Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-05 / 209. szám

1994. szeptember 5., hétfő ŐRSZEM A fenyítőháztól a szigorítottig a börtönök mégsem javítóhelyek, hanem nagy részben a vétkek oskolái" A nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézet egy részlete Balázs Attila felvétele Dr. Fázsi László Nyíregyháza — A börtönrá­cson innen és az azon túli vi­lágot elválasztó képletes tá­volság jelentőségét valószí­nűleg csak az tudja igazán felmérni, aki maga is meg­járta az oda vezető utat. A rácson túli világot kívülről szemlélő szélesebb közvéle­mény azonban érthető mó­don másként tekint a börtö­nökre. Történelmi mértékkel mérve nem nagy múltú intézményről van szó, hiszen az addig széles körben alkalmazott igen válto­zatos testcsonkító, testfenyítő és halálbüntetéseket csak a XVI-XVII. században kezdte felváltani a szabadságvesztés, amely a következő két évszá­zadban vált általánossá. Az el­ső hazai, mai szemmel börtön­nek tekinthető intézmény a Pozsony megyei Szempcz községben 1772-ben létesített fenyítőház volt. Hogy milyenek lehettek az egykori börtönviszonyok, ar­ról könnyen képet alkothatunk Széchenyi István segítségével, aki 1845-ben Szabolcs megye tömlöceit „bűzhödt lyukak­nak” nevezte, egy olyan bün­tetésvégrehajtási módot jelle­mezvén ezáltal, amelynek a lé­nyege az volt, hogy a rabokat válogatás nélkül egy helyen összezárva őrizték. Ehhez képest nagy előre­lépést jelentett a XIX. század elejétől kezdődően elterjedő magánelzárás: a rabok állandó és tökéletes elkülönítése nem­csak a külvilágtól, hanem egy­mástól és a börtönszemélyzet­től is, aminek egy 1935-ben megjelent mű szerzője szerint „gyakori következménye ,a zárkában tespedők elméjének elborulása volt”. Fokozatok A további fejlődésre az volt jellemző, hogy a két végletnek tekinthető megoldás elemeit ötvöző elképzelések valósul­tak meg, új kezdeményezé­sekkel elegyítve, célszerűségi és humanitárius szempontokat is szem előtt tartva. A börtönügy terén 1945 után Magyarországon bekö­vetkezett változások négy év­számhoz köthetők. Az 1951- ben hatályba lépett büntető törvény egyfajta szabadság­vesztést vezetett be: a börtönt, s bár egy 1954-es törvényerejű rendelet börtönről és büntetés­végrehajtási munkahelyről is szól, gyakorlatilag a kettő kö­zött nem volt különbség. E két végrehajtási mód mellé 1966- ban bevezették mindkettő „szi­gorított” változatát is. Majd egy 1971-es törvényerejű ren­delet alakította ki azt a rend­szert, ami 1978 óta jelenleg is fennáll, azzal a különbséggel, hogy az érvényben lévő Bün­tető Törvénykönyv nem isme­ri a szigorított börtön fokoza­tot. A szabadságvesztés-bünte­tésnek eszerint ma nálunk há­rom fokozata van: fegyház, börtön és fogház, amelyek kö­zül az utóbbi a leggyengébb. Az egyes fokozatok között a büntetés végrehajtása során érvényesülő szabályok szigo­rúságának foka, illetve a ked­vezmények tekintetében van­nak különbségek. A kedvez­mények körében az elítélt szá­mára minden bizonnyal leglé­nyegesebb eltérés a feltételes szabadságra bocsátás módoza­taiban van, ugyanis az előbbi sorrendben a büntetési tartam négyötöd, háromnegyed és kétharmad részének kitöltése után van lehetőség feltételes szabadságra bocsátásra. Halálbüntetés Tavaly májusban változás tör­tént a szabadságvesztés tarta­mára vonatkozó szabályok­ban. Jelenleg a határozott ide­ig tartó szabadságvesztés leg­rövidebb tartama egy nap, leg­hosszabb tartama pedig tizen­öt, illetve halmazati (több bűn- cselekmény miatt egy ügyben kiszabott) vagy összbüntetés (amely a külön kiszabott, fo­lyamatosan végrehajtásra ke­rülő büntetések helyébe lép) esetén húsz év. Az Alkotmánybíróság az 1990. október 24-én kelt ha­tározatával megszüntette a ha­lálbüntetést, azonban — amint az várható volt — a halálbün­tetés kérdése nem jutott nyug­vópontra. Ezért érdemes kitér­ni az életfogytig tartó szabad­ságvesztésre is, amelynek sza­bályai ugyancsak változtak 1993. májusában. E büntetés­nél a bíróság az ítéletben ti­zenöt és huszonöt év között határozhatja meg azt az időt, amikor az elítélt legkorábban feltételes szabadságra bocsát­ható. A feltételes szabadság tar­tama pedig a törvény szerint tíz év. Nem bocsátható viszont feltételes szabadságra az élet­fogytig tartó szabadságvesz­tésre ítélt, ha ismételten ilyen büntetésre ítélik. Szólni kell a szabadságvesz­tés büntetés hatékonyságáról is. Ugyanis ma is szívósan tovább él az a nézet, hogy a büntetés súlyosságával együtt nő annak visszatartó ereje, no­ha többszáz éves az a felis­merés, hogy a bűnözésnek leg­erősebb fékje nem a bünteté­sek kegyetlensége, hanem azok elmaradhatatlansága. El­lenkező esetben nyilvánvalóan csak szigorítani kellene a bün­tetéseket, s pusztán ezzel ele­jét vehetnénk a bűnözésnek, vagy legalábbis visszaszorít­hatnánk azt. Ennek azonban ellene szól az, hogy eredményt olyan korokban sem sikerült elérni, amikor széles körben alkalmaztak valóban drákói szigorúságú büntetéseket. Szükség van rá Nincs okunk feltételezni azt, hogy amit tömeges halálbün­tetésekkel nem sikerült meg­oldani, az széles körben alkal­mazott szigorúbb és hosz- szabb ideig tartó börtönbün­tetésekkel egy csapásra elin­tézhető lenne. Többek között azért sem, mert Deák Ferenc alcímként idézett, 1840-ben íródott szavai ma is aktuális­nak tűnnek, hiszen az általa megfogalmazott problémát a tudomány is elismeri, amikor a börtönközösség oldaláról közelítve, árnyaltabb megfo­galmazásban pedagógiailag nem megfelelő légkörről be­szél. Természetesen mindebből távolról sem következik, hogy szabadságvesztés-büntetésre nincs is szükség, és indokolt esetben ne kellene szigorú büntetést kiszabni. Különö­sebb jóstehetség nélkül is megállapítható, hogy a börtö­nökre a jövő századokban is szükség lesz, jobb megoldás hiányában. Lövedék Csabaszabadi (MTI) — A tűzszerészek már csak a hűlt helyét találták a csa­baszabadi bányatónál an­nak a mintegy harminc centiméter hosszú és nyolc centi átmérőjű, erősen rozsdás, két végén kúposodó tüzérségi löve­déknek, amelyet augusz­tus utolsó napjaiban fe­dezett föl két helybéli lakos. Az ágyúgolyó eltűnésének további érdekessége, hogy az ismeretlen tettes eltűn­tette a veszélyt jelző je­leket, a táblát és a kerítést is, amelyeket a polgármes­teri hivatal emberei helyez­tek el a lövedék körül. A rendőrség kéri a la­kosságot, hogy ha a bánya­tó környékén hasonló tár­gyat találnak, ne nyúljanak hozzá, hanem azonnal érte­sítsék őket, nehogy tragé­dia történjen. Három férfi... ...italozás közben megtámadta T. József, 53 éves jászszent- andrási lakost Budapesten a IV. kerületben. Az illetőtől el­raboltak 1500 forintot. (MTI) Tűz keletkezett... ...és leégett eddig tisztázatlan körülmények között a Vas megyei Gérce községben a Dózsa telep 47. szám alatti családi ház. A konyha beren­dezése és az épület tetőszer- kezet is a lángok martalékává vált. A tűz során füstmér­gezésben életét vesztette a 78 éves Bedők Rozália. (MTI) Ózdon... ...a hatóságok eljárást indítot­tak V. Renáta, 17 éves leány és két gyermekkorú társa ellen, mert a napokban egy szekérrel 700 forint értékű kukoricát vit­tek el O. Illés, 68 éves helyi lakos kukoricaföldjéről, majd amikor a tulajdonos meg akar­ta akadályozni őket a rabolt termény elszállításában, bottal megverték. (MTI) Arcul... ...ütötte a vele szemben jog­szerűen intézkedő rendőrt az igazoltatást megtagadó D. László 46 éves büntetett elő­életű, budapesti lakos. A rend­őr járőr társát is megtámadta. A garázdát megbilincselték és eljárást indítottak ellene. (MTI) Szigetújfaluban... ...ismeretlen személy betört a polgármesteri hivatalba, meg­próbálkozott a páncélszekrény felfeszítésével és miután ezzel kudarcot vallott, műszaki cik­kek elrablásával kárpótolta magát. Az anyagi kár 210 ezer forint. (MTI) Miskolcon... ...a rendőrség őrizetbe vette K. Zoltán, 40 éves helyi lakost, aki a vele szemben garázdaság miatt intézkedő rendőrt egy bőrszíjjal és egy ásóval megtámadta. A rendőr gázspray-vel, majd bilinccsel „megszelídítette” a garázdát. (MTI) Ismeretlen... ...tettesek a Somogy megyei Marcali és Mesztegnyő vasút­állomás között a telefonosz­lopról 19 kiló bronzhuzalt vit­tek el s ezzel a vasút üzemme­netét is akadályozták. (MTI) Gyújtogatás... ...történt a Szolnok megyei Ti- szajenőn, ahol E. Béla 39 éves helyi lakos családi házát leön­tötte gázolajjal, majd meg­gyújtotta. Lakása kiégett, az anyagi kár mintegy 400 ezer forint. A tűz a szomszédos la­kóházakat is veszélyeztette, és ezért a rendőrség eljárást indí­tott a gyújtogató ellen. (MTI) A rendőrség... ...a Zala megyei Balatongyö­rökön őrizetbe vette Wolfgang K., 33 éves osztrák állampol­gárt, aki szeptember elsején a Gyenesdiás és Vidéke Taka­rékszövetkezet fiókjában L. Imié né 46 éves pénztárostól — miközben késsel fenyegette — elrabolt 18 840 forintot. (MTI) Őrült ötlet volt Kaposvár (MTI) — Egy 11 kilós gázpalack felrob­bantásával fenyegetőzött Horváth Zoltán, miután egy családi veszekedés után a minap magára zárta a So­mogy megyei Somodor községben lévő lakásuk egyik szobájának ajtaját. A férfi — a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság je­lentése szerint — erősen it­tas volt, tört, zúzott a lakás­ban, majd egy szék lábával ütlegelni kezdte a feleségét. Az asszony ki tudott mene­külni a lakásból, a férfi vi­szont bezárkózott és azzal fenyegetőzött, hogy felrob­bantja saját magát és a házat is. Horváth korábban már pszichiátriai kezelés alatt állott. Állítólag nemrégiben mérget öntött a saját kút- jukba. A rendőrök mellett a tűzoltók és a mentők ügye­letesei is kivonultak a so­modon házhoz, ahol csak­nem négy órán át tartott az egyezkedés. A férfi nem volt hajlandó engedni, ezért a rendőrség Kapos beavat­kozó alosztályának munka­társai tették ártalmatlanná. Horváth Zoltánt a kaposvá­ri kórház pszichiátriai osz­tályára szállították. Gyilkos kutyák Moszkva (MTI) — A szi­bériai Omszkban halálra marta egy bullterrier kutya a gazdáját, miután az meg­fenyítette az állatot. A férfi gyermekének vá­sárolta a kutyát, amely ha­zahozatal után rögtön rátá­madt egy macskára. Az eb a jelek szerint nem felejtette el a verést, és halálra marta a férfit, akit vérbe fagyva talált hazatérő felesége. A helyszínre érkező rendőrök csak sokadik próbálkozásra tudták agyonlőni a véreng­ző ebet. Oroszországban gyakran fordulnak elő hasonló ese­tek. A hónap elején egy háromtagú moszkvai csalá­dot irtott ki egy bullterier. Az agresszív négylábúakat Oroszországban rendre pó­ráz és szájkosár nélkül sé­táltatják gazdáik a parkok­ban, ahol számos gyermek vált az utóbbi években a bullterierek halálos marásá­nak áldozatául. Róma (MTI) — Olaszor­szágban dolgozó koszovói vendégmunkások Udine környékén elraboltak és fel­tehetőleg prostitúcióra akar­tak kényszeríteni egy ma­gyar fiatalasszonyt. A helyi rendőrök — akiket az elra­bolt nő férje értesített a tör­téntekről — az észak-olasz­országi Arzignano buszpá­lyaudvarán szabadították ki két koszovói fogságából a magyar asszonyt. Az olasz sajtó első infor­mációi szerint a 24 éves D. M. és 21 éves felesége, 5. Gy. néhány nappal ezelőtt érkezett Olaszországba. A házaspár az utazás előtt segítséget kért egy koszovói ismerősétől, Sami Lushakutól. Lushaku na­gyon készségesnek bizo­nyult: felajánlotta, hogy sa­ját gépkocsiján viszi ki a párt Olaszországba. Udine környékén egyszercsak Lu­shaku megállt a járművel, gázspray-vel lefújta és ki­lökte a kocsiból a férjet, majd a feleséggel együtt el­robogott. A férj 20 órányi bolyon­gás és autóstoppozás után Valdagno csendőrségén je­lentette a bűncselekményt. Az olasz hatóságok felku­tatták Lushakut, akinek a lakásában megtalálták a fia­talasszony okmányait és tás­káját. Az elrabolt feleséget két másik koszovói éppen egy távolsági autóbuszra akarta feltuszkolni, amikor a rendőrök rajtuk ütöttek. A traffipax útja Nyíregyháza (KM) — A rendőrség sebességmérő autójának felbukkanása az alábbi helyeken várható a héten. A változtatás jogát fenntartják! Szeptember 6-án 06-22 óra között: Ujfehértó, Nyír­egyháza, Berkesz. Szeptember 7-én 06-14 óra között: Nyíregyháza, Oros, Napkor, Baktalóránt- háza; 14-22 óra között: Nyíregyháza belterülete. Szeptember 8-án 06-14 óra között: Nyíregyháza, Nyírtass, Záhony; 14-22 óra között: Nyíregyháza, Nagycserkesz, Tiszalök. Szeptember 9-én 06-22 óra között: Nyíregyháza bel­területe. Szeptember 10-én 06-14 óra között: Nyíregyháza, Nagykálló, Nyírbátor; 14- 22 óra között: Nyíregyháza, Mátészalka, Fehérgyarmat. Szeptember 11-én 06-14 óra között: Nyíregyháza, Nyírtelek, Rakamaz; 14—22 óra között: Nyíregyháza belterülete. Szeptember 12-én 06- 14 óra között: Nyíregyhá­za, Kálmánháza; 14-22 óra között: Nyíregyhá­za, Kisvárda, Vásárosna- mény. i X Asszonyt raboltak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents