Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-19 / 247. szám
1994. október 19., szerda HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Megmaradt a termesztői kedv Almatermesztéssel itt a legtöbb ember csupán másodállásban foglalkozik Rokonok, napszámosok dr. Puskás Béla szamosszegi almáskertjében A szerző felvétele Nyéki Zsolt Szamosszeg (KM) — A kiskertekben lassan végéhez közeledik a betakarítás, az egész évi munka képletes és valóságos gyümölcsét megyénk legtöbb pontján az alma jelenti. Bár az átlagosnál kevesebb termés idén viszonylag megkönnyítette a gazdák dolgát, a szétszórt termesztés miatt az értékesítés napjainkban is alkalmi jellegű maradt. Nincs ez másképp Szamossze- gen sem, ahol ezekben a napokban teherautók járják a település útjait, egy-egy kapualjban leállított pótkocsin gyűjtik össze időnként a léalmát. Az esetek túlnyomó többségében a szervezés ezzel ki is merült, hiszen almatermesztéssel itt a legtöbb ember csupán másodállásban foglalkozik. A kistermelők mindennapi gondjaival birkózik évről évre Dr. Puskás Béla, aki orvosi hivatása mellett ápolja a családi birtokot. A törpe nem bírja — A 3200 négyszögöles gyümölcsösben az első, s mindmáig legnagyobb gépesítést az a T-4K kistraktor jelentette, amelyet közel 20 évvel ezelőtt, még az egyetemi végzés után szereztem be — árulja el a mátészalkai kórház sebésze, hogy a diploma akkoriban sem volt záloga a biztos megélhetésnek. A kertet a 30-40 éves jonatán és starking fajták széles, hagyományos koronája uralja, de az elöregedő fák folyamatos pótlásának köszönhetően már megmutatta piaco- sabb termését az idared, gloster és jonagold is. Ezeket 6-8 éve telepítette a gazda, aki az új fajtákkal kapcsolatban vegyes tapasztalatokat szerzett. A törpe alany nem bírja a tartós szárazságot, a termés ezen apró marad — említi „szakmabeli” kifogását, s ezzel rá is tér a kistermelés mindennapi gondjaira. A gyümölcsös növényvédelemnél egy permetezéshez mintegy 2400 liter permetszert használ fel, amelynek költsége géphasználattal együtt eléri a tízezer forintot. Az egyéb munkákkal együtt csak magára számíthat, ha szorít az idő, alkalmi munkást kell megfizetnie. Hajnalban fagyveszély A munkát a szabadság terhére kell megszervezni, a család, rokonság segítsége mellett súlyos forintokat visz el a napszámosok bére. A legnagyobb problémát azonban mégis a göngyöleg hiánya okozza. Egy láda ára jelenleg 80-100 forint között mozog, egy évi 4-500 mázsa almát leszedő kistermelő nem fektet 80-100 ezer forintot göngyölegbe. A dunántúlról bejelentkező vásárlók vagy az alma árából faragják le a láda ellenértékét, vagy „becs szóra” vinnék el a göngyöleget, de így ma már senki nem adja oda. Átmenetileg segítséget jelentenek az évek alatt felhalmozott, szabad órákban megszegek rekeszek, de az almát Puskás gazda mindenképpen el akarja adni még ősszel. A kert végében felhalmozott termésre minden hajnal a fagy veszélyt hozza, s bár a terméskőből rakott biztonságos pincéjében 100 mázsa alma férne el, nem bízik a tavaszi értékesítésben. Sok a déligyümölcs, szegénység ide vagy oda, inkább azt veszik az emberek — panaszolják Szamosszegen. A helyi gazdák egyhangú véleménye szerint a megoldáshoz olyan felvásárlókra lenne szükség, akik a szállító eszköz mellett göngyöleggel és pénzzel is rendelkeznek, mert ez az igazi kereskedelem. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az Almatermesztők Szövetségéről, törekvéseiről errefelé nem igazán hallottak. A termelők hite □ Ön Mátészalkán sebész, ugyanakkor tekintélyes nagyságú gyümölcsöst tart rendben. Miért foglalkozik almatermesztéssel, ha a jövedelem nem tükrözi a befektetett energiát, időt, pénzt? — Ez hit, elszántság kérdése. Nekem sokat jelent, hogy ugyanazt a földet művelem, amelyet apám, nagyapám. Jól belátható négysávos útelágazást építenek a 41-es főúton. Képünkön: a nyírbátor-kisvárdai elágazás Harasztosi Pál felvétele Tárca arcelláznak az egyik E-J szatmári falu hatá- X. rában, kőhajításnyi- ra a Tiszától. Ideális környezetben olcsó a telek. A kristálytiszta hűsítő vízért, az idegnyugtató csendért, a jó levegőért nem is kell fizetni. Ezt adta hírül az egyik nyíregyházi úr a másiknak, a vénasszonyok nyarának vége felé. Mindketten a szilvafák, a somfák és a diófák árnyékában cseperedtek fel, a Szatmári Síkságról léptek át iskoláik elvégeztével az egyre zajosabb megyeszékhelyre. Az említett úr most szervezkedik: azt akarja, hogy valamennyi Szatmárból elszármazott ismert ember telket vegyen a Tiszánál. A szóban forgó úr elfogadhatóan érvel a telekvásárlás előnyei mellett. Szenvedéllyel adja elő érveit, tekintetéből, beszédéből sugárzik a lokálpatriotizmus, a táj sze- retete. Már halántékon csapta a dér, annak idején Pesten végezte az egyetemet, bejárta fél Európát, mégis, most is szatmáriasan beszél. A szíve és az esze összhangban van, tisztán cseng minden szava. Néha buzogva, hevesen tör Véletlen, hogy pont száz km-re vannak a Tisza-parti parcellák, oda-vissza kétszáz, így a benzin egy hétvégén ezerhatszáz forint. E számításra derék barátunkNábrádi Lajos Szekér muskátlival fel belőle az indulat, mint forrásból a víz. Am ez a forrásvíz ahogy megy tovább, lassan keskeny patakká szelídül... Szóval ez az érdekes ember sok földijét megkereste az elmúlt arasznyi időben. S agitált a telekvásárlás mellett. A francia filozófusra is hivatkozva hirdeti földijei körében: Vissza a természethez! Jól hangzik ez a mondás, kecsegtető az ajánlat, de egyik-másik földi megemlíti, hogy a benzinár jövő tavaszra elérheti a százat. nak ellenérvei vannak. Hogy egy olasz, vagy görög turistaút busszal igen strapás és drága. Elég, ha az életben kétszer-háromszor megy világot látni az ember, de nyaralni mindig kell. A Tisza-partjának háborítatlan csendjében hétvégeken felüdülhet, újjá születhet, a köznapi munkához erőt gyűjthet a városi ember. Csónakon szelheti a folyó — itt még szinte iható — vizét, s ha horgára akad valami, már húsra nem kell kiadni pénzt. Mondogatja: ő a kis víkendházát vályogból építi, s e házikóra nádsapkát tesz. A tunyogmatolcsi Székely fogadó közelében nem rég látott dísznek kiállítva egy lőcsös szekeret, muskátli virított a szekéraljában. Ilyen szekér, ilyen szemet kápráztató muskátli lesz majd az ő telkén is. Ültet néhány hasznos szilvafát, hogy legyen egy-két szilke „öreg”, fekete lekvár. A somfáról sem feledkezik meg, lesz majd egy terebélyes somfája, amelynek vérpiros bogyóiból fanyar vitamint merít. A telek sarkában lesz egy kökénybokor, amelyet mindig kékre ver a novemberi szél. V égül, de nem utolsósorban ültet egy mi- lotai fajtájú diófát. Krisztus után kétezer valahányban e fán termett dióval sülhet majd a népes családjának a karácsonyi kalács. Lehallgatott asszonyok Balogh Géza gy utólag bevallva, ki nem állhattam katonának lenni. Be is csuktak jó párszor, mégsem elöljáróimtól féltem első időszakosként, hanem a „váposoktól", a fehér sisakos, fehér derékszíjas katonai rendészektől. Annyi rosszat hallottunk róluk eleinte, hogy ha az utcán megláttuk, nagy ívben elkerültük őket, pedig hát szegények a légynek se ártottak, ugyanolyan örömkatonák voltak, mint mi. így aztán, ahogy telt az idő, úgy foszlott a rettegett mítoszuk, váltak mind komolytalanabbakká. Ok, a fehér sisakos vápo- sok jutnak eszembe minduntalan, ha a hadseregben kirobbant legutóbbi botrányról, a katonai belső elhárítás ügyködéséről hallok. Talán emlékeznek még rá, az új honvédelmi miniszter azt találta mondani, hogy az elődje idején törvénytelen megfigyeléseket is folytatott az elhárítás, különös módon szerette a neves politikusfeleségek titkait fürkészgetni. Lett is belőle nagy ribil- lió, heteken át vizsgálódtak a parlament illetékes bizottságai, s végül megszületett a döntés, a régi honvédelmi minisztert a megfigyelések miatt politikai felelősség terheli, jogilag viszont semmi. El nem tudom képzelni, mi került ilyen hosszú időbe ehhez, hiszen a honatyák eleve tudták, ha meg is botlott a régi miniszter, jogilag semmiképpen sem vonható felelősségre, hiszen a megfigyelés elrendelésének jogköre máig tisztázatlan, amit pedig nem tiltanak, az úgy is értelmezhető, hogy szabad. A jogi hercehurca az igazat megvallva nem is nagyon érdekelt, sokkal inkább az, hogy vajon milyen információkhoz juthatnak az elszólások révén a nálunk ügyködő titkosszolgálatok. Mert afelől senkinek sem lehet kétsége, hogy nyitva tartották a fülüket, tudván, hogy az efféle parlamenti vizsgálódások, meghallgatások részletei ilyen vagy olyan módon de kiszivároghatnak a lehallgatásbiztosnak mondott falak közül is, s ennek már nem csupán egyik-másik párt láthatja a kárát, hanem az ország. Régi idők emléke Elek Emil felvétele ■ff I T| ‘Ili I i..S i.-j . . Japán szemmel Galambos Béla-m j em állhat messze a napokban me- J. v gyénkben látogatást tett japán nagykövettől a mezőgazdaság. Nyíregyházi programjának második napján, amikor a mezőgazdasági főiskolán térségünk agrár gondjaival, az almatermesztés helyzetével valamint a szakoktatás jelenével és jövőre vonatkozó elképzeléseivel ismerkedett, érdeklődőnek és bizonyos vonatkozásban segítőkésznek mutatkozott problémáink iránt. A tájékoztatókat figyelmesen hallgató Tsutsumi Koichi úr sorban reagált a neki fölvázolt képekre. Kellemes meglepetés volt számára az itteni felsőfokú képzés, s benne az agrár felsőoktatás bemutatott minősége. Az „emgé” térség- fejlesztéssel összekapcsolt oktatás-fejlesztési koncepcióját igen figyelemre méltónak találta. Tetszettek az olyan, már megvalósult előremutató kezdeményezések, mint a nyíregyházi főiskolák egyesülete, vagy a megye különböző szintű mezőgazdasági szakoktatási intézményeit összefogó Agrár-College. Különös érdeklődést mutatott a térség egyik legfontosabb kultúrájával, az almatermesztéssel kapcsolatban. Kézenfekvőnek tartotta azt, hogy itt helyben kellene megoldani a megyében megtermelt alma végtermékké történő feldolgozását. Miért balatonboglári almalével kínálják Szabolcsban, az alma hazájában az ide érkezőt? — merült fel a legtermészetesebb kérdés a vendégben is. A japán nagykövet, aki mint mondta ilyen minőségében is feladatának tekinti, hogy az elmaradott térségek felzárkóztatásában segítséget nyújtson — kijelentette: akár a további feldolgozó üzemek létesítéséhez szükséges tőke közvetítésében, akár a feldolgozottjó minőségű gyümölcs- termékek piacának a megkeresésében hajlandó közreműködni. Jó szándék, Ígéret tehát már van, lépni viszont most nekünk kell. Nézőpont