Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-21 / 223. szám

Iskolazenekarok A széthulló iskolarendszer A lazítás nem a NAT-vita következménye • Mérni kell a teljesítményeket Diákok a nagykállói gimnázium könyvtárában Balázs Attila felvétele Budapest (KM — B. I.) — Mint Nyíregyházán a 4. Számú Általános Iskolát, Budapesten úgy tartják szá­mon a Szent István Gimná­ziumot, illetve most már zeneiskolát. A különbség csupán annyi, hogy a nyír­egyházi iskola kórusairól, a pesti pedig zenekarairól hí­res. Sajtótájékotatót tartot­tak a múlt héten Budapes­ten, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközép- iskolában, abból az alka­lomból, hogy az iskola ze­nekara negyvenéves. Nos, a zenekart még Záborszky József alapította 1954-ben. A zenekar azóta „öröklődött”, most a fia Zá­borszky Kálmán” irányítja. Az iskola valóban híres lett, jelenleg nyolc(!) zenekara van az intézménynek. Ez az egyetlen iskolai zenekar egyébként, melynek évtize­dek óta bérletsorozata van a Zeneakadémián és újabban Minya Károly A szavak lehetnek a törté­nelem jelzőoszlopai. Bár nem nagy csatákra és béke­kötésekre kell gondolni, ha­nem a közelmúlt kisebb-na- gyobb politikai eseményei­re. Ha a rendszerváltás ide­jére, a 89-90-es évekre pil­lantunk vissza, a következő sajátos szavak jelölik az utat. Eltűnt a mamutpárt, s megjelentek helyette olyan pártok is, amelyeket papa­gájpártoknak tituláltak, mert csak ismételték a má­sik gondolatát, ahogy akkor mondták, csak szokásos re­formretorikájuk volt. Ak­koriban kaptak nem éppen hízelgő elnevezést a terme­lőszövetkezeti elnökök, zöld báró névvel illették őket. Az év a választások során jellegzetes háborút hozott magával: a plakáthá­borút. Voltak olyanok, akik a választási beszédeket, po­litikai vitákat csak hang­szmognak, zajzsamokság- nak, dumakráciának nevez­ték. Ez csak néhány kiraga­dott szóösszetételi példa. Ma azonban inkább az jel­lemző, hogy a szó régi, s a jelentés változik. Az iszap- birkózáshoz ma már nem kell ring, hiszen huzavonát, valaminek az elnyújtott vi­táját jelenti. A kerekasztal a Pesti Vigadóban. A négy évtized alatt számosán ját­szottak a zenekarban, és az ifjú muzsikusok fele a zenei pályát választotta később. A pesti iskola ifjú zenészei — akár a nyíregyháziak — is sokat utaznak, szinte minden európai országban koncerteztek már. (A Can- temus és a Pro Muzica vi­szont távolabbi utazásokkal dicsekedhet). Közös viszont a fiatalok zeneszeretete, s a rengeteg próba. A szülőknek viszont itt is, ott is mélyen bele kell nyúlniuk a zsebükbe az uta­zások alkalmából. A Szent István zenemű­vészeti iskolának helyzeti előnye viszont, hogy a fő­városban van, és ezért több pesti fellépésre van lehe­tősége. A 130 tagú zenekar egyébként a Kongresszusi Központban szeptember 25-én ad jubileumi kon­certet. esetében már az egybeírás is jelzi, hogy más, mint amit első hallásra vélnénk: tárgyalássorozatot, külön­böző szervek érdekegyezte­tését kell értenünk alatta. Gyakran halljuk, olvassuk: még nem látszik az alagút vége. Az agráralagút még egy fokkal szűkíti a jelen­tést. Az ország vagy egy ágazat kilátástalan, nehéz helyzetének a jelölőjévé vált ez a szó az utóbbi idő­ben. S a bomba sem robban mostanában. Természetesen nem a vaklármás bombariadókra kell gondolni, hanem arra, hogy a bomba ma már valamilyen botrányos ügyet jelent. Gabonabombát robban­tott egyszer az egyik képvi­selő, míg a konzervbomba a helyi konzervüzem kapcsán ketyegett. A gond az, hogy félreérthető lehet bizonyos esetekben: vajon az eredeti vagy az új jelentésben ér­tendő a szó. Mint a rend­szerváltás idején: az ejtőer­nyős szó az (egy)pártappa- rátusból vezető pozícióba aláereszkedő személyt je­lentette. Mígnem egy írás címében ezt olvashattuk: Ejtőernyősök a pártházban. Hogy hogy? Hisz onnan ugrottak. A megoldás egy­szerű: az ejtőernyősök itt tényleg ejtőernyősök vol­tak. Nyíregyháza (KM — N. I. A.) — A közvélemény értet­lenül szemléli, a pedagógu­sok többsége pedig komoly­talannak tartja a Nemzeti Alaptanterv (NAT) körül zajló országos huzavonát. Ferku Imrét, a Megyei Peda­gógiai Intézet fejlesztő és to­vábbképző csoportjának veze­tőjét kérdeztük a NAT további munkálatairól. Differenciálódás □ Kérem, hogy az olvasók szá­mára értelmezze a NAT-vita lényegét! — A magyar közoktatási rendszer irányításában, szer­kezetében és tartalmában az elmúlt évtizedben jelentős dif­ferenciálódás ment végbe. En­nek egyik legfőbb értéke az autonóm módon szerveződő — az alternatív pedagógiai el­képzeléseit a helyi program­ban, nevelési tervében és tan­terveiben saját maga számára megalkotó — iskola. Az is­kolák tehát a fenntartóikkal (önkormányzati, egyházi, ala­pítványi, magán, stb.) folyta­tott alkukban döntenek az ér­tékrendjükről, a tantárgyak ta­nításának rendjéről, a tan­anyag (tartalom) megválasztá­sáról. Attól függően, hogy az adott iskolába járó diákok (szüleik) milyen igényeket tá­masztanak. □ Nem fogja ez az egységes közoktatás szétesését eredmé­nyezni? — Pontosan azért van szük­ség egy nemzeti alaptantervre, hogy minden iskola kötelező­en garantálja a dokumentu­mokban (alapelvek, követel­mények) rögzített nemzeti műveltség (ismeret, jártasság, készség) előírt szintjét. Ha úgy tetszik azt az alapot (minimu­mot), amit minden 16 éves kort betöltő fiatalnak alanyi jogon meg kell kapnia bárhol is jár iskolába. Ezáltal leg­alább tartalmilag összetartásra ösztönözze az egyébként szét­hullásra tendáló magyar isko­larendszert. Az a kívánatos, hogy a minimumon túl az is­kolák és benne a pedagógusok az adottságok és lehetőségek függvényében — minél jobb színvonalon — szolgálják a kliensek igényeit. Én úgy fo­galmazok tehát, hogy minősé­Bodnár István Vásárosnamény (KM) — Alkotásban igazán sikeres évet mondhat magáénak Schmidt Sándor népi ipar­művész. A megrendelésekkel sem volt gond. Az is feltűnt, hogy több alkotást fiával, if­jabb Schmidt Sándorral kö­zösen készített. A Vásárosnaményban élő mű­vész —fiával együtt—az idei nyáron két jelentős művel is gazdagította megyénket: az egyik fából készült köztéri plasztikája a nyírbátori múze­um elé került, a másik pedig Máriapócs főterére. Mindket­tőt sokan tekintették már meg, és elismeréssel nyilatkoztak róla. A fafaragó művészt most is munkaközben találtuk, Gyu­laházának készít egy háborús emlékművet. A mintegy há­rom méter magas plasztikái) életfát láthatunk, a hősök halá­lának egyedüli értelme csak az utódok szárba szökkenő élete lehet. A munka még az elején tart, van feladat bőven, az emlék­gi különbségeket szül, mert versenyhelyzetet teremt az is­kolák között, s ez minden in­tézményt jobb teljesítmé­nyekre serkent, ha létezni akar. Hangsúlyozom, hogy csak a tisztességes eszközök­kel folytatott verseny híve va­gyok. Megjegyzem, hogy az „egységesség” mindig is fiktív idea volt, ami az azonos osz­tályzatok mögött rejlő eltérő tudásfedezettel szemléltethető legegyszerűbben, de az isko­lák által megalapozott tovább­tanulási esélyek különbözősé­ge is ezt igazolja. A NAT-ügyben eldőlt, hogy szükség van egy ilyen jellegű szabályozásra. A vita még ar­ról folyik, hogy erős vagy gyenge alaptantervre van-e szükség, hogy a tanulási köve­telményeket részletesen fogal­mazzák-e meg, vagy pedig csak a minimumot. A kormány NAT-barát □ A kormányzati váltás ho­gyan hat a NAT további sor­sára? — A jelenlegi kultuszkor­mányzat elkötelezetten NAT- barát. A szükségesnek ítélt ok­tatási törvény (és végrehajtási rendeletek) módosító javasla­tainak kidolgozásával össz­hangban felpörgette a NAT körüli munkálatokat. A mi­nisztérium felkérésére inté­zetünk irányításával szeptem­ber végéig dolgoznak me­gyénk pedagógusai is a köve­telmények pontosításán. Az művet november 1-én sze­retnék felavatni. — Ez az év az első, amikor végre lehetőségeim szerint kaptam munkát. Amikor há­rom évvel ezelőtt megszűnt a Népi Iparművészeti Tanács, megszűnt a korábbi kapcsolat- rendszer, és akkoriban nagyon sötéten láttuk a helyzetünket. Mostanra lerendeződtek a dol­gok. □ A sok munkáját látva mit gondol, a fa mint művészi alapanyag újra elnyeri méltó helyét? — A fa mindig is közel állt az emberekhez, s közhely ta­lán, hogy elkísér minket a böl­csőtől a koporsóig. Mostaná­ban talán nem elhanyagolható az sem, s hogy aránylag meg is fizethető. □ Nem nehéz felismerni a Schmidt-féle alkotásokat. Úgy tűnik, sajátos stílusjegyei van­nak... — Amikor a hetvenes évek elején elkezdtem ezzel fog­lalkozni, Sárospatakon néhány dunántúli alkotótól megtanul­tam az ékrovás technikáját. Sok motívumot gyűjtöttem a környékünkön is, hiszen Be­elemző csoportok műveltség- területenként állást foglalnak a megkapott követelmények mennyiségét és minőségét il­letően, s konkrét módosító ja­vaslatokat tesznek az óraará­nyok kialakítására. — Megjelölik azokat a kö­vetelményeket, amelyeket vé­leményük szerint nem szük­séges vagy/és nem lehetséges megtanítani minden iskolá­ban, azaz nem valók a NAT- ba. Azért is kértük a nehezebb körülmények között dolgozó kollégáink őszinte vélemé­nyét, hogy a tantervkészítők és tantervvel dolgozók ütköztes­sék nézeteiket. A kritikai, szakmai felülvizsgálat után a szükséges egyeztetéseket az országos szakmai bizottságok elvégzik (pártok, szakmai és érdekképviseleti szervek, egy­házak, szaktudományi műhe­lyek stb.) november hónap­ban. A minisztérium reményei szerint ez év végére a Közne­velési és Oktatáspolitikai Ta­nács, mint szakértő testület elé terjeszthető. Jövő év tavaszán — ha a parlament fogadni tud­ja — az oktatási törvény mó­dosításával együtt a honatyák elé kerülhet jóváhagyásra a NAT-alapelvek is. Erre az alapra építve készülhetnek a helyi tantervek az iskolai „mű­helyekben”. Követelmények □ Hogyan mérik a követelmé­nyek teljesítését? — A NAT a páros évfolya­regben nagyon gazdag anyag áll rendelkezésünkre. Mind­ezeket szívesen használom, és úgy gondolom, hogy a több ezer éves kultúra akár modem is lehet. □ Több alkotást a fiával kö­zösen készített... — Ő tehetséges műbútor­asztalos, de nagyon örülök, hogy néha közösen dolgozha­tunk. Sokat jelent számomra a közös élmény öröme. □ Mennyire ismerik el kül­földön a munkásságát? — Az utóbbi időben egyre több meghívást kapok. Fran­ciaországban és Németország­ban is volt már kiállításom, sőt ebben a két német és francia városkában köztéri plasztikái­mat is elhelyezték. Dániából táblaképet rendeltek tőlem, és a finn Vammalában is volt tár­latom. A múltkorában Detroit- ból kerestek meg, az egyik mamut egyetemen sok ország­nak van saját szobája, amely az országok kultúrájának egy szeletét hivatott bemutatni. Ide kellene bútorokat készíteni. A székek karfájára például ma­gyar városok címereit kell megfaragnom. mok végére ír elő tantervi kö­vetelményeket. Tehát a 4., 6. és 8. év végén a pedagógusok a központilag biztosított stan­dardizált mérőeszközökkel sa­ját belátásuk szerint mérhet­nek. A 10. osztály végén vi­szont alapvizsgát kell szer­vezni. Ez várhatóan vizsgabi­zottság előtt zajlik majd, mert ez a továbbhaladás feltétele lesz a két szintű érettségi irá­nyába. Ezek a munkálatok most kezdődnek. — A diagnosztikus alap- és érettségi vizsgáktól remél­hetjük a minőségi kontrollt és azt, hogy összerázza tartalmi­lag a széttartó iskolastruktúrát. Egy iskola eredményességé­nek megítélésekor természete­sen fel kell tárni a teljesítmé­nyek mögött rejlő pedagógiai­emberi erőfeszítéseket is. Köztudott ugyanis, hogy egy hátrányos helyzetű iskolában kis eredmény mögött sokszor nagyobb pedagógiai erőfeszí­tés van, mint egy előnyös is­kola látványos eredményei­ben. Felülemelkedve a NAT kö­rüli parttalan, esetenként presztízsvitán, szeretném megnyugtatni a kedves szülő­ket, hogy az iskolákban min­den központi szabályozás nél­kül is — a korábbi hagyomá­nyokat ápolva és új profilokat keresve — értelmes munka fo­lyik. Ha egy-egy iskolában mégis lazítást tapasztalna va­laki, az aligha írható a NAT- vita számlájára. Emlékmű Bükkszentkereszt — „A Muhi csatából menekülő IV. Béla királyt és vitézeit 1241-ben itt érték utol az üldöző tatárok. Itt volt az utolsó ütközet, amelyből sikeresen megmenekülve jutott el az uralkodó a béla­pátfalvi kolostorba.” — Ez a felirat áll a mintegy 20 tonna súlyú, hatalmas mészkősziklából állított emlékmű acéltábláján, amelyet vasárnap katonai tiszteletadással avattak fel a Bükk-hegység egyik leg­nagyobb és legszebb tisz­tásán, a Bükkszentkereszt melletti Lófőtisztáson. Nem csupán a környékről, de az ország minden részé­ből sokszázan vettek részt az emlékműavatón, akiket Bodnár Tibor, a község polgármestere köszöntött. Mint mondta, Balogh Sán­dor, a községben élő neves történész az itt végzett ku­tatások alapján kezdemé­nyezte az emlékmű felállí­tását, amit aztán meg is ter­vezett. Látványos... ...komolyzenei koncertet rendeznek a bujtosi csar­nokban szeptember 30-án 19 órától. J. Strauss-kerin- gőt és polkáit a debreceni Filharmonikus Zenekar szólaltatja meg. Vezényel: Karolos Trikolidis. Közre­működik a SLIP tánccso­port. (KM) Fogadásra... ...volt hivatalos a nyíregy­házi ILS Nyelviskola né­hány munkatársa a brit nagykövetségen abból az alkalomból, hogy az Ox­ford University Press útjára bocsátotta á magyar általá­nos és középiskolákban használatos oxfordi köny­vek tanmenetrendszerét. Munkanélküli... ...érettségizett fiatalok szá­mára indít 14 hónapos át­képzést a nyíregyházi mű­velődési központ Népmű­vészeti Stúdiója szőnyeg­szövés és fazekas szakmá­ban. A képzésre a munkaü­gyi központban lehet jelent­kezni. (KM) Számítógépes... ...szövegszerkesztő kurzus­ra és német kezdő nyelvtan- folyamra várja a jelentke­zőket a nyíregyházi város­majori művelődési ház. (Telefon: 434-002). Az agráralagút gabonabombája Címerek Vásárosnaményból KULTÚRA. 1994. szeptember 21., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents