Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-04 / 182. szám

1994. augusztus 4., csütörtök ZÖLDÖVEZET A romlás megállítható A természetet nem lehet részeire tagolni, összefüggéseiben kell szemlélni Orémus Kálmán Baktalórántháza (KM) — Természeti kincseink talán legértékesebb, bolygónk sor­sát alapvetően befolyásoló része az erdő. A sors ezen a téren is elég mostohán bánt megyénkkel az elmúlt évti­zedekben, hiszen itt még az országos átlagnál is keve­sebb az erdőterület, pedig a múlt században a vidék két­harmadát még sűrű renge­teg borította. Vajon vissza­fordítható-e ez a folyamat? Mit tehetünk ennek érdeké­ben? Többek között, ezekre a kérdésekre kértünk vá­laszt Kozma Károlytól, a baktalórántházi erdészet igazgatójától. — Először is szeretném hang­súlyozni, hogy Magyarorszá­gon a szomszédos országok­hoz képest még viszonylag kedvező a helyzet, ami első­sorban a gazdaság, az ipar struktúrájával magyarázható. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy nálunk is nagyfokú kör­nyezetrombolás, illetve -szeny- nyezés történt, sőt, történik ma is. Ez sajnos világjelenség, melyet mi, erdészeti szakem­berek folyamatában látunk. Hadd mondjak erre egy példát. Harminc évvel ezelőtt a tudo­mányos kutatók felmérték az ófehértói erdő növényvilágát, és mintegy 250 lágyszárú, ta­lajjelző növényfajtát találtak, ma pedig nincs több ötvennél. Napi harc □ Mivel magyarázható ez a pusztulás? Hiszen ezen a vi­déken nem nagyon van olyan iparvállalat, mely különöseb­ben szennyezné a környezetet. — Természetesen nem csak az ipar szennyezi a környe­zetet. Ám nálunk a legna­gyobb gondot a talajvízszint csökkenése jelenti, ami az utóbbi harminc év viszonyla­tában eléri a három-négy mé­tert. Ha ez így megy tovább, akkor a több mint háromszáz hektáros természetvédelmi er­dő, a híres kocsányos tölgyes is veszélybe kerülhet. Már­pedig kocsányos tölgyeseink génértékének egynegyede ta­lálható itt. Különben ez is azt Konferencia Debrecen (MTI) — Ne­gyedik alkalommal ren­dezte meg alapítványi tá­mogatással a Kárpát-me­dencei Környezetvédelmi Konferenciát Debrecenben a Tiszántúli Környezet­védelmi Koordinációs Bi­zottság. A háromnapos szakmai találkozón a magyar kör­nyezetvédők mellett erdé­lyi és szlovákiai szakem­berek is részt vettek. Az immár hagyományos fó­rumra társadalmi, környe­zetvédelmi szervezeteket, illetve környezetvédőket hívtak meg, s elsődleges céljuk a környezetvédelmi oktatás és nevelés össze­hangolása volt. A Kárpát-medence olyan földrajzi egység ugyanis, amelynek ökológiai prob­lémáit egyetlen ország sem képes egyedül megoldani, ezért elengedhetetlen a közös szemlélet kialakí­tása, az összefogás — hangzott el a konferencia megnyitóján. Az erdészet szép kapuja bizonyítja, amit már régóta hangoztatok, hogy a termé­szetet nem lehet részeire tagol­ni. Az erdővédelem sokak szá­mára még ma is csupán a fák telepítését és gondozását je­lenti, ám ha a talajjal, a vízzel és az állatvilággal nem tö­rődünk, akkor aligha érhetünk el eredményt. □ Ezek az összetett prob­lémák nyilván csak hosszabb távon, magasabb szinten old­hatók meg. Mit tehet az erdé­szet természeti kincseink vé­delmében? — Mondanom sem kell, hogy mi is megvívjuk minden­napi harcainkat. Merem állí­tani, hogy az emberek több­sége szinte semmire sem be­csüli környezetét. Ez már nem természetvédelmi kérdés, ha­nem az általános emberi ér­tékek, a viselkedési kultúra függvénye. Annak az ember­nek ugyanis, aki a saját por­táján sem tud rendet tartani, aki szűkebb környezetével szemben is igénytelen, lehe­tetlen megmagyarázni, micso­da értéket képvisel az erdő. Mázsaszám hordják a fák alá a szemetet, és bár minden héten eltakarítjuk, néhány nap múl­va már kezdhetnénk is elölről. Én személy szerint különösen azokra haragszom, akik meg­unt kutyájukat, macskájukat egyszerűen otthagyják az er­Kitört... ...a nicaraguai Telica vulkán, amely mintegy 100 kilomé­terre nyugatra fekszik az or­szág fővárosától, Managuától. A kráter torkából nagyjából 45 perces időközönként