Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-25 / 252. szám
TUDOMÁNY, TECHNIKA A legtisztább energia A napfény forradalma • Fotoelektromos tető • „Csináld magad"mozgalmak Galambos Béla Nyíregyháza <KM) — A Magyar Napenergia Társaság titkára, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) fizika professzora, Farkas István volt a nyíregyházi Városi Művelődési Központban működő Öko Klub vendége október közepén. Mi másról is tarthatta volna előadását egy meglehetősen „heliocentrikus” fizikus, mint a „napfény forradalmáról”. — A Földünk igényétől majd’ 20 ezerrel több az az energia, ami a Napból kiáramlik. Ugyanakkor a hagyományos erőművekben eltüzelt energiaforrások nem oly sokára elfogynak. Ráadásul égéstermékeikkel, elsősorban a légkörben egyre vastagabb rétegben feldúsuló széndioxiddal előidézőivé válnak az úgynevezett üvegházhatásnak, miután ismételten visszaverik az eltávozni akaró sugarakat, felmelegítve ezzel a Föld légkörét, mondhatni tragikus hatásokat eredményezve bolygónkon. —E helyzetben perspektivikusnak az úgynevezett megújuló energiaforrások nevezhetők, mint a víz, a biomassza, és a Nap energiája. Ez utóbbi, tehát a közvetlen napenergia tekinthető a legtisztábbnak. A napenergia hasznosítása történhet annak hővé, vagy elektromos árammá alakításával, esetleg e kettő kombinációjával. — A hővé alakításra a tudomány már rég megalkotta, s napjaink gyakorlata egyre inkább használja a fototermikus átalakítókat: a kollektorokat. E készülékek miközben elnyelik a napenergiát, rétegeik között vagy levegőt, vagy pedig vizet melegítenek föl, amelyek viszont elvezetve, hőcserélőn keresztül, számunkra hasznosan és célzottan képesek leadni ezt az energiát. Eddig ragyogóan működik a dolog, a nagyobb feladat, hogy tárolni kell tudnunk a napsugárzásból átalakított hőt, ugyanis általában nem akkor kell a meleg, amikor a Nap süt. A tárolás nappalról éjszakára még nem is okoz különösebb gondot. A nagy feladat a szezonális tárolás: a nyári hónapok napenergiájából kapott meleget valahogyan el kell raktározni télre. Hogy nem megoldhatatlan a feladat, bizonyítja már néhány sikeres próbálkozás a világban. Például Finnországban azzal a meleg vízzel (táv)fűtenek városrészeket, amelyet a kikötői 2 millió köbméteres régi olajtartályokban melegítettek föl napkollektorok segítségével nyáron. Egyik, a GATE által végzett hazai kísérlet tapasztalatai szerint a 800 négyzetméteres pajtatető kollektorokkal történő bevonása csak abban az esetben volt gazdaságos, ha az általuk termelt meleg vizet kombináltan: dohány-, szénaszárításra és szociális célokra is felhasználták. A világ fejlettebb részein már naperőművek is működnek. Az USA például egy 350 megawatt teljesítményűvel dicsekedhet. Az Izraelben létesített — fototermikus rendszerű erőművekként működő — nagy kiterjedésű és speciálisan kibélelt fenekű „solartavak”- ban 70 Celsius-fokos vizet nyernek. A hőt, hőcserélőben áramló olyan folyadékkal vezetik el, amelyik ezen a hőmérsékleten gőzzé alakul, s a gőze generátorokat hajt meg. A napenergia-hasznosításban leghamarabb az építészet mozdult. Már technológiai szintű a kollektoros „aktív”, és az építészeti struktúrákban megtestesülő „passzív” hasznosításban: a „solar építészetben”. Ez utóbbi nem jelent mást, mint úgy építeni, hogy az épület önmagában képes legyen fölmelegedni, a lehető legtöbb napenergiát elnyelve. A korábban indult, így viszonylag elterjedtebb kollektoros fűtés magas költségeit úgy csökkentik újabban, hogy a paneleket nem a kész falra helyezik rá utólag, hanem eleve úgy tervezik a házat, hogy azok szerves részei legyenek a szerkezetnek, azaz belőlük épüljön a fal. — A napenergia másik hasznosítási lehetősége a közvetlenül elektromossággá történő átalakítása, úgynevezett fotovillamos energiaátalakítókkal. Ezek elemi celláival már szinte mindenki találkozhatott a napelemes zsebszámológépeknél. Ma már tovább lépett ezen a téren is az elektronikai ipar, ugyanis kaphatók az ugyanilyen elven működő sétálómagnók (walkman), amelyekbe nem kell soha elemet venni, vagy ott vannak a jövő járműveinek számító so- larvillamos autók, de a SONY cég is megjelent a piacon fotoelektromos tetőcserepeivel. Az ilyennel fedett ház ellátja önmagát energiával, csak az gond, hogy mint a már itt-ott megvalósult fotovillamos erőművek is, sokszorta drágábbak a hagyományosnál. Pedig ennek a rendszernek a további előnye, hogy az energia szezonális tárolása is könnyebben megoldható megfelelő akkumulátorokkal. A magas ár ellenére megfigyelhető a tendencia, hogy ezek a berendezések egyre olcsóbbak lesznek (lásd, a Siemens nálunk is kapható napelemei), s előbb- utóbb elérhető lesz többek számára is. — A környezetvédelem szempontjából elengedhetetlen lenne e tiszta energiaforrásoknak, a solaris technológiának a minél gyorsabb, minél szélesebb körű elterjedése — hangsúlyozza a Magyar Napenergia Társaság is — A természetes folyamatot a politikusoknak, a kormányoknak kellene felgyorsítani! Javít a solártechnika versenyképességén a mai olcsó energia már bejelentett drasztikus emelése, ám ez csak a dolog egyik oldala. A kormánynak 20-30 százalékos támogatással kellene hozzájárulni a gyors bevezetéséhez, elterjedéséhez. Mintát lehet találni külföldön. Hollandiában például 30 százalékát visszakapja a költségeknek az az építtető, aki komplett kész solártechnoló- giát vásárol épületéhez. Ausztriában a „napházat” építő minél korszerűbb megoldást alkalmaz, annál nagyobb kamat- kedvezménnyel kap hitelt. — A politikusaink hasonló gyakorlati intézkedésekben megnyilvánuló természetes érdeklődésére azonban nem lehet túlzottan számítani — mutatott rá Farkas István profesz- szor — ráadásul Magyarországon ma erős az energialobbi. Ezért több fronton kell lépéseket tenni a jövő érdekében. Be kell kerüljön már az általános iskolai oktatásba is a környezetkímélő energiaforrások megismertetése, mert átütő eredményt e téren csak a generációváltástól remélhetünk. Azonban addig is, míg ez végbemegy párhuzamosan civil mozgalmakat kell indítani. Osztrák példa szerint, lakossági kezdeményezések útján, mintegy „csináld magad” mozgalomban kell megtanítani az embereket, hogy maguk készüljenek fel a napenergia hasznosítására. A Nemzetközi Napenergia Szövetség legutóbbi ülésén olyan elhatározásra jutott, hogy offenzívába kezd, megcélozva a politikai-gazdasági döntéshozókat és a nem kormányzati szerveket, környezetvédőket is. Nemcsak kiadványokkal, oktatással, szakmai rendezvényekkel, hanem politikai lépésekkel is hatni kívánnak a politikusokra ezekben az emberiség sorsát is befolyásoló kérdésekben. Hatalmas tükrökkel gyűjtik össze a nap sugarait a stuttgarti műszaki egyetemen — a nyert hővel vizet melegítenek KM-archív A Hold mellőzött ? MTI-Press — A Holdra lépés 25-ik évfordulója táján gyakran hangzott el a szemrehányó megjegyzés, hogy azóta bizony nem sok történt égi kísérőnk kutatásában. Most viszont két merész, de pénzügyi okokból egyelőre sajnos nem túl reális terv is született. A világ vezető űrügynökségei nemrég találkozót tartottak Svájcban. Megvitatták az ügynökség javaslatát egy Holdkutató-prog- ram közös megvalósítására. Ennek kezdetén viszonylag kis műholdakat állítanának Hold körüli pályára. Később azonban emberek által lakott holdbázist is létesítenének. Uj világítótest. Az Egyesült Államok Maryland állambeli Rockville Energetikai Osztályán a múlt héten mutatták be azt az új, fúziós világításű kénlámpát (balra), amely mintegy 100, a kép jobb oldalán látható hagyományos, magas fényerősségű lámpát válthat fel. Az új világítótestet az amerikai Rockville Fúziós- Világítás Részvénytársaság team-je fedezte fel. Az izzó kereskedelmi forgalmazását előreláthatóan a jövő évben kezdik meg AP-felvétel Modernizáció Nyíregyháza (KM-MTI) — Hóm Gyula miniszterelnök a múlt héten a műszaki- és természettudományi egyesületek szövetségének (MTESZ) vezetőivel folytatott eszmecserét. Nagyon lényeges már e találkozó ténye is — hogy „belefért” a kormány első 100 napjának programjába —, hiszen sok szóbeszéd járta arról: az új kormány nem tulajdonít megfelelő jelentőséget a műszaki fejlesztésnek, mi több, sokak szerint nem előnyére változtatott az Országos Műszaki-Fejleszési Bizottság (OMFB) helyzetén sem. Számos kérdésre tehát első kézből kaphattak választ a szakemberek. — A kormány 1995. április 30-áig kívánja a Parlament elé teijeszteni az 1996-98-as évekre szóló 3 éves modernizációs programot, amelynek szakmai kimunkálásában számít a műszaki és természettudományi egyesületek részvételére is — olvastuk a találkozóról szóló MTI-tudósí- tásban. — A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a legfontosabb nemzetközi szervezetek is — amelyeknek támogatását Magyarország élvezi — sürgetik egy ilyen program elkészítését. A 3 éves program irányelvei október végére körvonalazódnak, s ezután kerülhet sor a társadalmi vitára. A miniszterelnök elmondta, abban is kéri a műszaki szakemberek segítségét, hogy a fejlesztésekre kapott különböző nemzetközi támogatásokat mire fordítsák. Sokszor az a gond ugyanis, hogy a pénz meglenne, ám nincs magyar elképzelés és kidolgozott projekt felhasználására. A MTESZ képviselői kérték, hogy az állam ne vonuljon ki a kutatások finanszírozásából. Hóm Gyula kifejtette: a kormánynak nem áll szándékában jövőre a támogatások csökkentése, ám a műszaki fejlesztés forrása Nyugaton is inkább a vállalkozásokból és nem a költségvetésből származik. A reálértelmiséget összefogó szervezet képviselői szeremének részt venni a gazdaságot és a műszaki fejlesztést érintő szakmai döntések előkészítésében. Hóm Gyula megígérte: kezdeményezni fogja a tárcáknál, hogy bizonyos előterjesztésekben, még mielőtt az ÉT elé kerülnek, kérjék meg a MTESZ véleményét is. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a kormány fenn kívánja tartani a társadalmi érdekegyeztetést és a párbeszédet, ám azt mindenképpen gyorsítani kell, különben a Parlament nem lesz képes az önmaga elé kitűzött törvényeket meghozni. A fotelban: a nagyvilág Nyíregyháza (KM — N.I.A.) — Ezelőtt néhány évvel még rózsaszínű álom lett volna, ha valaki arra gondol, hogy otthon, a szobájában ülve megnézi: vajon a keresett szakkönyv megvan-e a Széchenyi Könyvtárban? S ha nincs, irány a washingtoni kongresszusi könyvtár! Szeretne belelapozni a legfontosabb angol nyelvű lapokba, anélkül hogy a lábát is kitenné? Sőt a legfontosabb cikkeket ki is nyomtathatja? Információkra van szüksége a meghatározó gazdasági mozgásokról? Ezt is megteheti. S akkor még nincs vége: a film vagy zenei ajánlatokból ugyanúgy válogathat, belehallgathat a legfrissebb slágerlistába! Napjainkra ezek a lehetőségek — sok-sok egyéb mellett — nem az álmok világába tartoznak. A gyakorlati megvalósítás lehetősége már megyénkben kopogtat. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei szervezetének Networking csoportja október 29-én délután háromkor tartja alakuló ülését a tanárképző főiskola nagyelőadójában. A számítástechnika minden évtizedben újabb formákat ölt. A hetvenes éveket például a terminálokkal körülvett nagygépek jellemezték. A nyolcvanas években a kisméretű, személyi számítógépek elterjedését tapasztaltuk. A kilencvenes esztendők pedig egyértelműen a hálózatoké, mégpedig az egyre nagyobbaké, amelyek átfogják a Földet és gépek millióit kötik össze. A modernizáció megköveteli, hogy gyorsan és kedvező áron férhessünk hozzá szakterületünk legfontosabb eredményeihez, publikációihoz, piaci információihoz. Hogy ezeknek a követelményeknek eleget tehessünk, olyan redszerre van szükségünk, amely biztosítja a rendelkezésre álló adatokhoz való gyors hozzáférést, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a szakterület más művelőivel — akár ismeretlenül is — könnyen kapcsolatba kerülhessünk, információt cserélhessünk. Ez a rendszer a számítógépes világhálózat, és ennek elérése Nyíregyházáról ma már nem tartozik a tudományos fantasztikum világába. A világhálózattal való kapcsolat a tanárképző főiskolán mindennapos gyakorlat. A fejlesztések eredményeképpen a főiskola egyenrangú kommunikációs partnere lett a nyugati világ nagy egyetemeinek és főiskoláinak. A Networking csoport szándéka hogy minél több érdeklődővel megismertesse a hálózat nyújtotta lehetőségeket, hogy ezzel is hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. A szakemberek célja, hogy kiépüljön a megyében ez az információs hálózat, s a legkisebb településen is — a nyíregyházi központon keresztül — elérhetők legyenek a legfontosabb információk. 1994. október 25., kedd
