Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-08 / 238. szám
1994• OKTÓBER 8., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete 15 Korkép középiskolás ecsettel Egyikőjük sem akar olyan jövőt, melyben az emberre a lustálkodás vár Cézanne: Vörös mellényes fiú (Bührle-gyűjtemény, Zürich) Szűcs Róbert reprodukciója írásom ötletét a Bereményi Géza—Cseh Tamás szerzőpárosnak köszönhetem. Az ő sajátos hangulatú, melankolikus, elvágyódással teli dalaik indítottak arra, hogy utánajárjak: nosztalgiáznak-e a mai középiskolások. Mit gondolnak a korról, amiben élnek? Vállalják-e a kihívásait, vagy inkább elbújni szeretnének a jövő formálásának felelőssége alól? Létezik-e számukra aranykor, és ha igen, melyik az? Minden iskolatípusban megfordultam, és — hála a tanárok segítőkészségének — száznál is több kamasznak tettem fel azt a kérdést: a történelemnek melyik szakaszában élnél szívesen, és miért? Nincsen mód arra, hogy mindegyikük véleményét ismertessem. Csak a legérdekesebb állás- foglalások megfogalmazóit emelem ki, a többiek mondatait pedig megpróbálom egyfajta tematikus rendben bemutatni. Következzen hát négy nyíregyházi középiskola öt közösségének együtt megalkotott korrajza. A beszélgetések résztvevői: a 110. Számú Széchenyi István Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet harmadikos autószerelő, valamint víz- és gázvezetékszerelő tanulói, a Zay Anna Egészségügyi Középiskola diákönkormányzatának szakközépiskolás tagjai, a művészeti szakközépiskola képzőművészeti tagozatának elsős fotóillusztrátor növendékei és a Zrínyi Ilona Gimnázium egyik harmadikos osztálya. Mint azt várni lehetett, ez a generáció is a szegénység, az elidegenedés és az ökológiai katasztrófa rémét tartja a legriasztóbbnak. A Magyarországon tapasztalható elszegényedési folyamat megítélésében nagy különbségeket lehet megfigyelni. Főleg a leendő szakmunkások hangoztatták, hogy a társadalmi különbségek folyamatos fokozódása jellemzi az emberi históriákat. S mivel minden társadalomban a pénz és vele összefonódott hatalom biztosít domináns szerepet, a vezető politikusoknak nem áll érdekükben, hogy igazságosságra törekedjenek. így aztán szinte magától értetődő, hogy a köznapi életben az irigység és az egymás mellett való elrohanás motiválja az emberi kapcsolatokat. Az ózonlyuk kialakulása, az őserdők kiirtása is a kapzsiságból és az összetartozás hiányából fakad. A majdani iparosok a többieknél realistábbnak bizonyultak. Közülük vágytak el a legkevesebben más érába. A többség azt mondta: az embernek csak egy élete van. Nem jut idő belőle képzelődésre. Abban nem sikerült megállapodniuk, hogy beleszólhatnak-e majd a saját jövőjükbe, mert nem tudták eldönteni, hogy jóakarattal, erkölcsi tartással, szakértelemmel megyünk-e valamire a fennálló és megrögzülni látszó sokrétű válság ellen. A szakközépiskolások és a gimnazisták kevesebbet beszéltek a vagyoni viszonyokról. Ami e témában elhangzott, az inkább a női egyenjogúsággal, a szülők feladataival, a vállalt gyermekek számával és a fogamzásgátlással kapcsolatban került szóba. Talán azért alakult így, mert ezekben a csoportokban a lányok voltak többségben. Ellentétben az előbb reflektorfénybe állított, tisztán fiúkból álló körrel. Ez a réteg felmérésem szerint optimistább, de ellentmondásosabb is. Az önbizalom nem sérült még. Heringh Zsanett gimnazista például úgy fogalmazott: csak rajtunk múlik, mi lesz a világgal és a Földdel. Ő éppen orvosbiológusként szeretne dolgozni, mert így érezné a leghasznosabbnak magát. Ugyanakkor éppen a szakközépiskolások és a gimnazisták körében volt erős a múltba való visszatérés óhaja. Meglepett, mennyien választották aranykornak az őskor végét. A Zay- ba járó 17 éves Petró Leonárd fejtette ki, hogy akkor még harmónia uralkodott a természet és fajunk között, ezért azt az időt nem tartja olyan vadnak, mint a mostanit. Ellenvetésként a mamutokra hivatkoztam, erre azt válaszolta: egy mamut veszélye kisebb, mint mondjuk az erózióé. Egyébként is: a férfi homo sapiens vadászat közben számíthatott a másikra. Ismerte lehetőségeinek határait, mert sok tapasztalattal rendelkezett. Népszerűnek mutatkozott a középkor, ahol egyes interjúalanyaim szerint a szokások merevebbek, de jobban el lehetett igazodni köztük. Az erkölcsök egyértelműbben érvényesültek és betarthatóbbak voltak. A szülők még tudtak parancsolni a gyermekeiknek, így a mainál köny- nyebb helyzetet konstatálnának, ha feltámadnának. Akadt, aki a feudalizmust át meg átjáró képmutatásra hívta fel a többiek figyelmét, de véleménye nem kavart komolyabb hullámokat. Rokonszenvet ébresztett még a felvilágosodás és nyelvújítás szellemi pezsgése, a reneszánsz humanizmusa, sokszínűsége, művészetpártolása. Hadd említsek meg egy érdekességet: hárman is visszaindulnának a húszas évekbe, de mindhárman más okból: a művészetis Bar- nóczki Ulrike az iparosodott Angliában gyűjtené össze a munkásgyerekeket. Tanítaná őket, hogy esélyegyenlőséghez jussanak. A zrínyis B. B. (ő kérte, hogy így írjam a nevét) létbizonytalanság nélkül élő polgárasszony lenne itthon, és mindig elolvasná a Nyugatot. A határon túlról áttelepült, 110-esbe járó Korpos Károly az I. világháborút lezáró békeszerződések idején szeretne a tárgyalóküldöttségekben a hazánk sorsát meghatározó trianoni döntés ellen érvelni. Végül néhány szó arról a XXI. századról, amelynek legelejére ennek a generációnak el kell döntenie, hogy a női egyenjogúság kiteljesedjen-e a családban és a családon kívül, s hány utód érkezzen közénk! A jövő mesteremberei általában büszkék lennének, ha népes famíliákat tartanának el. Hangsúlyozták, hogy a nő elsősorban feleség és anyaszerepre hivatott. A többiek a minden téren megvalósuló emancipáció, mindenfajta munkamegosztás és a kis létszámú családok mellett voksoltak. Ami fontos még (és biztató): senki sem akar olyan jövőt, amiben az emberre csak a lustálkodás vár. Gyű re Ágnes Rajzok Szulejmán Szultán korából Erhard Schön (1491-1541/42): Nagy Szulejmán mellképe (XVI. század első fele) Szulejmán Szultán tugrája (aláírása) (1540-1550 körül) Niccolo Nelli (1530 körül) Nagy Szulejmán lovas portréja (XVI. század második fele) RITMUS Slágerlista Hosszú szünet után ismét a slágerlistán az Azok A Fiúk. Hazaiak 1 .Pa-Dö-Dő: Szabó János (2.) 2. Hevesi Tamás-. Ezt egy életen át kell játszani (1.) 3. The New Times: Ősidők (3.) 4. Géniusz: Úgy érzem (5.) 5. Fenyő Miklós: Fiatal a nyár (7.) 6.Szörényi Őrs: Ez az életem (8.) 7. Sipos F. Tamás: Nincs baj, baby (10.) 8. O. K.: Hol van? (4.) 9. Ámokfutók: Bad Man (-) 10. Azok A Fiúk: Az angyalok a földre vágynak (-) Külföldiek 1 .East 17: Around the World (3.) 2. Ace of Base: Don”t turn around (6.) 3 .Capella: Move on Baby (1.) A.Doop: Doop (2.) 5. Big Mountain: Baby, I love your Way (4.) 6. Wet Wet Wet: Love is all around (8.) 7. All-4-One: I swear (9.) 8. Janet Jackson: Any Time, any Place (10.) 9. D. /. Bobo: Everybody (-) 10. Mariah Carey: Without you (5.) Magnókazettát nyert Román János Nyíregyháza; Rá ez István, Sóstóhegy; Tári Ákos, Nyíregyháza. Turcsán András, a Pepe hanglemezbolt vezetője (Nyíregyháza, Európa üzletház) Dem- jén Ferenc kazettáját ajánlotta fel, ezt Keller Erzsébet szabolcsi olvasónk nyerte. Továbbra is várjuk tippjeiteket három-három hazai, illetve külföldi dalra. A beküldési határidő: október 15. A slágerlista vasárnap délelőtt a nyíregyházi rádióban hallható. KONCERT Hoffer Péter és Mentes Norbert (Moby Dick) is az Open Doors vendége lesz hamarosan M. Magyar László felvétele Sok jó koncertet kínál októberben is az Open Doors zenei klub a rajongóknak. Október 12-én a Moby Dick, október 19-én a Hobo Blues Band, október 26-án pedig a Kispál és a Borz együttes ad koncertet. Ók- tóber 8-án D. Nagy Lajos, egy hét múlva, október 15-én Sipos F. Tamás lesz az Open Doors szombati diszkójának éjféli sztárvendége.
