Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-13 / 242. szám
1994. október 13., csütörtök ELETUNK ŐSZEN Kinek jár özvegyi nyugdíj Kovács Éva »»OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOMOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOMQOOCOCiOOOCiCiaOOOCiOCiOOOCO Nyíregyháza (KM) — Az özvegyi nyugdíjról már többször írtunk lapunkban, s igyekeztünk kimerítő válaszokat adni. A hozzánk küldött levelekből mégis úgy tűnik, maradtak tisztázatlan kérdések. Olmann Zoltán- nét, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság osztály- vezetőjét kértük, ismertesse a legfontosabb tudnivalókat. Az özvegyi nyugdíj házastársnak, az elvált házastársnak és az élettársnak jár, s jogosultságának kettős feltétele van. Az első feltétel az, hogy az elhalt haláláig az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte vagy nyugdíjasként halt meg. A másik feltétel az özvegyi nyugdíjat igénylő részéről szükséges. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától számított egy évig jár. Feltételek A halál időpontjában a házastárs a 60., nő az 55. életévét betöltötte vagy rokkant, vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Állandó özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastársa halálától számított 10. éven belül bekövetkezik.' Annál, akinek az özvegyi nyugdíját 1993. március 1-je előtti időponttól állapították meg, a fent leírt 10. évet 1993. március 1-jétől kell számítani, de a feléledési idő így sem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontjában irányadó tizenöt évet. Az a házastárs, akinek a házastársa a házasság megkötésekor az öregségi nyugdíjra jogosító életkort — a korkedvezményes életkort kivéve — már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől számított öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Az elvált, továbbá házastárstól egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha házastársától ennek haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Állandó özvegyi nyugdíj akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy a különéléstől számított 10. éven belül megrokkan, vagy betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt. Élettárs akkor kaphat ideiglenes özvegyi nyugdíjat, ha élettársával annak haláláig együtt élt, legalább egy év óta megszakítás nélkül, és gyermek született, vagy megszakítás nélkül 10. év óta együtt élt. Az élettárs nem jogosult özvegyi nyugdíjra a fenti feltételek fennállása esetén akkor sem, ha a fenti feltételek ugyan fennállnak, de az együttélés ideje alatt vagy egy része alatt más jogán özvegyi nyugellátásban részesült. Házastársak esetén Ha valamelyik házastárs elhal, ideiglenes özvegyi nyugdíj a saját jogú nyugellátás összegére tekintet nélkül a haláltól számított 1. évig a túlélő házastársat megilleti, ha az együttélési feltételek is fennállottak. Egy év lejárta után választási lehetőség van a saját jogú nyugdíj vagy az özvegyi nyugdíj összege között attól függően, hogy melyik a nagyobb összegű. Van egy olyan szabály, mely kimondja, ha a sajátjogú nyugdíj 12 100 Ft-ot nem éri el, 1994. szeptember 1. előtti időponttól, úgy a saját jogú és az özvegyi nyugdíjat ez ösz- szeghatárig lehet folyósítani. Ha 1994. augusztus 31. utáni időponttól kell az özvegyi nyugdíjat folyósítani, úgy az együttes folyósítási határösz- szeg 13 100 Ft. Feléled az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak, aki egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesült, s ha a haláltól számított 10. éven belül megrokkan, vagy betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt. Hogyan igényelhető? Az özvegyi nyugdíjat a Nyíregyházi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál lehet igényelni, e célra rendszeresített igénybejelentő lap kitöltésével. Csatolni kell az elhalt halotti anyakönyvi kivonatát, házassági anyakönyvi kivonatát, munkakönyvét, katonakönyvét (ha volt katona) és minden munkaviszony igazolást, ami a túlélő rendelkezésére áll. Ha az elhalt nyugdíjas volt, úgy az özvegyi nyugdíjkérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell beadni. Címe: Budapest XIII. Váci út 73. Az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, amely az elhaltat halála időpontjában öregségi nyugdíjasként vagy Hl. (harmadik) csoportos rokkantsági nyugdíjasként megillette volna. Megszűnik az özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nő házastárs 55. életév betöltése előtt, a félj 60. életévének betöltése előtt házasságot köt. E korhatár betöltése után az özvegyi nyugdíjra jogosultságot az újabb házasság nem érinti. Ha rokkantság címén kapta az állandó özvegyi nyugdíjat akkor szűnik meg, ha a rokkantság már nem áll fenn. Ha olyan címen kapta, hogy két árvaellátásra jogosult gyermeket tart el, akkor szűnik meg az özvegyi nyugdíj, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás. Aki állandó özvegyi nyugdíjban részesül és újabb házasságot köt, végkielégítés illeti meg. Igényét a házasságkötéstől számított 1. éven belül terjesztheti elő a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál törzsszámra hivatkozással és az újabb házassági kivonat csatolásával. A végkielégítés összeg a házasságkötés hónapjára járó teljes összegű havi özvegyi nyugdíj tizenkettőszerese. Amennyiben valamelyik házastársnak egynél több olyan házastársa volt a halál időpontjában, aki állandó özvegyi nyugdíjra, illetve ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosult, úgy az özvegyi ellátáson egyenlő arányban osztoznak. Tudnivalók a hadigondozásról Nyíregyháza (KM) — Szeptember 1-jén lépett életbe a hadigondozási törvény. Az 1952-ben megszüntetett hadi- gondozás helyébe lépő új gondozás alapelve szakít a régi rászorultsági elvvel és a személyes veszteség ténye alapján, alanyi jogon adja meg a különböző ellátásokat azoknak, akik az első világháborútól napjainkig, illetve a jövőbeni esetleges hadiesemények során veszteséget szenvedtek-szen- vednek. A hadigondozási ellátásra vonatkozó igény határidő-korlátozás nélkül, szeptember 1- je után bármikor benyújtható a lakóhely szerinti önkormányzatjegyzőjéhez. Az Országgyűlés tisztelettel emlékezett meg az előző évtizedek hadieseményei során tanúsított példás helytállás következtében hősi halált halt vagy megrokkant katonákról, polgári lakosokról és hozzátartozóikról. Nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy hadieredetű veszteségek a jövőben is bekövetkezhetnek. A hadigondozásról szóló törvényt hat fejezetben határozza meg a hadigondozásra való jogosultságot, az ellátásokat és a kedvezményeket, ezek megállapításának és folyósításának a szabályait. Az ellátásokról és kedvezményekről például kimondja, hogy a hadigondozottak pénz- beni és természetbeni ellátásokra lehetnek jogosultak. A pénzbeni ellátások körébe az egyösszegű térítés, hadirokkant-járadék, ápolási pótlék, hadiözvegyi járadék, hadiár- vajáradéka, hadigondozott családtag járadéka, temetési hozzájárulás tartozik. A természetben kapható kedvezményeket a térítésmentes gyógyászati ellátás, gyógyászati segédeszköz-ellátás, közlekedési kedvezmények, televízió előfizetési-díjkedvezmény, a piaci helypénz megfizetése alóli mentesség jelenti. Novemberben kétszer csenget Nyíregyháza (KM - K. É.) — Valóságos politikai vihart kavart, de mára hosszas huzavona után az Országgyűlés döntött a nyugdíjak nyolcszázalékos, januárig történő visz- szamenőleges emeléséről. Lényegében az szentesült október 5-én, amit a vonatkozó törvény korábban előírt. A nyolchavi járandóságot novemberben fogja kézhez kapni a több mint két és fél millió nyugdíjas. A 8 százalékos, nyolc hónapra szóló visszamenőleges emelés mértéke 6400 és 19 200 forint között változik. A legtöbb nyugdíjas, akiknek jelenleg 13-14 ezer forint a havi nyugellátása, 8-10 ezer forint plusz jövedelemre számíthat novemberben. Értesüléseink szerint a nyugdíjfolyósító a rendes illetmény előtt postázza mindenkinek az őt megillető járandóságát. Az 1992. évi EX. törvény kimondja, hogy a „nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat a nettó átlagkereset növekedésének megfelelő mértékben kell emelni. Az emelésre évente két alkalommal, március és szeptember hónapban kerül sor. Az emelés legkisebb és legnagyobb összegéről az adott időpontban esedékes emelés összegéről, továbbá a két emelésen túlmenő esetleges további emelésről, illetőleg az emelésre jogosultak köréről az Országgyűlés határoz, a végrehajtásról pedig a kormány gondoskodik.” A népesség egynegyedének közérzetét javítani hivatott 1992 januárjától hatályos törvény az elmúlt két évben — kisebb parlamenti csatározásokat leszámítva — rendeltetésének megfelelően funkcionált. Úgy tűnt, hogy idén sem lesz probléma. Márciusban 10 százalékkal emelték a nyugellátásokat januárig visszamenőleg, ennek — mint az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nyugdíjpolitikai főosztályán megtudtuk — egész éves költséghatása 36 milliárd forint. Szeptemberben történt az újabb 8 százalékos emelés, 10,6 milliárd ráfordítással, amely egy kétlépcsős konstrukció első állomása volt. Az éles politikai vitát valójában a soron következő második lépcső váltotta ki. Békési László pénzügyminiszter ugyanis a tetemes költség- vetési deficit mérséklésének egyik elemeként az újabb 8 százalékos nyugdíjemelést nem az év elejéig visszamenőleg akarta foganatosítani. A pótköltségvetésben elképzelt 50 milliárdos megtakarításnak az így ki nem fizetendő összeg csaknem a felét tette volna ki. Aztán fordult a kocka, és október 5-én a parlament 268 szavazattal, egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadta a nyugdíjak 8 százalékos, januárig visszamenő- leges emelését. Ennek költség- hatása 21,2 milliárd forint. A nagyobbik fele — Réti János főosztályvezető helyettes megítélése szerint — a nyugdíjbiztosítástól fedezhető, a többit az állami költségvetés állja. Az biztos, hogy a hozzávetőlegesen 2,7 milliónyi öregségi, rokkantsági nyugdíjas, illetve a hozzátartozói nyugellátásban, árvaellátásban, valamint baleseti és mezőgazdasági járadékban részesülők megkapják a jussukat. (A félreértéseket elkerülendő az idén, s a mindenkori tárgyévben nyugdíjazottakat, lett légyen az esemény időpontja akár január másodika, ez nem érinti.) Nem árt azonban tudni, hogy a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat által közelmúltban elfogadott pótköltségvetési hiány 9,5 milliárd forint, s megközelítően ennyi az egészségbiztosításé is. Ä hiány finanszírozásáról még folyik a vita. A nyugdíjpolitikai főosztály helyettes vezetője elmondta, az idén lényegében három lépésben végrehajtott nyugdíj- emelés mértéke 57,8 milliárd forint, és ezzel az összeggel a teljes kifizetés összege várhatóan 442 milliárd forint lesz 1994-ben. Jegyzet Világnap után Kovács Éva któber elsején világszerte megünnepelték az időseket. A nemzetközi rangú évforduló arra szolgált kitűnő lehetőséget, hogy öregebbek és fiatalok egyaránt újra lássák, némelyek pedig végre beláthassák: az idősek nélkül nem juthat előbbre a világ... Tetszik nem tetszik, szükségünk van egymásra, a korosztályok közöttumegér- tésre, a másik támogatására, szülőnek a gyermekre, gyermeknek a szülőre. A fiatalnak az idősebb tapasztalatára, az idősebbnek a fiatalok lendületére, dinamizmusára. Igen nagy hiba lenne persze az eddigieket szó szerint venni, hiszen a lendület, a tenniakarás, no meg a tapasztalat nem egymáshoz szorosan fűződő fogalmak. Láthattunk már idejekorán megöregedett,, céltalanul tengődő fiatalokat, s ifjúi hévvel, tervektől és tenni akarástól sugárzó időseket. A társadalmi, korosztálybeli rétegező- dések, gondok és örömök a családokban is nyomon követhetők. Magyarán azt is mondhatjuk, ami a társadalomban megvan nagyban, látható a családoknál kicsiben. Miről is van szó? Gondolom, sokunk előtt nem titok. Mert legyenek bár a fiatalok mégoly talpraesettek és rátermettek is, bizony csak kevesen képesek közülük arra, hogy a kezdeti időkben önállóan, családi, szülői segítség nélkül megéljenek. Nem a maguk hibája miatt, sokkal inkább a nehezedő feltételek, a gazdasági körülmények ellehetetlenülése okán. A szülő pedig segít, mert ez a kötelessége, s mert akkor boldog, ha adhat, s nem akkor, ha kapni kényszerül. Talán ezért is van mostanában a korábbinál több boldog, kiegyensúlyozott, siető öreg. Az őszi betakarítások idején ugyanis megindul a falvak felé a városok irányából a forgalom. A frissen szedett gyümölcs, a szüret híre hazacsalogatja a gyermekeket, s bizony megesik, hogy nem is a munkára, már csak az ünneplésre érnek a szülői házhoz. Az anyák, apák nem bánják ezt. Amit bírnak, úgyis elvégeznek, mire megjönnek az unokák, a gyermekek. Mert nem is a kétkezi segítség, amit hiányolnak. Jobban óhajtják a törődést, a családi összetartozást, a szeretet. Ha mindezek együtt vannak, a világnap szinte teljesen hidegen hagyja vála- mennyiüket... Postázzák Nyíregyháza (KM) — A kárpótlási hivatalok rövidesen postára adják az első pótkárpótlási határozatokat. Egyelőre csak 2710 határozat készül el, ám hamarosan hetente több, mint tízezer döntés születik majd. Mint emlékezetes, tavasszal egy hónapra nyitották meg újra a kárpótlás lehetőségét, ez idő alatt mintegy 530 ezer vagyoni és 77 ezer politikai kárpótlási igény érkezett a hivatalokba. Ä kérelmek elbírálása, a határozathozatal, a végrehajtás ellenőrzése megkezdődött. A határozat tértivevényes levélként érkezik. Amennyiben a kárpótolt egyetért vele, elég a tértivevényt visszaküldeni a feladónak. Ebben az esetben a határozat a kézhezvételtől számított 16. napon jogerőre emelkedik, s a jegy átvehető — a határozat kézhezvételtől számított — 25. nap után, a küldeményben feltüntetett bankfiókban. Ha viszont az ügyfél elégedetlen a megállapított ösz- szeggel, akkor 15 napig fellebbezéssel élhet. Hétköznapok Kun Lajosné, született Kiss Mária 1899-ben látta meg a napvilágot. Hatvan éve él az öreg tákosi házban Harasztosi Pál felvétele JL KeleTMagyarorszag^^l
