Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-08 / 212. szám
1994. szeptember 8., csütörtök Mégiscsak gyűjtik Sajnálattal állapítottuk meg, hogy Önök, a Tüskés sarok c. rovatban féligazságot publikáltak a DUNAPACK Rt. papírgyártásához nélkülözhetetlen hulladék alapanyag pótlásáról, mintha a társaság a Környezetvédelmi Minisztériummal folyó tárgyalásai során csak az importbehozatal könnyítésén fáradozna. : A tüske kihúzására szíves figyelmükbe ajánljuk a Világgazdaság c. üzleti napilap 1994. augusztus 26-i számát, mely Van helye a hulladék papírnak címmel arról tájékoztat, hogy a DUNAPACK Rt a hulladék begyűjtésére új rendszert épít ki, és ezáltal a begyűjtési szemléletet is meg kívánja változtatni Magyarországon. Nyugaton például a környezetvédelem keretében préskonténereket helyeznek ki a hulladék- termelők, ezt saját feladatuknak, kötelezettségüknek tekintik. A DUNAPACK Rt. nép- gazdasági és saját jói felfogott érdekből ez év januárjában negyvenmillió forintos alaptőkével hulladékbegyűjtési és -válogatási tevékenységre megalapította a DUPAREC Kft.-t. A kft különböző akciói között található többek között a szeptember 15-e és november 1-je közötti időszakra meghirdetett országos papírgyűjtési akció, melynek. során. a nyertes iskolák egyenként három- százezer forint értékű számítórendszert kapnak. A DUPAREC Kft. a vidéki gyűjtés megszervezéséről: a helyi önkormányzatokkal tárgyal. Vaszkun István gazdasági igazgató Rendelés méltatlan helyen A minap Nyíregyházán a Jósa András nevét viselő nagy kórházban jártam és olyan témával találkoztam, ami az újságba kívánkozik. Középső gyermekem aszt- matikus-allergológiai betegségben szenved és rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges számára, már több éve. Kezdetben dr. Lós Tibor (jelenleg nyugdíjas és mellesleg a város díszpolgára), majd dr. Galambos Teodóra kezelte. Ennek helyéül a Sóstói úti kórház II. sz. gyermekosztálya szolgált. Itt az épület a tölgyfák között, azok árnyékában húzódik és a tiszta levegő csendjét csak a madárcsicsergés dala színesíti időnként. Úgy gondolom, a lehetőségekhez képest az itteni körülmények mindenki számára, a gyógyítás, a gyógyulás szempontjából is elfogadható volt. Lehangoló látványt talán csak a rendelési időben meglévő zsúfoltság okozott és az a szomorú tény, hogy ilyen nagy számban szenvednek ettől a betegségtől. A napokban újra vizsgálatra kellett vinni a gyerekem és telefonon hívtam a Sóstói úti kórházat, hogy a doktornővel időpontot egyeztessek. Ekkor tudtam meg, hogy a doktornő átköltöztetésre került a „nagy kórházba”. Szerdán (aug. 17-én) mentünk a rendelésre, de helyismerettel nem rendelkezvén, a portán kértünk tájékoztatást. Itt azt az útbaigazítást kaptuk, hogy a teherporta mellett lévő új szárnyépületben találjuk a doktornőt. Ez igaz is volt és a téma innen kezdődik, de ez a bevezető szükséges volt ahhoz, hogy világos kép legyen. Az épület külső megjelenésében elsősorban a tetőszerkezet, illetve ahhoz használt anyagok minősége miatt a ma szokásos, így talán elfogadható. A belső látvány viszont idegesítő és felháborító. Silány és trehány kivitelezés (ilyen épületbelsőt orosz hadikórházban láttam), és kibigy- gyesztve rá, hogy II. sz. gyermekosztály. A közlekedőrész szűk, pereg a falról a festés, néhol a vakolat, a berendezés gyenge, egyszóval értékelve balkáni színvonalú! De ez egy dolog, akár meg is magyarázható az illetékesek részéről, de ami számomra elfogadhatatlan, hogy gyógyításra alkalmatlan. Ezt pedig az elfuserált gondolat eredményezte. Ez az ami különösen felháborít engem és ott beszélgetve más józanul gondolkodó szülőt is. Hiszen azt nem lehet bedumálni a köznépnek, hogy legalább józan parasztész se legyen ebben az országban. megyében, városban. Ugyan mennyi képzelőereje lehetett az illetékes döntéshozónak (ez még nem pénztéma), hogy oda, pont arra a helyre álmodta meg azt az épületet? A 41. sz. főút teherforgalma arra az útra irányul a külső ipartelepek felé, plusz az egyéb forgalom és a tömegközlekedési járatok. Mindez pár lépésre a rendelő ablakától, a maga zajával, bűzével, füstjével és porával. Hogyan lehet ott a bensőség, a tüdő zörejeit, rezdülését hallgatni és hallani? Meddig viselhető, az esetenként beteg tüdőnek, a zárt, áporodott levegő ami az épületen belül van, hiszen az említettek miatt ablaknyitás lehetetlen, klíma- berendezés pedig nincs. Ha már a megyében, városban kórházbővítésre sikerült valamennyi pénzt fordítani, miért nem úgy került befektetésre, hogy mindenki megelégedésére szolgáljon? Miért arra a helyre gyömöszölnek be épületet, ahol már jó levegő sincs? Miért nem a Sóstói úton végeztek bővítést? — ahol még hely is és jó levegő is akad? Ezekről a dolgokról a doktornővel nem beszéltem, ezek az én gondolataim. Üdvözlettel Lapos Mihály Vásárosnamény Jóváírják az aramszamlan Az augusztus 25-én megjelent számban Angyal Sándor tollából olvashattuk az Áramütés című írást. Az újságíró állás- foglalásával kapcsolatos reagálás nem a mi feladatunk, mivel azonban a Héra Alapítvány és a 1H ÁSZ Rt. neve ellátási területünkön erősen egybekapcsolódik, a korrekt tájékoztatás érdekében kérjük az alábbiak közlését. A TTTÁSZ Rt. a cikkben foglaltakkal kapcsolatban nem illetékes közvetlen reagálásra, hisz az írás elsősorban a Magyar Villamos Művek Rt. szponzorálási tevékenységét érintette. A Hera Alapítvány általunk ismert és tapasztalt tevékenységével kapcsolatban kívánunk tájékoztatást adni, mivel ellátási területünkön a TITÁSZ Rt. bonyolítja le a Héra akcióit, nevezetesen azt, hogy a nehéz helyzetbe került családok áramszámla fizetését anyagilag segíti. Közel negyvenezer család kapott a Héra Alapítvány anyagi támogatásából annak érdekében, hogy villanyszámláját részben rendezni tudja. A három, vagy attól többgyermekes családok részére a Héra Alapítvány által nyújtott anyagi támogatás összeget a TIT ASZ Rt. az áramszámlában jóváírta. Az adható támogatás összege 500 forint volt gyermekenként. Cégünk szolgáltatási területén ez idáig összesen több mint 40 millió forint került jóváírásra. A Héra Alapítványhoz jelenleg is lehet pályázatot benyújtania a szociális gondozást folyamatosan végző szerveknek (pl. polgármesteri hivatalok, társadalmi szervezetek, stb.). Részvénytársaságunk szívesen ad felvilágosítást az érdeklődő ügyfeleink számára. Dr. Béni János gazdasági igazgató Eisert doktor öröksége Negyven évvel ezelőtt a debreceni Orvostudományi Egyetemen dr. Krompecher István anatómus professzor előadásaiban méltatta, hogy a nyíregyházi kórházban dr. Eisert Árpád olyan szívműtéteket végzett, amelyeket csak világvárosokban, metropolisokban, vagy még ott sem végeztek. Hedri Endre 1951-ben kiadott sebészet című tankönyvében azt írta le, hogy hazánkban először 1950-ben Eisert végezte el a főverőér szűkületét megoldó műtétet. Ugyanott megemlíti, hogy Littmann és Kudász más típusú műtétet végzett el a szíven. Vagyis ők hárman a magyarországi szívműtétek úttörői. Aki, mint én is ismertem a háború után kifosztott kórházunk felszereltségét, azt tudja jól, hogy ilyen műtétre vállalkozni valóságos hősi tett volt abban az időben. Eisert Árpád még az első világháború előtt Magyarországon született a Felvidéken, ahol ősei évszázadok óta éltek. A világháború után a Felvidék Csehszlovákia része lett. Édesapja tanárként ott tanított és fiát a világhíres prágai Károly egyetemre íratta be. Abban az időben a komáromi születésű Selye János is ott tanult az egyetem német nyelvű tagozatán, míg Eisert Árpád a csehnyelvű tagozaton. Selye János nevét az egész világon ismerik, mert ő alkotta meg a stresselméletet Amerikában. Eisert Árpádnak keserű sors jutott osztályrészül. A második világháború befejezése után hazatérő Benes Eduárd csehszlovák elnök kassai programjában a magyarokat és a németeket kollektive bűnösnek nyilvánította és megfosztotta állampolgárságuktól. Homogén államot kívánt teremteni és ősi földjükről elűzte a magyarokat és németeket. így került Eisert Árpád is a nyíregyházi kórház sebészetére alorvosnak. Nyelvtudása és irodalmi tájékozottsága alapján itt Nyíregyházán hajtott végre hazánkban elsőként szívműtéteket, amelyeket még világvárosokban, jól felszerelt klinikákon is csak elvétve. Arany betűkkel írta be Nyíregyháza nevét a magyar orvostudomány történetébe. Egyébként Krompecher István professzor nagybátyja, Krompecher Ödön kórboncnok professzor is világhírű, mert 1905-ben leírta a róla elnevezett bazálsejtes rákot. A Magyar Pathologusok a róla elnevezett díjat évente annak a kiváló pathológusnak ítélik oda, aki abban az évben a legeredményesebb munkát, vagy kutatást végezte el. Kevesen tudják, hogy ennek a világhíres Krompecher Ödön professzornak a lánya, Krompecher Júlia évtizedeken át Nyíregyházán élt és dolgozott védőnőként. Ugyanis ő volt Joób Olivér evangélikus lelkész felesége. Huszonöt évvel ezelőtt hajtotta végre a dél-afrikai misz- szionárius fia, Christian Barnard az első szívátültetést. Abban az időben Eisert Árpáddal beszélgetve megemlítette, hogy bárcsak tüdőt is lehetne átültetni. Ráérzett szervezete gyenge pontjára. Megérte a 60. életévét, amikor a kórház orvosszállójának nagytermében ünnepélyesen köszönthettük. A köszöntők között ott volt dr. Schnitzler József debreceni sebészprofesszor is, aki sorstársa volt Eisert Árpádnak. Ő említette, keserű sorsukban egymást azzal vigasztalták, hogy legalább dolgozhatnak. Ha tudta volna a csehszlovák elnök, hogy kiket űzött el otthonából, nem tudom, megtette volna-e. Mindenesetre balsorsában miénk a szerencse, hogy itt Nyíregyházán dolgozhatott. Munkatársai pedig rendre-sor- ra sebészfőorvosok lettek Nyíregyházán, Fehérgyarmaton, Kisvárdán. Igazában ők viszik tovább Eisert Árpád szellemi örökségét. Dr. Eisert Árpád 20 évvel ezelőtt 1974 szeptember 9-én hunyt el Nyíregyházán. Emlékének áldozom megemlékezésemet. Dr. Reményi Mihály Jelezze! Tisztelt Szerkesztőség! Valamit nem értek. Nem értem például, hogy a közszolgáltató kft.-k miért zaklatnak illetve miért járkáltalak bennünket, állampolgárokat Ebben a hónapban (augusztusban) öt alkalommal citáltak be díjbefizetések végett mert a díjbeszedő csak egyszer jár! Hagy egy értesítést, az állampolgár 8 napon belül menjen az irodába, rendezze tartozásait. Olyan értesítést még véletlenül sem hagy, hogy a díjbeszedést x nap x idő között megismétlem. Egyedül a TfTASZ tér vissza. Javaslom a vízműnek, a NYÍRTÁVHŐ-nek, a TI- GÁZ-nak, LAKSZÖV-nek, Kábelkomnak, hogy ők is ismételjék meg a díjbeszedést Mi öregek vagyunk, becsoszogunk, de aki dolgozik, az kérezkedjen a munkahelyéről? Azzal sem értek egyet: az értesítésen már rajta van „hatósági el- | járás terhe mellett!”..., vagy 15 napon belül kikapcsoljuk. A díjbeszedők részére javaslom, hogy a lépcsőházak hirdetőtáblájára tegyék ki az értesítést hogy melyik napon, hány óra között jönnek. így sok bonyodalom elkerülhető, s nem kell 40-50 embert járkáltatok id. Kukucska István Nincs ajándék A Kelet-Magyarország augusztus 29-i számában Balogh József újságíró tollából megjelent Versenyhelyzet című cikkre az alábbi tényeket kívánom Önök elé tárni. Többéves előkészítő munka után jutott a megvalósítás fázisába, a Kossuth téri ABC épületének helyén, a belvároshoz méltó üzletház. Az önkormányzat döntése értelmében európai színvonalú, a tér arculatába illő épület felépítése a cél. Tényfeltáró válaszom tételesen a következő. 1. Az előkészítés során az első feladat az ABC és az alatta lévő föld tulajdonosával, a Csemege Julius Meinl Rt.-vel történő megállapodás volt. Az épület és az alatta lévő földterület műszaki értékét 35 millió forintban fogadtuk el, amely nem azonos a piaci forgalmi értékkel. Ezzel az értékkel és 35 millió forint készpénzzel a Csemege Julius Meinl lép be a beruházásba és nem az önkormányzat. 2. Az önkormányzat a beruházást megvalósító új részvénytársaságba 1,5 millió forint készpénzzel, és a kiviteli tervdokumentáció szellemi apportértékével, azaz 4,8 millió forinttal, összesen 6,3 millió forint értékkel lép be. 3. Az új üzletházban a Csemege Julius Meinl Rt. tulajdonjogot kap a földszinten, szintén műszaki, vagyis beruházási értéken, figyelembe véve a várható önköltséget. Ez a földszinten 600 négyzetméter üzletet és a pincében 400 négyzetméter raktárát jelent. Úgy gondolom, hogy ha a jelenlegi épületet és földterületet műszaki értékben számítjuk be a beruházásba, mint a Csemege Július Meinl tulajdonát, akkor az új üzletházban részükre biztosítandó területet is műszaki vagyis beruházási értéken kell hogy megkapják. Ha, viszont piaci értéken számolnánk az új épületből a Csemege Julius Meinl részére biztosítandó területeket, mint ahogy azt a cikkíró is tette, ebben az esetben a tisztesség azt kívánná, hogy a jelenlegi épületet sem műszaki értéken, hanem piaci értéken vegyük figyelembe. Ebben az esetben a műszaki értékhez hozzá kellene számolni a létesítmény üzleti értékét is, tehát azt, hogy milyen forgalmat bonyolít le, milyen nyereséget hoz, milyen meghatározó helyen üzemel a bolt, stb... 4. Az előkészítés során elkészített megvalósíthatósági tanulmányok 450-470 millió forintos kivitelezési költségekről szólnak, ez évi árszinten, mely 20 százalékos évi inflációval számolva sem lesz közel milliárdos beruházás, mint ahogy a cikk írója állítja. A beruházás tervezett befejezési határideje 1996. első fél év. 5. A cikk állítása szerint az önkormányzat a területet 150-160 millió forintért adhatta volna el. Nem értem, hogy a Csemege Julius Meinl tulajdonát hogyan adhattuk volna el? Hála a demokráciának ma az ingatlanok kisajátítását szigorú szabályok szerint lehet végezni. Jogcím kell hozzá, mely jelen pillanatban nincs, ugyanis egy üzletközpont építése, mely piaci alapon kell hogy szerveződjön, nem lehet jogcím. Ellentmondásos a cikkben, hogy az állítólag 150-160 milliót érő területet ki lehet sajátítani 35 millióért? Ezt senki sem gondolhatja komolyan. 7. A cikkben említett volt Vesszős étterem állítólagos, 20 milliót ígérő, német befektetőjéből sajnos már nagyon sok volt. (...) Azt gondolom, maradjunk a realitás talaján és ne építsünk légvárakat, még ha nyugati is a tőkés. Az viszont igaz, hogy a közgyűlés döntése alapján, a beruházás ideje alatt ideiglenesen ebben a helyiségben fog üzemelni az ABC, melynek felújítását saját költségén végzi el a Julius Meinl és üzleti alapon bérleti díjat is fizet. A város lakóinak kiszolgálása így folyamatos marad és az ABC dolgozóit sem kell elbocsátani. 8. Téves a cikk azon megállapítása, hogy a tervezésre nem írtunk ki pályázatot. Meghívásos pályázat alapján Bán Ferenc Kossuth-díjas építész nyerte el az engedélyes és kiviteli tervek elkészítését, melyről az ország különböző helyeiről érkezett szakemberek döntöttek. A meghívott tervezők a következők voltak: Bán Ferenc Kossuth-díjas építész, Nyíregyháza, Phul Antal Ybl-díjas építész Budapest, Lengyel István Ybl-díjas építész Debrecen és a Kereskedelmi Tervezőintézet Budapest, mint szaktervező cég. 9. A lebonyolításra és a megvalósításra vonatkozóan valóban nem írtunk ki pályázatot, de enrol a közgyűlés döntött. Úgy gondolom, hogy egy jó döntés soksz or jobb, mint egy rossz, avagy akár egy jó pályázat. 10. Téves információ az is, hogy az Universum üzletházhoz az önkormányzatnak bármi köze lett volna. Az Uniterv Rt. önálló, saját építkezése, állami vagy városi segítség nélkül. Ez a teljesítmény és az általuk készített Kossuth téri egyik megvalósíthatósági tanulmány eredményezte azt, hogy ezt a fontos beruházást a közgyűlés rájuk bízta. Igyekszünk úgy részesei lenni a beruházásnak, hogy az önkormányzatnak a lehető legkevesebb pénzbe kerüljön és a legkevesebbet kockáztasson. Összegezve: Keresem, hogy hol van a Csemege Julius Meinl-nek ajándékozott 100 millió forint? Nem találom. Az önkormányzat augusztus 29-i ülésén az egyik képviselőtársam feltette a kérdést, vajon kitől származtak ezek a téves információk. Ha igaz is lenne a cikkben megfogalmazott állítás, vajon miért nem a város vezetésének hozták a tudomására, a több hónapos nyilvános előkészítő munka során, hogy itt meg lehet keresni a városnak 100 millió forintot? Senki nem jelentkezett. Ja kérem, nemsokára önkormányzati választások lesznek. Felbermann Endre Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármestere X „A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJA JIISHSID