hatalmas hamufelhők lövellnek az ég felé, amelyek azután a több mint ezer méter magas tűz­hányó környékén több hely­ségre hullanak le. Nagyobb károkról eddig nem érkeztek jelentések. (MTI) Szigorú... ...minőségellenőrzéssel, vala­mint franchise típusú keres­kedőhálózat kiépítésével kí­vánják a Herbária piaci pozí­cióit megtartani és megerő­síteni — jelentették be a cég képviselői legutóbbi sajtótájé­koztatójukon. (MTI) Megalapozatlannak... ...tartja a földi légkör felmele­gedésére vonatkozó prognó­zist a Massachusetts Institute of Technology nevű tekinté­lyes amerikai kutatóintézet egyik tudósa. Richard S. Lind- zen egy, a földet fenyegető ter­dőben. Ellenük sajnos keveset tehetünk, mert hiába írjuk fel a gépkocsi rendszámát, a tör­vény értelmében két tanút is fel kell vonultatnunk, amire ritkán van lehetőség. Privatizáció — Véleményem szerint az er­dészet dolgozói azzal tehetik a legtöbbet a környezetért, ha szakszerűen végzik a munká­jukat. Talán hihetetlen, de egy, a talajviszonyoknak nem meg­felelő fafajta betelepítése is nagy károkat okozhat. Hason­ló a helyzet a vadgazdálkodás­sal is. Meg kell őriznünk az ideális nagyságú állományt, de egyes fajok túlszaporodása katasztrofális következmé­nyekkel járhat. □ Mostanában sokan féltik az erdőt a privatizáció miatt is. Van-e alapja ennek a fé­lelemnek? — Szerintem nincs. A mi erdőterületünkből is több száz hektárt privatizáltak, de termé­szetesen az új tulajdonos is csak az erdőfelügyelet ellen­őrzése mellett művelheti a területét. Azt feltétlenül fon­tosnak tartanám, hogy az er­dők kezelését a tulajdonviszo­nyoktól függetlenül szakem­ber végezze. Mi a magunk ré­széről bárkinek szívesen nyúj­tunk szaktanácsadást. Az új földtulajdonosok közül egyre mészeti kihívásokkal foglal­kozó tudományos tanács­kozáson tudományos szem­pontból elfogadhatatlannak, etikailag pedig tisztességtelen­nek nevezte az ENSZ klíma- változásokkal foglalkozó szakértői testületének előre­jelzését az üvegházhatásról. (MTI) Szenvedélyes... ...madárszabadító hírében áll Kung Csen-fa kínai nyugdíjas. Az egyedül élő idős ember felvásárolja madárkereskedők teljes árukészletét, hogy aztán parkokban, mezőkön szaba­don engedhesse az addig rab­ságban tartott állatokat. Hob­bija olyan költséges, hogy kis nyugdíjának maradékából alig tudja fenntartani saját létét. (MTI) Magyarországnak... ...a környezetvédelmi előírá­sokat tekintve is mielőbb tel­jesítenie kell az Európai Kö­zösségek normáit — állapítot­ta meg a Világbank környe­zetvédelmi felmérése. A tanul­mány többek között megálla­A szerző felvétele többen vállalkoznak erdőte­lepítésre. Ez hosszú távon mindenképpen jó befektetés, hiszen a gyenge talajokon szinte lehetetlen rentábilisan mezőgazdasági termelést foly­tatni. Nagyobb veszélyben van­nak viszont a fasorok. A tör­vény értelmében ugyanis az önkormányzatok kétszáz má­zsáig vágási engedélyt adhat­nak a földtulajdonosoknak. Szerintem a törvényt módosí­tani kell, mert félő, hogy azok a fák, melyekkel évtizedekig sikerült megkötni a futóhomo­kot, egyszerűen eltűnnek. Jó törvényeket O Országos szintén melyek lennének még a legsürgősebb teendők? — Szerintem a legfontosabb feladat, hogy megakadályoz­zuk a helyzet további rom­lását. Erre minden esélyünk megvan, és a nehézségek el­lenére is látok bizonyos ked­vezőjeleket. Új földtörvényre, erdőtörvényre van szükség, valamint meg kell alkotni a vadászati és vadgazdálkodási törvényt is. Ezeknek a törvé­nyeknek ki kell egészíteniük egymást, és a lehető legszi­gorúbban büntetniük kell a ter­mészetrombolást. Ha mindez megvalósul, akkor talán egy lassú javulás is elkezdődhet. pítja: a támogatott energia- és nyersanyagárak miatt Magyar- országon jóval nagyobb a faj­lagos energia- és anyagfel­használás, mint a fejlett orszá­gokban, s így nagyobb a kör­nyezetszennyezés is. (MTI) Kissé csökkent... ...a szén-dioxid-szennyezés, -kibocsátás a világon. Ezt a londoni székhelyű Energia Világtanács a legfrissebb je­lentése tette közzé. Elsősorban a legvészesebb körzetekben tapasztaltak javulást.1 Ez azért is örvendetes, mert a tudomá­nyos elméletek szerint a szén­dioxid a világméretű fölme­legedést okozó üvegházhatás oka lehet. (MTI) Nemzetközi... ...természetvédelmi tábor nyílt Kecskeméten. Kilenc ország­ból érkezett fiatalok két hétig a természetvédelem közös, il­letve országonként eltérő gondjait, eredményeit vitatják meg. Reméljük az ifjak nem­csak élményekben, hanem környezetvédelmi ismeretek­ben is gazdagodnak. (MTI) Zöldanzix a nagyvilágból Gyilkos mezők Washington (MTI) — Amerikai kutatók szerint — akik több ezer halotti bi­zonyítványt tanulmányoz­tak át — az elektromos, vagy mágneses mezőben dolgozó nők gyakrabban betegszenek meg mellrák­ban. Az amerikai Országos Rákkutató Intézet lapjában közzétett tanulmány sze­rint az ilyen helyeken dol­gozó nőknek 38 százalék­kal nagyobb az esélyük a betegségre. A vizsgálódás 24 állam 140 ezer halál­esetére és kórelőzményére terjedt ki. Az elektromémöki, elekt- rotechnikusi munkakörben, vagy telefonszerelőként dolgozó hölgyeknél na­gyobb előfordulási arányt találtak. Az eredményt ugyanakkor maga a kutató- csoport is kritikusan szem­léli: állításuk szerint mesz- szemenő következtetések egyelőre nem vonhatók le, hiszen a vizsgálat egyéb ri­zikótényezőkre — mint az alkohol, vagy a dohányzás — nem terjedt ki. Angolparki tábor Körtvélyespuszta (MTI) — Fiatalok üdültetésére al­kalmas tábort nyitottak a minap a Tatabányához kö­zeli Körtvélyespusztán. Magánszemélyek alapít­ványt hoztak létre, s így vált lehetővé, hogy 4 millió forintért megvásároljanak egy használaton kívüli er­dei épületet a vértesi erdő- gazdaságtól. Az egyhektáros angol­park közepén álló épület felújítását a Bánhidai Erő­mű, az Északdunántúli Víz­mű Rt., a Tatabányai Épí­tőipari Rt., a honvédség és sokan mások segítették pénzzel és térítésmentes munkával. A nyitást követő első tur­nusban 200 budapesti kö­zépiskolás vakációzik a vadregényes környezetben. Utánuk az ország más vi­dékeiről érkeznek fiatalok. Ott rendezik meg augusz­tusban a katolikus egyete­misták országos találkozó­ját. Felvidéki, erdélyi és kárpátaljai magyar fiatalo­kat is meghívnak táboro­zásra. Oroszlánvadászat Varsó (MTI) — Az állatok királya helyett kutyát talál­tak nemrégen a plocki er­dőkben a lengyel oroszlán­vadászok. Napokig rend­őrök, vadőrök és vadászok kutatták a Plock közeli er­dőket, miután három felnőtt szemtanú is határozottan ál­lította, hogy két fiatal oroszlánt látott ott kószálni. A helyszínre kihívott szak­értők is úgy vélték, hogy a hátrahagyott nyomok oroszlántól származhatnak. Ennek ellenére mintegy kétszáz hektárnyi terület át- fésülése után két kaukázusi juhászkutyát találtak. A méretben valóban két nö­vendék oroszlánnak megfe­lelő jószág egy hivatásos, környékbeli tenyésztő tu­lajdona. Lánya vitte sétálni őket, de amikor leoldotta nyakörvüket, azok besza­ladtak az erdőbe — „s meg­kezdték rövid, ám fényes pályafutásukat, mint orosz­lánok”. Gólyaexpedíció Békéscsaba (MTI) — Hat hónaposra tervezett expedí­ció indul augusztus 10-én Békéscsabáról a gólyavo­nulás útján Dél-Afrikába. A hat résztvevő a 31 000 kilo­méteres, 14 országon át ve­zető út végén január 20-ra érkezik a fekete szárazföld legdélibb részéhez, az Agulhas-fokhoz (a Tűfok­hoz). Az ökológusból, zoo­lógusból, botanikusból, fo­tósból, operatőrből és hang­mérnökből álló, két terep­járóval útnak induló gólya­kutató csoport Békéscsa­bától a dél-afrikai folyóvöl­gyekig 34 kijelölt helyen végez majd megfigyelése­ket, hogy megismerje (és majd bemutathassa) az ott élő emberek, a sajátos helyi környezeti hatások és a gó­lyák kapcsolatát. Az 1992- ben létrehozott Magyar Gó­lya Alapítvány célja, hogy segítse a magyar nép leg­kedvesebb madarának, a műszaki fejlődéstől veszé­lyeztetett fehér gólya vé­delmét, és elősegítse a gó­lyák megmaradását lehető­vé tevő természetvédelmi tevékenységet. Nagyon szeretnek bennünket, hiszen évente a retten­tő távolságból is visszatérnek... Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents