Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-24 / 251. szám

1994. október 24., hétfő 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA A szeretet zenéje Szondi Erika Mátészalka (KM) — A zsinagóga megmentéséért szólt a zene a közelmúlt­ban Mátészalkán a műve­lődési központ színházter­mében. A világhírű Jeru­salem Duo művészei vará­zsolták el másfél órára a hallgatóságot muzsiká­jukkal. Wendy Eisler-Kashy fűvo- lajátékában és Allan Stern- filed zongoratudásában gyönyörködhettek a hallga­tók a csodálatos estén. Az izraeli zenei élet híres kép­viselői elkápráztatták már játékukkal az európai és az amerikai koncerttermek hallgatóságát, s most a má­tészalkai közönség is meg­győződhetett arról: nem tú­loztak a dicsérő kritikák. A repertoárban egyaránt hallhattunk európai, ame­rikai és izraeli zenét. Fü­lünknek ismerősebben csengett az európai dallam­világ, ám megérezhettünk valamit abból a szépségből is, amit a zsidó kultúra köz­vetít számunkra. A duó két művészből álló „együttes”. A hangverse­nyen azonban meggyőződ­hettünk róla: sokkal többet fejez ki ez a szó két ember közös játékánál. Jelenti az összetartozást, az egymásra figyelést, az elhivatottság­ból adódó közös célt, egy­más rezzenésének kölcsö­nös tiszteletét. A hallatlan technikai felkészültség és a művészekből áradó mély átélés a mi lelkünket is megszépítette. Megéreztük ezen az estén, amit Wendy Eisler-Kashy mind szóban, mind hangszerén megfo­galmazott: a szeretet a leg­fontosabb a világon. A művészek fáradságot és kényelmetlenséget is vállalva eljöttek Mátészal­kára, hogy a zsinagóga vég­re megmeneküljön az enyészettől. Reméljük, pél­dájukat követve megmoz­dult valami az emberekben, és a város lakossága nem hagyja elveszni azt az érté­ket, amelyet az építmény képvisel. A duó muzsikája bizonyította: a zsidó hagyo­mány velünk él, s nem csu­pán múltat idéző emlék­ként, hanem kulturális örökségünk kitörölhetetlen részeként. 115-ös NONSTOP Tiszavasvári (KM - K. J.) — Gólyaavatással egybe­kötött nonstop vetélkedő­napot tartottak a közelmúlt­ban a tiszavasvári 115. Szá­mú Szakközépiskola és Szakmunkásképző mintegy hétszáz diákjának aktív részvételével és a tanári kar hathatós közreműködésé­vel. A rendkívül színes és meglehetősen zsúfolt prog­ramban a vetélkedés egé­szen extra formáiban — mint pl. fél kilónyi krumpli előteremtése, iskolai pe­Harc az almáéit... csétek, szárazelemek be­gyűjtése, daléneklés, szívó­szálpárbaj, gombvarrás, léggömbborotválás, páros almaevés — mérhették össze tudásukat, ügyessé­güket, erejüket a diákok- tanárok. A monstre rendez­vény fénypontjaként avat­ták fel a 251 gólyát. A ce­remónia során elhangzott az avatószöveg, majd okle­velet adtak át minden elsős­nek, tanúsítandó: immár középiskolai polgárokká lettek. Balázs Attila felvétele Hírcsokor Magyarságismeret... ...tantárgy bevezetését elő­készítendő tartanak össze­jövetelt október 31-én 14 órától a baktalórántházi Re- guly Antal Általános Isko­lában. (KM) Felvételi... ...és szintrehozó egyetemi­főiskolai előkészítőt szer­vez a debreceni KLTE Ter­mészettudományi Kara. Ér­deklődni és jelentkezni le­het október 27-ig a tanul­mányi osztályon (4010 Debrecen, Pf. 18. Tel.: (52) 316-666/2351) (KM) Földes Andor... ...az 1992-ben elhunyt vi­lághírű magyar származású zongoraművész emlékére zongoraversenyt rendez Budapesten a Földes Andor Alapítvány. A döntőt 1994. október 24-én, a Régi Zene- akadémián rendezik meg. Közös tárlattal... ...mutatkoznak be a ma­gyarországi bolgár, horvát, német, délszláv, szlovák, vend és cigány amatőr kép­zőművészek Kőszegen, a Jurisics vár lovagtermében. (MTI) Barlangrajzokat... ...fedeztek fel az észak-spa­nyolországi Asztúria auto­nóm körzetben. A 11-16 ezer éves leleteket a szak­emberek történelmi jelen­tőségűnek minősítették. (MTI) Tanulgatják a ciberézést Az emlékek felidézése „hangolódjon össze" a gyakorlati tevékenységgel Bográcsgulyás — hagyományőrző módra A szerző felvétele Molnár Károly Fehérgyarmat — A gyere­kek között élők a megond- hatói, hogy a felnövekvő generációk mennyire elsza­kadtak közös nemzeti múl­tunk gyökereitől. A messzi­ről idelátogatókat elvarázsló táj szelleme, hagyományai nekik alig jelentenek vala­mit. Ilyen gondolatok vezérelték a fehérgyarmati 6. Számú Óvo­da vezetőjét, Ududné Mészá­ros Ágnest, amikor beadta pá­lyázatukat az iskolarendszeren kívüli ifjúsági és felnőttképzés témában, gondolva a szatmári néphagyományokra. Az óvoda Fehérgyarmat központja „emeletes házi” fiataljait kí­vánja bevonni a foglalkozá­sokba. — Az a tapasztalatunk — kezdte gondolatainak ismerte­tését a pályázatíró —, hogy a gyerekek szüleinek (huszon­évesek) sincs ismeretük a rég­múlt szokásokról, a paraszti élet jellegzetes eszközeiről. Értékőrzés Nem kívánjuk vissza a régi világot, de hisszük: a letűnt időkből meg kellene őrizni mindazt, ami szép, értékes volt. Vissza lehetne hozni azo­kat a közösségi formákat, amelyek a szórakozás, kikap­csolódás lehetőségét akkori­ban megteremtették. Arra gon­doltunk, hogy érdeklődő csa­ládok, szülők, gyerekek meg- invitálásával, egy év leforgása alatt — hétvégeken — felele­venítenénk a régi szokásokat, hagyományokat. □ Miért a feltételes mód? Ha nem sikerült volna a pályá­zatot megnyerni, akkor elma­radt volna ez a tevékenység? Csak akkor lehet ezzel a témá­val foglalkozni, ha van rá pénz? — Eddig is megtettük, amit tehettünk. Népi játékok, mon­dókák, nagypénteki kukorica- pattogtatás, hímestojásfestés szerepelt a programunkban. Ahhoz viszont, hogy a hagyo­mányok megelevenedjenek, néprajzosok, a szokásokat is­merő, időskorú emberek kel­lenek. Célunk, hogy az emlékek fe­lidézése „hangolódjon össze” sokszínű gyakorlati tevékeny­séggel. Ennek a menetrendjét a négy évszakhoz igazítanánk. Illetve, most már igazítjuk, hiszen nyertünk 30 ezer forin­tot, amit csak e célra lehet fel­használni. Változatos matériák Megkezdtük a gyűjtőmunkát. Vadgesztenye, kukorica, nap­raforgószár, marhatok, sütő­tök, dísztök, lopótök, makk, galagonya, kökény, s egyéb természetes anyagok: belőlük készítenek játékot az óvodá­soknak, de maguk a kicsik is alkotnak ilyesmiket. Főztünk közösen lekvárt, úgy, hogy a fő művelet előtt a szilvaszedés, mosás, ciberé- zés, kavarás megtekintésére, s az egyes munkafázisokban va­ló részvételre is sor került. Lekvárkavargatás, főzés köz­ben szatmári népdalokat tanul­tak a résztvevők; citera, fu­rulya, köcsögduda kísérte a jóízű nótázást. A munkálko­dók — menet közben — cibe­rével, sült krumplival, máiéval csilapíthatták éhüket. □ Miként alakul a folytatás? — Következő, nagyobb megmozdulásunk a farsang idején lesz. Miközben jelmez­be öltöznek a résztvevők, népzenészek közreműködésé­vel sor kerül a korábban tanult népdalok eléneklésére, újak tanulására. Nem marad el a néptánc sem. Itt tervezzük megidézni a fonó hangulatát. Fonóbeli és farsangi ételeket készítünk a sült krumplitól, a sült tökön át a farsangi fánkig. Idős emberek elbeszélései alapján régi farsangi történe­tekkel is megismertetjük a gyerekeket, s a részt vevő fel­nőtteket. Bizonyára nagy ér­deklődés kíséri majd a szövési bemutatót, illetve az esztová- tán végzendő szövést. □ Mire futja még az erejük­ből, és főképpen: a pénzükből? — Nagypénteken kukorica- pattogtatás, illetve böjti ételek készítése lesz a programban. A lányok előre begyűjtik a hí­mesnek valót, s a tojásokat szatmári mintákkal és techni­kával ékesítik. Együttesen ké­szülnek a locsolók fogadásá­ra.. Közösen bemutatjuk Mó­ricz Zsigmond egyik novellája dramatizált változatát. Sárgatúró, fűzfasíp Felidézzük a locsolkodási szo­kásokat. A pászka és kalács­sütésen kívül olyan ínyenc­ségek szerepelnek a repertoá­runkban, mint sárgatúró, son­ka, kolbász. A „lányos témák” mellett— gondolva a fiúkra — olyán foglalkozások is lesznek, me­lyeken vízipuska-, fűzfasíp-, bodzafapuska-készítéssel mú­lathatják az időt a fúró-fara­gók. Tavasszal sor kerül bigé- zésre és gurigázásra. A foglal­kozások összegezéseként 1995 májusában a „csapat” el­látogat a nyíregyházi falumú­zeumba, és felkeresi az óvo­damúzeumot. Egyetemes irodalmunk értékfelmérése A határon túli magyar irodalom jeles képviselői találkoznak Nyíregyházán Kállai János Nyíregyháza (KM) — Az egyetemes magyar irodalom határon túli értékei címmel rendeznek háromnapos tu­dományos ülést a nyíregyhá­zi tanárképző főiskolán. A konferencia — melynek életre hívásán egyaránt mun­kálkodott a tanárképző iro­dalom tanszéke, az MTA me- gyénkbeli Tudományos Tes­tületé, a Nyíregyházi Főiskolai Egyesület Hungarológiai In­tézete és a Magyar Irodalom­történeti Társaság megyei Tagozata — október 27-én 14 órakor kezdődik. A nyitónapon hangzik el — többek között — Pomogáts Béla (ELTE, Budapest) iro­dalomtörténész Nemzeti iro­dalom, nemzetiségi irodalom című előadása. Görömbei András (KLTE, Debrecen), a szimpózium központi témájá­nak egyik legavatottabb is­merője a kisebbségi magyar irodalom kutatásának problé­máiról fog szólni, Gortvay Erzsébet (Állami Egyetem, Ungvár) pedig a kárpátaljai magyar irodalom vélt és valós értékinek jelenlétét teszi vizs­gálat „tárgyává”. A Nyíregyházáról elszárma­zott Nagy Károly (Toronto, Kanada) korreferátuma szin­tén nagy érdeklődésre tarthat számot. Czine Mihály (ELTE, Bu­dapest) irodalomtörténész Hű­ség és érték az erdélyi magyar irodalomban című előadásával kezdődik a rendezvény má­sodik napja (9 órakor). A házigazda tisztét betöltő nyíregyházi tanszék oktatói — Karádi Zsolt, Antal Attila, Jánosi Zoltán, Mester Béla — szintén a délelőtti programban kaptak helyet izgalmas té­maválasztású dolgozataikkal. A délutáni „műsor” előadói között köszönthetjük Cs. Gyi- mesi Évát (Bolyai Egyetem, Kolozsvár), aki a Transzilva- nizmus összegző cím jelezte kérdéskört taglalván fog be­szélni a valóság-mítosz-ideál hármasság relációjáról. A konferenciára érkezett tudósgyülekezet Katona Béla (BGYTKF, Nyíregyháza) elő­adásából tájékozódhat azokról a kísérletekről, melyek már jó ideje egy nyíregyházi irodalmi és kulturális sajtóorgánum ki­adására irányulnak. A Kelet felől című, nemrég született folyóiratot Madár János (Nyíregyháza) mutatja be. A nyár folyamán napvilá­got látott első után nem sokkal már a második számot is kézbe vehették szűkebb pátri­ánk irodalom kedvelői. A harmadik nap a kitekin­tésé. A tudományos ülés „stábja” október 29-én úrnak ered, hogy szakmai kirándulás keretében (Beregszász — Munkács — Ungvár útvona­lon) személyesen találkozhas­son és ismerkedhessen meg a kárpátaljai magyar irodalom jeleseivel, bejárhassa Kárpát­alja nevezetes irodalmi és történelmi emlékhelyeit. Ionesco Párizs (MTI) — A Julliard kiadó gondozásában ok­tóber vegén megjelenik az rl'i'i életrajz a/ idén el­hunyt világhírű drámaíró­ról. Eugene lonescóról. A könyvet, amelynek címe Ionesco, le nre et i’espe- tance (Ionesco, a nevetés és a remény), a francia esz- széista. Gilles Plazs írta. Gál Éva Emese új kötete Fehérgyarmat (KM - K. J.) — A Kölcsey Társaság októ­ber 26-án 17 órakor kezdődő összejövetelén Gál Éva Emese Vízesések című kötetét mu­tatják be a budapesti Litera Könyv- és Teaszalonban. (Hess András tér 4. Fortuna udvar) A rendezvényen jelen lesz a költőnő, akinek néhány versét Kulcsár Edit, a Szatmárnémeti Északi Színház Magyar Tagozatának művésze szólal­tatja meg. * Gál Éva Emese Szatmárné­metiben született, 1955-ben. 1980-ban fejezte be tanul­mányait a kolozsvári Ion And- rescu Képzőművészeti Fő­iskola grafika szakán. Képző­művész diplomát szerzett. Kezdetben Gyergyóújfaluban tanított, 1983 óta muzeológus Gyergyószentmiklóson. Művei: Ajándékgömb (ver­sek, Bukarest, 1982); Álomjog (versek, Bukarest, 1985); Örökölt csend (versek, Bu­karest, 1987). A költőnő neve nem cseng ismeretlenül megyénk líraked- Velőinek körében; jómaga már többször ellátogatott szűkebb pátriánkba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents