Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-27 / 228. szám

1994. szeptember 27., kedd ummmmm GAZDASÁG Leszáradt kukoricaszarak A szélsőséges Időjárás nem egyedüli ok az alacsony terméseredményekben i Kukorica betakarítása növekvő remények mellett A szerző felvétele Nyéki Zsolt Tiszavasvári (KM) — Hol van már az idő, amikor Eu­rópa, de világszerte is fel­kapták a fejüket a szakem­berek, ha a magyar kukori­catermesztés eredményeiről esett szó? Az ágazat sikeré­veiben elért 8-10 tonnás ter­mésátlag ma 4-5 tonna körül mozog. A tiszavasvári Munka Mező- gazdasági Szövetkezet vala­mint a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Rt. közös szer­vezésével a közelmúltban tar­tottak kukoricatermesztési be­mutatót, ahol a pillanatnyi ál­lapotokról csaknem katasztro­fális képet kapott a közel száz érdeklődő. A siralmas ered­mény hátterében húzódó szak­mai vezérfonalak kuszaságát Dr. Lipták József, a KITE al­központvezetője próbálta meg kibogozni. O A kérdés egyszerű: miért tart itt az egykor méltán híres magyar kukoricatermesztési rendszer? Talán a privatizáció az oka? — A kukorica termesztésé­nek területi arányai lényegé­ben nem változtak meg a pri­vatizációval, a földhöz jutott gazdák összefogva a régi táb­lákon többnyire maguk is megmaradtak az eredeti nö­vénykultúránál. Más növé­nyekhez képest a kukorica ter­mesztése kevésbé gépigényes, míg sok helyen a szövetkezet folytathatja a korábbi tevé­kenységét, de már bérmun­kában. A területi arány tehát nem csökkent a megyében sem. A gond az, hogy a kétség kívül nagy károkat okozó aszályok, a gazdaságpolitikai huzavonák teremtette bizony­talanságok mellett a technoló­giai fegyelem lazult fel vészes mértékben. □ Ezt igazolják a kísérleti táblák eredményei is? — Többféle kísérletet vé­geztünk, amelyekkel a műtrá­gyázás, az öntözés, a tőszám és az agrotechnikai eljárások összefüggéseit vizsgáltuk. Be­bizonyított tény, hogy az agro­technikai műveletek pontossá­ga, szakszerűsége, illetve ezek termésre gyakorolt hatása szélsőséges időjárási körülmé­nyek között felértékelődik. Három évvel ezelőtt a nagy­üzemek megfelelő mennyiség­ben műtrágyáztak — főleg a kukoricának legfontosabb nit­rogénből —, a csapadék is el­fogadható volt, s ez rögtön megmutatkozott a KITE tech­nológiájával elért 8 tonnához közelítő terméseredmé­nyekben. A rákövetkező évek­ben az egy hektárra kijuttatott nitrogén hatóanyagban szá­mítva 320 kilogrammról le­csökkent 140 kilogrammra, az öntözés is akadozott, a termés pedig 4 tonna körül alakult. Vagyis az öntözés egyre in­kább megtérülő beruházássá vált, a műtrágyával pedig nem szabad spórolni. □ Sokszor elhangzott azon­ban a vád, hogy a nitrogénnel elsavanyítják a szabolcsi ta­lajt. — Ez szerintem ilyen ka­tegorikusan kijelentve nem igaz. Nyugat-európai tanul­mányutakon kiderült, hogy ott sokkal nagyobb dózisban al­kalmazzák a nitrogént. Az ál­talunk javasolt mennyiséget a növény teljes egészében fel­használja növekedési ciklusa alatt. Az ismert nehézségek mellett tehát sokkal nagyobb a szerepe az agrotechnikai mű­veletek pontatlanságának, a technológiai fegyelem lazulá­sának. A fajta megválasztásá­val kezdődik a sor, igenis lé­teznek már aszályt jobban tű­rő, az adott tájadottsághoz job­ban alkalmazkodó hibridek. A vetőmagon sem szabad meg­takarítani a pénzt, ez azonnal megbosszulja magát. Sajnos, a gépesítés színvonala sem megfelelő, a géppark a legtöbb helyen 30 évet megélt, kiszol­gált példányokból áll. Ilyen permetező gépekkel például képtelenség kijuttatni az ún. grammos szereket, amelyek­ből egy hektárra csupán 10 gramm szükséges. Ezek a gé­pek nem képesek megfelelő szórásegyenletességet nyúj­tani. □ Vagyis a kiúthoz pénz kell, s nem is kevés. — Itt valóban szorít a cipő, de termést nem lehet pro­dukálni beruházás nélkül. Most, hogy az állattenyésztés ismét hosszú távú fejlesztés előtt áll, talán megnövekszik a takarmány iránti kereslet is, s talán növekszik a kukoricater­mesztők bevétele is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy a kukorica jelenleg sokkal inkább eladható, mint például a kalászosok, erre vi­szont a kereskedőinknek is jobban kell figyelni. Mindenesetre a szélsőséges adottságú talajok kivételével precíz és átgondolt agrotech­nikai műveletekkel és na­gyobb technológiai fegyelem­mel a jelenlegi időjárási vi­szonyok mellett is javítható a termésátlagunk. Anyagi ösztönzés Kubában A bérezés általános felülvizsgálatára továbbra sincs mód a szigetországban Havanna (MTI) — Új anyagi ösztönzési rendszer beveze­tését tervezik a kubai gazdaság egyes kiemelt ágazataiban — közölte csütörtökön, a havan­nai rádiónak adott nyilatkoza­tában Jósé Luis Rodriguez pénzügyminiszter. Valójában a szinte teljesen hiányzó anyagi érdekeltség megteremtésének hosszú ideje első kísérletéről van szó, hi­szen a fizetések az általánossá és mind súlyosabbá vált áruhi­ány közepette elveszítették ér­téküket, többletteljesítményre serkentő hatásukat. A kubai átlagbér 1988 óta nem válto­zott: havi mintegy 200 peso, ami hivatalos árfolyamon egyenlő 200 dollárral, de a fe­ketepiacon már 100-120 pesót kémek egy dollárért. (A két ár­folyam egyike sem ad valós képet a bérek vásárlóerejéről, mert a jegyre adagolt alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek továbbra is irreálisan olcsóak, viszont a közellátás még a szűkös normákat sem tudja biztosítani, a feketepiaci árak pedig csillagászatiak.) Ugyanakkor a tavaly 4,2 milliárd pesót elért költségve­tési deficit visszaszorítására idén bevezetett intézkedések — a közüzemi, távközlési és közlekedési díjak, illetve az élvezeti cikkek áremelése, va­lamint az októbertől életbe lé­pő adórendszer — tovább csökkentették a javadalmazás reálértékét. A pénzügyminiszter közöl­te: a bérezés általános felül­vizsgálatára továbbra sincs mód, egyelőre csak azokon a területeken vizsgálják a tel­jesítmények differenciált elis­merésének lehetőségét, ahol azok „jelentősen hozzájárul­nak a népgazdaság eredmé­nyeihez, anélkül, hogy nagy­mérvű forrásokat kötnének le ehhez”. Elsősorban a dollár- bevételt hozó exportágazatok­ról, illetve a turizmusról van szó. Alfredo Jordán mezőgaz­dasági miniszter a termelői szabad piacok létrehozásának részleteit ismertető csütörtöki sajtótájékoztatóján ugyancsak kitért arra, hogy azokat, akik egyes, nagy munkaerő-szük­ségletű növénykultúrák műve­lésére vállalkoznak, a dollár­boltokban beváltható utalvá­nyokkal tervezik jutalmazni. Több turistavaluta fogyott Csak augusztusban 60 millió dollár volt az igény A Világbank... ...35 millió dolláros hitellel segíti az észt vállalatok és a bankszektor átalakítását. Túljegyezték... ...a HB Westminster Rt. maximálisan egymilliárd forintos névértékű rész­vénycsomagját. (MTI) Piaci... ...pozíciói megerősítésében segíti magyarországi leány- vállalata a francia Citroent. (MTI) A jövő... ...évben működésbe állítan­dó első atomerőművéhez Románia 350 tonna nehéz­vizet importál Indiából. (MTI) A Daewoo... ...Motor Kft. januártól kez­di meg Magyarországon a gépkocsik értékesítését. Budapest (MTI) — Augusz­tus végéig 419 millió dollárt — mintegy 45 milliárd forint értékben — váltottak ki valu­talapjuk terhére a magyar ál­lampolgárok, és ez csaknem 50 százalékos növekedést je­lez 1993 hasonló időszakához képest. A Magyar Nemzeti Bank­ban az MTI kérdésére pén­Athén (MTI) — A Fekete-ten­ger térségében fekvő országok regionális fejlesztési bankot létesítenek a görögországi Szalonikiban lévő székhellyel — jelentette a UPI a Fekete­tengeri Gazdasági Együttmű­ködési Tanács athéni értekez­letéről. Az 1,6 milliárd dollár induló tőkével létesülő bank fő rész­ieken elmondták, hogy az elő­zetes adatok szerint csak au­gusztusban 60 millió dollár volt az igénybevétel. A turista­főszezon három hónapjában — júniusban, júliusban, au­gusztusban — pedig több mint 200 millió dollárt vásá­roltak a magyar állampolgárok évi 800 dolláros valutakeretük terhére. vényesei Görögország, Török­ország és Oroszország lesz­nek, egyenként 16,3 százalék­kal. Bulgária, Románia és Uk­rajna külön-külön 13,5 száza­lékát adja össze az alaptőké­nek, míg a fennmaradó orszá­gok (Albánia, Azerbajdzsán, Örményország, Moldova) ré­szesedése 2-2 százalék lesz. A Fekete-tengeri Kereske­Nyolc hónap alatt 1,5 millió alkalommal váltottak ki kon­vertibilis valutát, csakúgy, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Az egy alkalomra jutó dol­lárösszeg azonban a korábbi nem egészen 200 dolláról csaknem 300-ra nőtt. Igaz, tavaly még 350 dollár volt az éves keret. delmi és Fejlesztési Bank 1995 első felében kezdi meg működését, ha addigra a tag­országok parlamentjei jóvá­hagyják a beruházást. Tevé­kenysége várhatóan lökést ad a térség gazdasági fejlődésé­nek — mondta Jevgenyij Ku- tovoj, az 1992-ben egy isztam­buli tanácskozáson életre hívott Tanács főigazgatója. Fekete-tengeri fejlesztési bank Aszaloniki pénzintézet alaptőkéje 1,6 milliárd dollár Munkaerőpiac Megyénk továbbra is vezető helyen Budapest (MTI) — Au­gusztusban 550 800 mun­kanélkülit regisztráltak, 124 ezerrel kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az Országos Munkaügyi Köz­pont tájékoztatója szerint egy hónap alatt — 5700-zal csökkent a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta — a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélkü­liek aránya — idén július­ban 11,1, augusztusban 11 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 13 száza­lékkal. A csökkenésben meghatározó szerepe volt annak, hogy a júliusi 30 ez­res pályakezdő beáramlást követően augusztusban már fele ennyi, 14 600 pálya­kezdő került nyilvántartás­ba. Csökkent a nem pálya­kezdők beármalása, csak­nem négyezerrel, számuk nem érte el a 29 ezret. A regisztrációból kikerülők száma a pályakezdőknél 6600 volt, a nem pályakez­dőknél 42 300. A munka­nélküliségi ráta a főváros­ban a legalacsonyabb, 5,8 százalék. Győr-Moson- Sopron megyében 7,5, Pest megyében 7,8, Vas megyé­ben 8,1, Zala megyében 9,5, Somogy megyében 9,8 százalék. Változatlanul a legrosszabb helyzetű terü­letek: Szabolcs-Szatmár­Bereg 19, Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megye 16,7 százalék rátával. A hóvégi zárónapon 187 400-an részesültek munkanélküli járadékban vagy pályakezdősegélyben. Az ellátásból kikerülők kö­zül a jövedelempótló támo­gatást elnyerők száma au­gusztusban már elérte a 201 ezret. A nem pályakezdő regisztrált munkanélküli­ekhez viszonyított arányuk így már meghaladta a 42 százalékot, és Borsod-Aba- új-Zemplén, valamint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, illet­ve Jász-Nagykun-Szolnok megyékben a nem pálya­kezdők több mint fele tar­tozik ebbe a kategóriába. Az augusztusi zárónapon 162 400 olyan munkanél­külit tartottéi nyilván, akik pillanatnyilag nem része­sültek ellátásban. Közülük 96 200-an jogosultságot szereztek támogatásra, de várakozási idő vagy más okok miatt nem kapták meg ezt a segítséget. Több mint 66 ezren ellátási jogosult­sággal sem rendelkeztek. A munkanélküli járadék és a pályakezdők segélyének együttes átlagos összege augusztusban 11 255 forint volt. Százvagonos hűtőházat épít Csengerben a Csenger- ker Kft. Az építkezés része a kistérségi fejlesztési programnak. Jövőre már ebben a hűtőházban tárol­ják a térségben termett zöldég és gyümölcs jelentős részét. Felvételünkön is látszik, hogy már áll az épülő létesítmény vázszerkezete Nábrádi Lajos felvétele Kárpótlási jegy! Tőzsdei Index (ideiglenes) szeptember 26-án: 1543,34 (-8,60) Érvényben: 1994. szeptember 26. Valuta Deviza Kanadai dollár 79,65 81,17 80,51 Pénznem _____Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 360,65 367,31 363,98 Német márka 69,06 70,26 69,63 Angol font 169,18 172,18 170.44 Norvég korona 15,76 16,04 15,89 Ausztrál dollár 79,36 80,70 80.03 Olasz líra(lOOO) 68,64 69,86 69,18 Belga trankt 100) 335,78 34U8 338,42 Osztrák sc-(IOO) 981,45 998,15 989,26 Dán korona 17,57 17.8? 17,73 Port. esc.(lOO) 67,72 68,86 68,31 Finnmarka 21,75 22.09 22.10 Spanyolpes.<100) 83,35 84,8! 84,09 Francia fiánk 20,21 20,55 2037 Svájci fiánk 83,35 84,67 84,03 Holland fonni 61,61 62,65 62,10 Svéd korona 1435 1459 14,48 ír font 167,13 169,93 16853 USA dollár 107.21 109.21 108,21 Japán jen (100) 109.68 11154 110,19 EOJ 131,93 134,17 .133,05

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents