Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-21 / 249. szám
1994. október 21péntek TÚL A MEGYÉN Uj mérce az érettségin Megemlékezések Budapest (MTI) — Az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök részt vesz a Vígszínház rekonstrukció utáni ünnepélyes megnyitóján. A nemzeti ünnep napján, vasárnap délután három órakor a Magyar írószövetség székházán elhelyezett emléktábla avatóünnepségen, este pedig az Állami Operaház díszelőadásán mond beszédet. Tatabánya (MTI) — A kormány szeretné, ha a jövő évi költségvetésből is érzékelhetővé válna, hogy az oktatásnevelést stratégiai ágazatnak tekinti. Igaz, minden jogos igényt e területen sem lehet még hosszú éveken keresztül teljes mértékben kielégíteni, ez a szféra azonban másokkal ellentétben — ahol helyenként csak szjntentartásra futja majd, vagy netán csökkenés következik be — 1995-ben a normatív támogatáson felül 15 százalékos fejlesztési forrásra számíthat. Mindezt Jánosi György mondta el csütörtökön a II. Tatabányai Pedagógiai Napok rendezvénysorozatának egyik kiemelt eszmecseréjén, a Komárom-Eszter- gom megyei óvoda- és iskolaigazgatók előtt. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára szerint a fenti forrást négy területre kívánják koncentrálni: az óvódák fejlesztésére, a felsőfokú tanintézeti hallgatók számának növelésére, a szakképző intézetekben új képzési formák beindítására, valamint a vonzáskörzeti feladatokat ellátó és a kistelepülési iskolák fejlesztésére. A tanácskozáson Jánosi György bejelentette, hogy rövidesen új érettségi vizsga- követelményeket dolgoznak ki. A nemzeti alaptantervet még ez év végén széles körű szakmai vitára bocsátják, s annak végleges változata a jövő tavasz végére, vagy a nyár elejére elkészülhet. Csütörtök hajnalban vonattal ütközött egy munkásokat szállító busz Pekíngben, melynek következtében a busz kettészakadt. A balesetnek több, mint húsz halálos áldozata van AP-felvétel Igazi megkövetésre várnak A Kossuth Lajos téri hangzavarba a Zimányiéké is bele-belemorajlott LA ^ Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) — Zimányi Tibor egyike volt azoknak, akiket 1944-ben a nyilasok, 1948-ban a kommunisták zárták börtönbe. Megjárta Kis- tarcsát, Recsket, majd az 1956-os eseményekben való részvételéért öt év börtönt kapott. A rendszerváltozás első pillanataiban, 1988. június 6- án a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapításában is közreműködik, néhány hónappal később a Recski Szövetség alapító tagja. 1989-ben a POFOSZ társelnökévé választják. A Budapesten élő Zimányi Tibor ma az előbbi szervezet (TIB) elnöke, a Recski Szövetségnek pedig a főtitkára. Kevés nála kompe- tensebb személyt lehetne kiválasztani arra, hogy 1956 szellemiségéről beszélgessünk. Először azt kérdeztük tőle: vajon jó-e, hogy 1956-ot még ma is igen sok társadalmi erő tűzi a zászlajára. — Ez ma egy általános jelenség, hogy hivatkoznak 1956-ra, annak szellemiségére, erkölcsiségére — válaszolta Zimányi Tibor. — Sajnos, többnyire ez kisajátítása akar lenni 1956-nak. Nagyon sok oldalról megtették mindazok, akik valamilyen előnyt akartak volna szerezni maguknak. Az ’56 szellemiségével való visszaélést én elítélem. □ Mit jelent konkrétan ’56 szellemisége? — Az akkor létező nemzeti egységet. Hiszen azzal mindenki teljesen azonosult, hogy a magyar nemzet függetlenségét vissza kell szerezni. Ez volt ’56 szelleme. Ma rengetegen hivatkoznak rá mindenféle pártállásból. Szinte valamennyi párt azt akarja elhitetni, hogy ő képviseli igazán ’56 szellemiségét. □ Mi a helyzet akkor ma ’56 szellemiségével? Nyilván az történelmietlennek hangzik, hogy ha 1956-ban nem 12 napig tart a forradalom, s akkor eljuthattunk volna a függetlenségig, nyilván akkor sem maradt volna meg ez a nagy- nagy nemzeti egység. — Igen, ez így van, hiszen már abban a 12 napban is megjelentek a parlamenti pártok csírái. November 4-ig nagyon kevés volt az idő. Ha lett volna több, akkor a pártok nyílván újra feltámadtak volZimányi Tibor Nagy Gábor (ISB) felvétele na. Addig azonban nem ébredhet rá az ember, hogy népnemzeti, vagy liberális, amíg el van nyomva, s ennél sokkal fontosabb kérdés van a középpontban. Egy idő után azonban, mint azt most 1990 után tapasztalhattuk is: az emberek jelentős részét a nemzeti függetlenség már nem is érdekli. Sokkal inkább azzal foglalkozik, hogy meddig megy lefelé az életszínvonal. Ez teljesen természetes. A választási eredmény is azt mutatja pontosan, hogy mi magyarok milyenek is vagyunk. Ezt tudomásul kell venni! □ Aktív szerep juthat-e az ötvenhatosoknak az ország vezetésében? — Ketté kell választani azt, hogy ki miként viselkedett 1956-ban mint fiatalember és miként gondolkodik az eltelt négy évtized után. Attól az embertől, aki akkor esetleg igazi hős, halált megvetően bátor volt, most nem lehet feltétlenül azt várni, hogy a mai világban ugyanolyan kiválóan szerepeljen. Az embert a börtönévek is nagyon megviselhették. De gondoljuk csak végig azok fejével, akik ezért a rendszerért áldozták a szabadságukat, s mit kapnak vissza? Ez az igazi tragédia. □ Elégedetlenek az egykori politikai üldözöttek a dolgok mai állásával? — Egy igen nagy elégedetlenség van a volt ’56-osok körében, ami persze teljesen természetes. De nemcsak róluk van szó, hanem mindazokról, akik törvénysértés áldozatai lettek. Még számszerűsíteni is lehet őket: a Kárpótlási Hivatalban politikai okból először 380 ezren adtak be kérvényt, pótlólag pedig 77 ezren. Ha ehhez még hozzávesszük a közvetlen rokonságot, akkor ez több mint egymillió embert jelent. Ennyi polgárnak a szavazata már erőt kellene, hogy jelentsen, s ez a választás során mégsem mutatkozott. Cl Vajon miért? — Ázért, mert borzasztó rosszul hajtották végre a kárpótlást. Például nem a benyújtás sorrendjében hozták a határozatokat. Sokan évekig nem kapták meg, aztán a jegy átvételéhez is újabb határidőt állapítottak meg. — így aztán nem kevesen jutottak el odáig, hogy azt mondták: bár ne is kaptam volna kárpótlást! A kárpótlási jegy értékéről pedig ne is beszéljünk. □ A kormányváltás óta ez pedig tovább romlott. — Na, azt meg már nem is tudom kommentálni. 77 ezer ügyhöz még hozzá sem nyúltak a hivatalban! Ez elképesztő! □ Göncz Árpád személyében egykori ’56-os az ország első közjogi méltósága. De vele sincsenek megbékélve. — Erről nagyon nehéz beszélni. Ahogy mi érezzük: a köztársasági elnök nem emelkedett fel minden magyarok elnökévé, hanem jószerivel egy párt szószólója. A két évvel ezelőtti kifütyülése kapcsán mindig csak arról a nyilas sapkás fiúról beszéltek. Holott nyolc ’56-os szervezet nevében mi levelet is írtunk Göncz Árpádhoz, amelyben leszögeztük: a Kossuth Lajos téri hangzavarba a mi hangunk is belemorajlott. De ez úgy látszik, senkit sem érdekelt. □ Önöknek, ha lehet, még komolyabb gondjaik vannak egy másik közjogi méltósággal. A mai kormányfővel, aki ráadásul 1956-ban épp a másik oldalon állt. — Meg kell mondanom, ez elég komoly nehézséget okoz nekünk. Elvártuk volna, hogy részéről egy igazi megkövetés történjen. □ Horn Gyula idén július 16-án együtt koszorúzott Nagy Imre lányával. — Ezt a gesztust az ötvenhatosok közössége legfeljebb egy kezdeti lépésnek tekintette. — Mi egy olyan igazi megkövetésre számítottunk, mint amilyet Jelcin tett itt Budapesten. Ha október 23-át nemzeti ünnepnek tekintjük, akkor legalább egy ilyenre számítottunk volna Hóm Gyulától. Ugyanúgy mint ő azt a holocaust áldozataival szemben nagyon tisztességesen meg is tette. □ Hogy látja, eljuthatunk-e egyszer a teljes nemzeti megbékélésig? — Mindenképpen, hiszen minden társadalomnak az az érdeke, hogy minél kevesebb belső feszültség legyen az országban. Én a magam részéről már megbékéltem mindazokkal, akik a megtorlás során velem szemben sok bűnt elkövettek. Nem is foglalkozom velük. De a közéleti megbékélés az más kérdés. Ott világosan meg kell mondani, ha valaki hibázott. S ha a megkövetés megtörtént, az ügy le is zárult. Bombariadó Debrecenben Debrecen (MTI) — Pozs- gay Imre rendhagyó politológiai órájával emlékeztek meg közelgő nemzeti ünnepünkről csütörtökön a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az ebből az alkalomból a nagy méretű tanteremmé átalakított aulába érkezőket azonban rendőrök állították meg az egyetem bejáratánál. Reggel fél hét előtt néhány perccel ugyanis ismeretlen telefonáló közölte a rendőrséggel: a épületben két bombát rejtett, amelyek 7.30-kor robbannak. A rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre, a környéket lezárták, az épületet átvizsgálták. Ennek során egy „teflonbomba” feliratú gazdátlan aktatáskát találtak az egyetem főépületében, de kiderült, hogy abban veszélytelen kísérleti eszközök vannak. A rendőrség a délelőtt folyamán elfogta az addig ismeretlen — egyébként helyi — telefonálót. Pozsgay Imre a fogadtatásról szólva újságíróknak csak annyit mondott: őt már sokféleképpen várták, ez is belefér... Úgy tűnik még ma is vannak, akik szívesebben ünnepelnék november 4-ét, mint október 23-át — fogalmazott. Pozsgay Imre beszédében rövid történelmi áttekintés után az 1956-os forradalom legfontosabb hazai tanulságának nevezte, hogy sorsdöntő kérdésekben — a függetlenség, az állami szuverenitás, a demokrácia akarása terén — nemzeti egységet teremtett. ’56-nak ez az üzenete „kért szót” 1988-89-ben is, amikor ismét hasonló átalakuláson ment át az ország, de „szerencsére akkor nem kellett vérben gázolni” — mondta. „1956. október 23-a nem követeli meg, hogy liberálisok, konzervatívok, szocialisták, vagy más érzüle- tűek legyünk, és ez a mi szabadságunk.” Hirmustra Békésen ért... ...véget szerda este a macedón ellenzék által szervezett nagygyűlés, s az azt követő tüntetés. A Szkopje központjában összegyűlt mintegy 40 ezer ember az elnök- és parlamenti választások vasárnap rendezett első fordulójának megismétlését követelte. (MTI) Csütörtökön... ...életbe lépett a tádzsik kormány és a fegyveres ellenzék közötti tűzszünet, amely a november hatodikára kitűzött elnökválasztásig és az új alkotmányról szóló népszavazásig lesz érvényben. (MTI) Egy horvát... ...katona életét vesztette, kettő pedig megsebesült szerdán a krajinai szerbek és a horvát fegyveresek összecsapásában. (MTI) Az ukrán... ...parlament bizonyos fenntartásokkal, de nagy vonalakban egyetért azzal a helyzetértékeléssel, amit Leonyid Kucsma államfő adott a múlt héten mondott beszédében. (MTI) Izrael és Jordánia... ...között november 1-jétől megnyitják a határt. Ez azt jelenti, hogy a két ország állampolgárai az arabai és a Husszein sejkről elnevezett határátlépőkön keresztül ellátogathatnak a másik országba. (MTI) Otthona előtt... ...meggyilkolták Algériában a Revolution Africaine című kormánypárti hetilap főszerkesztőjét — jelentette be csütörtökön az ország biztonsági szolgálata. Kuba... ...ellenzi, hogy az Egyesült Államok egyoldalú intézkedéseket hozzon a sziget- országból elmenekült, s jelenleg túlnyomórészt a gu- antánamói amerikai haditengerészeti támaszponton tartózkodó emigránsokkal kapcsolatban. (MTI) Euthanázia egyenes adásban (MTI-Panoráma) — A világon egyedülálló dokumentumfilmet készül bemutatni csütörtökön este a holland televízió: a film egyenes adásban mutatja be, hogyan hajt végre egy holland orvos euthanáziát menthetetlen betegén. Wilfred van Oijen doktor elaltatja páciensét, majd halálos injekciót ad be neki. A filmet, amelynek videokazettáját a Reuternek is sikerült megszereznie, a késői órákban mutatják be. Az alkotók hetekkel a tervezett euthanázia végrehajtása előtt kezdték nyomon követni az orvos-beteg kapcsolatot. Hollandiában a múlt évben fogadtak el törvényt arról, hogy bizonyos, szigorúan meghatározott feltételek esetén — így a beteg többszöri kifejezett kérésére, a betegség visszafordíthatatlanságára vonatkozóan több orvoskollégával konzultálva — az orvosok hozzásegíthetik páciensüket a szenvedés nélküli halálhoz. A filmen a tolószékbe kényszerült beteg, akinek állapota folyamatosan romlik, idővel nyelése és lélegzése is nehézzé válik, beszélni csak nagy nehézségek árán tud, naplójába azt írja — és orvosával is azt közli —, hogy az euthanázia gondolatát már hónapok óta elfogadta. A beteg végül is saját otthonában hal meg, az orvos ott adja be neki a halálos injekciót, miután ismételten megkérdezi, hogy valóban akar-e ily módon meghalni. A beteg felesége mindvégig férje mellett van. j. MKeíeTMagyagorszá^^^
