Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-21 / 249. szám

1994. október 21péntek TÚL A MEGYÉN Uj mérce az érettségin Meg­emlékezések Budapest (MTI) — Az 1956-os forradalom évfor­dulója alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök részt vesz a Vígszínház re­konstrukció utáni ünnepé­lyes megnyitóján. A nem­zeti ünnep napján, vasár­nap délután három órakor a Magyar írószövetség székházán elhelyezett em­léktábla avatóünnepségen, este pedig az Állami Ope­raház díszelőadásán mond beszédet. Tatabánya (MTI) — A kor­mány szeretné, ha a jövő évi költségvetésből is érzékel­hetővé válna, hogy az oktatás­nevelést stratégiai ágazatnak tekinti. Igaz, minden jogos igényt e területen sem lehet még hosszú éveken keresztül teljes mértékben kielégíteni, ez a szféra azonban másokkal el­lentétben — ahol helyenként csak szjntentartásra futja majd, vagy netán csökkenés következik be — 1995-ben a normatív támogatáson felül 15 százalékos fejlesztési forrásra számíthat. Mindezt Jánosi György mondta el csütörtökön a II. Tatabányai Pedagógiai Napok rendezvénysorozatá­nak egyik kiemelt eszme­cseréjén, a Komárom-Eszter- gom megyei óvoda- és isko­laigazgatók előtt. A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium politikai államtitkára szerint a fenti for­rást négy területre kívánják koncentrálni: az óvódák fej­lesztésére, a felsőfokú tanin­tézeti hallgatók számának növelésére, a szakképző in­tézetekben új képzési formák beindítására, valamint a von­záskörzeti feladatokat ellátó és a kistelepülési iskolák fej­lesztésére. A tanácskozáson Jánosi György bejelentette, hogy rö­videsen új érettségi vizsga- követelményeket dolgoznak ki. A nemzeti alaptantervet még ez év végén széles körű szakmai vitára bocsátják, s an­nak végleges változata a jövő tavasz végére, vagy a nyár ele­jére elkészülhet. Csütörtök hajnalban vonattal ütközött egy munkásokat szállító busz Pekíngben, melynek következtében a busz kettészakadt. A balesetnek több, mint húsz halálos áldozata van AP-felvétel Igazi megkövetésre várnak A Kossuth Lajos téri hangzavarba a Zimányiéké is bele-belemorajlott LA ^ Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) — Zimányi Tibor egyike volt azoknak, akiket 1944-ben a nyilasok, 1948-ban a kommunisták zár­ták börtönbe. Megjárta Kis- tarcsát, Recsket, majd az 1956-os eseményekben való részvételéért öt év börtönt ka­pott. A rendszerváltozás első pillanataiban, 1988. június 6- án a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapításában is köz­reműködik, néhány hónappal később a Recski Szövetség alapító tagja. 1989-ben a POFOSZ társelnökévé vá­lasztják. A Budapesten élő Zimányi Tibor ma az előbbi szervezet (TIB) elnöke, a Recski Szövetségnek pedig a főtitkára. Kevés nála kompe- tensebb személyt lehetne ki­választani arra, hogy 1956 szellemiségéről beszélges­sünk. Először azt kérdeztük tőle: vajon jó-e, hogy 1956-ot még ma is igen sok társadalmi erő tűzi a zászlajára. — Ez ma egy általános je­lenség, hogy hivatkoznak 1956-ra, annak szellemisé­gére, erkölcsiségére — vála­szolta Zimányi Tibor. — Saj­nos, többnyire ez kisajátítása akar lenni 1956-nak. Nagyon sok oldalról megtették minda­zok, akik valamilyen előnyt akartak volna szerezni maguk­nak. Az ’56 szellemiségével való visszaélést én elítélem. □ Mit jelent konkrétan ’56 szellemisége? — Az akkor létező nemzeti egységet. Hiszen azzal min­denki teljesen azonosult, hogy a magyar nemzet független­ségét vissza kell szerezni. Ez volt ’56 szelleme. Ma rengete­gen hivatkoznak rá minden­féle pártállásból. Szinte vala­mennyi párt azt akarja elhitet­ni, hogy ő képviseli igazán ’56 szellemiségét. □ Mi a helyzet akkor ma ’56 szellemiségével? Nyilván az történelmietlennek hangzik, hogy ha 1956-ban nem 12 napig tart a forradalom, s ak­kor eljuthattunk volna a füg­getlenségig, nyilván akkor sem maradt volna meg ez a nagy- nagy nemzeti egység. — Igen, ez így van, hiszen már abban a 12 napban is megjelentek a parlamenti pár­tok csírái. November 4-ig na­gyon kevés volt az idő. Ha lett volna több, akkor a pártok nyílván újra feltámadtak vol­Zimányi Tibor Nagy Gábor (ISB) felvétele na. Addig azonban nem ébred­het rá az ember, hogy nép­nemzeti, vagy liberális, amíg el van nyomva, s ennél sokkal fontosabb kérdés van a közép­pontban. Egy idő után azon­ban, mint azt most 1990 után tapasztalhattuk is: az emberek jelentős részét a nemzeti füg­getlenség már nem is érdekli. Sokkal inkább azzal foglalko­zik, hogy meddig megy lefelé az életszínvonal. Ez teljesen természetes. A választási ered­mény is azt mutatja pontosan, hogy mi magyarok milyenek is vagyunk. Ezt tudomásul kell venni! □ Aktív szerep juthat-e az ötvenhatosoknak az ország vezetésében? — Ketté kell választani azt, hogy ki miként viselkedett 1956-ban mint fiatalember és miként gondolkodik az eltelt négy évtized után. Attól az embertől, aki akkor esetleg igazi hős, halált megvetően bátor volt, most nem lehet feltétlenül azt várni, hogy a mai világban ugyanolyan ki­válóan szerepeljen. Az embert a börtönévek is nagyon meg­viselhették. De gondoljuk csak végig azok fejével, akik ezért a rendszerért áldozták a szabad­ságukat, s mit kapnak vissza? Ez az igazi tragédia. □ Elégedetlenek az egykori politikai üldözöttek a dolgok mai állásával? — Egy igen nagy elége­detlenség van a volt ’56-osok körében, ami persze teljesen természetes. De nemcsak ró­luk van szó, hanem mind­azokról, akik törvénysértés ál­dozatai lettek. Még szám­szerűsíteni is lehet őket: a Kár­pótlási Hivatalban politikai okból először 380 ezren adtak be kérvényt, pótlólag pedig 77 ezren. Ha ehhez még hoz­závesszük a közvetlen rokon­ságot, akkor ez több mint egymillió embert jelent. Ennyi polgárnak a szavazata már erőt kellene, hogy jelentsen, s ez a választás során mégsem mu­tatkozott. Cl Vajon miért? — Ázért, mert borzasztó rosszul hajtották végre a kár­pótlást. Például nem a be­nyújtás sorrendjében hozták a határozatokat. Sokan évekig nem kapták meg, aztán a jegy átvételéhez is újabb határidőt állapítottak meg. — így aztán nem kevesen jutottak el odáig, hogy azt mondták: bár ne is kaptam volna kárpótlást! A kárpótlási jegy értékéről pedig ne is beszéljünk. □ A kormányváltás óta ez pedig tovább romlott. — Na, azt meg már nem is tudom kommentálni. 77 ezer ügyhöz még hozzá sem nyúl­tak a hivatalban! Ez elké­pesztő! □ Göncz Árpád szemé­lyében egykori ’56-os az or­szág első közjogi méltósága. De vele sincsenek megbékélve. — Erről nagyon nehéz beszélni. Ahogy mi érezzük: a köztársasági elnök nem emel­kedett fel minden magyarok elnökévé, hanem jószerivel egy párt szószólója. A két évvel ezelőtti kifütyülése kapcsán mindig csak arról a nyilas sapkás fiúról beszéltek. Holott nyolc ’56-os szervezet nevében mi levelet is írtunk Göncz Árpádhoz, amelyben leszögeztük: a Kossuth Lajos téri hangzavarba a mi hangunk is belemorajlott. De ez úgy lát­szik, senkit sem érdekelt. □ Önöknek, ha lehet, még komolyabb gondjaik vannak egy másik közjogi méltóság­gal. A mai kormányfővel, aki ráadásul 1956-ban épp a másik oldalon állt. — Meg kell mondanom, ez elég komoly nehézséget okoz nekünk. Elvártuk volna, hogy részéről egy igazi megkövetés történjen. □ Horn Gyula idén július 16-án együtt koszorúzott Nagy Imre lányával. — Ezt a gesztust az ötven­hatosok közössége legfeljebb egy kezdeti lépésnek tekin­tette. — Mi egy olyan igazi meg­követésre számítottunk, mint amilyet Jelcin tett itt Buda­pesten. Ha október 23-át nem­zeti ünnepnek tekintjük, akkor legalább egy ilyenre számítot­tunk volna Hóm Gyulától. Ugyanúgy mint ő azt a holo­caust áldozataival szemben nagyon tisztességesen meg is tette. □ Hogy látja, eljuthatunk-e egyszer a teljes nemzeti meg­békélésig? — Mindenképpen, hiszen minden társadalomnak az az érdeke, hogy minél kevesebb belső feszültség legyen az országban. Én a magam ré­széről már megbékéltem mindazokkal, akik a megtorlás során velem szemben sok bűnt elkövettek. Nem is foglalko­zom velük. De a közéleti meg­békélés az más kérdés. Ott világosan meg kell mondani, ha valaki hibázott. S ha a megkövetés megtörtént, az ügy le is zárult. Bombariadó Debrecenben Debrecen (MTI) — Pozs- gay Imre rendhagyó poli­tológiai órájával emlékez­tek meg közelgő nemzeti ünnepünkről csütörtökön a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az ebből az alkalomból a nagy méretű tanteremmé átala­kított aulába érkezőket azonban rendőrök állították meg az egyetem bejára­tánál. Reggel fél hét előtt néhány perccel ugyanis is­meretlen telefonáló közölte a rendőrséggel: a épületben két bombát rejtett, amelyek 7.30-kor robbannak. A rendőrség nagy erők­kel vonult a helyszínre, a környéket lezárták, az épü­letet átvizsgálták. Ennek során egy „teflonbomba” feliratú gazdátlan aktatás­kát találtak az egyetem fő­épületében, de kiderült, hogy abban veszélytelen kísérleti eszközök vannak. A rendőrség a délelőtt folyamán elfogta az addig ismeretlen — egyébként helyi — telefonálót. Pozsgay Imre a fogad­tatásról szólva újságírók­nak csak annyit mondott: őt már sokféleképpen várták, ez is belefér... Úgy tűnik még ma is vannak, akik szívesebben ünnepelnék november 4-ét, mint októ­ber 23-át — fogalmazott. Pozsgay Imre beszédé­ben rövid történelmi átte­kintés után az 1956-os for­radalom legfontosabb hazai tanulságának nevezte, hogy sorsdöntő kérdésekben — a függetlenség, az állami szu­verenitás, a demokrácia akarása terén — nemzeti egységet teremtett. ’56-nak ez az üzenete „kért szót” 1988-89-ben is, amikor is­mét hasonló átalakulá­son ment át az ország, de „szerencsére akkor nem kellett vérben gázolni” — mondta. „1956. október 23-a nem követeli meg, hogy liberá­lisok, konzervatívok, szo­cialisták, vagy más érzüle- tűek legyünk, és ez a mi szabadságunk.” Hirmustra Békésen ért... ...véget szerda este a mace­dón ellenzék által szerve­zett nagygyűlés, s az azt követő tüntetés. A Szkopje központjában összegyűlt mintegy 40 ezer ember az elnök- és parlamenti vá­lasztások vasárnap rende­zett első fordulójának meg­ismétlését követelte. (MTI) Csütörtökön... ...életbe lépett a tádzsik kormány és a fegyveres el­lenzék közötti tűzszünet, amely a november hatodi­kára kitűzött elnökválasz­tásig és az új alkotmányról szóló népszavazásig lesz érvényben. (MTI) Egy horvát... ...katona életét vesztette, kettő pedig megsebesült szerdán a krajinai szerbek és a horvát fegyveresek összecsapásában. (MTI) Az ukrán... ...parlament bizonyos fenn­tartásokkal, de nagy vona­lakban egyetért azzal a helyzetértékeléssel, amit Leonyid Kucsma államfő adott a múlt héten mondott beszédében. (MTI) Izrael és Jordánia... ...között november 1-jétől megnyitják a határt. Ez azt jelenti, hogy a két ország állampolgárai az arabai és a Husszein sejkről elnevezett határátlépőkön keresztül el­látogathatnak a másik or­szágba. (MTI) Otthona előtt... ...meggyilkolták Algériá­ban a Revolution Africaine című kormánypárti hetilap főszerkesztőjét — jelentet­te be csütörtökön az ország biztonsági szolgálata. Kuba... ...ellenzi, hogy az Egyesült Államok egyoldalú intéz­kedéseket hozzon a sziget- országból elmenekült, s je­lenleg túlnyomórészt a gu- antánamói amerikai ha­ditengerészeti támaszpon­ton tartózkodó emigrán­sokkal kapcsolatban. (MTI) Euthanázia egyenes adásban (MTI-Panoráma) — A világon egyedülálló doku­mentumfilmet készül be­mutatni csütörtökön este a holland televízió: a film egyenes adásban mutatja be, hogyan hajt végre egy holland orvos euthanáziát menthetetlen betegén. Wil­fred van Oijen doktor elal­tatja páciensét, majd halá­los injekciót ad be neki. A filmet, amelynek vi­deokazettáját a Reuternek is sikerült megszereznie, a késői órákban mutatják be. Az alkotók hetekkel a ter­vezett euthanázia végrehaj­tása előtt kezdték nyomon követni az orvos-beteg kap­csolatot. Hollandiában a múlt évben fogadtak el tör­vényt arról, hogy bizonyos, szigorúan meghatározott feltételek esetén — így a beteg többszöri kifejezett kérésére, a betegség vissza­fordíthatatlanságára vonat­kozóan több orvoskollégá­val konzultálva — az or­vosok hozzásegíthetik páci­ensüket a szenvedés nélküli halálhoz. A filmen a tolószékbe kényszerült beteg, akinek állapota folyamatosan rom­lik, idővel nyelése és léleg­zése is nehézzé válik, be­szélni csak nagy nehézsé­gek árán tud, naplójába azt írja — és orvosával is azt közli —, hogy az euthaná­zia gondolatát már hónapok óta elfogadta. A beteg végül is saját ott­honában hal meg, az orvos ott adja be neki a halálos in­jekciót, miután ismételten megkérdezi, hogy valóban akar-e ily módon meghalni. A beteg felesége mindvégig férje mellett van. j. MKeíeTMagyagorszá^^^

Next

/
Thumbnails
Contents