Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-15 / 244. szám
Napkelet • A KM hét végi melléklete 1994. OKTOBER IS-, SZOMBAT BUDAPESTI ŐSZ Események a Néprajzi Múzeumban. Október 21-én A építész és a néprajz- kutató Vargha László címmel nyílik kiállítás a Kossuth tér 12. alatt lévő épületben. Már most érdemes feljegyezni, hogy december 10-én olyan karácsonyi vásárra kerül sor a Néprajzi Múzeumban, ahol a népi iparművészet leghitelesebb alkotásait árulják. Addig is az Élő népművészet kiállításhoz kapcsolódva táncház, kézműves és mesterségbemutatók lesznek több alkalommal. A zenés vasárnap délelőttök sorozatban október 16-án a hajdúszováti Kodály Énekkar, november 27-én pedig a Nyíra- csádi Általános Iskola kórusa lép fel. Az esti Mátyás-templom Nagy Gábor (ISB ) felvétele A Mátyás-templomban a Mátyás templomért. A júliusi robbantást követően megrongálódott templom helyrehozatalához járulhatnak hozzá, akik október 15-ére jegyet váltanak a Mátyás-templomban sorra kerülő koncertre. A gazdag orgonahangver- seny-választékból emeljük még ki a Mátyás-templom október 21-i eseményét, amikor Karasszon Dezső lép fel Zádori Mária (ének) közreműködésével. Gavazzoni, Palestrina, Grandi, Frescobaldi, Bach és Mendelssohn művek szerepelnek a programban. □ 00 Mozi és opera. Október 14-én indult és november 4-én zárul a Francia Intézet nyolc estén át tartó sorozata. A Duna-parti épületben a Őszi fesztiválhoz kapcsolódva a filmvásznon láthatók olyan mozidarabok, amelyeket az utóbbi húsz év legkiemelkedőbb operafilmjeiként tartanak számon. Losey: Don Giovanni, Zeffirelli: Tra- viata, Bergman: Varázsfuvola, Rosi: Carmen szerepel például a programban, de levetítik Szabó István Találkozás Vénusszal című — szintén az operához kapcsolódó filmjét is. □ □□ Rajzok a Praun-gyűjteményből. Október 21-től december 31-ig a Szépművészeti Múzeumban látható az a kiállítás, amelyet a XVI. századi nürnbergi kereskedő, Paulus Praun gyűjteményéből válogattak. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő rajzanyag többszáz lapból áll. A rajzok jórészt XVI. századi német, olasz mesterek művei. A kollekció értéke, hogy nem szóródott szét, s így olyan alkotók művei láthatók együtt, mint Dürer, Grien, Altdorfer, Huber, Cranach, Burgkmair, Hirschvogel, Lautensack, Breu, Leu vagy Stimmer. □ OO Ünnepi hangverseny. Nemzeti ünnepünk előestéjén s egyben Liszt Ferenc születésének 183. évfordulóján Cziff- ra Gvörgv emlékére tart koncertet a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Október 22-én a Zeneakadémián Liszt-művek mellett előadják Brahms- Cziffra 5. magyar táncát. A Nemzeti Filharmónia másik programjára október 26-án ugyancsak a Zeneakadémián kerül sor. A Miskolci Szimfonikus Zenekar a koreai Park Young Ja közreműködésével ad koncertet. A műsoron két Beethoven-mű is szerepel: a G-dúr zongoraverseny és az Eroica szimfónia. ■■ fa i mr w ■ ■ is i a * * Egy bensőségesebb Kultúra Népművészet és modernség Hofer Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója: — A szó szoros értelmében élő, tehát kialakított és művelt népművészet ma Magyarországon legfeljebb elszigetelt területeken létezik. A hagyományos paraszti világ elsüllyedése miatt tudatosan — akár magas képzettséggel — kell megőriznünk a technikát, a formakincset, a színvilágot. S meg kell tanulnunk a hagyományok szellemében saját örömünkre, környezetünk gazdagodására alkotni. Bánszky Pál, a Népművészeti Egyesület elnöke: — Hagyomány és korszerűség, népművészet és modern művészet nem feltétlenül ellentétpár, feltételezheti és jól kiegészítheti egymást. Meg kell találnunk a módot, hogy elfelejtett ősi, vagy a már nagyon kevesek által ismert technikai és mesterségbeli tudásunk, a népi kultúra szemlélete és az erre épülő érzékelési képességünk egyre több tevékeny alkotóember részvételével, a mai környezetünkben éljen tovább. Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója: — A népművészet évszázadok alatt csiszolódott. Az a közösségi erő, mely éltette, napjainkra mindinkább háttérbe szorult. A mi kötelességünk, hogy átvegyük a szakmai csiszolás feladatát. Minden amatőr tevékenység fölött ott lebeg a dilettantizmus veszélye. Ettől kell megóvnunk ezt a mozgalmat. Hálásak lehetünk Nyíregyházának azért, hogy 1973-ban, s azt követően majd húsz éven át lehetőséget teremtett az e mozgalom keretében született legjobb alkotások bemutatására. □ Él e a szó klasszikus értelmében a magyar népművészet? — Kalotaszegen, erdélyi magyar népcsoportoknál végül is él a népművészet. Ennek megvannak a politikai, identitástudat-történeti okai, hiszen ez náluk egy önvédelem. Ezzel erősítik magukat. O A kalotaszegi asszonyok a budapesti Váci utcában mégsem azt árulják. — Nem. Annak a hígított változatát. Aminek piaca van. (ISB) felvételei ő Mitől értékes a hiteles népművészet? — Nem esztétikai szempontból közelítenék. Az az értékesebb, amit saját szükségletre készítettek, s a hagyományos igényeket szolgálja ki. □ A Néprajzi Múzeumban most kiállított tárgyaknak mi az értéke? Mit lát Ön ezekben a tárgyakban? ■— Az egyént, az alkotó embert látom. Miközben arról szól az életünk, hogy eldobható tárgyaink vannak, mindig változik a divat. A ember és tárgy közötti kapcsolat egyre lazábbá, esetlegesebbé válik. Egy ilyen fajta kultúra egy bensőségesebb, emberszabásúbb világot rejt magában. Másrészt kompozíciók, motívumok, formák mélyebb megismerésével hitelesebb adatokat, érveket kap valahol az ember arra vonatkozóan, hogy a magyar kultúra menynyire európai. A művelődéstörténeti szálak Európához vezetnek. Ez a kicsi nép keresi a helyét Európában. Keresi magát: mi az, hogy magyar. Ennek a helyretételében is igen sok fogódzót ad a népművészetünk. dóm. Tény, hogy néprajzosként is sokat foglalkoztam a népművészettel. Szakmai érdeklődésemet is kiegészítette ez a tevékenység. Az évek során így ismerkedhettem meg a különféle anyagokkal, manuális dolgokkal: szövéssel, hímzéssel, csipketechnikával... Rengeteg tehetséges emberrel találkoztam, akik azóta barátaim is lettek, így már érzelmi szálak is körnek ehhez a munkához. Szőttesek Nyíregyházáról Kiállításrészlet E hét végén nyílik Budapesten a Néprajzi Múzeumban az Élő népművészet 1994 kiállítás. A sokéves gyűjtőmunka után az autentikus tárgyalkotó népművészet tárgyait feldolgozó, továbbéltető tevékenység során 1973-ra halmozódott fel olyan mennyiségű és minőségű anyag, amelyet már országos kiállításra alkalmasnak találtak. Akkor — s még utána nyolc alkalommal — Nyíregyháza adott otthont ennek a kiállításnak. Budapesten most másodszor mutatják be az országos népművészeti kiállítás teljes anyagát, a tárgyformáló, kézműves mozgalom eredményeit, szándékait. * * * Fügedi Márta 1973-ban a debreceni egyetemen magyar-német-néprajz szakon végzett, s ma a miskolci Hermann Ottó Múzeumban dolgozik. A népművészet illetve a nemzeti kultúra és a nemzeti tudat kapcsolata a tudományos szakterülete. Húsz éve ő rendezi az Élő népművészet kiállításokat. □ Hogyan csöppent ebbe a munkába kérdeztük tőle először. — Hogy annak idején miért éppen engem kértek fel a rendezésre, már nem tuNyíregyházi fazekasok munkája Nagy Gábor Sokat tanultam emberségből, hagyomány- tiszteletből, tartalmas, szép életviteleket látva sok olyan dologhoz kerülhettem közel, ami egy muzeológus munkájában nem adódik. □ Létezik ma élő népművészet? — Arra a kéműves tevékenységre, nép- művészeti mozgalomra, ami itt folyik, igazán találó kifejezést nehéz lenne találni. Népi iparművészet, kézművesség — ezek vannak használatban, s egy ideje van szó az élő népművészetről. Igazában egyik kifejezés sem jó, s ez mutatja is, hogy ez a kézművesség annyira nem tudta szervesen megtalálni a helyét ebben a kultúrában és társadalomban, mint például a skandináv kézművesség vagy design. □ S miért nem találja? — Azért rögtön hozzátenném, hogy ez egy olyan mozgalom, ami mögött ma már százezrek is vannak. De sajnos látni kell, hogy ugyanakkor az a lélektelen, külsődleges, látványos, tehát idegenforgalmi, kereskedelmi célból jól eladható souvenir népművészet mennyivel inkább az előtérbe tolakszik s talán erősebb is maradt. Sajnos a nagyvilágban a magyarság-képünket jószerivel mindig ezzel azonosítják. Tavaly az Egyesült Államokban jártam, s az ÉNSZ-székházban, ahol a különböző nemzetek souvenirboltjait is megnéztem, nagyon fájt a szívem, mert „orrvérzésig” azokkal a vérszegény és lélektelen tárgyakkal találkoztam. Díjazottak Több mint tízezer pályázati mű készült el, s az országos kiállítás zsűrije elé 3605 pályamű került. Ebből 2365 érte el azt a szintet, hogy bemutatásra kerülhetett. Az északkelet-magyarországi térség díjazottak Bútor. Aranyplakett díj: Császi Ferenc (Hajdúszoboszló). Történeti hímzések. Gránátalma: Déri Lászlóné (Miskolc) — tervezésért. Arany. Radácsi Piroska (Hajdúszoboszló). Vászonhímzés. Gránátalma: Gub- csóné Papp Katalin (Debrecen) — tervezésért. Kölcsey Ferenc Művelődési Központ Díszítő-művészeti szakköre (Budai Józsefné, Csegezi Béláné, Gub- csóné Papp Katalin, Nagy Imréné, Lelesz Pálné, Pásztor Lászlóné — kivitelezésért. Vászonszőttes. Gránátalma: Oláh Mihályné (Pocsaj). Arany. Papp Lászlóné (Debrecen). Iparművészet jellegű textilek. Gránátalma: Galánfiné Schmidt Teréz (Hajdúszoboszló). Ifjúsági szőttes. Gránátalma: Szőnyegszövő szaktanfolyam (Nyíregyháza) Szaktanár: Papp Lászlóné. Tervező-kivitelező: Fábián Judit, Márton Anikó, Ilkovics Katalin, Szabó Csilla. Arany. Népi Kismesterségek Szakiskolája. Tervező-szaktanár: Galánfiné Schmidt Teréz (Nádudvar) Kivitelező: Balogh Ildikó, Deák Csilla, Kujbus Anikó, Szűcs Lajos. Fazekasság. Bronz: Terdik Angéla (Debrecen). Ifjúsági fazekasság. Bronz: Nép- művészeti Speciális Szakiskola (Nyíregyháza) Szaktanár-tervező: Dorogi Józsefné. Kivitelező: Beleznai Zita, Csatióz Tímea, Gerliczki Józsefné. Bőrművesség. Ezüst: Balogh Ágota (Hajdúszoboszló). Vessző, szalma, gyékény, csuhé. Arany: Máté Sándorné (Biharnagy- bajom). Egyéb. Bronz: Kovács Béláné (Nyíregyháza) — grillás. Dombrovszky Ádam
