Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-22 / 250. szám
Kapaszkodó kamaszoknak A mai tizenévesek jobbak lesznek nálunk, ha el nem rontjuk őket Dr. Koncz István, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének ügyvezető igazgatója, az Országos Gyermekvédő Liga társelnöke, az önismereti és kortárssegítő csoportok trénereit képző Ego Training Scool képzési igazgatója, és pszichológiai témájú könyvek kiadója. Amerikában és Oxfordban végzett tanulmányai mellett gyakorló apaként is szerzett tapasztalatokat. Legfrissebb kötetét, a Kamaszkapaszkodót már elkapkodták, pedig tízezres példányszámban jelent meg. (Akiknek mégis szükségük van valamilyen formában az útmutatásaira, azok az Országos Gyermekvédő Liga ügyfélszolgálatánál kereshetik meg, minden szerda délután öttől hétig.) Tizenöt éve foglalkozik tinédzserekkel, ezen belül az önismeretükkel és annak fejlesztésével. Néhány jellegzetes pubertás utáni problémáról kérdeztük. □ Mindenekelőtt azt kellene tisztáznia számunkra, hogy a szakember milyen életkorú fiatalokat tekint kamasznak. — A 12 és 18 év közé eső korosztályt. Bár vannak olyanok, akik az alsó határnál járók esetében még későpubertásról beszélnek. Hazánkban körülbelül egymillióan tartoznak a beszélgetésünk témájául választottak közé. □ A tinik egyik baja, hogy vagy alulvagy felülértékelik magukat. Önnek mi a tapasztalata erről? — Lehet, hogy némelyikükről az látszik: a fellegekben jár. De ez csak máz. Ahogy a felnőttek többségénél is az. Valójában kétségek gyötrik őket, szoronganak a jövőtől, kisebbrendűségi érzésekkel küszködnek, és nem szívesen várják az érés végét. Egy kétezres mintával végzett felmérésünk jól mutatja ezt. A kamasz nyugodt időszakának csak a 12 éves kor körüli és a 15-16 éves kor körüli intervallum mondható. Az elmúlt tíz év csak felerősítette az elbizonytalanodási folyamatot. Durván egy évtizede kezdődött az a gazdasági életből induló szorítás, amely ma is hat. Ezzel függ össze a perspektívalátás hiánya. Ismétlem: nem csupán a gyerekek esetében, a szüleiknél is. □ Hogyan, milyennek látja egyáltalán a kamaszokat? — Hihetetlenül elkényelmesedtek a mai kamaszok. Ha a szűkebb környezetüket nézzük: a lakótelepi háztartásokban, a kis konyhákban még a maguk ellátását sem tanulták meg. Ha a tágabb világot figyeljük: minta nélkül állnak a megváltozott érvényesülési lehetőségek között. Holott az ember leginkább mintakövetéses módon tanul meg valamit. A példaadó gazdaságok valaha megszűntek. Másféle munkahely? Nincs elég. Pedig a feleslegesség érzésénél az anyák valószínűleg azzal vesztették el az utódaik szemében a becsületüket, hogy miután elmentek dolgozni, a nagy hajszában háttérbe szorultak a gondoskodásra irányuló ösztöneik. Azt gondoltuk, a munkanélküliség terjedése javít a helyzeten, de az ellenkezője következett be. A tanároknál regisztrált hanyatlás a pálya általános anyagi-társadalmi megbecsültségével, s az ezzel járó kontraszelekcióval függ össze. Egyébként a nevelőknél a házaspárokat sokkal többre értékelik, s a nyugodtságot, melegséget sugárzó igazgatók is képesek nagyon pozitív hatást gyakorolni. A cserkészekkel, lelkészekkel a tinik azért vannak bajban, mert számukra a földöntúli világba helyezett minta nem minta. □ Ön szerint miért kerültek az apák előtérbe? — Az apák azért kerültek olyan előkelő helyre a csemetéiknél, mert hiányzanak. Egyfelől: egyre több a csonka család. Másfelől: a rohanás, a stressz leginkább a középkorú férfiakat tizedeli. Magyarországon az erősebb nem 43 éves képviselői vannak a legkevesebben. Az öregek normarendszerét az unokák nem is ismerik, mert az urbanizáció, a modernizáció elszakította egymástól ezeket a nemzedékeket. A lényeg: bárkivel szemben őszinték, aki a lelke legmélyét meri feltárni előttük. Nem igazán szeretnek azonban felnőttek közt időzni, így otthon sem. Nyilván okkal döntöttek ekképp. Tulajdonképpen egyedül a kortársaikhoz kötődnek. □ Ha visszaemlékszem a saját ifjúságomra, abban a harmónia nélküli szerelemről szótő dalok dominálták. Most milyenek a párkapcsolatok? — Naivabbak, mint korábban. Hisznek a szerelem kiteljesítő erejében. Most, amikor mindent elönt a szabadosság, a kamaszok nem lefeküdni akarnak a partnerükkel, hanem egymásé akarnak lenni. A szexuális életben fontosnak tartják azt a néhány pillanatot, amikor bekövetkezik a teljes önfeláldozás, és beleolvadnak a másikba. Egyébként hangsúlyozzák a szeretkezés fogantató funkcióját, és meleg lelkű szülők kívánnak lenni. Azt mondhatom: a mai kamaszok jobbak lesznek nálunk, ha el nem rontjuk őket. Az illusztráció dr. Koncz István kandidátus Az önkifejezés-gazdagítás című egyetemi jegyzetéből származik nagyobb kudarc aligha érhet egy tizenévest. Vállalkozniuk kellene, úgy, hogy többnyire csaló vállalkozókat találnak maguk körül, ők viszont csak a rafinált, de becsületes típust tudják erkölcsileg elfogadni. Végeztünk egy énkép és testképvizsgálatot, mely azt mutatta: a magyar kamaszok a nyugaton élő kprtársaiknál mélyebben gondolkodnak. Érthető: jobban „nyomja őket a világ”. A testképüket tekintve azonban alacsonyabb értékeket értek el. S ez megint az önbizalomhiányt tükrözi. Érdekes lett volna az adatokat keleti mintákkal összevetni, de sajnos, ilyenek nem léteznek. □ Az emberi hitelességre visszatérve: kiket tartanak a tinédzserek érdemesnek arra, hogy kinyíljanak előttük? — Elég szomorú a kép. Csökken az anyák és a pedagógusok mintaszerepe, nő az apáké. A diák- és cserkészvezetők, valamint a papok népszerűsége is emelkedik, csak nem olyan mértékben, mint gondolnánk. Az öregeket már nem választják modellnek. Ha szép sorjában elemezzük a tényeket, a következőket állapíthatjuk meg: A manöken Tisztaberekről Anita megnyerte a fiatalok és idősebbek rokonszenvét a divatbemutatókon Többen gratuláltak a fehérgyarmati Ipari Szakmunkásképző divatbemutatóját követően a harmadik osztályos Kirschner Anitának. A textiles manöken egyike azoknak, akik korántsem így képzelték évekkel korábban, de időközben megtalálták a szépet a textíliákkal való foglalatoskodásban is. Az alig hétszáz lelkes, román határ közeli Tisztaberek felsősei a rozsályi körzeti iskolában tanultak. így reggel 7 órakor autóbusszal elindult az alig öt kilométerre lévő szomszéd iskolába, ahonnan csak késő délután ért haza. Az egykori budapesti kislány édesanyja, nővére és nagyszülei társaságában nyugodtan tanulhatott. A nyolcadik osztály elvégzése után végül is a fehér- gyarmati szakmunkásképzőbe került, kollégista lett. A középiskolai kollégiumban együtt voltak ipari tanulók, gimnazisták és szakközépiskolások. A textiles lányok már a szalagavató, illetve a ballagás ruházatán törik a fejüket, de ez nem jelenti azt, hogy miként az előző években, úgy most is az arra érdemesek ne kapcsolódnának be egy olyan rendezvénybe, mint a divatbemutató. Amikor az előzményekről érdeklődtem, kiderült, van a divatszakmák hozzáértőiből egy közösség, mely Fehérgyarmat város ilyen természetű rendezvényeinél meghatározó szerepet játszik. Ezek a szakemberek Kirschner Anita, A szerző felvétele döntő többségükben a szakmunkásképző tanárnői, szakoktatói. Ők azok, akik nyitott szemmel járnak a fiatalok között. így fedezték fel évekkel ezelőtt Anitát is. Azóta évről-évre láthatták a szatmáriak a tisz- tabereki textiles kislányt egy-egy divatbemutató színpadán. A korábbiakban, de az idei őszön is fel-feltűntek a fiatal vasas ipari tanulók is. A bemutatott ruhák egy részét a helyi textilipari üzemek állították elő, de több, a Fehérgyarmat és Vidéke Áfész Ruházati Áruházában megvásárolható férfi és női ruhát is viseltek az alkalmi manökenek. A lányok között olyan is akadt, aki maga készítette ruhát is bemutatott. Látva a lányokat, fiúkat, tartásukat, mozgásukat, ismét szóbakerült az „előélet”. Anita a nyarat a családdal „végigubor- kázta”. A ház körüli munkákban következetesen részt vett, részt vesz. Ehhez járulnak a testnevelés órák, illetve a divatbemutatók előtti zenés, mozgásos próbák. Biztos, hogy sok múlik a zenén, a társakon, a ruha színén, szabásán, s természetesen a nézőközönség összetételén. Anita egyaránt megnyerte a fiatalok és idősebbek rokonszenvét, de ez nem teszi elbizakodottá. Megmaradt ugyanannak a szatmári lánynak, aki három évvel ezelőtt a szakmunkásképzőbe került. Az itteni sikerek arra ösztönzik, hogy a szakmunkásvizsga letétele után se hagyja abba a tanulást. Tervei szerint leérettségizik, s ha lesz ereje, felsőfokú végzettséget is szerez. RITMUS Slágerlista A Manhattan együttes is felkerült a slágerlistára. Hazaiak 1. Pa-Dö-Dő: Szabó János (1.) 2. Sipos F. Tamás: Nincs baj, baby (7.) 3. Hevesi Tamás: Ezt egy életen át kell játszani (2.) 4. Géniusz: Úgy érzem (4.) 5. Fenyő Miklós: Fiatal a nyár (5.) 6. Szörényi Őrs: Ez az életem (6.) 7. Ámokfutók: Bad Man (9.) 8. Azok A Fiúk: Az angyalok a földre vágynak (10.) 9. The New Times: Ősidők (3.) 10. Manhattan: Várj, te hosszú forró nyár (-) Külföldiek 1. East 17: Around the World (1.) 2. Ace of Base: Don’t turn around (2.) 3. Capella: Move on Baby (3.) 4. Doop: Doop (4.) 5. D. ]. Bobo: Everybody (9.) 6. Wet Wet Wet: Love is all around (6.) 7. All-4-One: I swear (7.) 8. Big Mountain: Baby, I love your Way (5.) 9. Mo-Do: Eins, zwei, Polizei (-) 10. The Prodigy: No Good (-) Magnókazettát nyert Szarvas Máté és Gergő, Nyíregyháza; Lőrincz Ágnes, Győrtelek; Szoboszlai Mariann, Keme- cse. Turcsán András, a Pepe hanglemezbolt vezetője (Nyíregyháza, Európa üzletház) a Digital Scream kazettáját ajánlotta fel, ezt Simon Attila vajai olvasónk nyerte. Továbbra is várjuk tippjeiteket három-három hazai, illetve külföldi dalra. A beküldési határidő: október 29. A slágerlista vasárnap délelőtt a nyíregyházi rádióban hallható. GONDOLKODÓ Útvesztő számokkal Induljatok el az A ponttól, s keressétek meg azt a B pontig vezető útvonalat, amelynek a megtétele során a legnagyobb lesz az érintett számok összege! Minden úton csak egyszer szabad végigmenni, s a már megtett utakat nem szabad keresztezni. Merre kell kanyarogni, s mennyi lesz az összeg? Napkelet • A KM hét végi melléklete 1994. OKTÓBER 22., SZOMBAT
