Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-26 / 253. szám

1994. október 26., szerda 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA A Perfekt feladata Nyíregyháza (KM) — Ta­lán kevesen tudják, hogy jogelődjeit is figyelembe véve több, mint negyven éve tevékenykedik a Per­fekt Pénzügyi és Szakokta­tó és Kiadó RT., mint az or­szág egyik legnagyobb postgraduális képzést foly­tató intézménye. A Perfekt két éve Nyíregyházán is ki- rendeltséget kapott, az új SZMT. székházában. A múlt héten Nyíregyházán járt Heiner Zoltán, az rt. vezérigazgatója. Őt kértük meg, mondjon néhány szót az intézmény tevékenysé­géről. — Tíz kirendeltségünk működik az országban, és a legjobbak közé tartozik a nyíregyházi. Ennek a sza­bolcsi intézménynek ko­moly feladata van, hiszen errefelé legtöbb a munka- nélküli, és a változások kö­vetkeztében sokan keresik új helyüket, ezért hatalmas a munkaerőpiac. Felada­tunk az iskolán kívüli pénz­ügyi oktatás, amelyre mos­tanában egyre nagyobb szükség van: hiszen a vál­lalkozásoktól az adózáso­kig sok embernek értenie kell a könyveléshez, pénz­ügyi feladatokhoz. Egyre több a kis- és középvállal­kozás, és egyre több szak­képzett munkatársakra van szükség. Nyíregyházán egyébként most is több mint ezren tanulnak a Perfekt kurzu­sain. Éjszakai rádióműsor Budapest (MTI) — „Egy kenyéren” címmel decem­ber elsején rádióműsort in­dít a Magyarok Világszö­vetsége. A szolgáltató mű­sor szakítani kíván azzal a gyakorlattal, hogy csupán érzelmi alapon közelítsen a határon túli magyarokhoz — nyilatkozta az MVSZ szóvivője az MTI-nek. Antall István — aki az új műsor szerkesztője is — el­mondta, hogy az adás ha­vonta egyszer a Kossuth és a Petőfi rádió éjszakai mű­sorában jelentkezik, éjféltől hajnali négy óráig. Az adás egyelőre csak a Kárpát-me­dencében és környékén lesz hallható. A szerkesztőség reményei szerint később a távolabb élő honfitársakhoz is eljut „a határon túli ma­gyarokról, a határon túli magyaroknak” szóló mű­sor. A riportok és a levele­zési rovat mellett lesznek műsorok a nyugat-európai magyarságról is, de a Ma­gyarok Világszövetségének hírei és információ is rend­szeresen szerepelnek majd az adásokban. Az egyetemes... ...magyar irodalom határon túli értékeiről rendeznek tu­dományos ülést a tanárkép­ző főiskolán október 27- 29. között. (KM) Reformáció... ...emlékünnepséget rendez­nek a mátészalkai művelő­dési központban október 31-én 18 órától. Ünnepi be­szédet mond Für Lajos, a műsorban közreműködik Béres Ferenc. (KM) Koncerttúrára... ...indul Katona Klári, a népszerű énekesnő. A tűmé első állomása Nyíregyháza lesz, november 12-én a Mó­ricz Zsigmond Színház. (KM) Számítógép... ...rendszerprogramozó tan­folyamot indít a Rutinsoft Oktatási Stúdió a debreceni ELTE-vel. A felsőfokú kurzus 12 hónapos. Jelent­kezni a nyíregyházi Inkubá­tor házban és a 463-5o8-as telefonon lehet. (KM) Felvételi... ...előkészítőt hirdet a nagy- kállói Korányi gimnázium drámai tagozata 8. osztá­lyos tanulók részére. Jelent­kezni a gimnáziumban. Művészetbaráti elismerés Nyíregyháza (KM) — Me­gyénk kulturális életében sajátos színfoltot tölt be a Művészetbarátok egyesüle­tének megyei szervezete. Érdekes módon a társaság­nak Budapesten kívül csak Nyíregyházán és Szombat­helyen van szervezete. Tag­jai mindkét városban tevé­kenyen részt vesznek a vá­ros kulturális életében: író­olvasó találkozók, könyv­premierek és tárlatok soka­sága: és hasz­nos összejöve­telek sokasága jellemzi a sok­színű munkát. A múltkorában 15 éves mun­kájáért, aktív tagsági tevé­kenységéért Soltész Albert festőművész kapott kitüntető plakettet. Talán éppen ebből az alkalomból rendezte meg az egyesület idei őszi első összejövetelén Soltész Albert minitárlatát, amelyen a fes­tő életútjáról is beszámolt. Soltész Albert grafikája Koncertek és cirkuszgála Felvételünk az egyik újévi koncerten készült Amatőr felvétel Nyíregyháza (KM — B. I.) — Jól „rajtolt” a Bujtosi Szabad­idő Csarnok az őszi kezdés­kor: több sikeres műsorral vár­ta a kikapcsolódni, szórakozni vágyókat. Sokan voltak kíván­csiak a látványos Strauss-est- re, több mint háromezren hall­gatták meg Hofít (a jegyek már elővételben elfogytak), és az Operettgála is jól sikerült. Milyen lesz a folytatás az év hátralevő hónapjaiban illetve a jövő év elején? — tettük fel a kérdést Tompa. Andornak, a csarnok igazgatójának. Nos, a folytatás sem rossz, szinte minden műfajra gondol­nak, aminek a befogadására a csarnok alkalmas a cirkusztól a komolyzenei koncertig. Ko­moly tárgyalások folynak pél­dául az egy olyan angol éllo­vas angol együttessel, amelyik a tíz legjobb közé tartozik. (Az egyeztetés nem könnyű, egy magára valamennyire is adó együttes úgy tízezer dollárnyi pénzt kér egy fellépésért). Konkrét ígéret viszont, első­sorban a gyerekekre gondolva — és a kínai cirkusz sikerét látva —, hogy december 3-án a Fővárosi Nagycirkusz láto­gat majd el a csarnokba. Az egyik előadásra 1200 állami gondozott gyerek hivatalos. (Egy nemzetközi cirkuszgálát is szeremének majd rendezni) Viszont ezen a héten sem hiányzik a jókedv a csarnok­ból, hiszen október 27-én itt tartják a már hagyományosnak számító verébavatót a város ifjú diákjai számára. Úgy tűnik, hogy az újesz­tendő első napján ismét a csar­nokban rendezik majd meg a már hagyományosnak számító újévi koncertet. A jókedvű, lát­ványos hangversenyre évről- évre egyre többen kíváncsiak. Természetesen Bujtos első­rendű feladata a sportrendez­vények szervezése. Mintegy harminc rangos röplabda-, ko­sár- és kézilabdameccs várja majd a sport barátait. Jó cse­mege számukra, hogy itt ren­dezik meg az országos terem- crossversenyt, show-t novem­ber 19-20-án. Úgy tűnik, mos­tanában már csak Nyíregyhá­zán rendeznek ilyesmit. Szelí- debb sport viszont a foci, de­cember 28-án országos kispá­lyás teremlabdarúgó-bajnok­ság egyik színhelye lesz a csarnok. (A döntőt Tiszavas- váriban tartják). Visszatérve még a kulturális rendezvényekre, nem marad el a hagyományos tavaszi ko­molyzenei koncert sem. Ter­mészetesen nem írtunk most részletesebb műsortervet, már csak azért sem, mert több programról még most tárgyal­nak. Elhangzott viszont, hogy két év múlva itt kívánják meg­rendezni a 14. főiskolai férfi kézilabda-világbajnokságot. Használ vagy árt a diáknak? Budapest (MTI) — Néme­lyek szerint képtelenség, az oktatás világától teljesen ide­gen, már-már pedagógiai szentségtörés a vállalkozó te­vékenységet folytató iskola. Más vélemények szerint nem kell túlzásba esni: az át­alakuló, vállalkozó iskola a mai társadalmi-gazdasági vi­szonyok szükségszerű követ­kezménye. Kinek van most igaza? Ha a tényeket és az előzmé­nyeket vesszük szemügyre, nem új keletű pedagógiai talál­mány a vállalkozó iskola. Nem divatjelenség A két világháború között pél­dául a szövetkezeti keretben zajló iskolai vállalkozásoknak oly sokféle és gazdaságos for­mái jöttek létre, hogy például a háború idején a nemzetgaz­daság is komolyan számolt velük. A Rákosi-korszakban elsor­vadtak a kollektív vállalkozás­ra épülő iskolaszövetkezetek, de 1957 után ismét részeseivé váltak az iskolai életnek. Igaz, a rendszerváltozás első évében megtorpant a mozgalom: 900- ról 600-ra esett vissza a diák- vállalkozások száma, de nap­jainkban megint felszálló ág­ban van ez a sok évtizedes, bevált kezdeményezés mind az általános, mind a középis­kolákban. Szentségtörés? Pedagógiai nyereség, hogy a szövetkezés az egyébként „ne­hezen nevelhető” vagy vissza­húzódó gyerekeket is mozgó­sítja a hasznos tevékenységre. Az iskolaszövetkezetben vég­zett vállalkozói (termelő, érté­kesítő, szolgáltató) tevékeny­ség kialakítja és fejleszti a ta­nulók munkaszervezési, köz- gazdasági, gyakorlati képesé- geit, megalapozhatja kereske­delmi ismereteit, mindezek révén majd felnőttként a gaz­dasági élet bármely területén helyt tudnak állni. Igaz, a pe­dagógiai szentségtörés vádja nem a diákszövetkezetekkel kapcsolatban hangzik el. Ugyanis ma már léteznek más­féle, „kemény” iskolai vállal­kozások is, főleg a középfokú tanintézetekben. Mostanában negatív példaként emlegetik azt a kisvárost, amelyben a kö­zépiskolás kollégium növen­dékei pénzért gondozzák a vá­ros parkjait: gereblyézés, ásás, fűnyírás, ültetés, szemétgyűj­tés szerepel a szerződésben szabályozott feladatok között. (A félmilliós évi bevételt egyébként tanulmányi ösztön­díjakra, sport- és kulturális tá­mogatásra, az épület belső korszerűsítésére fordítják.) A csupán költségvetési keretre, a tanulónkénti fejkvótára tá­maszkodó iskolák, kollégiu­mok időnként napi pénzgon­dokkal küszködnek. Ha az is­kola tartani szeretné felszerelt­ségének magas színvonalát, akkor ne idegenkedjék a vál­lalkozástól! Rendben van, vállalkozzék a mai iskola, de a kérdés ez eset­ben sem kerülhető meg: No de hol vannak „gondoskodó ön- kormányzatok”? Az iskola- fenntartók felelősségéről miért nem esik szó a vitákban? Szakmai óvatosság Csorna Gyula, az Országos Közoktatási Intézet főigazga­tó-helyettese feltételeket tá­maszt az iskolai vállalkozá­sokkal szemben. így érvel: „A régi énem azt súgja, hogy az iskola tanítson és ne vállalkoz­zék, ne különféle manipuláci­ókkal igyekezzék pénzhez jut­ni. Az iskoláról tisztességes színvonalon gondoskodjék a fenntartó, ez a kiindulópon­tom. A második premisszám: ha valóban van pedagógiai hozamuk a vállalkozásoknak, vagyis ha össze lehet hangolni a vállalkozást az iskola kép­zési és nevelési céljaival, ak­kor fogadjuk el őket!” Miköz­ben a pedagógia és a közvéle­mény most szoktatgatja magát a gimnazisták és a szakközép- iskolások vállalkozásaihoz, a szakmunkásképzőkben már mindennapos dolog a vállal­kozás: árut termelni, eladni, ipari szolgáltatást nyújtani. Számos ipariskola kizárólag gazdasági tevékeny-sége által tudott lábon maradni a rendsz­erváltás megrázkódtatásainak közepette. Tudunk olyan alapítványi szakmunkásképzőkről az épí­tőiparban, amelyeknek a tanu­lói tíz-tizenkét szakmában vé­geznek produktív munkát, és az intézet fenntartási költsége­inek jelentős részét maguk ter­melik meg, holott az igazgató csak olyan munkát vállal el, amelynél a szakképzési érdek nem szenved csorbát, ahol mód nyílik a tanulók sokol­dalú foglalkoztatására, ezáltal szakmai fejlődésére. Már régóta nem békés, el­zárt sziget az iskola, és nem le­het kivonni a „káros” társadal­mi hatások alól. A vállalkozó iskolák terjedése arra vall, hogy az oktatási intézmények a szellemi képzéshez csatlako­zó vállalkozásokkal igazodni próbálnak a kor kihívásaihoz. Ami természetesen nem oldja fel az intézményfenntartó szervet az iskola igényes ellá­tásának kötelessége alól. Üzenet A Holnap városából Nyíregyháza — (Mizser Lajos) Az üzenetet az a két könyv képvi­seli, amelyek eb­ben az évben jelentek meg Nagyváradon: F. Diósszilágyi Ibolya: Költő A Holnap váro­sában, valamint Ináig Ottó: Váradi Parnasszus. Az első üzenet Juhász Gyu­la nagyváradi életéről ír; egy Juhász Gyula monográfia ré­szének szánta a szerző. Leg­először is a költő Váradra ke­rülésének körülményeiről ol­vashatunk. A literátor közép­iskolai tanár valósággal me­nekül Léváról, s kapva kap a nagyváradi premontrei főgim­názium ajánlatán. Ez kevéssé ismert része a Juhász életrajz­nak, érthetően részletes. A költő négy évet (1907-11) tölt el a katedrán, és tanít irodal­mat, nyelvtant, történelmet, la­tint és görögpótlót. Mindemel­lett van ideje s ereje másra is. Juhász Gyula a váradi éveket tekintette élete egyetlen bol­dog korszakának, a későbbiek folyamán szívesen emlékezik vissza. Amikor megérkezett, pezs­gő irodalmi életet talált ott. Nemcsak verseket ír, hanem esszéket, színikritikákat, tár­cákat stb is. Részt vesz A Hol­nap létrehozásában is, és ez az antológia megalapozza hírne­vét országszerte is. Nagyon vonzódott a színházhoz, s ta­lán kevesen tudják, hogy írt egyfelvonásosokat, sőt még operettlibrettót is. A másik színházi élmény sokkal ma­radandóbb lett. Itt ismeri meg életének egyetlen szerelmét Schall (művésznevén: Sárvári Annát). Akkor nem talált vi­szonzásra. Egy évvel a költő halála után ugyanúgy vetett véget életének Anna is. Holt­teste mellett egy Juhász-kötet volt — éppen a dedikációnál kinyitva: „Annának örök sze­relemmel, Juhász Gyula.” A szerző újabb és újabb — eddig kevésbé ismert vagy ismeret­len adatokat hoz a nevezetes évekből. Gondosan elolvasott minden korabeli újságot, és megszólaltatta az egykori ta­nítványokat is. A precíz gon­dosság olvasmányossággal is párosul. A második üzenet. A szerző több mint egy évtizedet várt, hogy könyve megjelenhessen. A XIX. század vége és szá­zadunk legeleje Várad irodal­mi életének a csúcspontja volt — persze nem minden előz­mény nélkül. Ebben az idő­szakban épül fel a Szigligeti Színház, több lap is megje­lenik — igen színvonalas kul­turális rovatokkal. A színházi életről a könyvben viszonylag kevesebb szó esik, hiszen erről a szerző külön könyvet is írt. Olyan egyéniségek képviselik Váradon az irodalmat, mint Ady Endre, Juhász Gyula, Dutlca Ákos stb. A Nagyváradi Napló és társai rendszeresen közölnek verseket a kortárs költőktől, műfordításokat, ha­zai és külföldi művek bemu­tatását, színikritikákat, taglal­ják a művészet főbb kérdéseit, természetesen szólnak a min­dennapok gondjairól, beleért­ve az országot is. Várad a böl­csője a XX. századi lírának. Itt jelent meg 1908-ban A Holnap antológia. A szerző újabb és újabb adatokkal szolgál, hogy jobban megérthessük A Hol­nap születését, felemelkedését és elhalványulását. A Holnap mellett Ady nagyváradi mun­kásságát (költői, szerkesztői) hosszan elemzi. Személyen­ként mutatja be az Adyt kö­vető nemzedéket, pl. Bíró La­jost, Ernőd Tamást, Tabéry Gézát stb. Mindkét műben több korabeli fénykép is talál­ható, és mindkét könyvben bő­séges jegyzetanyag és szakiro­dalom segíti az olvasót (A két könyv megjelent a nagyváradi Literator Könyvkiadó gondo­zásában a Magyar Művelődési Minisztérium támogatásával.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents