Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-22 / 250. szám
Közülük is odavetődött egy-kettő, de semmi olyan jelét nem vette a dolognak, ami miatt valamilyen intézkedést kellett volna foganatosítani. A hideg, ködös szürkületben azonban nagyon baljóslatú volt a tér képe. Mindaddig, amíg—már majdnem a sötétség beálltakor — szinte egy emberként kiáltott fel a csoportosulás: jönnek! Boldog arcok pillantottak a bizományi irányába. Az egy-két kirendeltét kivéve, akik bénultan meresztették a szemüket: ki a fene jön? Bekanyarodott a busz, leszálltak a kórustagok, ki-ki szeretteihez, és irány haza. Riadó lefújva. Ma, amikor a hatalmas történelmi erőfeszítésre, az áldozatokra emlékezünk, amikor friss koszorúk virulnak sírokon és emlékműveken, kockázatos dolog viccelődve komoly dolgokat bizonygatni. Amiért mégis ezt választottam eszközül, annak az az oka, hogy a költőtakarom citálni. Ennyi idő múltán még ekkora haragot is békévé oldhat az emlékezés. A közelmúlt gyanakvása már nevetségességbe fulladt. Ma pedig, amikor már jóval többen vagyunk, akik nem éltünk akkor, nem szabad már egymásban ellenséget keresni. Emlékezni kell, tisztelni az akkoriak bátorságát. Fejet hajtani, de utána előre nézni. Ésik Sándor MAGÁNVÉLEMÉNY Főhajtás Ha a történelem az élet tanítómestere, akkor érdemes a ma problémáit a közel, vagy régmúlt hasonló helyzeteivel egybevetni abból a célból, hogy a közeli, vagy távoli jövőt megpróbáljuk előre látni. Egy ilyen többszörösen bővített mondatba foglalt alapvetés akár egy nagyobb lélegzetű értekezést is bevezethetne, ám ennek a lapnak az aljáig érve pusztán egy történet felvillantásához szánom. Az egészen közeli múltban, a nyolcvanas évek közepe táján zajlott le a dolog, a színhely Nyíregyháza központja, a régi irodaház előtti tér volt. Október 23-án szürkületkor a szélrózsa minden irányából lassú, megfontolt léptekkel komoly férfiak, polgárasszonyok közeledtek. Odaérve lassítottak, majd tétován lépkedtek fel alá. Némelyek köszöntek egymásnak, némelyek nem. Néhányan bizonytalanul beszélgettek. Lassacskán tisztességes csoportosulás támadt azon a téren, ahol ilyentájt már alig szokott lézengeni valaki. Az akkor még Októberi Sajnálatos Eseményekként emlegetett forradalom és szabadságharc évfordulóján a gyülekezés előbb értetlenséget, majd riadalmat keltett azok körében, akik feladatul kapták, hogy eseménytelenül teljen el a nap. AKTUÁLIS INTERJÚNK Siker, ha élünk jogainkkal Kedvezmények a kisebbségeknek az önkormányzati választáson Dr. Czap Lajos Szekeres Tibor felvétele □ Erre szokták azt mondani: szép-szép ez a lehetőség, de — sarkítsuk ki a kérdést — melyik magyar szavaz egy cigányra? — Lehet, hogy épp ilyen meggondolásból a törvény szerint kedvezmények illetik meg a települési önkormányzatok választásánál a kisebbségeket. A tízezernél kevesebb lakosú településeken az önkormányzati képviselő-testület megválasztásánál — ha a kislistás választáson az adott kisebbség jelöltjéből nem lett képviselő — lehetősége van kedvezményes mandátum megszerzésére, ha a képviselő-testületbe a legkevesebb szavazattal bekerült képviselő szavazatszámának legalább a felét megkapta. A tízezernél több lakosú településeken pedig kedvezménnyel indíthatnak kisebbségi kompenzációs listát a kisebbségek. Míg a pártok, társadalmi szervezetek közül csak azok állíthatnak listát, amelyek az egyéni választókerületek egynegyedében egyéni jelöltet tudtak indítani, addig a kisebbségeket ilyen feltétel nem terheli. A kisebbségi lista a törvény erejénél fogva jön létre, azon vaMár a választási és az önkormányzati törvény vitájából kiderült, most egy bonyolult rendszerű választást kell lebonyolítani. Az előkészületek körjegyzők és polgármesterek felkészítésével elkezdődtek. Mi dr. Czap Lajos megyei főjegyzővel beszélgettünk a választás legaktuálisabb és legérdekesebb kérdéseiről. □ Kik lesznek az elkövetkező választás kulcsemberei? "— Egyértelmű, hogy a jegyzők. Őket hatalmazta fel a törvény arra, hogy a helyi választási munkacsoportok élére kerüljenek. Ezen a héten éppen ezért számukra tartottunk értekezletet, ami nyitánya egyben a választási munka beindításának. Másnap a megyében működő pártok, társadalmi szervezetek, nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőivel találkoztunk, szóltunk a választás előkészítéséről, feladatairól. Különösen a helyi kisebbségi önkormányzatok választását emeltük ki, mert ilyen első alkalommal lesz Magyarországon. □ Volt-e értelme ennek, hiszen a helyi kisebbségi önkormányzat alakítását lehetővé tevő kezdeményezés határideje előző nap lejárt? — Azt hiszem a találkozó ettől függetlenül eredményes volt. Mi is késve ismertük meg a határidő napját, de ezt követően többször is felhívtuk a figyelmet a határidő lejártára, épp a Kelet-Magyarország hasábjain olvashatták három alkalommal is. Aki elmulasztotta ezt, egy év múlva ismét lehetőséget ad a törvény a helyi kisebbségi önkormányzat választására. □ Úgy tudom, addig sem kell arra várni, hogy kisebbséghez tartozó képviselő is üljön a helyi önkormányzat testületében. — Nem, mert a törvény szerint a választáson a nemzeti és etnikai kisebbségek két formában vehetnek részt: a települési ön- kormányzatok választásán, illetve a nemzeti és etnikai helyi kisebbségi önkormányzatok választásán. lamennyi kisebbségi jelölt (kisebbségi szervezet jelöltje vagy független jelölt) kisebbségenként külön-külön szerepel, de az egyes kisebbségi jelöltek közös listán is indulhatnak. A kisebbségi lista a szavazatok arányában kap mandátumot. □ Ha még így sem sikerül? akkor 3x50, illetve 3x100 érvényes szavazólap szükséges ahhoz, hogy mindhárom választás érvényes legyen. Ha a jelölés eredményeként nem volt annyi jelölt, mint a megválasztható képviselők száma, vagy az érvényes szavazólapok száma egy kisebbség esetén nem éri el az 50-et, illetve 100- at, akkor nem alakul meg a kisebbségi önkormányzati képviselő-testület. A képviselő-testület megválasztására legközelebb az általános választást követő év novemberében kerülhet sor, de csak akkor, ha a választás kitűzését — a választás előtt legalább hatvan nappal — öt választópolgár kezdeményezi. □ Hány településen és hány kisebbség kezdeményezett önkormányzati választás kitűzését? — Hatvannégy településen történt bejelentés helyi kisebbségi önkormányzati választásra. Ezen belül 64 cigány, Nyíregyházái! plusz szlovák és Mátészalkán plusz német kisebbségi választás kezdeményezéséről tudunk. Összességében a kezdeményezések számát pozitívnak tartjuk. Ezeket a bejelentéseket a helyi választási bizottságok vizsgálják és döntenek abban, hogy december lire kitűzik-e a helyi kisebbségi önkormányzati választást. □ Jelenleg milyen feladatok megoldása van napirenden? — A szavazókörök kialakítása és a választókerületek meghatározása. Ez azért is érdekes, mert igazodni kell jogszabályi kereteken belül az országgyűlési képviselő-választáshoz. A jogszabály azt is egyértelműen tartalmazza, hogy a szavazókörökben a választók számának 600 és 1200 között kell lenni, amit nagyon nehéz végrehajtani. Jelenleg 584 szavazókor van kialakítva, s ebből 64 esetben a választópolgárok száma nem éri el a hatszáz főt. A pártokkal történt egyeztetés alapján a jegyzők arányosan próbálják kialakítani a választókerületeket, de az arányos kialakítás nem mindig sikerül. Akik ismerik a megye településszerkezetét, nagyon jól tudják, hogy egy olyan településen, amelyikhez sok tanya tartozik, már a hatszázat is nehéz tartani, ugyanis ezek a tanyák egymástól meglehetősen távol vannak. Ez megnehezíti a szavazókörök kialakítását is, szinte lehetetlenné teszi, hogy a választás időre befejeződjön, vagy eleve számolnunk kell azzal, hogy akinek át kellene menni a másik tanyára, nem élnek választói jogukkal. Az 1200-as szám pedig a nagy települések gondja, például Nyíregyházán rendkívül nehéz tartani. Reméljük, hogy a jegyzőknek a pártokkal sikerül olyan megállapodásra jutni, amelyik lehetővé teszi az eltérést olyan esetekben, amikor a körülmények ezt kikényszerítik, s arányosan tudják kialakítani a szavazóköröket. Fontos eseménynek számít még az is, hogy a napokban kerül sor a helyi választási szervek és azok mellett működő munkacsoportok magalakítására. Mi a technikai és szervezési feladatokat megoldjuk, ám a választás csak akkor lesz sikeres, ha minél többen élnek jogaikkal. <fc<>.......... ................................................"" A pártokkal történt egyeztetés alapján arányosan alakítják ki -----a választókerületeket. „ — Ha az általános szabályok szerint az adott kisebbségi lista nem jut mandátumhoz, akkor a lista már a mandátumszerzéshez szükséges legkevesebb szavazat egynegyedének elérése esetén is mandátumot szerez. A kedvezményes mandátumok száma — kisebbségi listánként külön-külön — egy. □ Kanyarodjunk vissza a kisebbségi ön- kormányzatokhoz. Milyen létszámúak lesznek? — A település lélekszámától függ. Az 1300-nál kevesebb lakosú településen 3, az 1300-nál több lakosú településeken 5 fő. További szabály, hogy a kisebbségi önkormányzati választáson jelölt lesz minden választópolgár, aki a kisebbség képviseletét — egyoldalú jognyilatkozattal — vállalja és aki a választókerület választópolgárai közül legalább öt választópolgár ajánlását ** Hatvannégy településen történt bejelentés kisebbségi önkormányzati választásra. •• összegyűjti. A jelöltajánlásra — a települési önkormányzati választással azonos módon — ajánlóív vagy ajánlólap szolgál. □ Mikor érvényes a választás? — A kisebbségi önkormányzati választás érvényességi feltétele, hogy az adott kisebbségi kislistára 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen legalább 50, 10 000-nél több lakosú településen legalább 100 választópolgár érvényesen szavazzon. Az érvényességi feltétel kisebbségenként külön- külön áll fenn, így ha mondjuk német, román és cigány kisebbségi választás is van, ^ A tízezernél több lakosú településeken kedvezménnyel indíthatnak kompenzációs listát, ym Balogh József JL
