Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-26 / 227. szám
2 Kelet-Magyarorszag 1994. szeptember 26., hétfő HAZAI HOL-IMI __________ 4 Nyaraltunk M. Magyar László természet visszavonhatatlanul az őszt varázsolta mindennapi életünkbe, a nyári kirándulások, a túrázások már csak emlékeinkben élnek. Megyénk az idén is sok felfedeznivalót kínált az érdeklődőknek, s nemcsak a külföldiek, hanem hazánk polgárai is éltek az ismeretlen tájak megismerésének a lehetőségével. Hogy néhányon mégis felemás tapasztalatokkal távoztak, annak nem annyira a csodálatos táj volt az oka, hanem az az ellátás és vendéglátás, amellyel településeinken találkoztak. Szinte érthetetlen, hogy a nagy idegenforgalom kellős közepén miért kell az Áfészboltnak ragaszkodnia a téli-tavaszi nyitvatartási időhöz, s ennek megfelelően a déli órákban zárva tartani az üzletet. A kiéhezett, megszomjazott turisták hiába örültek az Áf ész-bolt látványának, a lakat és a zárva feliratú tábla hamar le- hűtötte őket a kánikulában. Bezzeg, a vállalkozó által működtetett bolt tárt ajtókkal fogadta az idegeneket. Igaz, kenyér már nem jutott nekik délben, ám az eladó kihozta a sajátját a raktárból arra hivatkozva, hogy ő még vehet majd a délutáni szállításból. A Tisza-túrák hazai és külföldi résztvevői tagadhatatlanul pezsgést hoztak megyénk életébe, ám hogy mennyi szemetet hagytak maguk után, arról jobb nem beszélni. Helyesebben szólva fontos megemlíteni, hiszen arra kell törekedni, hogy ez jövőre ne fordulhasson elő. Sajnos, be kell vallani, ebben az önkormányzatok is nagy mértékben ludasak voltak, ugyanis a legtöbb strandon, illetve táborhelyen csak elvétve lehetett tárolóedényt találni, s ez csekély szám volt az evezősök arányához képest. Bár még messze a jövő évi turistaszezon, de már most el lehet kezdeni a szervezkedést, hogy úgy a kirándulók, mint a helybeliek, kellemesen emlékezhessenek a nyárra. Mindenféle Szakszafonsuli... ...indul szeptember 29-én, Nyíregyházán, az Ifjúsági Centrumban. (KM) Véradást... ...tartanak a megyei Vöröskereszt szervezésében szeptember 27-én, kedden Nyíregyházán, az OTP-nél, a Diruváll-nál, valamint Anarcson. (KM) Batyús... ...szüreti bállal egybekötött Ki mit tud? — vetélkedőt tartanak október I5-én, Nyíregyházán, a 21. sz. Általános Iskolában. (KM) Dékány Sarolta... ...és Koós János ad koncertet szeptember 29-én, csütörtökön 19 órától Nyíregyházán, a városi művelődési központ hangverseny- termében. (KM) A Szabolcs... ...Táncegyütttes ad műsort szeptember 29-én, csütörtökön 17 órától Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona utcában. (KM) Gratulálunk ...Tiszakere- cseny lakosságának, mert a közelmúltban a Magyar Vöröskereszt Vásárosna- ményi városi-területi vezetőségének szervezésében megtartott véradáson nem kevesebben, mint hatvanan adtak vért. A helyi polgármesteri hivatal és a Vöröskereszt ajándékcsomagot adott azoknak, akik vérükkel segítettek másokat a gyógyuláshoz. Mozi KRÚDY MOZI: A Flintstone család. Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. BÉKE MOZI: Wolf - a farkas. Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. MONTÁZS: Zongoralecke. Előadások kezdete: 18 és 20 óra. KABALÁS: Elbaltázott nászéjszaka. Előadás kezdete: 20 óra. Kiállítások Nemzetközi Kézműves kiállítás nyílt a hét végén a nyíregyházi VMK szabadidőtermében. A tárlat naponta 10-től 18 óráig látogatható. A kender termesztésétől a népi textíliákig címmel a szövés-fonás világából tárgyakat, eszközöket bemutató kiállítás nyílt a Sóstói Múzeumfaluban. Megtekinthető október 31-ig hétfő kivételével naponta 9-től 18 óráig. A vásárosnaményi Művelődési Központban a Nyírbátori Országos Zománcművészeti Alkotótelep anyagából látható kiállítás. A mátészalkai Szatmári Múzeumban Szőllősi Lajos marosvásárhelyi fafaragó művész szobrai és grafikái tekinthetők meg október haimincadikáig. Állatorvos alkotók első országos összegyűjtött műveiből látható kiállítás a nyíregyházi tiszti klub játékszalonjában október 3-áig. Színház A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei szeptember 26-án, hétfőn 11 és 14 órától a Mumus című darabot Mátészalkán adják elő. Anya nyelv Kárpátalján Az Oktatáskutató Intézet munkatársával beszélget Kállai János Tatjana Vlagyimirovna Klinicsenko módszertani kutató, iskolareferens Harasztosi Pál felvétele Baktalórántháza (KM) — A baktalórántházi „Ötágú síp” Közoktatási Regionális Központ ez évi terveinek megfelelően, a kárpátaljai magyar iskolák tanítóinak huszonhat fős csoportja a közelmúltban egyhetes tapasztalatszerző gyakorlaton vett részt a Reguly Antal Általános Iskolában. A pedagógusokkal együtt érkezett hazánkba Tatjana Vlagyimirovna Klinicsenko, az ukrán oktatási minisztérium égisze alatt Kijevben működő Oktatáskutató Intézet módszertani munkatársa. □ Hogyan tudná behatárolni a tevékenységi területét; milyen konkrét munkaköri feladatai vannak? — Minisztériumunk módszertani kutató intézetében mindössze két hónapja dolgozom munkatársként. Az Ukrán Köztársaságban működő magyar és román tannyelvű iskolák referense vagyok. Másik munkahelyem az Úkrán Tudományos Akadémia Etnikai- Szociológiai Intézete. Úgy érzem, e két foglalkozás — mondhatnám: munkakör — jól kiegészíti egymást. Etnikumok kapcsolata Szűkebb szakmai területként az iskolás korosztály körében kutatom, elemzem az etnikai kapcsolatok alakulását. □ Igen jól beszél magyarul! A nevéből kikövetkeztetve viszont biztosra veszem, hogy ukrán származású. Jól sejtem? — Ukrán vagyok, kijevi születésű. Az egyetem ukrán szakán végeztem, a magyart fakultatív szakként választottam. Filológus képesítésem van, de mint említettem, nem tanárként keresem a kenyeremet. A disszertációmat A magyar falu címmel írtam meg. A dolgozatom sikerét talán érzékelteti: 1984-ben önálló kötetként publikáltam. □ Amit eddig megtudtam önről, az inkább a tudományos élethez kötődést igazolja. Mint iskolareferens milyen céllal látogatott el Magyarországra, nevezetesen Szabolcs-Szat- már-Beregbe? — Az egyik, bár nem a legdöntőbb motívuma a jövetelemnek: megtudtam, hogy középfokon egyedül a baktai Vay Ádám Gimnáziumban folyik ukránnyelv-oktatás. Ez rendkívüli módon felkeltette az érdeklődésemet; látni, hallani akartam, miként boldogulnak. Szándékomban állt felkeresni a nyíregyházi tanárképző főiskola ukrán-ruszin filológiai tanszékét is. Mindezek mellett az ukrajnai magyar iskolák szakmai segítésének anyaországbeli forrásait is próbálom felkutatni. Mi, az otthoni intézetünk közreműködésével kiadjuk azokat a segédleteket, melyeket a magyar tannyelvű iskolák igényelnek: írás- és munkafüzeteket, szöveggyűjteményeket. Szerzőkeresőben Keressük azokat a magyar- országi tankönyveket, melyek megjelentetése nálunk is fontos lenne. Szeretnénk rábukkanni szerzőkre, társszerzőkre, egyszóval: olyan itteni szakemberekre, akik hajlandók lennének együttműködni velünk. Egyik legfrissebb kiadványunk kézirata nemrég készült el; ez egy szöveggyűjtemény a magyar nyelvű óvodák részére. Kiadásra vár... □ Meglehetősen nehéz tanévkezdésről számolnak be a kárpátaljai hírforrások. Valójában milyen a helyzet jelenleg? — Hát, annyit mondhatok: nem rózsás! Ez az etnikumok mindegyikének oktatási helyzetére értendő, és nincsenek A természet mai szerelmese Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Egri Tibor festményei a természet egy-egy paradicsomi állapotát rögzítik, hogy az utókor lássa, milyen volt valaha. Aki megnézi ezeket a képeket, azonnal látja, hogy az alkotónak semmi köze a mai modem (vagy magukat annak nevező) irányzatokhoz, iskolákhoz. Egri Tibor elég idős már ahhoz, hogy kellő bölcsességgel felemelkedjen a divatokon, s azt fesse, amit igazán szeret. — Panteista festő vagyok. A négy őselemből (föld, víz, levegő, tűz) az első három érdekel igazán. A Képcsarnok Benczúr-termében kiállított képek leképező naturalista technikával, felfogásban készültek. Ez annyit jelent, hogy rendkívül pontosan ragaszkodom ahhoz, amit látok. A barbizoni iskola áll hozzám a legközelebb. A fontaineb- leau-i erdőben letelepedett művészek a természetességet, a bensőségességet juttatták érvényre a tájképfestészetben. Hívogató erdei ösvény Egri Tibor festménye Egri Tibor Műtermi felvétel Egri Tibor képein nincsenek emberek. Mintha azt sugallnák, hogy az ember nélküli táj az igazán szép, mert mióta csak megjelent az ember a természetben, azóta csak pusztítja. A művész fanyar mosolya jelzi, hogy egyetért megjegyzésemmel. Ä festmények árasztják magukból az elvágyódást. — Igen. Egy sokkal jobb világba vágyom. Talán azért, mert volt részem sok rosszban. Egy ország mibenlétét nem a különféle kitalációk határozzák meg, hanem erkölcsi mibenléte. Ebből a szempontból nem vagyok túlságosan optimista, ha a mai magyar viszonyokra gondolok. Egri Tibor Bánszky Tamást, Bernáth Aurélt, Z. Gács Györgyöt tartja mestereinek. Pályáját arculat- tervezőként kezdte. Számtalan embléma, cégér, plakát készítése fűződik a nevéhez. A debreceni Csokonai Színházban megtanulta a díszlettervezés minden fortélyát. Aztán politikai per áldozata lett, és hosszabb börtönbüntetésre ítélték. Itt készült fel a későbbi festői pályára, szabadult meg a cellák absztaktciókba kényszerítő világától, s lett az, ami most kiteljesíti a személyiségét: a természetbe szerelmeseden művész. Mert mi más a természet, ha nem a szabadság, a szabadságra találás gyötrelmesen boldog színtere? — Nem véletlenül ülünk éppen itt. Én galériafestő vagyok. Ez azt jelenti, hogy kiszolgálom a vásárlók ízlését. Ez egyúttal tudatos elzárkózást is jelent a mai képzőművészeti törekvésektől. — Ha galériafestőnek tartja magát, nyilván ismeri a vásárlók ízlését is. — Azt tapasztalom, hogy az emberek megundorodtak a reális világtól, mert annyi rosz- szat, visszataszítót tapasztaltak. Ezért a széphez menekülnek. S mi lehet ma szép a természeten kívül? A volt piarista diák megtanulta a tények és az alakzatok tiszteiét, s azt, hogy mesterségbeli tudás nélkül még egyetlen vonalat sem szabad húzni. A természetszeretet és a pontossághoz való ragaszkodás vezethette el az úgynevezett hyperrealista iskolához is, amelynek alkotói impresszionista látásmóddal rendelkeznek, de nem hangulatokat festenek csupán, hanem visszaadják a természet figurális arculatát is. — Sajnos a fiatalokat nem tanítják meg rajzolni, pedig anélkül nem lehet dolgozni. Nem lehet modem sem az, aki nem tud rajzolni. Egri Tibor még most is járja a Tisza vidékét, a Zemplént, hogy megörökítse mindazt, amit talán csak ő lát ilyennek. Szereti Nyíregyházát, mert bé- kességesebb. tisztább a hangulata, mint Debrecennek. Azt tervezi, hogy barangol egy kicsit Krúdy Gyula nyomán, s megfesti az élményeit. jobb pozícióban az ukrán intézmények sem. Az új beruházások leálltak, az iskolák tatarozását illetően is leginkább az önerőre lehet számítani. A szülők „összedobják” a pénzt, hogy a legszükségesebb karbantartást el lehessen végezni. Igen nagy gond a gyermekétkeztetés. Pedagógushiány Nincs pénz, egymás után kényszerülnek bezárni a menzákat. A tankönyvellátásban mintegy nyolcvanszázalékos az ellátottság. Persze, ez úgy értendő: a régiekből tanítanak. Katasztrofális a papírhiány. Nem csak a nyomdai alapanyag tűnt el, göngyölegnek való, azaz csomagolópapír sincs... A legsúlyosabb probléma a pedagógus-utánpótlás. A magyar iskolákban harminc százalékban nem szakképzett tanárok oktatnak. Olyanok, akiknek nincs pedagógusdiplomájuk, illetve a visszahívott nyugdíjas kollégák. Nagyon alacsonyak a bérek; megélni belőlük nem lehet. Tömegesen települnek át a tanítók, tanárok Magyarországra a többszörösen magasabb fizetésért. Érthető, elfogadható a lépésük, de mindannyian jól tudják —jól tudjuk — otthon kellene maradni, bármily nehéz. Persze, gondolhatják: ezek szavak, csak szavak. Pedig jómagam, a kis „csinovnyik” komolyan mondtam mindazt, ami a beszélgetésünk során részemről elhangzott. Életvezetés Nyíregyháza (KM - T. K.) — Gyakran kerülünk konfliktusba a környezetünkkel, de időnként önmagunkkal is. Számos problémát mi magunk is orvosolhatunk, de előfordul, hogy a szakember segítségére szorulunk. A nyíregyházi családsegítő központ többféle szolgáltatással enyhít a lélek gondjain. Az egyéni, családi és munkahelyi problémákkal küzdőknek életvezetési tanácsot adnak. Az intézmény pszichológusa az egyéni és a családi problémák megoldásában ad tanácsot. Az álláskeresők és munkanélküliek részére csoportos foglalkozást tartanak, amelyen esélyjavító beszélgetések és az elhelyezkedéshez szükséges információk révén támogatják a klubtagokat. Égyedülállóknak, elváltaknák, magányosoknak szerveztek klubot, amely a krízishelyzetbe került családokat és egyedülállókat a kiegyensúlyozott életvitel lehetséges módozataival ismerteti meg. Sürgős esetekben Nyíregyházán a Szent István áf. 16. sz. alatt, a rendelőintézetben látják el a betegeket Az ügyeletes gyógyszer- tár e héten a Szent István út 61. sz. alatti patika, amelyik este nyolctól reggel nyolc óráig áll a betegek rendelkezésére. J Tüskés sarok
