Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-01 / 206. szám
1994. szeptember 1csütörtök TÚL A MEGYEN Az egyéves kubai kisfiú, Luis vár sorsára a guantánamo-i tábor sátrai közt. Sok szülő a jobb élet reményében még kiskorú gyermekkel is megkockáztatja a veszélyes tengeri utat AP-felvétel Külpolitikai Jegyzet Összekötők nézetkülönbsége A kormányhadsereg a zárlat feloldása nélkül is elegendő fegyverhez jut Belgrád (MTI) — A nemzetközi összekötő csoport béketervére kimondott boszniai szerb „nem” elmélyítheti a rendezési erőfeszítésekben érdekeit nagyhatalmak közötti nézeteltéréseket. Oroszország, az ugyancsak ortodox Szerbia hagyományos szövetségese, úgy véli: Belgrád, amely nemcsak támogatta a béketervet, hanem blokád alá is helyezte a tervet elutasító boszniai szerbeket, megérdemli, hogy megjutalmazzák, a világ a Jugoszlávia elleni szankciók enyhítésével honorálhatja Slobodan Milosevic szerb elnök „bátor lépéseit”. Izotópot loptak Moszkva (MTI) — A közép-oroszországi Tambov városának egyik vegyi üzeméből ismeretlen tettesek elloptak egy cézium -137-es izotópot tartalmazó tárolóedényt, amelyben 4,5 gramm volt a veszélyes fémből. Az Interfax szerdai jelentése szerint a tettesek kibontották a vegyi üzem raktárának falát és így jutottak a hasadóanyaghoz. A cézium viasz- puhaságú aranysárga fém, amely a levegővel érintkezve meggyullad, vízbe kerülve pedig robban. Oroszországban az elmúlt két hét alatt most harmadszor került nyilvánosságra hasadóanyagügy. A korábban szupertitkos Ar- zamasz-16 város egyik nukleáris üzeméből 9,5 kilogramm uránt loptak el, Szentpétervárott pedig egy izotópokat tartalmazó geológiai műszert foglaltak le. Földrengés Tokió (MTI) — A Richter-skála szerinti 6,4-es erősségű földrengés rázta meg szerdán a távol-keleti Kuril-szigetek déli részét. A földmozgást még Japán Hokkaido szigetén is érezni lehetett. Anyagi károkról és személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés. A japán meteorológiai intézet figyelmeztette a lakosságot, hogy a földrengést cunami, azaz szökőár követheti. A földmozgás epicentruma a csendesóceáni Kunaszir-sziget közelében, 90 kilométerrel a tengerszint alatt volt. Az összekötő csoport többi tagállama, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok, ezzel szemben csak akkor lenne hajlandó a szankciók enyhítésére, ha Belgrád beleegyezne a Drinán túli szerbek elleni blokád nemzetközi ellenőrzésébe. Az összekötő csoporton belüli nézetkülönbségek még inkább elmélyülhetnek, ha Washington, betartva ígéretét, október közepe után indítványozza a muzulmánok elleni fegyverszállítási tilalom feloldását. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben az embargó feloldása a lehető legrosz- szabb döntés, majd hozzátette: amennyiben az Egyesült Államok egyoldalúan feloldaná a fegyverszállítási tilalmat, Moszkvában nagyon erős nyomás nehezedne a kormányra a Jugoszlávia elleni ENSZ- szankciók egyoldalú felmondása érdekében. A fegyverembargó feloldása következtében fellángolhatnak a harcok Bosznia egész területén. Erre utal Radovan Karadzic szerb vezető azon nyilatkozata is, amely szerint a boszniai szerbek az embargó feloldása után egyetlen ENSZhatározatot sem tartanának be,, s a kéksisakosokon állnának bosszút Washington döntésért. Az ENSZ-erőket küldő országok már csapataik visszavonását fontolgatják, s ha sor kerül a kivonulásra elmaradnak a segélyszállítmányok is, ami a tél közeledtével mintegy kétmillió boszniai polgárt sodorna életveszélybe. Az utóbbi napokban, meglepő módon, a fegyverembargó feloldását kérő muzulmán vezetők is tompítottak nyilatkozataikon, s Alija Izetbegovic boszniai elnök már arra célzott, hogy a kormányhadsereg a zárlat feloldása nélkül is elegendő fegyverhez jut. Rokonszenv hazánk iránt Prága (MTI) — Csehország és Magyarország adottságai és a nemzetközi feltételrendszer egyaránt lehetővé teszik azt, hogy nagyon jó partnerei legyenek egymásnak — így foglalta össze szerdán 24 órás prágai látogatásának benyomásait Kovács László külügyminiszter, aki a délelőti órákban cseh kollégájával, Josef Zieleneccel a Cemin-palotá- ban áttekintette a kétoldalú kapcsolatok, az európai biztonság és a regionális együttműködés kérdéseit. A miniszter a déli órákban hazautazott. Zieleneccel közös sajtóértekezletén Kovács László fontos összekötő kapocsnak nevezte, hogy a magyar és a cseh külpolitikának egyaránt stratégiai célja az európai integráció, s mindkét fél úgy látja, hogy az Európai Unióba való bejutásunk esélyeit növeli, ha ezt nem egymással rivalizálva, hanem erőfeszítéseinket ösz- szehangolva tesszük. Fontos körülmény még — tette hozzá —, hogy mindkét ország számára szükségszerűség a regionális együttműködés, amely nem merülhet ki formalitásokban. A külügyminiszter külön is kiemelte a megbeszélésein Magyarország iránt tapasztalt rokon- szenvet, az új magyar kormány iránti hangsúlyozott bizalmat, s a kérdések pragmatikus megközelítését. — A látogatás tapasztalatai megerősítették bennem azt — jelentette ki Kovács László —, hogy bár kormányaink politikai összetétele eltérő, a kérdések gyakorlatias, ideológia- mentes kezelése nagyon jó lehetőséget ad a szoros kapcsolatokra. Következik az infrastruktúra Tokió (MTI) — A világ mintegy 40 vezető bankárának, pénzügyi és gazdasági szakemberének részvételével a hét elején Japánban megrendezett konferencián az a többségi vélemény alakult ki, hogy az utóbbi fél évben tapasztalt jelentős nemzetközi kamatlábemelkedés ebben a formában valószínűleg már nem folytatódik — közölte az MTT-nek adott nyilatkozatában Bőd Péter Ákos, aki a szigetországban tett egyhetes látogatása végén vett részt a tanácskozáson. Az MNB elnöke elmondta: az amerikai Aspen Intézet szervezésében megtartott háromnapos konferencia résztvevői némileg meglepőnek találták az utóbbi idők nagyarányú kamatláb-emelkedéseit, hiszen a legfejlettebb ipari országokban már stabilizálódott az infláció, mégpedig igen alacsony szinten. A jelenség egyik oka vélhetően az, hogy a pénzpiacok még nem igazán hisznek ebben a stabilizációban, és kivárnak. Másfelől közrejátszhatott a kelet-európai gazdasági növekedés megindulása is, ami ugyancsak azt az üzenetet küldte a pénzpiacoknak, hogy szükség van a kamatlábak emelésére. Szóba került a konferencián az is, hogy milyen forrásokat igényel Közép- és Kelet-Euró- pa pénzügyi talpra állítása. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy az utóbbi négy-öt évben a szükségesnél kevesebb kölcsöntőke áramlott a régióba, s elismerték, hogy ez hiba volt. Az is tény ugyanakkor, hogy most már elég erős a külföldi tőke beáramlása, s erre az egyik legjobb példa éppen Magyarország. A keleteurópai modernizáció soron következő területe, egyszersmind a beruházások legvonzóbb terepe az infrastruktúra fejlesztése. Alig van esély az atomcsendre Genf (MTI) — A genfi leszerelési bizottság 37 tagállama alig lát esélyt arra, hogy a terveknek megfelelően már tavaszra meg lehessen kötni az átfogó atomcsendszerződést. „Ehhez kisebb csodára lenne szükség” — jelentette ki szerdán Genfben, a svájci konferenciavárosban Marin Bosch, a konferencia soros mexikói elnöke. Számos ország — köztük az Egyesült Államok — a mielőbbi megkötést sürgeti, abból a meggondolásból kiindulva, hogy ily módon akadálymentesen lehetne meghosszabbítani az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról kötött atomsorompó-szerző- dést. Ennek a szerződésnek a meghosszabbításáról a részes országok áprilisban döntenek. Egyes országok az atomso- rompó-szerződés határidőhöz nem kötött meghosszabbítását az atomfegyver-kísérletek általános és örök időkre szóló megtiltásától teszik függővé. A konferenciabizottságnak sikerült ugyan kidolgoznia az atomcsendszerződés tervezetét, a munkaokmányból azonban kitűnik, hogy nincs egyetértés a fontos kérdésekben. Az Elbán is túl Sipos Béla j-y ivonultak. Berlinig bői és a Baltikumit \_ ból egyaránt. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a korábbi szovjet csapatok távozása Észtországból és Lettországból, valamint Németországból a második világháború utolsó fejezeteinek egyikét zárja le. Egy emlékkép idéződik fel bennem. Tíz évvel ezelőtt, az Alexen sétáltam és lépten-nyomon kimenőbe öltözött francia, brit és amerikai katonákba botlottam. Igen, Kelet-Berlinben grasszáló „megszállókba”. Nem tulajdonítottam én akkor ennek semmi jelentőséget sem, csak azt nem tudtam felfogni, miért nem sétáltak szovjet katonák a túloldalon. Pontosabban, tudtam én ennek az okát, mégsem értettem meg. Viszont láttam szovjet katonákat tehergépkocsin, felügyelet mellett a kelet-német országutakon, meg a városokban is. De leginkább a kaszárnyák zárt falai között tartották a fiatal sorállomá- nyúakat. Most már tudom, többet nem is láthatok (szovjet?) orosz katonát Németországban. Hiszem, hogy valóban így lesz ez, hacsak nem tartanak valamilyen közös hadgyakorlatot, mint most az amerikaiakkal, akik közül kétszázötvenen utaznak Oroszországba. Persze ez a kivétel erősítené a szabályt. Ami egy kicsit keseríti most a szájízt az az, hogy az orosz védelmi miniszter szerint a csapatokat nem négy, hanem tizenöt év alatt kellett volna kivonni Németországból, mert — a lassúbb kivonással elkerülhetők lettek volna a hazatelepítéssel járó szociális nehézségek. Természetesen vannak és lesznek problémák, de egy előrelátó vezetés tudhatta volna a következményt, s idő is lett volna a felkészülésre. A miniszter egy kijelentése szerint a kivonulók lakhatási gondjainak megoldására szánt 8J milliárd márkás német segély nem oldotta meg azt problémát, amelyet ilyen nagyságrendű csapategységek négy év alatt történő kivonása vetett fel. No lám, és ha nem kaptak volna semmit sem? Persze ez a német tartózkodás felfogható úgy is, hogy a volt szovjet csapatok más államok csapataival együtt biztosították Európa és az egész világ békéjét a nehéz pillanatokban. Ezt is fizetik meg ezzel az összeggel. Tegnap tartották a hivatalos búcsúztatót. Az orosz elnök és a német kancellár egymás mellett állt az ünnepségen. S ahogyan Jelcin fogalmazott: Hitler kényszerítette a háborúba Oroszországot, nem a német nép hibás a második világháborúért. Jelenleg partneri, baráti viszony van a két ország között. A múltat idézve a kancellár pedig rámutatott: a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én megindított támadásról soha nem szabad elfeledkezni. Tisztelettel emlékezett a második világháborúban elesettekre és kijelentette: Meghajolunk a szörnyű háború által Önök országának okozott több millió halálos áldozat emléke előtt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy később az oroszok mit okoztak a németeknek. Ezek nem frázisok, mindenki tudja. Két olyan országról, olyan nagyhatalomról van szó, amelyek kezében óriási erő összpontosul, s ha kinyitnák az ajtókat, bármi is történhetne. Szerencsére csak történhetne, mert ugyan ki akarna a mai politikai helyzetben egy újabb darázsfészket a világban. Kivonultak. Fellélegzett a világ, s olybá tűnik: a barátság szálai tovább húzódnak, most már az Elbán túl is. riiriiiustr 9 Az osztrák... ...alkotmánybíróság elutasította az Európai Unióhoz való csatlakozásról tartott népszavazás ellen benyújtott folyamodványt. A népszavazás bírálói panaszukban formai érveken kívül azt vetették fel, hogy a hatóságok jogellenesen egyoldalúan pozitív propagandát folytattak Ausztriának az EU-hoz való csatlakozása mellett. (MTI) Melescanu... ...román külügyminiszter hétfői budapesti látogatásán, amelyre Kovács László magyar külügyminiszter meghívására kerül sor, áttekintik a román-magyar viszony időszerű és távlati témáit, beleértve az alapszerződésről folytatott tárgyalások felújításának és befejezésének kérdését, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat. (MTI) Lezuhant... ...Moszkva közelében szerdán egy amerikai gyártmányú helikopter, amely az orosz légisportszövetség tulajdona volt fedélzetén hat orosz állampolgárral. A gép egyetlen utasa sem élte túl a balesetet. (MTI) Görögország... ...eddig több mint 32 ezer albánt utasított ki. A kitoloncoltak egy része évek óta illegális menekültként tartózkodott a szomszédos országban. (MTI) A ciszjordániai... ...hatáskörök palesztin kézbe történő átadásának befagyasztásával fenyegetőzött Jichak Rabin izraeli kormányfő arra az esetre, ha a PFSZ nem veszi fel a harcot a terrorizmus ellen, és nem teremt rendet az autonómia pénzügyeiben. (MTI) Másfél hónapi... ...távoliét után Ruanda ismét képviselteti magát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az új nagykövet, Ba- kuramutsa Manzi részt is vett a keddi vitában. Elődje, a korábbi ruandai kormány képviselője július 19-én, röviddel azután mondott le önként tisztjéről, hogy a Ruandai Hazafias Front (RPF) hatalomra került Ki- galiban. (MTI)
