Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-19 / 247. szám

1994. október 19., szerda Bálványdöntő rockopera Északra figyelő kultúránk A kapcsolatok fontosságát növelte a svéd tudomány tekintélye, rangja Nobel-díjas tudósaink egyike, Hevesy György (balra) Frederick Soddy társaságában Archív felvétel Tiszavasvári (KM — K. J.) — Rendhagyó módon készülnek megemlékezni a tiszavasvári Váci Mihály Gimnáziumban az 1956-os forradalom és szabadság- harc évfordulójáról. Nemzeti ünnepünk dá­tumát némiképp megelőz­ve, október 21-én 8 órától mutatják be az iskola tanára Hankó Edit Bálványdöntés című — készülőben levő — rockoperájának egy „sze­letét”. A városi művelődési központban színre kerülő — huszonöt perces időtar­tamú — műsorban a for­radalom előzményeit és ok­tóber 23-a eseményeit „fog­lalja össze” két jelenetben a tizenhat szólóénekes, a kó­rus és a tánckar (vala­mennyien a gimnázium ta­nulói közül verbuválódtak a nem könnyű feladatra). Mint megtudtuk: a diá­koknak mindössze öt hét állt rendelkezésükre, hogy felkészülhessnek a bemuta­Klasszicizmus... ...és romantika címmel nyí­lik kiállítás a nyíregyházi Városi Galériában október 25-én 15 órakor. A tárlat nyitánya a nyolc részből ál­ló Korok, stílusok a ma­gyar művészetben elneve­zésű sorozatnak. A bemu­tatandó alkotásokat a Nem­zeti Galéria gyűjteményé­ből válogatták. (KM) Régészeti... ...kiállítás nyílt A Körösök vidékén éltek... címmel Szarvason, a Tessedik Sá­muel Múzeumban. Az archeológiái tárlat az elmúlt tizenöt év Szarvas-környé­ki ásatásainak eredményeit mutatja be. (MTI) Nagy sikerrel... ...szerepeltek a Komárom- Esztergom megyei Gyer- mely község diákjai a Lisz- szabonban megrendezett európai gyermekszínját­szók találkozóján. A 15 tagú magyar csoport Szécsi Szókohó Minya Károly Az ortológusok szívük sze­rint az egész nyelvújítást egy szókohónak nevezték volna, amiben koholmá­nyok tömkelegé született, s nem hasznos szavak sora. Nem vették figyelembe, hogy lehet mindennek sa- lakja-selejtje, s a sikertelen szóalkotásokat is ilyen szükséges rossznak kell te­kinteni. A nyelvújítás ellenzői szóficamoknak elsősorban a szabálytalan szóalkotás­sal létrejött kifejezéseket tekintették, így például azokat, amelyek gyökelvo­nással jöttek létre. Ez azt je­lenti, hogy bizonyos szavak végződését képzőnek ítél­ték és levágták a szóról. így született meg az alkonyo- dikból az alkony, a vizsgái­ból a vizsga, a dacosból a dac, a szörnyűből a szörny. tóra. A darab szerzője és rendezője elmondta: még parádésabb lehetne a kivi­telezés, ha a művelődési ház rendelkezne megfelelő fénytechnikával. Persze, ennek hiányában sem lehet majd panaszra oka az elő­adás közönségének. A rockopera öt betétdala szin­tetizátor progarmozású zenekísérettel csendül fel, egy számot pedig tiszavas­vári fiatal és tehetséges zenészei adnak majd elő. A koreográfia — melyet ma­guk a gimnazisták „találtak ki” — fergeteges táncokat vonultat föl, melyek hatását erősítik a mindent elsöprő ritmusok, az érzelmekre apelláló, szívet-lelket eme­lő dallamok, a korhű jel­mezek. A „vácisok” a Bálvány- döntés-sel (a sejtető cím a budapesti Sztálin-szobor ledöntésére utal) október 23-án a városi ünnepségen is szerepelnek a művelődési központ színpadán. Magda Eszem a gesztenyét című művét mutatta be. (MTI) Magyar díjazottja... ...is van a 47. salemói film­fesztiválnak: Petényi Ka­talin, Kábái Barna, Gyön- gyössy Imre Holtak láza­dása című alkotása. (MTI) Kodolányi János... ...írói pályáját mutatja be Dr. Bodor Sándor közép­iskolai tanár a Bessenyei György Irodalmi és Mű­velődési Társaság október 20-án 17 órától tartandó összejövetelén a nyíregyhá­zi Evangélikus Kossuth La­jos Gimnáziumban. (KM) Tornacsarnokot... ...avatnak október 21-én a baktalórántházi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Intézetben. A jeles napon az iskolában tomabemuta- tókat, labdarúgó-mérkőzé­seket és nosztalgiameccset rendeznek. (KM) E szóalkotási mód láttán sokan úgy vélekedhetnek, hogy miért ne lehetett volna fordítva, nem lehetséges-e az, hogy egyszerűen a dac szó volt meg először, s ebből lett a képzett dacos. Hogy ez nem így volt, ar­ról meggyőződhetünk, ha kezünkbe veszünk egy eti­mológiai szótárt. Ott év­szám szerepel az adott szó első előfordulásának meg­adásaként: dacos 1423, dac 1816. De bizonyítékul szolgál­hatnak olyan szavak is, amelyek hasonlóan részt vehettek volna végződé­süknél fogva egy ilyen fo­lyamatban, de ez mégsem történt meg. Nem lett a lehel ige elvonással létrejött főnévpárja a leh, hanem ehelyett egy képzett alak vált azzá, a lehelet. Megtör­tént viszont az elvonás a barkácsol igéből, s kiala­kult belőle a barkács. N. Szabó József Nyíregyháza — A kultúr- diplomáciai orientációt meg­határozó legfontosabb szem­pontok alapján Magyaror­szág és Svédország között nem kellett volna szükség­szerűen elmélyült kapcsola­toknak kialakulniuk. Ennek ellenére a két ország széles körű kulturális-tudományos együttműködési formákat alakított ki. A jó viszony nem volt előz­mény nélküli; visszavezethető a magyar és a svéd evangé­likus egyház viszonyrend- szerére. A két háború között a civil szervezetek, mindenek­előtt a magyarországi nép­főiskolák is alakítottak ki gyümölcsöző relációkat a svéd népfőiskolákkal. Az együtt­működés támaszkodhatott a Svédországban élő magyar szociáldemokrata emigráci­óra. A svéd tudománnyal a magyar kutatók kapcsolata több területen szintén ered­ményes volt. A II. világháború alatt, Svédország semlegessége, a nyugattal való kapcsolattartás miatt Magyarországon fontos szerepet kapott a svéd ori- emtáció. Az ország nemzetkö­zi pozícióinak javítása érde­kében 1942-ben létesült a Stockholmi Magyar Intézet. Az intézet az egyetemi Ma­gyar Intézettől függetlenül, de közös irányítás alatt fejtett ki fontos kulturális missziót. Svéd presztízs 1945 után Magyarország nem­zetközi elszigeteltsége idején fontos szerepet kapott a nagy nemzetközi presztízzsel ren­delkező skandináv állam a ma­gyar kultúrdiplomáciában. A svéd kapcsolat fontosságát növelte a svéd tudomány nem­zetközi rangja és az a tényező, hogy Svédország a Nobel-díj hazája. A háború után azonba a svéd szellemi élet mindenekelőtt a tudomány érdeklődést tanúsí­tott a magyar kutatók iránt. Több magyar tudóst meghív­Buenos Aires (MTI) — Szabó István filmjeinek vetítése a múlt héten kezdődött el Bu­enos Airesben. A híres film­rendező rövid időt töltött a dél-amerikai ország főváro­sában, az Argentin Film Ala­pítvány vendégeként. Szemé­lyéről, művészetéről, alkotá­sairól felsőfokban írtak a vezető argentin lapok, szóltak a tv-interjúk. „Szabó Istvánt nem kellett bemutatni az ország közönsé­gének, hiszen Argentína nagy tisztelője Szabónak a hatvanas tak Svédországba. Egy évi ku­tatási lehetőséget kapott Békésy György, a Budapesti Tudományegyetem Gyakor­lati Fizikai Intézetének világ­hírű professzora. Békésy Stockholmban a Karolinska Intézet igazgatójával hallás fiziológiai kísérleteket folyta­tott. Megjegyzendő, hogy Békésyt ekkor már a Nobel-díj esélyesek között tartották szá­mon. 1947-ben további 15 ma­gyar tudós látogatott Svéd­országba, ahol kapcsolatba kerültek a svéd tudományos élet kiválóságaival, élükön Herbert Olivercona agyse­bésszel. A magyar tudomány svédországi elismerését jelzi, hogy három magyar tudós, Tóth László biológus, Balázs Endre orvos és Matolcsy Gedeon sejtkutató egyéves meghívást kapott. A magyar tudományos kapcsolatok és a magyar kultúra háború utáni svéd­országi pozícióinak kiépíté­sében igen fontos szerepet ját­szott Lotz János nyelvész nítóképző és a lancasteri S. Martin’s College — kórusai vesznek részt. A koncertet az ünnepi rendezvények zárá­saként 26-án a Mátyás-temp­lomban megismétlik. Ember és környezet címmel 25-én tu­dományos konferenciát ren­deznek. Az intézmény jogelődjében 1869-ben indult meg a nép­tanítók képzése Eötvös József népoktatási törvénye nyomán. Nagyszentpéteri Géza főigaz­gató emlékeztetett arra, hogy kilencven év középfokú ok­tatás után felsőfokú intézet­évek vége óta. Ekkor mutatták be Az apámat és a Szerelmes­filmet, s alkotásaival felhívta magára az itteni közönség fi­gyelmét is” — fogalmazott a legtekintélyesebb napilap, a 220 ezer példányban megje­lent La Náción, amely egész oldalas interjút közölt a ren­dezővel munkásságáról, látás­módjáról. Buenos Aires közismerten műértő és kritikus közönsége a főváros San Martin Színhá­zában láthatta Szabó István filmjeit. Az Argentin Film vezette Stockholmi Egyetem Magyar Intézete, amely a ma­gyar nyelv oktatásával, kiad­ványok előkészítésével, vala­mint előadások rendezésével missziót teljesített. Az Egyete­mi Magyar Intézet kiad­ványsorozata 23 kötetet jelen­tetett meg. Az intézet nemzet­közi könyvcserét bonyolított le, és egyéb tudományos kap­csolatokat is fenntartott az Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Dánia, Norvégia, Hollandia és Svájc kutatóival. A Magyar Intézetnek nagy könyvtára és hatalmas fény­képgyűjteménye volt, ame­lyeket stockholmi kiállításo­kon is igénybe vettek. A magyar-svéd kapcsolatok elmélyítését nemcsak poli­tikailag, hanem kulturálisan is sokat tett Böhm Vilmos nagy­követ, egykori emigráns szo­ciáldemokrata vezető. Böhm 1946 tavaszán érintkezésbe lépett a svéd egyetemek és főiskolák vezetőivel és arra kérte őket, hogy az 1940 óta megjelent folyóiratokat és tu­dományos könyveket bocsás­ként működött tovább, majd 1975-től főiskola lett. Lét­számát tekintve jelenleg a leg­nagyobb a hasonló intézmé­nyek között. Idén 2040 hall­gatójuk van, közülük 600 el­sős. Őket 2300 jelentkezőből választották ki. Intézményük­ben 129 főállású oktató dolgo­zik. Az alapképzés mellett diplomamegújító szakosító oktatás is folyik. A német nemzetiségi tanítóképzés, va­lamint a német és angol ide- gennyelv-oktató tanítói szak 1990-ben indult. A felsőfokú óvóképzés is már negyed­Alapítvány szervezésében, s a Buenos Aires-i magyar nagy- követség védnökségében ren­dezett filmhéten az Oscar-dí- jas filmrendező eddigi mun­kásságát reprezentáló alkotá­sok között többek között olyan