Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-20 / 222. szám

1994. szeptember 20., kedd HAZAI HOL-MI Nem látni a fától az erdőt Rendezetlen tulajdonviszonyok • Ingerültség • Osztani mindig a legnehezebb Györke László Nyírmihálydi (KM) — A dél­nyírségi településen (lapunk­ban sem) nem újkeletű az a probléma, amiről alább lesz szó. Az indulatok kezdenek elszabadulni, aminek fő oka, hogy a részarány-tulajdono­soknak még mindig nem mérték ki a földet; az 1994 januárjában jogutód nélkül megszűnt Új Elet Szövetke­zet végelszámolása még nem történt meg, így a volt téesz- vagyon ügye is függőben van. Elöljáróban el kell még mon­dani, hogy a kiválások idősza­kában egy téeszből három szövetkezet lett. Az Új Elet — ahogy a helybeliek mondják — maradt az „anyatéesz”. Nyugdíjasok Amikor lezajlottak a kiválá­sok, az „anyatéeszben” marad­tak jobbára az idősebb volt té- esztagok; a kevésbé tehetősek. Ez utóbbi a szó tágabb értel­mében is érvényes. Egyik kö­zülük Bagoly Lajosné, aki a helyszínen átnyújtott levelé­ben a következőket írja: a „...1106. sz. birtoklap alapján a nyírmihálydi Fekete-tagon lévő 2 hold, melyet a földki­adó bizottság az 1993. évben megadott, műveltük is. 1994. évben minden indok nélkül átadták a II. sz. földkiadó bi­zottság egyik tagjának műve­lésre... Nekem egy zsombékos lapost adtak volna. Hiába for­dultunk a Megyei Földhivatal­hoz levélben és személyesen is. Semmi eredmény nem tör­tént. Bizonyítható, hogy a Fe­kete-tagon jelenleg is Kereki Tibornak 17 és fél hold tenge­rije van. Azt nem értem, hogy én a saját tulajdonomat miért nem kapom meg... Sem­mit nem követelek, csak amit... nekünk papíron adtak.” Megkerestük Bakk József- nét, a II. földkiadó bizottság elnökét. — A bonyodalmakat az okozza — mondja —, hogy Nyírmihálydi határában mind­össze két tábla jobb föld van. A Fekete-tag úgy 14, a Nyár­fás pedig mintegy 15-16 aranykorona-értékű. Az átla­gos viszont csak nyolc. Kép­zelheti, hogy a gyengébb föl­dek után nem nagyon kapkod senki. A jobb földekre viszont túl sok volt a jelentkező. Mi­vel egyezség nem született, sorsolás volt. Egyébként Ba- golyné ügye azért nem egysze­rű, mert nem ő maga adta be az igényt, hanem mindig két lánya „intézkedett”. Kavar tá­madt belőle. No, a vége az lett, hogy bennünket, személy sze­rint engem, hazugsággal vá­doltak. Holott nekik kellett volna előbb egymással meg­egyezni. Mennyi az annyi? Bodnár József rokkantnyugdí­jas szerint az okoz komoly zavarokat, hogy a II. sz. föld­kiadó bizottság nem közölte, a Erdő, erdő, erdő... leendő földtulajdon pontosan hol terül el. Ő például hosszas utánajárással kieszközölte, hogy írásban igazolják, mire is jogosult tulajdonképpen. Eszerint „...a 0.66/a. hrsz.-u szántó 14 AK; a 0.10/1/f. hrsz.-u erdő 16 AK az 1994. június 13-án készült jegyző­könyv alapján részarányként lett kijelölve” számára. — Ez így rendben is lenne — fűzi hozzá Bodnár József. — De kérdezem én, ön tudja- e, hol vannak ezek a földek? Mert én nem. A szántót még csak sejtem, de az erdőről még csak halvány fogalmam sincs. Miért nem nevezik meg a par­cellát úgy, ahogy a falu hívja. Mert akkor mindenki tudná, nem lehetne tetszés szerint csereberélni. □ Ezeket a földeket még nem kapta meg? — Dehogy kaptam! Majd jövőre. Pedig addig is csinálni kellene valamit: trágyázni, szántani. De hol? (Bakk Józsefné: — A tör­vények úgy jöttek sorba, hogy szépen keresztbeverték egy­mást. Mire a részarányra kerül a sor, a jobb földek már jósze­rivel elfogytak.) Nem irt, telepít Petrohai Béláné szerint azzal is nagy zavart tudnak kelteni, ha velük nem közlik, melyik föld hány aranykorona-értékű. Számítása szerint például nekik a jobb földből járt volna egy hektár. Ehelyett a köze­pesből alig kapott egy hold­nyit. Azt is sérelmesnek talál­ja, hogy mindig tologatják a földet. Amit az I. sz. földkiadó bizottság kijelölt, azt a II. szá­mú „átcsinálta”. A panaszo­sok, voltak még vagy húszán, akiknek a nevét eddig nem említettem, azon aggodalmuk­nak adtak hangot, hogy mire jogos (erdő)tulajdonukhoz jut­nak, már csak ducskót találnak fa helyett, mert az erdőfelü­gyelőség, úgymond, engedé­lyezte a fakitermelést a Kere­kiné és Társa Kft.-nek. Kereki Tibor, a felszámolás alatt álló Új Élet Szövetkezet elnöke: — Semmiféle fakitermelés­re nem kértem és nem is kap­tam engedélyt. Ellenkezőleg: telepítek, gondozok. Fasor ki­vágására ugyan kértem és kap­tam engedélyt az önkormány­zattól. De az, ugye, nem erdő. Egyébként nem értem, miért kell a sajtónak mindenféle rá­galmakra reagálni, hiszen a káeftén keresztül — éjt nap­pallá téve — próbálom a szö­vetkezet vagyonát is működ­tetni, hogy mire szétosztásra kerül sor, ne rozsdatemető le­gyen a telep. Egyébként 17 millió forint hitelt vettem fel. Csak az idén négy és fél mil­liót kell törleszteni. Ezt ki kell gazdálkodni. Dohányszárító­kat építettem, öntözőberende­zést vásároltam. Az általános hiedelemmel ellentétben csak ez utóbbira nyertem pályáza­tot, a dohányszárítókat hitel­ből vettem. Bérmunkát válla­lok azoknak, akik igénylik. És sokan igénylik, mert olcsóbb vagyok, mint bárki a környé­ken. Az élet nem áll meg, uram. Itt keményen kell dol­gozni, s nem azzal foglalkoz­ni, hogyan lehetne másokat befeketíteni. Nézze, az én csa­ládomnak több mint egymillió forintnyi vagyonjegye, pon­tosabban tőkerésze van. Tehát nekem sem állhat érdekem­ben, hogy mire itt lesz az ide­je, ne legyen mit osztani. Egyébként egy ember szítja a tüzet, ezt ön is nagyon jól tud­ja. Valószínűleg panaszosok és a másik oldalon állók másként értelmezik azt a hivatalos le­velet, amelyet Bakk Józsefné, a II. sz. földkiadó bizottság el­nöke küldött ez év januárjában Wolf Tibor főfelügyelőnek a Debreceni Erdőfelügyelőség felügyeleti osztályára. De hogy ne véljen senki felfe­dezni a dologban „felhangot”, meg „áthallást” és egyéb trük­köket, az alábbiakban szó sze­rint idézem az említett levelet. „Földkiadó Bizottságunk működési területén mind ez idáig az erdőművelési ágú te­rületek földkiadásaira nem ke­rült sor. A szükséges határozatok meghozatala előre láthatóan ez év végéig fog megtörténni. Fentiek miatt az erdőgazdál­kodás folyamatossága ezen belül az erdőtelepítések és erdőfelújítások szakszerű ápo­lása, valamint a nevelővágá­sok végrehajtása nem megol­dott a jelenlegi körülmények között, miután a Földkiadó Bi­zottság működési területén az eddigiekben gazdálkodó „Új Élet” Mg. szövetkezet jogutód nélkül megszűnt. A „Kerekiné és Tsa KFT” ugyanakkor a korábbi szövet­kezet működési területére be­nyújtott K-l, K-2-1, Költ­ségvetések és fahasználati terv alapján nyilatkozata szerint ezen munkálatok elvégzését a tulajdonjog rendezéséig, azaz 1994. év során elvállalja. A Földkiadó Bizottság az ápolások és a fahasználati munkálatok folyamatosságá­nak biztosítása érdekében ezen megkeresésnek helyt ad, és hozzájárul ahhoz, hogy a „Kerekiné és Tsa. KFT” ezen munkálatokat a fenti költ­ségvetések és tervek alapján végrehajtsa. Érintett egyúttal nyilatkozik arról, hogy ezen tevékenység folytatásához jogosítvánnyal rendelkezik.” * A panaszosokat — az eddig említetteken kívül Bodor Sán­dort, Krasnyánszki Józsefet, Szabó Lászlónét és másokat — az (is) izgatta, mi lesz a va­gyonjegyükkel (tőkerészük­kel). Hiszen eddig még csak egy papírt kaptak arról, hogy mennyi jár(na). Nos, osztásra csak akkor kerülhet sor — a tőkerész arányában —, ha a volt szövetkezetben megtör­ténik a végelszámolás. Erre Meglécz János kapott jogo­sítványt. — Az a helyzet, hogy kü­lönböző peres ügyek miatt az átalakult szövetkezetét a Cég­bíróság még be sem jegyezte. Tehát a megszűnését sem mondhatja ki. Az én feladatom a vagyonmegőrzés megszer­vezése, míg a végelszámolás meg nem történik. Harasztosi Pál felvétele Szép falusi templomtornyok Garbolc A Egy kisebb település temp­lomtorony nélkül olyan, mint a kiscsirkék kotlós nélkül. Megyénk régi, ám mai fogal­maink szerint aprófalvaknak számító településein azonban csaknem mindenütt szép, ma­gas tornyok épültek. Jobbára a múlt század második felében, vagy a századforduló évtize­deiben. Ezek a templomtor­nyok sajátos hangulatot sugá­roznak. Nélkülük a falukép ugyancsak szegényessebbé, sivárabbá, kietlenebbé válna. Sajnos, nem mindenütt van pénzt felújításukra, karban­tartásukra. Ám a legtöbb fa­luban a lakosság nem hagyja veszni az értékeket. Györke László felvételei Tivadar Mátyus Lefelé a lejtőn Györke László T ávol áll tőlem, hogy a Magyar Televízió­ban az utóbbi időben tapasztalható egyenes irri- , táló, olykor ordító hibákat, bakikat kapcsolatba hozzam a politikai széljárással. Azt azonban — legyen bármilyen a koalíció — méltán elvárhatná az em­berfia, hogy az ország leg­nagyobb és leghatásosabb, legvastagabban dotált elektronikus sajtójának munkatársai ne csak szak­emberek legyenek, de intel­ligenciahányadosuk az át­lagosnál azért magasabb legyen. S legalább középis­kolás színvonalon ismerjék a magyar történelmet, a magyar irodalmat. Miért e felháborodás? Nemrég azt mondja a Hír­adó egyik régi-új, de magát mindenképpen zseninek tartó riportere, hogy Ká­roly (j-t ejtvén) Gáspár. Va­jon hol tanulta ezt? Aligha felekezeti iskolában. A másik, ami számomra még érthetetlenebb, hiszen a pillanatnyi lámpaláz sem befolyásolhatja „készítőit”, hogy az úgynevezett „inzer­tek” hemzsegnek a helyes­írási hibáktól. Azért, hogy gondolatjel helyett kötője­let írnak, hogy teljes a ká­osz az összetett szavak he­lyesírásában, hiányzik a hosszú ékezet, illetve hosszan írják, ami nem az — nos, ezért tollat sem ra­gadnék. Az már viszont va­lahol túllép mindenféle el­viselhető pongyolaságot, hogy a Sportvarázs szep­tember 13-ai adásának egyik inzertje szerint Bu­dapesten van Dajka Gábor utca. Mert ha azt a bizo­nyos utcát nagy felvilágo­sodáskori költőnkről nevez­ték el, akkor az Dayka Gá­bor. Persze, lehet, hogy van egy másik Dajka Gábor is, de én azt — fájdalom — nem ismerem. L ehet, hogy még azt is megérjük, hogy Ady- ból Adi lesz, vagy Kossuthból Kosut. Mert amilyen gyakran cserélik a Magyar Televíziónál a sze­mélyzetet, elképzelhető, hogy a munkatársak egy részét egyenesen az utcáról hívják be. Aztán hadd tanul­jon tőlük ország-világ mű­veltséget. Tisztelet a többsé­gi kivételnek! I Százezer... ...forint vissza nem térí­tendő támogatást nyújt a kölesei önkormányzat az első lakáshoz jutóknak. (KM) Nyírgyulaj... ...„életkori” sajátosságait az alábbi adatok jellemzik: a község 2100 lakosából mintegy 550 a nyugdíjasko­rú, 200-an járnak általános iskolába és 70 óvodásuk van. (KM) Lónyán... ...három belterületi út még alappal sem rendelkezik. Két utcát aszfaltoztak nem­rég, melyeknek hossza együttesen 1,7 kilométert tesz ki. (KM) Kevesebb... ...a tavalyinál a regisztrált munkanélküliek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 18 ezer 400-zal, de még így is 17 százalékos munkanélküliségi ráta. (MTI) Befejeződött... ...a Nógrádi Megyei Lev­éltár balassagyarmati rés­zlegének felújítása, és új raktárának építése (72 mil­lió forintos összköltséggel), melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatott. (MTI) Családi házakban Veszprém (MTI) — Meg­szüntette a Veszprém megyei önkormányzat a balatonkenesei nevelő- otthont, amely évtize­dekig 150-200 állami gon­dozott gyerek lakhelye volt. Az intézet bezárása része annak a nevelési koncepci­ónak, amelyet szakmai kö­rökben Veszprém megyei modellként emlegetnek. A másik hasonlóan nagy lét­számú balatonalmádi neve­lőotthont már két évvel ez­előtt bezárták, és az ott lakó gyerekek elhelyezése, ki­alakított életmódja bizonyí­totta: jól döntöttek. A me­gyei önkormányzat ugyanis családi házakat vásárolt, és azokat rendezte be 10-12 gyerek otthonának. A kis csoportokban fiúk, lányok, kisebb és nagy gyerekek együtt laknak, és szakkép­zett felügyelők körében családias életformát próbál­nak kialakítani. Van ahol kertészkednek, másutt nyulat tenyésztenek, részt vesznek a háztartásve­zetés mindennapi teendői­ben is. Ma már 11 ilyen családi házban nevelik a gyerekeket, a felügyelő szervezetek szakmai elis­merése mellett. Gondos előkészítő és szervező munkával bővítették a ne­velőszülő-hálózatot is és gondoskodtak a gyerekkor­ból már kinőtt ifjak elhe­lyezéséről. Ők vehették bir­tokukba a volt Veszprém Megyei Építőipari Vállalat munkásszállójának egy szintjét. Itt kétágyas szo­bákban laknak a már dolgo­zó 16-20 évesek. A szobát, aki összegyűjti pénzét, ked­vezménnyel meg is vásárol­hatja, így az állami gondo­zott ifjú házasoknak ez le­het majd az első otthona. Később, ha eladják, az ön- kormányzat visszavásárolja tőlük. Ä volt munkásszál­lón egyébként negyven fi­atal alakíthatja saját ízlése szerint a vizesblokkal ellá­tott kis szobáját. A Kelet-Magyarország 51

Next

/
Thumbnails
Contents