredményesen a lézer vala­mely betegség gyógyítására. De mi is ez a varázsos eszköz, amit nemrégen még csodaként tartott számon a világ? Csodasugár? — A lézer nem más, mint egy speciális fényforrás. Egyedi jellege az, hogy párhuzamosak a sugaraik, egyszínűek és nagy teljesítményűek. E tulajdonsá­gai teszik alkalmassá sokféle felhasználására, többek között az orvostudományban történő alkalmazására is. Jól lehet Műhiba Peking — (MTI-Panorá- ma) — Kínában is változ­nak az idők, s ezt a közhe­lyet mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy immár az orvosi műhiba­pereknek is van létjogo­sultságuk: tizenhárom évet élt egy kínai asszony a ha­sában felejtett orvosi érfo­góval, s ezért nemrég 3400 dollárnak megfelelő jüan kártérítésben részesült. A szecsuáni Ha asszo­nyon 1978-ban hajtottak végre petevezeték-elkötést a kínai sterilizációs prog­ram keretében. A paraszt­asszony évekig hasi fájdal­makra panaszkodott, majd az 1991-ben végzett rönt­genfelvételek kimutatták a fájdalmak okát: a hasüre­gében felejtett orvosi érfo­gót. Az asszony perre vitte az ügyet. A bíróság kár­térítésként 3400 dollárnak megfelelő jüant ítélt meg. Arról azonban nincs hír, hogy megbüntették-e a fe­ledékeny sebészeket. VW Derby Mexikóváros (MTI) — A Volkswagen jövőre újabb modellel, a „Derby”-vel bővíti termékpalettáját Mexikóban. A konszern mexikói egységének veze­tője a sajtó képviselőinek elmondta, hogy a pueblai gyárban évente 35 ezer Derbyt szerelnek össze, amely a Spanyolországban gyártott Seat Cordobával azonos. A VW döntését az­zal indokolta, hogy a mo­dell piaci hiányt pótol. vágni vele, égetésre is alkal­mas. A kis teljesítményű lézer bizonyos biológiai folyamatok serkentésére is jó, ezt hasz­nálják fel például sebek gyó­gyításánál. Az egyszínűség a diagnosztikában alkalmazha­tó. Nem véletlen, hogy a lé­zerkongresszuson az orvosok mellett a tudomány más te­rületének szakemberei is meg­jelennek, mert nagy az egy­másra utaltság. Az együtt­működés orvosok, műszakiak között, hazánkban példamu­tató, ezért értünk el máris nagyszerű eredményeket a lézer orvosi alkalmazásában. □ Mennyiben technikai új­donság a lézer? — Ma már nem nevezhető annak, hiszen a lézermedicina is három évtizedes múltra tekint vissza. A lézerrel való gyógyítás nálunk is körülbelül egy időben kezdődött, mint a fejlett egészségüggyel rendel­kező európai országokban. Az ötvenes évekig nyúlnak vissza a kezdeti próbálkozások. De mindig újabb eszközök, berendezések kerültek kipró­bálásra és alkalmazásra és ma már azon van a hangsúly, hogy olcsóbban lehessen elő­állítani ezeket az eszközöket, és még nagyobb legyen a tech­nikai megbízhatóságuk. □ A lézertechnikát el kell sajátítani. Van erre külön képzés? — Az orvosoknak meg kell tanulniuk alkalmazását, ha dolgozni kívánnak e modem eszközzel. Mert az, hogy most a kongresszuson is bemutattuk egy kiállítás keretében a leg­modernebb lézeres berendezé­Tokio — (MTI-Panoráma) — Egy biológiai jelenség, ame­lyet most hoztak nyilvános­ságra, megváltoztatja Japán életét. Arról van szó, hogy a japán férfiak és nők test- magassága növekszik. A japánok nagy eredményeket értek el abban, hogy mini­atürizálták az elektronikai ter­mékeket. Zsebben hordható távközlő eszközök, karon hordható televíziókészülékek és más olyan csodálatos mű­szerek, amelyekről korábban csak fantasztikus regényekben olvashattunk, mindennaposak Japánban. Az a különleges te­hetség, hogy a termékeket ki­sebbé, könnyebbé és jobbá tegyék, nagyban hozzájámlt japán gazdasági növekedésé­hez. Most azonban olyan tu­dományos eredmények láttak seket, még nem elegendő. A lézer csak annak a kezében vá­lik gyógyító eszközzé, aki bánni tud vele, ismeri tulaj­donságait. Ehhez nem ele­gendő, hogy valaki egy sebé­szeti műtétnél biztosan kezeli a szikét. Ez külön tudomány. Ezren már tudják A lézeres géppark gyarapodik nálunk és dr. Gáspár Lajos, a Rákellenes Laser Alapítvány elnöke igen nagy gondot fordít arra, hogy minél több orvos sajátítsa el e berendezések használatát. □ Mint megtudtuk, az utóbbi években nagy az előrelépés ezen a területen. — Igen, az alapítvány köré közel száztagú oktatógárda csoportosult és a hivatalos or­vostovábbképzés rangjára emelt tanfolyamokon oktatják az érdeklődőket. Eddig már több, mint ezer orvos számára adták át az ismereteket. A szakmai-személyi háttér így megteremtődött az orvosi lé­zer alkalmazásához. De e technikában még igen nagy lehetőségek vannak. Azt már tudjuk, hogy milyen sok elő­nye van: vérzés nélkül lehet vele operáim, minimális a fáj­dalomérzet, gyors a gyógyu­lás, nem kell varratokat alkal­mazni, fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre is al­kalmassá tehetők az úgy­nevezett terápiás lézerek. Es, ha azt vesszük, hogy mintegy 40 ezer orvos dolgozik nálunk, bizony még mindig kevesen végezték el a szükséges isme­retek megszerzésére alkalmas tanfolyamokat. napvilágot, amelyek arról szólnak, hogy a japánok test- magassága is gazdasági növe­kedésükhöz hasonlóan fejlő­dik. Egy osakai tudományos in­tézet megmérte 33 600 japán személy különböző testrészeit. A vizsgálat alá vont szemé­lyek életkora 7-70-ig terjedt. Kuni Ashizava egyetemi tanár az eredményt így foglalta össze: „A 20 és 40 év közötti férfiak és nők magasabbak, mint az ugyanolyan életko­rnak voltak 15 évvel ezelőtt.” A huszonéves férfiak átlag­ban 1,9 centiméterrel, a nők 2,2 centiméterrel bizonyultak magasabbnak. Az eredmény még meglepőbb a 40 évesek körében. Ebben a csoportban a férfiak 3,5 centiméterrel, a nők pedig 2,7 centiméterrel magasabbak, □ Ön szerint: hogyan to­vább? — Optimistán ítélem meg a helyzetet. A már említett ala­pítványhoz csatlakozott szak­embergárda ösztönzésére lét­rejött a Magyar Orvosi Laser és Optikai Egyesület, még 1992- ben. Ezzel megkezdő­dött a lézergyógyászat legfon­tosabb irányelveinek kidolgo­zása. Mind az indikációt, mind a módszertant illetően javasla­tok készültek, a Laser Tudo­mányos Ülések rendszeres és értékes tapasztalatcserét tettek lehetővé és „orvosi laserköz- pontok” is létrejöttek ország­szerte. Kiemelten támogatják 1993- ban létrejött a Magyar Tudományos Akadémia Bio- medicinális Optikai Albizott­sága, mely kiemelten foglal­kozik az orvosi lézeralkalma­zás fejlesztésének támogatásá­val. □ Gondolom, nem véletlen, hogy kongresszusuknak ez volt a mottója: „Eredmények és további célkitűzések a magyar lézermedicinában”. — Nem, mert egyfajta számvetés volt ez a kongresz- szus is. A jövőben mindenkép­pen zöld utat kell nyitni e haté­kony és modem, költségkímé­lő orvoslásnak. Ipari háttérre is szükség lenne, hogy itthon olcsóbban gyárthassák kifejlesztett ké­szülékeinket és szemléletvál­tásra is számítunk az orvosok részéről. Mert a konzervativiz­mus ugyanolyan káros, mint a túlzott jelentőség hangsú­lyozása. mint az ugyanabba a csoportba tartozók voltak 15 esztendővel ezelőtt. Ezek az eredmények hatás­sal lesznek Japán mindennapi életére. A vasúttársaságok máris olyan vasúti kocsikat rendelnek, amelyek ajtaja szé­lesebb, ülései pedig tágasab­bak. Az építési vállalatok is megváltoztatták terveiket. Magasabb helyiségeket és nagyobb ajtókat terveznek. A kormány is tanulmányoz­za a vizsgálat eredményeit. A következő két évben meg kívánja változtatni a ruházati standardméreteket. A női fe­hérneműket gyártó Wacoal vállalat igazgatója elmondta a UPI amerikai hírügynökség munkatársának, hogy máris többet adnak el a nagyobb mé­retű fehérneműkből, mint a kisebbekből. A jövő szuperszonikus utasszállító gépének jövőjét tervezik a dél-franciaországi Toulouse-ban francia, német, brit szakemberek a velük együttműködő amerikaiak társaságában. A Concordot követő szuperszonikus óriásgép drágább lesz ugyan elődjénél, de 250 vagy több utast szállíthat, így gazdaságosan működtethető majd Magasodnak a japánok A kormány is tanulmányozza a vizsgálat eredményeit Elkészült a Scarlett Párizsi bemutató novemberben Párizs(MTI) — Elkészült a filmművészet egyik leghí­resebb filmjének, a Marga­ret Mitchell regényén ala­puló „Elfújta a szél”-nek folytatása: Rett Butler és Scarlett O’Hara történeté­nek újabb fejezetét novem­ber közepétől nézhetik meg az érdeklődő százmilliók, méghozzá ezúttal nem a mozikban, hanem a televí­ziók képernyőin. A történe­tet ugyanis négy darab, egyenként 100 perces tv- filmben dolgozták fel az alkotók, s azokat a tervek szerint egyszerre kezdik majd sugározni világszerte. A „Scarlett” névre ke­resztelt sorozatot a férfi fő­szereplő, Timothy Dalton mutatta be kedden Párizs­ban egy sajtóértekezlet ke­retében. A mű Alexandra Ripley amerikai írónő „Scarlett” című regénye alapján ké­szült, hatalmas nemzetközi összefogással: létrehozásá­ra például nyolc hatalmas médiacég fogott össze, a forgatás hat hónapon át tar­tott három helyszínen (Angliában, Írországban és Dél-Karolinában), s a ren­dezőnek 200 színészt, va­lamint 2000 statisztát kel­lett mozgatnia. A producer állítólag kilencmilliárd dol­lárt fizetett csak a könyv filmreviteli jogának meg­szerzéséért: ha valóban így volt, ez a filmművészet im­már közel százéves történe­tének leghatalmasabb ösz- szege. Míg a férfi főszereplőt, a Rett Butiért játszó Timothy Daltont hamar megtalálták (őt többek között a James Bond-sorozat tette híressé), addig Scarlett O’Hara meg­személyesítőjét, Joanne Walley-Kilmert hosszas tanakodás után, ezernél is több jelentkező közül vá­lasztották ki. Egyiküknek sem lesz könnyű dolga, hi­szen olyan színészek emlé­két kell majd elhomályosí­taniuk, mint Clark Gable és Vivien Leigh. Timothy Dalton szerint egyébként a mostani filmsorozat nem a legendás „Elfüjta a szél” egyfajta újrafeldolgozása: mint mondta, „a szereplők érettebbé váltak, s a történet ott folytatódik, ahol azt Margaret Mitchell abba­hagyta”. Kína is belép. A műholdas távközlési eszközök látvá­nyos kiállítása nyílik pénteken Pekingben. A hatalmas piacot ígérő országban e téren amerikai és japán cé­gek uralják a mezőnyt, de jelen van a fejlődő kínai ipar is AP-felvételek Adj, király, katonát! Washington — (MTI- Panoráma) — Szenvedé­lyes viták dúlnak az ENSZ székhelyén, és a diplomá­ciai mosolyok mögött időn­ként magasba csapnak az indulatok: a tét nem keve­sebb, mint az, hogy milyen helye és szerepe legyen a világszervezetnek a globá­lis problémák megoldásá­ban, kezdve a környezetvé­delemtől a békefenntartá­sig. És ráadásul a száz­nyolcvannégy országot át­fogó ENSZ-nek úgy kelle­ne eleget tennie az elvárá­soknak, hogy közben ké­nyes egyensúlyt teremt a szövevényes és változó nemzetközi kapcsolatok ér­dekviszonyaiban. Valóban nem akármilyen kihívásról van szó. Elég csak arra utalni, hogy szám­talan nézet és érdek csap össze a Biztonsági Tanács átszervezésére és kibővíté­sére vonatkozó tervek kap­csán. A fejlődő országok nagyobb beleszólást kémek a határozatok előkészítésé­be, érdemleges képviseletet követelnek maguknak a legfőbb döntéshozó szerv keretében. — A nagyhatalmak egy­szerűen csak nem hajlan­dók elegendő számú egy­séget kiállítani a békefenn­tartó műveletek céljaira, így hát hozzánk fordulnak katonákért. Igen ám, de ez a politika nem tartható fenn sokáig: ha már egyszer arra kémek bennünket, hogy küldjünk csapatokat a kék­sisakos kötelékekbe, lega­lább annyit megtehetnének, hogy biztosítják a lehetősé­get a döntési folyamatokba való beleszólásra — mond­ta. Való igaz, érdekes képet tükröz a világszervezet központjában készített ösz- szeállítás, amely kimutatja, hogy mely országok milyen erőkkel vesznek részt a ENSZ békefenntartó műve­leteiben. A szeptemberi ál­lapotot rögzítő rangsor élén toronymagasan Pakisztán áll 10 022 katonával, a má­sodik Franciaország 6326 kéksisakossal, a harmadik pedig India 5163 fős kontingensével. A további sorrend: Nagy-Britannia (4082), Banglades (4001), Jordánia (3603), Malájzia (2854), Kanada (2712), Egyiptom (2228), Lengyel- ország (2117), Nepál (2042), Norvégia (1928), Hollandia (1911), Ghána (1777), Spanyolország (1564), Oroszország (1531), Törökország (1469), Argentína (1405), Dánia (1364), Svédország (1345). Az Egyesült Államok a harminckettedik a listán 938, Magyarország az öt­venedik 60 katonával. A békefenntartásba be­kapcsolódott hetvenöt ál­lamból negyvennégy fejlő­dő ország.

Next

/
Thumbnails
Contents