remekműveket láthattak újból a Buenos Aires-iek, mint Az apám, Mefisto, Redl ezredes, Hanussen, Találkozás Vé­nusszal, Szerelmesfilm. A ti­zenegy művet bemutató Szabó István filmhetet az Édes Em­ma, drága Böbe zárja október 20-án. sák a magyar főiskolák rendel­kezésére. Könyvszerző akciók A legtöbb egyetem készsége­sen reagált, így a Göteborgi Műszaki Főiskola. Böhm könyvszerzési akciója igen sikeres volt. A svéd egyete­mek és könyvtárak azokat a könyveket, amelyeket nem nélkülözhettek, de amelyekre a magyar tudománynak szük­sége volt,, lefényképezték és elküldték Magyarországra. A művészeti kapcsolatok szintén kiépültek a két ország között. A zenei együttműkö­dés részeként 1947 tavaszán Garaguly Károly karmester vendégszerepeit Magyaror­szágon. A magyar származású művész sikeres szereplése mellett igen elismerően nyi­latkozott a magyar zenei életről, a magyar zenekultú­ráról. Az az érdeklődés, me­lyet a magyar közönség a svéd zeneművek művei iránt muta­tott, nagyban szolgálta a két nép kulturális kapcsolatainak az ügyét. Magyar részről vi­szont igen sikeres volt Oláh Gusztáv operaházi főrendező vendégszereplése 1947 októ­berében, ahol Issay Dob- rowenne 1 együtt rendezte Az Igor herceget. Egyezmény nélkül A művészi kapcsolatok ki­építését kezdeményezték 1946 tavaszán a Budapesti Képző- művészeti Főiskola hallgatói. A diákok kérelemmel fordul­tak a kultuszkormányzathoz a Svéd Királyi Képzőművészeti Akadémia számára ajándéko­zandó könyvek megvásárlásá­nak támogatásáért. A hall­gatók akciója jól szolgálta a magyar művészet külföldi, mindenekelőtt svédországi terjesztését. Az eredményes­nek mondható kapcsoltok jogán Svédország 1947 őszén indítványozta, hogy magyar kulturális delegáció utazzon Stockholmba a két ország közti egyezmény kidolgozá­sára. A politikai viszonyok miatt sem a delegáció kiuta­zására, sem egyezmény alá­írására nem került sor. százados múltra tekint vissza. A főiskola megnyugvással fo­gadta a felsőoktatási tör­vényben foglaltakat — mond­ta a főigazgató. A törvény ugyanis előírja a négyéves ta­nítóképzést, amelynek beve­zetésével nemcsak a gyakor­lati képzési idő növekszik, hanem bővebb és más isme­reteket is szerezhetnek a le­endő pedagógusok. A jövőben ugyanis a főiskolát végzettek már nemcsak az első négy osz­tályban taníthatnak, hanem ötödik és hatodik osztályban is egy-egy szaktantárgyat. ...■""" ...................""""'■.... Tilalom Berlin (MTI) — Herbert Heckmann, a német Nyelv- tudományi és Költészeti Akadémia elnöke azt aján­lotta: úgy növeljék a gyer­mekek olvasási kedvét, hogy megtiltják nekik az olvasást. A gyermekek ál­talában azt szeretik csinál­ni, amit nem szabad. A szülők e cselfogással elér­hetik, hogy csemetéik ol­vassanak. Hírcsokor Magyarosan Szabó-filmek Argentínában ■ ■ Ünnepel a legnagyobb tanítóképző .KULTÚRA. Budapest (MTI) — Fennál­lásának 125. évfordulóját ün­nepli a Budapesti Tanítóképző Főiskola. A jubileum alkal­mából háromnapos rendez­vénysorozatot szervez az in­tézmény. A tudományos, kulturális és szórakoztató események októ­ber 24-én kezdődnek. A rész­letekről sajtótájékoztatón szá­moltak be az oktatók. A nyitó napon a főiskola tanácsa nyil­vános ülést tart, amelyet hang­verseny követ. Ezen a főiskola és a társintézmények — a kéz- divásárhelyi Bőd Péter Ta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents