Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-15 / 218. szám

1994. szeptember 15., csütörtök Kelet-Magyarország 13 GAZDASÁG Az őszi szüreti időszak előtt a borkészítés eszközeit is bemutatták az agroker napokon Elek Emil felvétele Előbb termelés, aztán marketing Nincs annyi megtermelt árunk, amennyire vevő lenne a külpiacokon Nyíregyháza (KM) — A Földművelésügyi Minisztéri­um agrármarketing koncep­ciója, valamint a keleti piacok helyzete volt annak a vitaülés­nek a témája, amelyet a Nagy- váthy János Gazdaképző Egyesület rendezett a napok­ban Budapesten a Mezőgaz­dasági Múzeumban. A vitaü­lésen részt vett Pótor Elemér a Primom nyíregyházi Vállalko­zói Központjában létrehozott megyei Agrármarketing Cent­rum kereskedelmi igazgatója is, akit az ott elhangzott, a me­gye vállalkozói számára hasz­nos információkról kérdez­tünk. □ Milyen marketing elkép­zelései vannak a szakminisz­tériumnak? — Az európai mintákhoz hasonlóan, kellene egy úgy­nevezett termelői típusú támo­gatás-csomag — megfordítani a csökkenő növénytermesztési és állattenyésztési teljesítmé­nyeket — és miután ez pozitív változásokat hozott, vele pár­huzamosan lesz szükség egy marketinget ösztönző, tehát az értékesítésre, forgalomra ható támogatási csomagra is. □ Ez . valóban jól hangzik, de ehhez egy kézben kell ösz- szefutnia a gyeplőknek. — Az egységes szemlélet és főként annak feltétele most megteremtődött, hiszen a kor­mány az FM kezébe adta a ter­melői valamint a kül-, és bel­kereskedelmi szabályozást, így megszűnt a korábbi hely­zet, amiben előfordulhatott például az, hogy a volt NGKM Drága Svájc Bern (MTI) — A svájci hatóságok drákói adókkal kívánják rászorítani az or­szágon keresztülhaladó külföldi kamionokat arra, hogy — a februári népsza­vazás követelményének megfelelően — a vasutat vegyék igénybe a tranzitra. Az egyik svájci lap érte­sülése szerint az új adók bevezetése után 400 svájci frankkal drágább lesz köz­úton átszelni az alpesi or­szágot, mint vasúton. A februári népszavazás eredménye arra kötelezi a kormányt, hogy 2004-ig te­relje vasútra a Svájcon át­haladó kamionforgalmat. Évente mintegy 350 ezer teherautó használja Svájcot tranzitországként. Az új út- és Vasúthasználati díjsza­bást úgy fogják kialakítani, hogy az ne különböztesse meg hátrányosan a külföldi teherautókat — mondta a közlekedési miniszter. egyeztetése hiányában adott ki az FM számára nem kívánatos importengedélyeket, vagy olyan termékek exportját en­gedélyezte, amelyek a legke­vésbé sem erősítették a ma­gyar mezőgazdaság hímevét. □ Szóval, a termelés ösztön­zése és remélt felfuttatása mel- lett/után jön el a marketing ideje? — A piacra jutás feltéte­leinek megteremtéséről van szó, amelyik lehet „passzív” és „aktív” marketing. Az előb­bi a már hagyományosan meg­termelt termékekkel (mint a szabolcsi alma, makói hagy­ma, szegedi szalámi stb.) fog­lalkozik, míg az utóbbi külön­böző új, klimatikus és egyéb szempontból itt is előállítható, termékféleségek bevezetését segíti úgy, hogy mind a ter­melés, mind pedig a biztonsá­gos értékesítést is megtervezi. Ehhez a munkához, mint nyu­gaton már régóta, nálunk is marketingközpontokra van sürgősen szükség, amelyek létrehozásához tisztázni kell, s törvénybe kell fektetni a finan­szírozásuk módját, a szerve­zeti felépítésüket, és tájegysé­genkénti céljukat. □ Mi ezen a téren már egy lépés előnyben vagyunk, hi­szen nálunk már felállt és megkezdte működését az Ag­rármarketing Centrum. — Tény, hogy a július 1- jétől Nyíregyházán non profit szervezetként működő Agrár- marketing Centrum kicsit elé­be ment a dolgoknak. A kor­mány mostani elképzeléseinek Nyíregyháza, Klosterneu­burg (Csikós Balázs) •— Ha­gyomány már a szabolcsi kert­barátok körében, hogy jó ta­pasztalatokért nem restek ki­mozdulni a megyéből, nem sajnálják egyéni zsebből au­tóbuszra, szállásra a költsége­ket. Évente legalább egyszer valamelyik szomszédos or­szágba is ellátogatnak. Szep­temberben a négynapos du­nántúli ismeretbővítésből egy napot Ausztriában töltöttek. Első állomásuk a burgenlandi Darázsfalván egy szőlőter­mesztőnél volt, majd a Sandoz cég működésével, növény­védő szer kínálatával ismer­kedtek Bécsben. A svájci központú világcég gyógyszereiről és a mezőgaz­dasági kemikáliáiról ismert Tolmácsunk, kísérőnk a San­doz budapesti képviseletének vezetője, Oláh István volt. A cég korábbi gyártmányait, mint a Miltox, vagy a Thiovit régen ismerjük. A kertbarátok a nálunk alkalmazható újabb gyártmányaikra voltak kíván­csiak. A bécsi központban dol­gozó szakemberek szóltak a megfelelően kezdtük meg a marketingmunkát hagyomá­nyos áruink az alma és a bur­gonya vonalán és igyekszünk új termékeket is meghonosí­tani, párhuzamosan a piacot is biztosítva hozzá. Ilyen, „aktív marketing” tevékenységet in­dítottunk, illetve indítunk a spárgatermesztés szervezése, a különböző méhészeti ter­mékek előállíttatása, a bioker­tészeti termelés vagy a strucc- tenyésztés területén, amelyek­kel az AGRO-FOOD-on is színre lépünk részletes ismer­tetés, szakmai előadások szint­jén. — Az agrármarketing szá­mára egyébként két nagy cél­terület jelöl meg a kormány­zat. Az egyik a német nyelv- terület országai, ahová főként a feldolgozottabb termékeket, konzerveket, húskészítménye­ket kellene elhelyezni. A má­sik célterület, a tradíció, a kö­zelség és a nagyság miatt, a keleti piac, a FÁK országai. Hasonlóképpen, ahogy nálunk piacot vásároltak nyugati cé­gek — pl. Julius Meinl, a Jéé Diszkont és társai — a saját áruik számára, nekünk is ezt kellene tennünk a FÁK-orszá- gokban (az más kérdés, hogy tanulva a mi hibánkból ők már ilyenbe nem mennek bele, mint ahogy a vitaülésen meg­jelent képviselőik is kijelentet­ték). — Nem szabad elhanyagol­ni az észak-amerikai piacot sem, ahonnan az utóbbi évek­ben még a német területen el­szenvedett piacvesztésünktől kísérleti stádiumban lévő anyagokról, s bővebben a már kapható növényvédő szerek­ről, mint a Miltox Speciál, az Atemi S. Kevesebb szó esett a Banvel 480 gyomirtószerről, ami a kétszikű gyomnövények ellenfele, elsősorban kuko­ricában. Jól irtja többek között a szulák-féléket, az acatot, de az egészségünkre káros par­lagfüvet is. Megígérték, hogy a kertbarátok által használt szerek mind többjét, kiscso- magolásban is forgalmazzák majd. A Sandozzal való ismer­kedés után a Klostemeuburg- ban székelő Szőlő-, Gyü­mölcskutató és Oktatási Inté­zetbe látogattunk. Nem kis meglepetésünkre nem volt szükség tolmácsra, Barna Jó­zsef igazgatóhelyettes anya­nyelvűnkön tartott előadást és válaszolt kérdéseinkre. A kö­zépfokú kertészoktatás szintje a mi technikumainknak felel meg. A gyümölcs és szőlőter­mesztést, borászatot, valamint a méhészetet gyakorlati szak­emberek tanítják. Az „életből” jött óraadó szakemberek nem­is nagyobb mértékben „sike­rült” kiszorulnunk. □ Netán az alapanyaghiány vezetett a piacvesztésekhez? — Óriási gondja jelenleg a hazai marketingnek, hogy las­san már nem tudunk mit aján­lani a külföldi vevőknek. A változásokkal együtt járt, hogy a nagyobb — és magas mi­nőségre képes — feldolgozó vállalatok, a hátterüket jelen­tő termelő nagyüzemekkel együtt fokozatosan tönkre mentek, s ha lábra is kaptak idővel, addigra már kiszorul­tak a piacról, ahol elég, ha két három hónapig nem szállít valaki, pillanatok alatt betölti más a helyét. — Hasonló a helyzet, ahogy a vitaülés hozzászólásai során elhangzott, egyéb téren is. Például az egyik magyar ke­reskedő cégnek sikerült az orosz „utasellátó” hálózattal szállítási megállapodást elő­készíteni, ám most derül ki, hiányzik itthon a termelői hát­tér, amelyik képes lenne a hatalmas és sokoldalú igényt kielégíteni. Ebből is látszik, hogy a marketing nagyon fontos, de előbb a termelőket kell támogatni, hogy legyen áru, amit a marketing eladhat. Mert csak akkor veheti át az állam válláról a marketingköz­pontok működtetésének költ­ségeit a termelés, ha lesz bősé­gesen piacra juttatható ter­méke. Addig viszont, néhány éven keresztül az államnak kell finanszírozni az agrármar­keting centrumok úttörő és igen fontos tevékenységét. csak a termesztési technoló­giára, feldolgozásra, értékesí­tésre tanítják meg a fiatalokat, hanem megismertetik őket a törvények, előírások napi vál­tozásaival is, így naprakészen lépnek munkába. A kutatóintézetben kie­melten szőlő- és almatermesz­téssel foglalkoznak. Egyebek között nagy figyelmet fordíta­nak az alanykutatásra, s a gyümölcs minőségét befolyá­soló egyéb tényezők vizsgála­tára, kezdve a talajtól, a tele­pítési módon át a tápanyagel­látás, fajta, termőfelület ala­kítása, a növényvédelemig és vízellátásig. Azt tartják 90 tonna/hektár(!) termésnél több, már nem lehet jó minő­ségű. Kutatási témáik között szerepel a bodza és a som további „háziasítása”, az őszi­barack vírusmentesítése, a sű­rű ültetés és a különböző gyü­mölcsfajok natúr állapotú tá­rolása. A szabolcsi kertbarátok egy nap alatt is sokat tapasztaltak, nemcsak kertekkel „barátkoz­tak”, de erősítették a szomszé­dok közötti barátságot is. Merre tartanak a szomszédok A cégbejegyzés még hiányzik Nyíregyháza (KM) — A Szabolcstej Rt. cégbírósági bejegyzése még hiányzik ahhoz, hogy a részvénytár­saság MRP-szervezete és a menedzsmentből / alakult Lakto Kft. az ÁVÜ-vel megköthesse az adásvételi szerződést. Már korábban beszámoltunk arról, hogy az ÁVÜ IT augusztus 17-i döntése alapján a Szabolcs­tej Rt. 50 plusz 1 százalé­kára kiírt privatizációs pá­lyázatát a dolgozókból ala­kult MRP a menedzsment­ből alakult Lakto Kft.-vel közösen nyerte meg. A szerződéstervezetet a pályázat nyertesei elkészí­tették, amelyet az elmúlt héten elküldték az ÁVÜ- höz jóváhagyásra, hiszen az IT döntése alapján 30 na­pon belül, szeptember 17-ig a szerződést alá kell írni. Az iratokhoz még csatolni kell az rt. cégbírósági be­jegyzését, amelyet már ja­nuárban elküldték a cég­bírósághoz. Az rt. vezetői a napokban sürgősségi eljá­rás lefolytatását kérték a cégbíróságtól. Egyébként az rt. bejegyzése után lehet csak az MRP-szervezetet is bejegyeztetni. Az MRP- szervezet alakuló ülését a napokban tartották a nyír­egyházi színházban, ahol a 902 tagból 569-en voltak jelen. Az MRP-szervezet 3 fős ügyintézői testületet ho­zott létre, ebből két főt a tagok, egyet Márföldi István vezérigazgató sze­mélyében az rt delegált. Az ügyintézői testület arról döntött, hogy a harmadik személlyel történő tárgya­lásnál a testületet a vezér- igazgató képviseli. Ugyancsak a Szabolcstej Rt privatizációjához tar­tozik az is, hogy a terme­lőknek felajánlatott 25 plusz 1 százaléknyi tulaj­donrészre kiírt pályázatot az ÁVÜ érvénytelennek nyilvánította, de erre a rész­vénycsomagra újabb pályá­zatot nem írt ki. Az új pri­vatizációs koncepció alap­ján elképzelhető, hogy a maradék 49 százalékra egy­ben írnak ki pályázatot. Gyorshírek A mándoki... ...FAVAS Szövetkezetnél vasárnap tartják a rendkí­vüli taggyűlést, amelyen a telep eladásának vételárá­ról, az igazgatóság vissza­hívásáról és a végelszá­molásról döntenek. (KM) Lóvásárt... ..., árverést is rendez a Nyírségi Lótenyésztő Egyesület és a Sóstói Lo­vasklub szeptember 18-án a Sóstói Múzeumfaluban sor­ra kerülő díjugrató versenyt követően 12 órától. (KM) Horváfr-magyar... ...üzletember-találkozót szervez a Szakszervezetek Móricz Zsigmond Művelő­dési Háza és a Kult-Turist Utazási Iroda, szeptember 27-től október 3-ig Csati­jában, ahol a horvát gaz­dasági élet vezetőivel és üzletemberekkel ismerked­hetnek meg a résztvevők. (KM) Fejes káposzta... ...fajtabemutatót, uborka, sárgarépa fajtaismertetőt tart a holland Nunhems vetőmagcég szeptember 16-án 15 órai kezdettel Aja- kon, Rozinka János, Rákó­czi u. 82. sz. alatti kert­jében. (KM) A léalma... ...8,50-es minimál árában egyeztek meg az Alma Ter­méktanácsban, az almát sű­rítménnyé feldolgozó üze­mek, ami azt jelenti, hogy ettől kevesebbet nem fizet­nek a hozzájuk beszállított ipari almáért. (KM) Árfolyamok Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) szeptember 14-én: 1598,13 (-53,99) Hivatalos árfolyamok ............mi—.. Érvényben: 1994. szeptember 14. Valuta Deviza Kanadai dollár 78,86 8038 79,87 Pénznem _____Vétel Eladás Középért Ktramdíná.-' 358,69 36135 ' .362,1?! Német marta 6939 70,59 70.00 Angoltan 167,04 170.04 168,64 Norvég tata : 15,79 fmM-ßM m ,*19.» ; OlaszliradOOO) 6827 69.49 68,96 BelgaftankdOO) 336.51 342.01 340.05 Oszn&scűl»L986& / '994$.| Döbras 17,58 1738 ' ■ 17.71 ‘ Pon.esc.(100) 67,96 69,10 6838 Finn márka 21,58 21.92 21.73 Spanyol pe&.(10<9 8353,! 84,»;;. «26 j Francia frank 20,28 20.62 ».45 Svájci frank 83,34 84,66 84,05 Holland fonni 61,88 62,92 62,42 Svéd issm'fj. K» j írton . 165,42.16832 16632 USA dollár 106,63 108,863 107,71 Japán jen (100) 10831 110,17 109,23 ‘ ECU 13225 134,49 .13334 .1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents