Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-20 / 222. szám

rngflETiTCT iiiBÉÉiAÉMuánÉiiU KULTÚRA 1994. szeptember 20., kedd Francia kapcsolataink Budapest (MTI) —- A fran­cia kultúra régebbi és újabb barátait harmadik évadjá­ban is változatos progra­mokkal várja a budapesti Francia Intézet. A rendez­vények között egyaránt helyet kaptak tánc- és szín­házi előadások, hangverse­nyek, tárlatok, filmsoroza­tok, tudományos eszmecse­rék — közölte Jean-Luc Soulé igazgató, az intézet nemrégiben kinevezett új vezetője egy közelmúltbeli sajtótájékoztatón. Az igazgató elmondta: az intézet egyik legfontosabb törekvése, hogy az igényes önálló rendezvények mel­lett tovább bővítse kapcso­latait a magyar főváros más kulturális intézményeivel, művészeti együtteseivel. Jean-Luc Soulé szólt arról is: fontos feladat az ifjú nemzedékek megnyerése, a kortárs művészet és művé­szek támogatása. A kon­certprogramok közül az igazgató kiemelte a Cantus Corvinus októberi, vala­mint az Ensemble du Con­servatoire National Supé- rieur de Paris decemberi fellépését. A Budapesti Őszi Fesz­tiválon Robert Lepage ka­nadai színművész és társu­lata is fellép. A vendégsze­repléshez az intézet segít­séget nyújtott. Folytatód­nak a tematikus filmsoroza­tok. Kiemelkedik ezek kö­zül Jean Cocteau író-költő- esszéista-filmforgató könyv-író életművét repre­zentáló összállítás. A ter­vek szerint Az eredetku­tatás és a történelem újra- olvasatai című nemzetközi konferenciának is otthona lesz az intézet november­ben. A magyar rock történetének legendás hírű csapata, a P. Mobil adott nagysikerű koncertet a napokban a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokban. Schuster Lóránt (képünkön) és „legénysége" az őszi, országos turné állomásain a régi nótákon kívül a legújabb LP számait is bemutatja Balázs Attila felvétele » i ! & ^ ií$ 1í j# "'\X, AVasvári Pál... ...halálának 145. évforduló­ja alkalmából rendezett tör­ténelmi vetélkedő közép­döntőjét a fővárosban — a Kispesti Vigadóban — ok­tóber 1-jén, Tiszavasvári- ban — a Vasvári Pál Általá­nos Iskolában — október 8- án tartják. (KM) Fotókiállítás... ....kalauzolja el a nézőket a távoli országba, Indiába. Szabó Róbert India ma című tárlata a gödi Fotó- és Képzőművészeti Galériá­ban nyílt meg. A mintegy félszáz színes felvételt ok­tóber 7-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (MTI) A SLIP... ...Tánc-Sport Klub mutatja be műsorainak néhány rész­letét szeptember 22-én 17 órától Nyíregyháza köz­pontjában a sétálóutcái programok keretében. (KM) Karácsonytól... ...Pünkösdig címmel szé­kely dramatikus népszoká­sokat mutat be Bálint Zsig- mond a budapesti Néprajzi Múzeumban megnyitott tárlatán. A kiállítás október végéig tekinthető meg. (MTI) Ratkó József... ...munkássága, szellemisé­ge előtt tisztelgő, valamint törekvéseinek, cselekede­teinek továbbvitelét célul tűző irodalmi társaság tartja alakuló összejövetelét szeptember 24-én 11 órától a tiszadobi Andrássy-kas- télyban. (KM) John Lennonnak... ...és tinikorú bandájának, a The Quarry Men-nek, egy liverpooli ifjúsági klubban készült magnófelvételét bo­csátották árverésre a Sothe- by’s-nél. Az erősen háttér­zajos zenét 1957-ben rögzí­tették. (MTI) Múzeumban a zsellérház A leghitelesebb képet adni az egykori valóságról • Teljessé vált a faluközpont Mozihalál vagy újraélesztés Bodnár Zsuzsanna Nyíregyháza — Az ez évi au­gusztus 20-i programsorozat részeként adták át a Pócs- petriből áttelepített lakóhá­zat Nyíregyháza-Sóstón, a Múzeumfaluban. A keskeny telken álló épület a Nyírség szegényparaszti (zsellérsor­ban élő) lakossága népi épít­kezését, lakáskultúráját mu­tatja be. A háromosztatú, nádfedeles, mereglyésfalú épület konyhai tüzelőpadkái, szabadkéménye, a kisebbik szoba kemencéje az egyéb szerkezeti megoldások­kal együtt egy archaikus, ám ezen a területen napjainkig fennmaradt építésmód em­lékeit őrzik. Korhű berendezés A lakóház belső berendezése a megyében a XVII-XIX. szá­zadban beköltözött, ám már a múlt században teljesen elma- gyarosodott ruszin népség életkörülményeit tükrözi (a házigazdák származására a máriapócsi kegykép másolatá­nak ruszin nyelvű felirata utal). A parasztházak berendezé­sénél alapvető szempont, hogy a rendelkezésünkre álló anyagból a lehető leghitele­sebb képet adjuk az egykori valóságról. Munkánkat nagyban előse­gítette, hogy a berendezendő épület eredeti lakásképet, la­kóját, a ház életét személyesen ismerhettük. A ház berende­A pócspetri ház belső terének egyik szeglete zése archaikus, de az 1980-as évek végének megfelelő álla­potokat tükröz (nyári idősza­kot). A helyiségek bútorzatát nagyrészt az épülettel együtt vásároltuk meg és eredeti rendjük szerint állítottuk visz- sza. Megosztott tér A kisméretű szoba (ház) a hagyományos parasztszoba berendezésének megfelelően ún. sarkos elrendezésű. E lakásrend következtében a szoba két egymástól eltérő jel­legű és funkciójú térből áll. A munkateret a bejárat mellett elhelyezendő csikóspór és an­nak környéke alkotja. Ez a színtere a mindennapi munká­nak, itt találhatók a háztartási eszközök. A kultikus tér a tűzhellyel rézsúton szemközti sarok: vagyis az ott álló asztal, a sarkosan elhelyezett tároló és ülőbútorként is használt ka­rosládákkal. Ide tömörítették a lakásdíszítő elemeket — tü­kör, szentképek,. feszület, szenteltbarka, gyertya, rózsa- füzér —, melyeknek a lakás díszítésén túl védelmi funk­ciójuk is volt. Pitvar és kamra A fal mentén található a min­dennapi hálóhelyül szolgáló terület, melynek környékét pa- pírfalvédő díszíti. Az ab­lakokon rekonstruált gyolcs­Balázs Attila felvétele függöny található. A pitvar a szabadkény miatt nyitott, ezért ide csak néhány ház­tartási eszköz, vizesvödör, seprű került. A lakóház harmadik helyi­sége az igen kisméretű szoba (kamaraként funkcionált). Be­rendezési darabjai a szegényes dikó, rongypokróccal letakar­va és egy komód. A komód te­tején különböző befőttek, sa­vanyúság, és ott szárad a télire eltett bab. A sarokban levő fo­gason a hajdani lakó ruhái találhatók. A nyírségi sze­gényparaszti porta felépítésé­vel teljessé vált a szabadtéri múzeum orsós szerkezetű fa­luközpontjának az északi ol­dala. Budapest (MTI) — „Hallod-e Rozika te, gyerünk a moziba be, tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda” — szólt a régi kupié. De hol van már a minden rangú, korú ember számára legfőbb szórakozást jelentő mozi?! A tv, a video nagy versenyé­ben az 1982. évi 3556 moziból mára még 500 sem maradt, ebből a vidéki városokban, falvakban alig 400 filmszín­ház található, a fővárosban pedig már talán csak 60, vagy ennél is kevesebb. □ Megáll-e ez a folyamat, vagy azt is megéljük, hogy végleg eltűnik ez a hajdan százmilliókat vonzó kulturális csoda — kérdeztük Szerafin Ernőnétői, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Mozi és Video Főosztályának helyettes vezetőjétől? — Amint megszűnt a mozi állami támogatottsága, nyom­ban kiderült, hogy nem képes önmaga eltartására és ez meg­adta a kegyelemdöfést ennek az intézményrendszernek, amely rövid idő alatt össze is omlott. De meggyőződésem, hogy végleg nem tűnik el. Pénz kérdése, hogy mennyi marad fenn a maiakból. Ha vonzó környezetben, jó fil­meket vetítenek, akkor a kö­zönség szívesen megy moziba, mert más hatást kelt és él­ményét nyújt, mint a tévé, vagy a video. Vagyis új alapon és új módon feléleszthető a mozi. □ Milyen most a filmek lá­togatottsága? — Ha 8-10 ezer látogatója van egy filmnek, azt már si­kernek könyvelik el. Az ame­rikai filmek dömpingjének ko­rában valóban annak számít ez a látogatottsági átlag. Hol va­gyunk azoktól az időktől, amikor egy-egy magyar filmet 2 millióan néztek meg! Vagy, hol járunk attól a csúcstól, amit 1960-ban értünk el, ami­kor egy év alatt 140 millió néző váltott jegyet a mozikba. Cl A szülők, pedagógusok, pszichológusok, kriminológu­sok egyre hangosabban kifo­gásolják, hogy a behozott fil­mek, videók a tévé egyes adá­sai erőszakot terjesztenek, s ezáltal a legfogékonyabb kor­osztályt, a gyermekeket rossz irányba befolyásolják. A mi­nisztériumban milyen lehe­tőségük van ez ellen fel­lépni? — Nincs cenzúra, nincs mű­sorpolitika, csupán a mozi­filmeknél, illetve ezek átvé­telénél működik az úgyneve­zett korhatárbizottság, amely kimondhatja, hogy egy-egy filmet hány éves kortól aján­lott megtekinteni. Ha meg­próbálunk szót emelni ilyen címen, azonnal megkapjuk, hogy miért a minisztérium akarja megmondani, mi a káros, vagy miért rossz a gyer­mekekre nézve bizonyos film, video-, vagy tv-műsor. A vi- deofronton nincs befolyásunk, szinte azt hoznak be amit akar­nak. □ Támogatnák, ha nálunk is lenne olyan polgári szerve­ződés, amely nemcsak figye­lemmel kísérné ezt a területet, hanem fellépne minden immo­rális, erőszakot népszerűsítő mű ellen? —Tőlünk nyugatra léteznek ilyen szerveződések. Ha ide­haza is alakulnának, feltétle­nül támogatnánk őket! Krisztus sírbatételének titka London (MTI) — London­ban újrakezdődött az évszá­zados vita, hogy ki festette a brit Nemzeti Galéria tulaj­donában lévő Krisztus sírba- tétele című táblaképet: Mi- chelangelo-e, vagy valame­lyik kisebb tehetségű kortár­sa, nevezetesen Baccio Bán­dinéin? Michael Daley, az ArtWatch nevű, múzeumokra és galé­riákra felügyelő független nemzetközi testület brit elnöke cikket írt az Art Review maga­zinba, és abban, új bizonyíté­kokat felsorakozatva, Bandi­nelli szerzősége mellett érvel. Érveit Bandinelli munkássá­gának kutatására, valamint Michelangelo XVI. századi életrajzírója, Vasari korabeli megjegyzéseire, továbbá egy olyan adatra alapozta, amely a londoni Nemzeti Galéria sze­rint éppensséggel Michelange­lo szerzőségét igazolja. Ez utóbbi egy 1500-ból származó bankszámla arról, hogy Mi­chelangelónak pénzt fizettek a képért. Daley azonban tovább nyomozott, és kideríteni vélte, hogy Michelangelo nem szál­lította a festményt, sőt, vissza is fizette a pénzt. Daley ismét fölemlíti a már eddig is ismert tényeket arról, hogy a művet Michelangelo korában senki sem tulajdoní­totta a nagy mesternek, és az első állítások az ő szerzőségé­ről csak a XVII. század köze­pén láttak napvilágot. A kép sokáig egy római halpiacon képezte egy árus asztalának lapját. A Krisztus sírbatétele azóta is állandó vita tárgya, hogy a Nemzeti Galéria több mint száz évvel ezelőtt, 1868­ban 2000 fontérj megszerezte a táblaképet. J. C. Robinson, a korszak jeles szakértője és gyűjtője 1881-ben cikket írt a The Timesba, és már ő is azt állította, hogy a képet Ban­dinelli festette. Lehet, hogy a kétségek forrása maga Bandi­nelli. Vasari egyes utalásaiból kitűnik, hogy Bandinelli Mi­chelangelo elkeseredett ve- télytársa és utánzója volt, s miközben hízelgett neki, szí­vesen megfojtotta volna Mi- chelangelót egy kanál vízben, mint később, a művészettör­ténet egy másik híres vetélke­désében, Salieri Mozartot. A brit Nemzeti Galéria azonban nem enged. Október 19-én nyitja meg új tematikus kiállítását Michelangelo ifjú­kori műveiből, és a Krisztus sírbatétele főhelyen fog szere­pelni. ........................................... Óriás kép Varsó (MTI) — A len­gyelországi Zamoscban el­készült a világ legnagyobb festménye. A 17 920 négy­zetméteres absztrakt fest­ményt 5 nap alatt készítet­ték el a helyi kísérleti szín­ház művészei, több mint egy tonna környezetbarát festék felhasználásával. A kép beborítja a város főterét és a környező utcák burkolatát, s valószínűleg egy hónapig képes ellen­állni az időjárásnak és a forgalomnak. A város pol­gármestere hitelesítette a Guiness Rekordok köny­véhez szükséges dokumen­tumokat, amelyekhez mel­lékelik a műről készített légifelvételt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents