Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-15 / 244. szám

1994. október 15., szombat BS8S% MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Keíet-Magyarország 5 A menekültek védelméről Budapest (ISB - HM) — Csupán három hete foglalta el új állomáshelyét az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságának budapesti vezetője, máris szá­mos terve, elképzelése van ar­ról, mi módon lehetne javítani a hazánkba menekültek hely­zetén. Philippe Labreveur, aki előző állomáshelyét, Közép- Ázsiát váltotta fel Magyar- országgal, egy, a menekültek védelmével foglalkozó kétna­pos szakmai szeminárium be­fejeztével nyilatkozott la­punknak. A hazánkban tartóz­kodó, mintegy hétezer mene­kült közül ötezer már talált helyet magának, ám kétezren még mindig menekülttábo­rokban élnek. Az Egyesült Nemzetek menekültügyi kép­ISB — Nagy Gábor felvétele viselője egyik legfontosabb leginkább családoknál elhe- feladatának tartja, hogy a még lyezni. A jövőre nézve na- táborokban élőket hat hóna- gyobb támogatást ígér azok- pon belül sikerüljön máshol, nak a menekülteknek, akik már beilleszkedtek a magyar kisközösségekbe. A menekültek érdekében történne, de a magyar társada­lom javára is válna, ha a me­nekültekkel, a menedékesek­kel, valamint a bevándorlók­kal foglalkozó állami, és nem kormányzati szervezetek ösz- szefognának, egy szervezetbe tömörülnének — mondta az ENSZ illetékese. Reményei szerint a társadalom jeles képviselőiből, tudósokból, művészekből, újságírókból, és a közélet más képviselőiből ál­ló, hamarosan megalakuló szervezet eredményesen lob­bizhat majd a parlamentben, és segíthetné a kormányt a külföldiekkel kapcsolatos problémák kezelésében. Röviden Vasárnap... ...délelőtt ismét váija az érdeklődőket Nyíregyhá­zán az Irodalmi kávéház. Az „új évad” első találko­zóján Katona Béla: Sza- bolcs-Szatmár-Bereg iro­dalmi topográfiája című kötetet mutatják be. A be­szélgetést Jánosi Zoltán irodalomtörténész yezeti. A találkozót a TIT Városi Értelmiségi Klubban tart­ják, és tíz órakor kezdő­dik. (KM) Tegnap délután... ...befejeződött a nyíregy­házi Jósa András Múze­umban tartott n. Nemzet­közi Levéltári Napok ren­dezvénysorozata. A két­napos tanácskozásra ösz- szesereglett levéltárosok, történészek beszámoltak legújabb kutatási eredmé­nyeikről és új, fontos ki­adványok megjelenéséről tanácskoztak. A rendez­vényen magyarországi szakembereken kívül, er­délyi, kárpátaljai és szlo­vákiai vendégek is részt vettek. (KM) A honfoglalás... ...közelgő, 1100. évfordu­lójára készülődve, a Bethlen Gábor Kör hirde­tett meg — „Verecke hí­res útján jöttem én” cím­mel — ifjúsági (nemzet­közi) rajzpályázatot. A beküldött művek elbírálá­sát követő eredményhir­detésre és a legjobb pro­dukciókat felvonultató ki­állítás megnyitására októ­ber 14-én került sor a nyíregyházi Jókai Mór Általános Iskola könyvtá­rában. A háromszáznyolc­van pályamunkából közel harmincat jutalmaztak. (KM) Közéleti esték... ...címmel előadás-soroza­tot szervez a Szamos Köz­életi és Kulturális Egyesü­let. Az önkormányzati vá­lasztásokhoz közeledve első alkalommal, október 17-én, hétfőn 16 órától a választójogi törvény vál­tozásairól hallgathatják meg az érdeklődők Szabó Istvánt, a város jegyzőjét a fehérgyarmati művelő­dési központban. (KM) Tíz hektár... ... nádas kapott lángra ok­tóber 14-én Őr és Vaja kö­zött. A tüzet a mátészalkai és a nyírbátori tűzoltók fé­kezték meg. Az ügyben a vizsgálat szakértők bevo­násával folyik. (KM) Kisebbségi önkormányzatok Budapest (Országos Válasz­tási Iroda) — Az 1994. évi őszi önkormányzati választá­sok alkalmával először nyílik lehetőség közvetlen helyi ki­sebbségi önkormányzati vá­lasztás kitűzésére, valamennyi nemzeti és etnikai kisebb­ségek által lakott településen. A nemzeti és etnikai kisebb­ségek felsorolását az erről szó­ló 1993. évi LXXVn. törvény tartalmazza, amely szerint a következő kisebbségek kez­deményezhetik a választás kitűzését: bolgár, cigány, gö­rög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. A közvetlen helyi kisebbségi önkormányzati választás kitű­zését írásban kell kezdemé­nyezni a települési önkor­mányzati választás kitűzését követő 10 napon belül a helyi választási bizottságnál. A kezdeményezési nyom­tatvány a település jegyzőjétől vagy az általa megbízott ügy­intézőtől a polgármesteri hiva­talban szerezhető be és a ki­töltött nyomtatványt ugyanoda kell benyújtani. A helyi kisebbségi önkor­mányzati választást csak ak­kor lehet kitűzni, ha azt a településen élő, magát azonos kisebbséghez tartozónak val­ló, legalább 5 személy kezde­ményezi. Nem feltétel, hogy a helyi kisebbségi önkormányzati vá­lasztást kezdeményezők tagjai legyenek bármilyen kisebbsé­gi szervezetnek. A választójo­gi törvény ilyen kikötést nem tartalmaz, csupán azt támaszt­ja feltételként, hogy a kezde­ményezők magukat azonos kisebbséghez tartozónak vall­ják, s azzal azonos kisebbségi önkormányzat választását kez­deményezzék. Törvényi elő­írás, hogy egy kisebbség egy adott településen csak egy helyi kisebbségi önkormány­zatot hozhat létre. Az, aki a helyi kisebbségi önkormány­zati választást kezdeményezni kívánja, a nyomtatványt rova­tait akár kézzel, akár géppel kitöltheti, fontos azonban, hogy a saját kezű aláírásával lássa el. Jól olvashatóan kell kitölteni a személyes adatokat, továbbá a település nevét, valamint a kisebbségi törvény­ben meghatározott 13 kisebb­ség közül annak a megnevezé­sét, amely kisebbség önkor­mányzatának létrehozatalát kezdeményezni kívánja. Fontos tudnivaló, hogy a kezdeményezést a választás kitűzését követő 10 napon belül 16 óráig kell benyújtani, mivel e határidő elmulasztása esetén a választásra nem kerülhet sor. Ez a határidő: 1994. október 17. (hétfő) 16 .óra. Tarca / urankó Pál a nagybá­tyám volt. Azt mondták rá a családban: nem tartozik közénk. Túl sok a vére. Cseléd volt, mintáz ősei mindannyian, de kamaszko­rában már Tolsztojt olvasta. Honnan szerezte a könyve­ket? Valami rokon lány a föl­desúrnál szolgált, valószínű, ő hozogatta neki. Egyszerű bakaként került a frontra. Földiek voltak a parancsnokai. Együtt szol­gált Szamuely Tiborral, a ké­sőbbi népbiz­tossal és Zalka Mátéval, a hí­res tábornok­kal. Tőlük ta­nulta meg, hogy a mi szű- kebb hazánk, a Nyírség nagy fiakat adott mindig a hazá­nak. Tudomást szerzett Sza­bolcs vezérről, aki először emelt földvárat az új hazá­ban úgy, ahogyan a szláv telepesektől eltanulta. Tud­ta, hogy Toldi itt dobott kö­vet, „mely kilenc százada nehéz.” Tudta, hogy Matyi „itt mert urat porolni" és „sárkányt ölni János vitéz". Megtanulta, hogy az Ér „in­nenfut az óceánig", és hogy a tarpai jobbágyok itt de- tronizálták először a Habs- burg-házat. Innen szakadt a világba Bessenyei György, a testőríró, és a Hét krajcár papírra vetője innen gyalo­golt a meg/ nem kapott No- bel-díjig. És Ady, a drága beteg, innentől kereste Pá­rizsig az elbújtató Ba­konyt. Csokonai itt kapott tü­dőbajt. Petőfi innen vitte el feleségnek Szendrey Júliát, s úgy mondják errefelé: bár ne vitte volna. Madách utol­só találkozása itt volt a rossz asszonnyal. Itt kelt föl Tokaji Ferenc. Bethlen Gábor leha­jolt és megcsókolta ezt a földet, mielőtt a fehérhegyi csatába indult volna. Ju­ránké Pál 1916-ban került fogságba. Lágerekben élt, és marxista csoportokhoz csat­lakozott. Peterhof közelében ggpi ''—«MS* Galambos Lajos Három ember {részlet) megismerkedett egy lánnyal: Marinával. Még odakint el­vette feleségül. Részt vett a pétervári harcokban, és el­került arra az iskolára, ame­lyet Lenin javaslatára a ma­gyarforradalmárok szervez­tek. 1918-ban jött haza. Meg­szervezte a Nyírségben, a Hajdúságban és a szatmári részeken a kommunista pár­tot. O lett a Nyírség direk­tóriumi elnöke. Az interven­ciós csapatok ellen meg­szervezte a keleti részeken a magyar Vörös Hadsereget. Felesége, Marina, mindig mellette volt. Titkárként, gépírónőként kísérte Jurán­ké Pált. 1919-ben a szegedi és aradi ellenforradalmi szervezkedés fegyverszállít­mányt indított a szovjetek ellen harcoló lengyel ellen­forradalmároknak. Marina ekkor terhes volt. 1919. jú­lius 27-én egy vonat alá ve­tette magát. A vonat az el­lenforradalmároknak vitte a fegyvereket. Marina meg­halt. A fegyverszállítmány sohasem jutott ki az ország­ból. Jurankó eltemette Ma­rinát. Amikor az intervenciósok bejöttek, Jurankó fogságba esett. Vallatták őt tizenhét hónapon át. Nyíregyházán, a vármegyeházán ma is ~ megvan az a | szoba, ahol I megverték. Rengeteg vére ráfröcsögött a falra. Ma is megvan az a I szoba, bizony. Ha barátaim­mal arra járok, megmutatom nekik Jurankó Pál direktóri­umi elnök kínszenvedéseinek színhelyét. Krisztus nem szenvedett anynyit a hitért, mint ő. Százhuszonöt botot kapott. Nem halt meg a száz- huszonöt bot alatt. Az inter­venciósok egyik tábornoka ekkor a lova farkához kötöz- tette, és addig száguldott vele, amíg a testéből egy porcika sem maradt. A nagybátyám volt Ju­rankó Pál. Maradé­kaival, minthogy nem voltak, sohasem foghattam kezet. Unokaöcsémet, akinek keresztapja vagyok, róla neveztük el. (Ezzel az írással tisztel­günk Galambos Lajos em­léke előtt, aki most lenne hatvanöt éves.) Ötven éve történt WS»MM®W5SSS«Í«*^^ Horváth Sándor Nyíregyháza — Melegen sütött a nap, olyan aranyló, bársonyos csillogással, aho­gyan csak nálunk képes erre így, a vénasszonyok nyara utóján... — így ír 1944. ok­tóber 15-ről, erről a végze­tes napról az események egyik beavatott résztvevője: Bárczy János százados visszaemlékezéseiben. Ennek a tragikus napnak a délelőttjén több Nyíregy­házáról elmenekült család­dal találkoztam a Béke szállóban, ahol a háború végét akarták kivárni. Az utcákon és tereken min­denütt nagy tömeg hullám­zott a fővárosban, köztük többezer erdélyi és tiszán­túli menekült kofferekkel a kezükben, vagy batyukkal a hátukon. Ők is itt akarták megvárni a háború végét. Különben is Budapesten — a világ legnagyobb pletyka­fészkében, ahol minden pesti polgár jólértesült volt ezekben a vészterhes idők­ben — már hetek óta min­denki csak a közeli fegy­verszünetről, és a békéről beszélt, ami a jólértesültek szerint már csak napok kérdése. Ilyen optimista hangulat­ban értem én is a Ráday utcába, a Pesti Szent Imre kollégium bejárata elé, ahol ezekben a napokban egyko­ri iskolatársaimnál kaptam szállást és menedéket. Pon­tosan 13 óra 10 perc volt. Ebben a pillanatban kinyílt egy ablak a szemközti bér­házban és egy sikoltozó nő hajolt ki az ablakból. „Em­berek, emberek! —kiabálta felénk. — Hallgassák a rá­diót! Béke van! Béke van!” Rohantunk be a kollégium előcsarnokába, ahol a por­tásfülkében bömbölt a rádió és 30-40 izgatott egyete­mista szorongott körülötte. A bemondó javában ol­vasta a kormányzó prokla- mációját: „... Ma már min­den józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a német birodalom ezt a há­borút elvesztette... Törté­nelmi felelősségem tuda­tában meg kell, hogy te­gyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elke­rüljük...” Az összegyűlt diáksereg hangos üdvrival­gásban tört ki a kiáltvány végén, sapkák repültek a levegőbe, ölelgettük egy­mást és örömmámorban úszva kiabáltuk: ,3éke van! Magyarországon vége a háborúnak! Mehetünk ha­za!” Milyen naivak is vol­tunk. Este a pesti utcákat a nyilasok röpcédulákkal árasztották el, a harc foly­tatására buzdítva. A rádió­ban egész délután zene szólt, és a bemondó több­ször megismételte a követ­kező szöveget: „Beregfy vezérezredes jöjjön Buda­pestre!” Este fél tíz tájban aztán jött az igazi kijózaní­tó, hideg zuhany: ekkor ol­vasták fel a rádióban Szá- lasi hadparancsát a harc folytatásáról. Álmatlanul töltött éjszaka után reggel hat óra tájban puskaropo­gás, gépfegyverkattogás és gépágyúk ugatásának a za­ját hallottuk a budai Vár felől a nyitott ablakon ke­resztül, így tudtuk meg, hogy az „ugrás a sötétben” nem sikerült, a németek a várat elfoglalták. 1944. ok­tóber 15. nem a háborúból való kiugrás napjaként, ha­nem a szégyenteljes nyi- laspuccs dátumaként vonult be Magyarország legújabb- kori történetébe. Nyugdíjaspódium Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Nyíregyházi Nyug­díjas Egyesület szervezésé­ben Ki mit tud?-ot ren­deztek az idős(ebb) kor­osztálybeliek számára. A vers és próza kategó­riákban mintegy harminc produkció szerepelt az első vetélkedőnap — október 14. — műsorában. A rendezvénynek helyet adó — azt támogató — nyíregyházi Városi Mű­velődési Központban ok­tóber 15-én 9 órától az egyéb kategóriában „feli­ratkozottak” mérik össze a tudásukat: kórus- és szó­lóéneklésben, csoportos és szóló hangszeres muzsiká­lásban, valamint egyéb mű­fajokban. A felmenő rendszerű ver­senysorozat az 1995-ben (előreláthatólag: február­ban) megtartandó országos döntővel ér véget. Joghurtgyár épülhet Nyíregyháza (KM — N. L.) — Az Európai Regioná­lis Fejlesztési Bank által létrehozott OUVERTÜRE LEARN pojekt keretében gazdasági szimpóziumot tartottak pénteken a nyír­egyházi Inkubátorházban. A munkában részt vett Ro­bin Poll, egy holland ta­nácsadó társaság képviselő­je, Linda Rour, a projet dá­niai képviselője és Kertész István parlamenti képvi­selő. A tanácskozás közép­pontjában Balkány térségé­nek fejlesztése állt. Ezért a házigazda szerepét Szegfű József, a balkányi önkor­mányzat gazdasági irodájá­nak vezetője, a projekt tér­ségi vezetője töltötte be. El­mondta, hogy a közelmúlt­ban a térség képviselői egy- egy hétig Hollandiában, il­letve Dániában tanulmá­nyozták a vállalkozók összefogását, a térségfej­lesztést. Egy megállapodás értelmében az itteni fejlesz­tésnek a két említett ország illetékesei szakmai és anya­gi hátteret biztosítanak. Tervezik, hogy a térségbeli vállalkozások élénkítésére hamarosan egy alapítványt hoznak létre. Ä fejlesztést a PRIMOM Vállalkozásélén­kítő Alapítány pénzzel is segíti. Külföldről is több ajánlat érkezett, megvaló­síthatónak tűnik az a terv, amely szerint a dánok egy joghurtgyárat építenek Bal- kányban. Ha ez a terv meg­valósul, akkor a környékbe­li tejtermelők is jól járnak.

Next

/
Thumbnails
Contents